Lesz-e nálunk rugalmas munkaidő?

2008.11.11

A vezetők többsége továbbra is ágál a rugalmas munkaidő-beosztás bevezetése ellen, túlzott kontrolligényüket pedig sem a foglalkozás-egészségügyi szervek, sem a szakszervezetek nem tudják letörni. Előbbieket ugyanis leépítette a politika, utóbbiak pedig elgyengültek a rendszerváltozás után - mondta Dr. Kopp Mária, a SOTE Magatartástudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese.

A munka nemesít - hangzik a közkedvelt frázis, ám arról már nem szól a fáma, hogy mi készteti a dolgozót az effajta jellemépítésre. Alapvetően természetesen a munka öröméért villantja meg tehetségét az ember, ám idővel ez a motiváció megfakul, s csak a fizetés sarkallja nagyobb teljesítményre. Elvégre bármennyire is örömét leli a munkában, a napi robot előbb-utóbb bedarálja, hiszen közben az életét is élnie kell: ott van a család, amiről egy percig sem feledkezhet meg, a mindennapi teendőkről, mint a postai, banki, hivatali ügyintézés, nem is beszélve. Rugalmas időbeosztással azonban a kiégés sokkal később következik be, mivel ez azt az érzetet kelti az emberben, hogy a maga ura, s nem egy főnöktől függő beosztott: zsúfolt napjain sem kell megfeszülnie, csak hogy meglegyen a napi penzum, inkább átcsúsztatja munkaórái egy részét egy termékenyebb napra, hogy összességében itt is, ott is többet teljesíthessen.

Kutatások bizonyítják, hogy azoknál a cégeknél, ahol rugalmas munkaidőt vezetnek be, növekszik a teljesítmény, elvégre a dolgozóknak kevesebb stresszfaktorral - például nem napos, hanem többnapos, esetleg hetes határidővel - kell megküzdeniük, s az ezzel járó nagyobb felelősség is elkötelezettebbé, lelkiismeretesebbé teszi őket. Nemcsak hosszú, hanem rövid távon is érdekeltté válnak abban, hogy a cég nagyobb nyereségre tegyen szert, hiszen tetteik révén nap mint nap érezhetik, hogy rajtuk múlik a vállalat sorsa.

Ellenállnak a cégek

A munkáltatók mindezt rendszerint hasonlóan hiteles ellentanulmányokkal cáfolják, mondván, a napi 8 órás munkaidőből több óra is veszendőbe megy kávézgatással, dohányzással, cél nélküli böngészéssel, privát e-mailek olvasgatásával, megválaszolásával. Ezért ha nagyobb szabadságot engedélyeznének az alkalmazottaknak, akkor még kevesebb időt töltenének el a feladatok teljesítésével. "Ez egy szocializmusból örökölt felfogás, s sajnos a társadalom túlságosan merev ahhoz, hogy rövid időn belül változás következzen be" - mondta a HR Portalnak Dr. Kopp Mária, a Semmelweis Orvosi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. A vezetők szemlélete nem alkalmazkodott az új viszonyokhoz, pedig a munkahelyi stressz megelőzése a törvény szerint is a feladatuk kellene, hogy legyen. Tavaly megszületett ugyan a "stressztörvény", ám a gyakorlatban alig érzékelhető ennek a hatása, annak ellenére, hogy van olyan fontos dolog, mint a balesetmegelőzés. Különösen, mivel ezzel a vállalatok rengeteg költséget megtakaríthatnának, hiszen egy stresszmentesebb környezetben még alacsonyabb fizetésért is hajlandóak az emberek dolgozni - tette hozzá Dr. Kopp Mária.

Ugyanakkor a politika felelőssége sem elhanyagolható, az elmúlt években módszeresen leépítették az ellenőrző szerveket, mint például az ÁNTSZ foglalkozás-egészségügyi részlegét - mutatott rá Dr. Kopp Mária. Márpedig ez a gyermekes szülők számára nagy tragédia, hiszen a munkavállalóknak önmagukban nincs sok esélyük változásra bírni a vezetést. A szakszervezetek, érdekképviseletek a rendszerváltás óta elgyengültek, a HR osztályokon múlik tehát az ilyen felvetések közvetítése.

