Pénzt bezsebelő szülészek

ellen emelt vádat az ügyészség

Vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője ellen - értesült az MTI Hírcentrum. A vád szerint az orvosok pénzt fogadtak el a szülések levezetéséért és egyéb orvosi ellátásokért. Az egyik szülésznő esetében börtönbüntetést kér az ügyészség.

A volt MÁV Kórház szülészeti és koraszülöttosztályán dolgozó orvosok 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább húsz esetben pénzt kértek az osztályra felvett kismamáktól a szülések levezetéséért és az egyéb beavatkozásokért - ez áll a vádiratban, hangzott el az m1 Híradó-jában. A vádlottak között van az akkori osztályvezető főorvos is.

Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradó-ban azt mondta: "A vádlottak az osztályra érkező, szülés előtt álló kismamáktól és azok hozzátartozóitól az egyes orvosi ellátásokért - amelyeket egyébként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is fedezett, így a szülés levezetéséért, az altatásért vagy az érzéstelenítésért - körülbelül ötezer és ötvenezer forint közötti összegeket kértek."

Az ügyészség az orvosokkal és az egyik szülésznővel szemben pénzbüntetés, a másik szülésznővel szemben, akit üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak, letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri. A vádlottak szabadlábon védekeznek. A Híradó stábja az érintettek ügyvédjeit is megkereste; akiket elértek, azok azt mondták, "védenceik tagadják, hogy pénzt kértek volna".

Vesztegetés miatt nyomoznak

a Honvéd Kórház szülészetén

2010-11-21

A rendőrség szerint 2 szülésznő és 14 orvos vesztegetést követett el, amikor külön pénzt kértek az érzéstelenítőért a szülő nőktől a Honvédkórházban. Az intézmény orvosigazgatója szerint nekik tűnt fel először a visszaélés, ők tettek feljelentést, és fegyelmi vizsgálatot is indítottak.

Összesen 16 embert, szülésznőket és orvosokat gyanúsít a rendőrség az Állami Egészségügyi Központban, vagyis a Honvédkórházban egy vesztegetési ügyben – közölte az RTL Klub Híradója. A gyanú szerint a kórház nőgyógyászatán 5-10 ezer forintot kértek az epidurális, vagyis a gerincbe adott érzéstelenítőért a szülő nőktől, pedig az ingyenesen járna, ha szükség van rá.

A nyomozás már két éve tart, a csatorna 2008 novemberében számolt be először arról, hogy több kismamától is pénzt kértek az érzéstelenítőért. A nyomozás a kórház akkori főigazgatójának feljelentése alapján indult, de a kórház vezetősége szombaton nyilatkozott először az ügyről. Bazsó Péter, az intézmény orvosigazgatója azt mondta: a kórház egyik belső ellenőrzésénél derült ki, hogy a szülés során a gerincbe adott érzéstelenítésért külön hálapénzt kértek.

A nyomozás során több száz nőt hallgattak meg tanúként. Először a katonai ügyészség kezdett nyomozni, de mivel katona nem volt érintett, a nyomozást a Fővárosi Főügyészségnek, ők pedig a rendőrségnek továbbították. Vesztegetés gyanúja miatt nyomoznak, és még mindig nem fejezték be az eljárást. A rendőrség írásban azt közölte, hogy 2 szülésznőt és 14 orvost gyanúsítanak.

Bazsó Péter azt mondta: őket hivatalosan nem tájékoztatják a nyomozásról, tehát hivatalosan nem tudják kiket gyanúsít a rendőrség. Hozzátette azonban, hogy az ő látókörükbe is kerültek érintettek, és az ügy kirobbanása után fegyelmi eljárások is indultak. Az orvosigazgató azt viszont nem árulta el, hogy ez hány dolgozót érintett.

(forrás: RTL Klub Híradó/Origo )

Két évet is kaphatnak a kismamáktól

pénzt szedő aneszteziológusok

2008.11.20.

A katonai ügyészek vizsgálatot indítottak, amely azt vizsgálja, hogy az elmúlt évben hány kismamától kértek pénzt az Állami Egészségügyi Központban a szülés előtti epidurális érzéstelenítésért. A pénzt kérő dolgozók egy naplóban vezették azt, hogy ki fizetett, az ügyészek ennek alapján hallgattak már meg és hallgatnak meg még ezután is kismamákat. Többen egyébként már igazolták, hogy 5-10 ezer forint közötti összeget kértek tőlük előre az érzéstelenítésért, írja a Független Hírügynökség.