Részmunkaidő vagy rugalmas foglalkoztatás?

A munka és magánélet egyensúlyának megtartását sokan a részmunkaidős foglalkoztatásban látják, magyar viszonyok között azonban ez ritkán életképes. Manapság egy 8 órás munkaviszonyból származó fizetésből is csak nehezen jön ki egy család, így nagy luxus lenne a fizetés negyedéről, feléről lemondania a munkavállalóknak. Ez legfeljebb gyes, gyed mellett valósítható meg, amikor a kismama megpróbál visszatérni a munka világába. Hollandiában, ahol 40 százalék fölött dolgoznak részmunkaidőben, is csak azért bevált foglalkoztatási módszer, mert az érte járó pénzből tisztességesen meg lehet élni. (Igaz, már ott is látják ennek hátrányait, mivel terjedése egyre nagyobb munkaerőhiányt okoz, ami komolyan fékezi a gazdaságot.) "Remélhetőleg a jövőben nálunk is hasonló vásárlóerővel bírnak majd a fizetések, s akkor mind a nők, mind a férfiak bátran dönthetnek a részmunkaidős foglalkoztatás mellett. Demográfiai okokból nagy szüksége lenne erre az országnak, a gyermekszületések száma ugyanis még mindig túlságosan alacsony" - magyarázta a SOTE Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese.

Addig viszont meg kell elégedjünk a rugalmas munkaidő-beosztással, mivel az minden Élethelyzetben, hosszú távon alkalmazható. A cégek jobban tennék, ha bíznának a dolgozókban, hiszen ha megtalálták életük értelmét a munkában, úgyis tudni fogják kötelességüket, s szükség esetén készek lesznek akár túlórázni is - ami magyar viszonyok közt több mint dicséretes, mivel túlóradíjat nem sok helyen fizetnek. Ezért cserébe viszont az alkalmazottaknak biztosítani kell, hogy ha nekik adódik valami sürgős dolguk (szülői értekezlet, hivatali ügyintézés stb.), akkor a munka rovására elengedjék őket. Egy "jól tartott" munkavállaló ritkán él vissza e lehetőséggel, sőt általában igyekszik megtartani az egyensúlyt a munka és a magánélet között.

Paraszt Imre, HR Portal

PRO MEMORIA

Sólyom László Köztársasági Elnök Úrnak Szili Katalin Asszonynak, az Országgyűlés Elnökének Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak Polt Péter Legfőbb Ügyész Úrnak és a Magyar Országgyűlés Valamennyi Képviselőjének NYÍLT LEVÉL

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Tisztelt Elnök Asszony!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
Tisztelt Képviselő Asszony, Képviselő Úr!

Szeretne Ön a fizetése negyedéért, esetleg feléért dolgozni? Bizonyára nem. A magyar orvosok pedig erre kényszerülnek, amikor a törvény szerint őket megillető illetmény negyedéért-feléért ügyelnek, közel két éve. Független magyar bíróságok már több jogerős ítéletben kimondták, hogy az orvosi ügyeletben eltöltött idő – az Európai Bíróság ítéleteinek megfelelően – Magyarországon is teljes egészében munkaidőnek számít. Kimondták azt, hogy mivel az Európai Unió joga hazánkra nézve kötelező, ezért jogellenesek a hatályban lévő 233/2000. számú kormányrendelet ezzel ellentétes rendelkezései. Hazánk bíróságai már az orvosok igazsága mellé álltak. Most Önökön a sor, hogy „orvosolják” a hibát és megszüntessék a jogainkat és a törvényességet csorbító állapotot. Ez az Önök feladata és kötelessége. Mi orvosok, gyógyítani szeretünk, nem pereskedni. A bennünket és családtagjainkat sújtó jogellenes állapot kényszerít minket arra, hogy bírósághoz fordulva érvényesítsük igazságunkat.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr!Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!Tisztelt Képviselő Asszony, Képviselő Úr!

Kérjük Önt, kérjük Önöket, hogy szerezzenek

érvényt a jognak és a törvényességnek!

A megjelenést 232 orvos és a Semmelweis EDDSZ anyagilag is támogatta.

(A Nyílt Levél újságban megjelent formája - kinyomtatható, kiplakátolható.)

______________________________________________________

JOGI ÁLLÁSPONT

Álláspontunk szerint,

amely lényegét tekintve megegyezik

-a Veszprémi Munkaügyi Bíróság 3.M.330/2004/14. számú első fokon hozott ítéletével,-az Egri Munkaügyi Bíróság 4.M-137/2005/9. számú első fokon hozott ítéletével,-Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.696/2005/4. számú másodfokon hozott ítéletével,-és a Zala Megyei Bíróság Mf.21.427/2005/3. számú másodfokon hozott ítéletével,

1. 2004. május 01.-ét követően, az orvos által ügyeletben töltött idő teljes egészében munkaidőnek számít.

2. Az orvost az ügyelet után megillető munkabért a teljes ügyeleti idő után a túlmunkavégzés szabályai szerint kell meghatározni.

3. Fentiek alapján, jogellenesen tartja hatályban a Kormány a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §,12.§ (6) bekezdés, és a 12/A.§ (1),(2) bekezdések rendelkezéseit.

INDOKLÁSA

I.

1. 2001. január 1.–én hatályba lépő 233/2000. (XII. 23.) Kormány rendelet 12. § (6), és a 12/A. § (1), (2) bekezdések az orvosok által ügyeletben töltött időnek nem az egészét, hanem csupán egy részét (az ügyeleti idő legalább 12,5%-25%-50%-át) rendeli figyelembe venni, mind a munkaidő meghatározása, mind pedig a munkavégzés után járó munkabér megállapítása szempontjából.

2. 2004. május 1.-én Magyarország felvételt nyert az Európai Unióba. A csatlakozási okmány 53. cikke, amely a közösségi intézmények jogi aktusainak alkalmazhatóságáról szól, kimondja, hogy a csatlakozás időpontjától az új tagállamokat az EK szerződés 249. cikke szerinti irányelvek címzettjeinek kell tekinteni, feltéve, hogy ezeknek az irányelveknek az összes jelenlegi tagállam a címzettje volt.

3. A Európai Tanács által 1993. november 23.-án hozott 93/103/EK Irányelv a munkaidő szervezés egyes szempontjairól (továbbiakban: Irányelv) 19. cikke kimondja, hogy az Irányelvnek a tagállamok címzettjei.

4. A csatlakozási okmány 53. cikke értelmében, az EK szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint hatályba lépő irányelveket kivéve, az új tagállamokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a csatlakozáskor értesítést kaptak ezekről az irányelvekről.

5. A csatlakozási okmány 54. cikke szerint, amennyiben a 24. cikkben említett melléklet, illetve ezen okmánynak, vagy a mellékleteinek bármely egyéb rendelkezése más határidőt nem ír elő, az új tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK szerződés 249. cikke szerinti irányelvek rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek.

6.A csatlakozási okmány 24. cikkében hivatkozott melléklet, amely a Magyarországra vonatkozó 10. számú melléklet, nem szól a 93/104/EK irányelv vonatkozásában engedélyezett eltérésről.

Az eddigiek alapján megállapítható, hogy 2004. május 1.-ével, a csatlakozás időpontjával a Magyar Köztársaság a 93/104/EK irányelv címzettje volt, és úgy kell tekinteni, mint amely a csatlakozáskor értesítést kapott ezen irányelvről, s a csatlakozás napjától ezen irányelvnek meg kell, hogy feleljen.

II.

7. Az Irányelv 2. cikkében szereplő meghatározás szerint:

1/ Munkaidő:az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkaadó rendelkezésére áll és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően.
2/ Pihenőidő: az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek.

8. Az Európai Bíróság C-151/02. Norbert Jaeger ügyben hozott ítéletében a bíróság kifejti, hogy a munkaidő és a pihenőidő Irányelv értelmében vett fogalmát nem lehet a különböző tagállami szabályozások előírásainak megfelelően értelmezni, ezek közösségi jogi fogalmak, amelyeket objektív sajátosságok alapján lehet meghatározni az Irányelv rendszerével és céljával összefüggésben (mint ahogyan azt a Bíróság tette a C-303/98. Simap ügyben).