Az Állami Egészségügyi Központ - azaz a volt Honvéd kórház - főigazgatója körülbelül másfél hónapja tett feljelentést az ügyészségen. Az egyik dolgozó ugyanis arra figyelt fel, hogy szülés előtt álló kismamáktól az orvosok előre pénzt kérnek azért, hogy beadják az epidurális érzéstelenítést. Öt-tízezer forint körüli összegekről volt szó - számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján Ács Tibor, a Budapesti Katonai Ügyészség alezredese.

Az ügyészség így nyomozást indított - a hivatalos megfogalmazás szerint - költségvetési szerv dolgozója által elkövetett vesztegetés miatt. Ez abban különbözik a hagyományos értelemben vett vesztegetéstől, hogy itt a pénzt odaadó kismamák nem követtek el bűncselekményt.

Ács Tibor elmondta, hogy a vizsgálatuk az elmúlt, nagyjából egy évet öleli majd fel, ezalatt az idő alatt egyébként több száz nő szült a kórházban. Az osztályon dolgozók egy naplót vezettek azokról a nőkről, akik kértek epidurális érzéstelenítést és pipa volt azoknak a neve mellett, akik fizettek is ezért. Őket keresték és keresik meg a nyomozó ügyészek, többen egyébként már alátámasztották a feljelentésben leírtakat. Ez a fajta vesztegetés alapesetben két évvel büntethető.

Érdekes lenne, ha a szülészorvosok ellen is indulna ilyen vizsgálat, amiért pénzt kérnek a szülés levezetéséért. Ráadásul itt nem 5-10 ezer forintról van szó, hanem ennek tízszereséről.

Egy teljes évre visszamenőleg vizsgálják azt, hány kismamától kértek pénzt a szülés előtt az epidurális érzéstelenítésért az Állami Egészségügyi Központban. Mint szerdai cikkünkben elsőként beszámoltunk róla, az ügyben a Budapesti Katonai Ügyészség nyomoz, miután a kórház a honvédséghez tartozik.

Az elmúlt egy évben több száz nő szült a kórházban. Az ügyészség részletes dokumentációból dolgozhat, a pénzt kérő dolgozók ugyanis egy naplót vezettek az érzéstelenítésért alkalmanként kifizetett 5-10 ezer forintokról, mondta Ács Tibor alezredes. A Független Hírügynökség jelentése szerint akik kértek epidurális érzéstelenítést, és pipa volt a nevük mellett, azok fizettek is azért. A katonai ügyészség őket kereste és keresi meg tanúként. Mint Ács Tibor elmondta: többen már alátámasztották a feljelentésben leírtakat.

Az ügyészség költségvetési szerv dolgozója által elkövetett vesztegetés miatt indított nyomozást. Ilyen cselekményért alapesetben két év szabadságvesztés szabható ki. Ez abban különbözik a hagyományos értelemben vett vesztegetéstől, hogy itt a pénzt odaadó kismamák nem követtek el bűncselekményt.

Állami kórházban a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásért a kórház semmilyen körülmények között nem kérhet pénzt a betegtől, közölte az Index kérdésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője. Ha mégis ilyen történik, a beteg az Egészségbiztosítási Felügyelethez fordulhat.

Molnár Barbara közlése szerint a szüléseket – az alkalmazott módszerektől függően - különböző kódok alapján kell jelenteniük a kórházaknak az OEP-nek, amelyért az intézmények megkapják a megfelelő finanszírozást.

Egy hüvelyi szülésért így 94 390 forintot fizet a biztosító a kórháznak, egy epidurális érzéstelenítéssel végzett hüvelyi szülésért 104 366 forintot, egy császármetszésért pedig 193 173 forintot. Ha tehát epidurális érzéstelenítésre van szükség, akkor a szolgáltatónak ez alapján kell jelentenie az ellátást az OEP-nek, és az így kifizetett összegben benne van az érzéstelenítéssel járó költség is.

Tegnapi cikkünkre reagálva egy olvasónk azt írta: van olyan kórház, ahol a szülésznőkkel azt közölték, nincs elegendő készlet az epidurális érzéstelenítésekhez (EDA), ezért azt javasolták nekik, ne reklámozzák a szülő nőknek, csak abban az esetben alkalmazzák, ha nagyon nagy szükség van rá. Előfordul ezért, hogy a kórházi dolgozók saját zsebből veszik meg a megfelelő EDA-készletet, s ha a szülő nő kéri, kifizettetik vele.

BLOGGER KOMMENT:

Ami a fenti cikkekből kimaradt - pedig a leglényegesebb körülmény az ügy megitélésének szemponjából - az nem más mint az, hogy az semmilyen összefüggésben nincs a felkért szülés intézményével.

Két egymástól független esemény van. Az egyik, hogy az állami kórház dolgozói ( altató orvosok ) a szülés elött pénzt kértek a terhesektől, olyan beavatkozásért ( epiduralis érzéstelenités ), melyet az OEP finansziroz. A másik - amit nehezen tudok elképzelni és a bizonyitása is nehéz - az az, hogy nem a felkért szülés intézményének keretén belül levezetett szülésekért is előre pénzt kértek és fogadtak el a szülész orvosok. Ez mindkét esetben bűncselekmény.

Az utóbbival összefüggésben kell megjegyeznem azt, hogy amennyiben a felkért szülés keretein belül történt volna a szülés levezetése, abban az esetben a pénz elfogadása az nem bűncselekmény.

Idézetek dr. Martini Jenő leveléből:

Jogszabály biztosította és biztosítja továbbra is a területileg illetékes terhesgondozás és szülés ingyenességét. Ez így van jól. Meggyőződésem, hogy szülész kollégáim - kevés kivétellel - munkájukat e körben, e keretek között is a szakma szabályai szerint, az elvárható gondossággal és körültekintéssel végzik.

E terület érzékenységét jól bizonyítja, hogy az egészségügyi ellátással kapcsolatos kártérítési perek, és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt megindult büntetőeljárások körében a szülészet az elsők között van. Oka ennek alapvetően az, hogy a társadalom a szülés kapcsán bekövetkező bármely nem kívánatos eseményt hajlamos a szülészeti ellátás rovására írni akkor is, ha annak semmilyen objektív alapja nincs.

Nem kellően ismert, hogy a születés körüli állapot az emberi élet legveszélyesebb időszaka. A szülésznek anyai és magzati érdekeket is mérlegelni kell. A császármetszés anyai veszélyei nagyobbak a spontán hüvelyi szülésnél. A magzati állapot méhen belüli megítélésére szolgáló eszközök, eljárások óriási fejlődésen mentek keresztül. Ennek ellenére a legmodernebb ultrahang készülékkel, a leggondosabb vizsgálattal sem állapítható meg minden fejlődési rendellenesség 100%-ban. Ennek ellenére, a vizsgáló eljárások komplex alkalmazásával is a szülés alatt a megnyugtató és nem megnyugtató magzati állapot között tudunk csak különbséget tenni, és minden körülményt, eredményt egybevetve, mérlegelve megítélni a szülésvezetés módját. A születés körüli magzati agyi károsodások oka még ma is 60%-ban ismeretlen. Napjainkban az összes agyi károsodás mindössze 8-20%-a tekinthető igazoltan a szülés alatti időszak következményének. És lehetne sorolni tovább.

A hazai szülészet mutatói világviszonylatban is az elsők között vannak. Mégis egy kizárólag a kockázat körében értékelhetően bekövetkezett szövődményt a szülészetben a társadalom kevésbé fogad el, mint bármely más szakorvosi területen. Nem véletlen, hogy magam részéről arra a kérdésre: Kihez menjek szülni? Senkinek nem ajánlok senkit. Rá bízom.

A terhességre jó, és szép, mindent kifejező magyar szó a más állapot. Más állapot ez nem csak élettanilag, hanem pszichésen is. Bővebb magyarázat nélkül is könnyen belátható, hogy ezen ellátási forma az egyik legbizalmibb viszonyt igényli. A várandós anyukák szebben és jobban tudnak erről szólni, és szólnak is. Nem véletlen, hogy az úgynevezett megkért szülésnek hagyományai lettek. Okkal gondolom, hogy az országgyűlési képviselőnők körében is.