9. A C-151/02. ügyben a Bíróság kifejtette, hogy a döntő tényező annak megítélése tekintetében, hogy az Irányelv értelmében vett munkaidő fogalmának sajátos elemei jelen vannak-e az orvosok által a kórházban ellátott ügyeletek esetén az a tény, hogy kötelesek-e fizikailag jelen lenni a munkáltató által meghatározott helyen, ez utóbbi rendelkezésére állni és szükség esetén azonnal képesnek lenniük szolgálatot nyújtani.

10. Ugyanezen ügyben a Bíróság kiemelte, hogy az orvosok által az őt foglalkoztató kórházban teljesített ügyeletet teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni, függetlenül attól a körülménytől, hogy az ügyelet folyamán a munkavállaló nem végez folyamatosan tevékenységet. Az Európai Bíróság mindezek alapján megállapítja:

Következésképpen a 93/104/EK irányelvvel ellentétes egy olyan tagállami szabályozás, amely az irányelv értelmében vett pihenőidőnek tekinti a munkavállaló által az egészségügyi intézményben teljesített ügyelet nem tevékenységgel töltött részét, és így csak azoknak az időszakoknak a kompenzációját írja elő, amely alatt a munkavállaló ténylegesen szakmai tevékenységet végez.

Kétségtelenül megállapítható tehát, hogy a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §, 12. § (6) bekezdése, valamint a 12/A. § (1), (2) bekezdések szabályozása ellentétben áll az Irányelvvel.

III.

11. Az EKSZ. 249. cikk 3. fordulata szerint az irányelv az elérendő célt tekintve valamennyi címzett tagállamot kötelezi, de átengedi a nemzeti hatóságoknak a módszerek és eszközök megválasz-tásának hatáskörét. Az irányelv tehát jogalkotási kötelezettséget jelent a címzett tagállamok részére, s az átültetési határidő leteltét követően, a tagállamnak az esetleges átültetés hiánya vagy hiányos átültetése miatti magatartása, joghatásokat vált ki, jogkövetkezményekkel jár.

12. Az Európai Bíróság a 148/1978. Tullio Ratti ügyben szögezte le, hogy az irányelv akkor válik közvetlenül hatályossá és alkalmazhatóvá, ha a benne kitűzött beültetési határidő már lejárt.

13. A Bíróság a 8/1981. Ursula Becker ügyben pedig rögzítette, hogy az irányelvre az állammal szemben is lehet hivatkozni, feltéve, hogy azt nem vagy nem megfelelően hajtották végre.

14. A Bíróság több döntése (80/86; C-188/89; C-106/89. számú ügyek) egyértelműen kimondta, hogy minden olyan esetben, amikor tárgyukat illetően egy irányelv rendelkezései feltétel nélküliek és eléggé pontosak, akkor a személyek az állammal szemben támaszkodhatnak ezekre a rendelkezésekre azokban az esetekben, amikor az állam az előírt határidőn belül nem, vagy nem helyesen alkalmazta az adott irányelvet a jogrendszerében.

15. Az irányelv vertikális hatályát mondta ki az Európai Bíróság a C-188/1989. Foster ügyben, amelyben megállapította általános elvként, hogy egy olyan szervezet, melyet állami ellenőrzés mellett, közfunkció ellátásával bíztak meg, olyan szervezetnek tekintendő, amellyel szemben az irányelvekre lehet hivatkozni.

16. Annak érdekében pedig, hogy az irányelv a leghatásosabban érvényesüljön, az Európai Bíróság kimondta a közvetett hatály elvét a 14/83. Von Colson and Kamman és a C-106/1989. Marleasing ügyekben, melyekben rögzítette, hogy a nemzeti bíróság köteles saját nemzeti jogát az irányelv megfogalmazásának és céljának fényében értelmezni, vagyis akként, hogy összhangban álljon a közösségi jogi normával (értelmezési kötelezettség doktrínája).

2004. május 1.-től kezdve tehát az Irányelv hatálya kétségtelenül megállapítható.