A történet úgy fest, hogy a terhesség gyanújakor, vagy megállapításakor hallomásból, vagy más tanácsára a gravida kizárólag bizalmi alapon szülész orvost választ, és terhessége végéig annak legális magánrendelésére, vagy kórházi ügyeleti idejére esően oda jár rendszeres ellenőrzésre. A terhesség alatti ultrahang-, vér-, és egyéb szakorvosi vizsgálatokat a választott orvos személyétől, lehetőségeitől, kapcsolatrendszerétől függően, végső esetben magánrendeléseken, magán klinikákon végzik el. Sőt, ha bármi okból a terhességével kórházba, klinikára be kell feküdnie, akkor természetesen választott orvosát foglalkoztató intézetbe kíván menni. Az adott intézetben történő felvételhez - a terhes szándékán kívül - a választott orvosnak rendelkezési joggal, vagy főnöke jóváhagyásával bírnia kell.

Hálapénz-e a megkért szülés ellenértéke? NEM!

Orvosi hálapénzről csak az esetben beszélhetünk, ha anyagiak egy adott orvosi ellátást megelőzően szóba sem kerülnek. Az orvos a beteget munkaköri kötelességébe esően látja el. Annak várt eredménye, a beteg gyógyulása következik be. Ezért pedig a beteg - ráutaló orvosi magatartás nélkül- önként pénzben kifejezi háláját. 1988-ban, a személyi jövedelemadóról szóló törvény még adóköteles jövedelemmé is tette, legalizálta.

Az orvos által történő kikövetelése, ráutaló magatartás tanúsítása viszont már etikai vétséget valósít meg. A hálapénz kapcsán egyesek korrupciót, vesztegetést kiáltanak. A fentiek szerinti hálapénz esetén jogilag megalapozatlanul. Az csak adott esetekben anyagiakért jogtalan előny nyújtása kapcsán merülhet fel. A hálapénznek könyvtárnyi irodalma van. Nem kívánom részletezni. Az viszont biztos, hogy az egészségügyi reform jelenleg ismert részletei a megszüntetni nem fogják. Nem vitatva benne mindkét szereplő részéről tudati tényezőket sem, csak akkor szűnhet meg, ha az orvosok erkölcsi és anyagi megbecsülése társadalmilag azonos helyre kerül nyugat-európai társaikkal.

Amikor a terhes és a szülészorvos a szülésvezetésben megállapodnak, akkor közöttük egy szóbeli polgári jogi, megbízási szerződés jön létre. Abban a szülész egy adott orvosi tevékenységnek a szakma szabályai, az elvárható gondosság szerinti bármikor történő rendelkezésre állását, és elvégzését, a terhes pedig ennek kölcsönös megállapodás szerinti anyagi ellenértéke nyújtását vállalja. Megjegyzem, hogy e felfogásommal már bíróság is egyetértett.

Ennyire leegyszerűsíthető lenne a megközelítés akkor, ha a szülész a kórházzal nem közalkalmazotti vagy munkaszerződésben állna, és ott a szülés levezetésére, beleértve az esetleges császármetszést is, bérelné a személyi (szülésznő, műtősnő stb.) és tárgyi (szülőszoba, műtő berendezési, felszerelési tárgyaival, műszereivel) feltételeket. Több plasztikai sebész így látja el magánbetegét.

Az általános tényleges helyzet azonban az, hogy a szülész közalkalmazotti, vagy munkaszerződésben áll az adott kórházzal, és azon belül szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok uralkodnak az engedélyezés és utasítás adási jog vonatkozásában is. Sőt esetleges hibás ténykedéséért munkáltatója, illetve bizonyos összeghatárig felelősségbiztosítója köteles helytállni.

Az előzőkben említett szülész és terhes közötti megbízási szerződésen ez csak annyit változtat, hogy annak a kórház, az osztály működési rendje szerint érvényességéhez osztályvezetői jóváhagyás szükséges. És még ekkor is a megkért orvos ténykedését munkaidőben a szülőszobát felügyelő részlegvezető főorvos, ügyeletben az ügyeletes, illetve ügyeletvezető utasítás adási joggal felügyelni, ellenőrizni és érte felelősséget vállalni köteles.

Továbbá a szülés vezetésre felkért, most már nyugodtan mondhatjuk szerződött orvos állami-, önkormányzati személyi és tárgyi feltételek igénybevételével teljesíti a megbízást, vezeti le a spontán szülés, vagy végzi el a császármetszést.

Többek véleménye szerint ezzel így ezzel intézeten belüli illegális magánpraxis is megvalósul, annak ellenére, hogy az orvosnak ebből származó jövedelme adóköteles.”

Budapest, 2006. december 10.

Dr. jur. et med. Martini Jenő