Fentiekből nyilvánvalóan levonható, hogy 2004. május 1.-t követően, a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §, 12. § (6) bekezdés, és a 12/A. § (1), (2) bekezdések hatályban tartása jogellenes.

______________________________________________________

KÖZLEMÉNY

Tekintettel arra, hogy 2004. május 01.-t követően az orvosok jogai, a fent kifejtettek értelmében, tömegesen és tartósan sérültek, és amely jogsértés közel 30 ezer orvost és azok családtagjait sújtja, ezért a Népszabadság 2006. január 07.-i lapszámában (a 10. oldalon) „nyílt levél” formájában hirdetést megjelentető 216 orvos, a hirdetés megjelenésével egyidőben hivatalos beadvánnyal is fordultunk az alábbi személyekhez:

- Dr. Sólyom László Köztársasági Elnök Úrhoz,
- Dr. Szili Katalin Asszony, az Országgyűlés Elnökéhez,
- Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrhoz,
- Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úrhoz,
- Valamennyi országgyűlési képviselő asszonyhoz és úrhoz, név szerint.

Hivatalos megkeresésünk tárgya a következő:

A/ Tömeges és tartós jogsértés miatti panasz, és intézkedés kezdeményezése.

B/ Alkotmánybíróság eljárásának privilegizált kezdeményezésére tett indítvány.

C/ Javaslat az Európai Bizottság értesítésére.

Hivatalos megkeresésünkben, a következő intézkedéseket kezdeményezzük:

A/ Elsősorban, kérjük azt, hogy a címzett személyek feladat- és hatáskörükön belül minden szükséges intézkedést tegyenek meg annak elérése érdekében, hogy ez a jogsértés, amely közel két éve és közel 30 ezer orvost érint, és 30 ezer magyar családot sújt, a lehető legrövidebb időn belül maradéktalanul orvoslást nyerjen.

B/ Másodsorban, indítványozzuk, hogy valamennyi címzett személy szíveskedjen az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21.§-ának (3) bekezdése szerint, a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §, 12. § (6) bekezdés, valamint a 12/A. § (1), (2) bekezdések alkotmányellenességének és nemzetközi szerződésbe ütközésének utólagos vizsgálatára.

INDOKLÁSA

a) Fent kifejtett jogi álláspontunk indoklásából egyenesen következik az, hogy a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §, 12. § (6) bekezdés, és a 12/A. § (1), (2) bekezdések rendelkezései sértik a Magyar Állam jogharmonizációs kötelezettségét, és így az Alkotmány 7. § (1) bekezdését is.

b) Az 1075/B/2001. AB határozat megállapította /hivatkozik rá a 30/2005. (VII. 14.) AB határozat/, hogy a nemzetközi szerződésben foglalt jogharmonizációs kötelezettségen alapuló jogalkotási feladat teljesítésének vizsgálata is nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatának minősül.

c) Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát csak azok kezdeményezhetik, akiket az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. § (3) bekezdése megjelöl. Álláspontunk szerint a jogalkotó a személyi kör ilyen fokú szűkítésével, privilegizálásával, a kezdeményezésre jogosult személyekhez feladat- és hatáskört telepített, kizárva ezzel alapos alkotmányos aggály esetén – úgy, mint esetünkben is – a diszkrecionális mérlegelés lehetőségét.

Mindezen indokok alapján indítványozzuk az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését.

C/ Harmadsorban, kezdeményezzük, hogy valamennyi címzett személy szíveskedjen az Európai Bizottsághoz fordulni azon alapos aggály tisztázása érdekében, amely szerint a Magyar Állam nem tett eleget a jogharmonizációs kötelezettségének akkor, amikor 2004. május 1.-t követően továbbra is hatályban tartotta a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §-át, a 12. § (6) bekezdését, valamint a 12/A. § (1), (2) bekezdéseit.

INDOKLÁSA

a) A 167/73. Commission v. France (Tengeri Munkajogi Kódex) ügyben az Európai Bíróság rámutatott arra, hogy valamely nemzeti jogalkotásnak – a konkrét ügyben a dereguláció elmu-lasztásának – már a közvetett vagy potenciális hatásai is elegendőek ahhoz, hogy a tagállammal szemben az EKSZ. 169. cikk alapján indítandó szerződésszegési eljárást megalapozzák.

b) Ebből következik, hogy a 233/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. §, 12. § (6) bekezdés, és a 12/A. § (1), (2) bekezdések rendelkezései, mint a közösségi joggal összeegyeztethetetlen jogalkotás hatályban tartása megvalósítja a jogharmonizációs jogsértést.

Ezen indokaink alapján kezdeményezzük azt, hogy a valamennyi címzett személy a Magyar Állam jogharmonizációs kötelezettsége alaposan aggályos teljesítésének megvizsgálása céljából, szíveskedjen az Európai Bizottsághoz fordulni.

Megkeresésünk mindhárom pontjával kapcsolatban várjuk valamennyi megkeresett személy válaszát az általa tett vagy tenni szándékozott intézkedésekről; és egyúttal a munkájukhoz felajánljuk bármiféle módon a segítségünket.Végezetül szeretnénk kinyilvánítani azt, hogy a célunk annak elérése, hogy hazánkban azon kiemelt és magasrendű társadalmi értékek, mint az alkotmányos rend, a jogállamiság és jogbiztonság, a jogrend integritása, a törvényesség, és a bíróságok ítéleteinek tisztelete, ezen túl az orvosok esetében is elismerésre és követésre kerüljenek.

2006. január 07.

Készítette:

Dr. Antal Szalmás Tamás

a 216 orvos képviseletében eljárva

______________________________________________________

Közöségi helyeken eddig megjelent a hír:

Webdoki
HIRTV
MNO
Virtuális Parlament
Magyarorszag.hu 1
Magyarorszag.hu 2


Tényszerű híradás a lakosság felé, a szerző/riporter/újságíró feltételezhetően megértette a Nyílt Levél mondanivalóját:

HIRTV1
HIRTV2
Délmagyarország
Hirado.hu
Weborvos.hu

Híradás a lakosság felé, a szerző/riporter/újságíró feltételezhetően nem értette meg a Nyílt Levél mondanivalóját:

RTLKLUB

Feltétlenül ellenőrizendő információk a hivatalok által:

Dr. Temesváry Beáta a dél-alföldi régió addiktológus szakfőorvosa

a saját munkahelyéről beszél:

- A kilencvenes évek közepéig 150 ágyon látták el a 250 ezer lakosú térség pszichiátriai és addiktológiai betegeit, és a jelenleginél több ágy volt a pszichiátriai klinikán is. Amikor hét éve idekerültem, 105 ágy volt az osztályon - mondja a főorvosnő. - Az alföldi tanyavilágban közismerten magas az alkoholfüggők, öngyilkosságot elkövetők aránya; növekszik a drogbetegek száma is. "A" kategóriás oktató osztály minősítést kaptunk az akkreditációban, mert hallgatók százait oktatjuk. Kiváló orvosok dolgoztak itt. Az osztály rentábilis volt, ennek ellenére az ágyszám előbb 75-re csökkent, a minisztérium javaslata szerint csak 36 aktív ágyunk marad.A leépítés hírére szétesett az addig kiváló csapat. Egy, a harmincas éveiben járó szakorvos más kórházba igazolt. Két fiatal, közvetlenül a szakvizsga előtt álló orvos márciustól Svédországba távozik. Tavaly ugyanoda ment egy kiváló, két szakvizsgával rendelkező doktornő. - Egy orvos hat ügyeletet adhat egy hónapban - már csak úgy jut minden éjszakára ügyeletes, hogy szívességből bejár a volt osztályvezető főorvos - mondja Temesváry Beáta. - Alig jut idő a betegekre, szinte egész éjszaka adminisztrálni kell. Nem tudom kiadni a szabadnapokat, és baj lesz, ha valaki megbetegszik, pláne, ha szabadságra szeretne menni.

Néhány fontos és hasznos dokumentum :

Hogyan dolgozzunk a magyar és EU-s jogszabályoknak megfelelően?

Ügyészségi beadvány és válasz

Saját ügyeleti szerződésajánlat

Kártérítés PTK

ÁNTSZ1

ÁNTSZ2

ÁNTSZ3

Nyilatkozat szerződésmódosításhoz