Most esik atomjaira
az egészségügy

2012. január 23.

Hétfőn délig véleményezhető a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma legújabb, az egészségügyet alapjaiban újrarajzoló rendelettervezete. Az ezzel járó új regisztráció beláthatatlan következményekkel járhat a betegekre nézve egy szakértő szerint - írja a Napi Gazdaság.

Működés közben újrakódolja az egészségügyi ellátó rendszert és ekképpen összehasoníthatatlanná teszi minden korábbi rendszerrel a Nefmi legújabb, pénteken megjelent rendelettervezete, mely a kormány honlapján hétfő délig véleményezhető.
A térségi várólista szabályainak megfogalmazása, vagy a szakorvos nélküli szakrendelés bevezetése csak hab a tortán – írja a Napi Gazdaság – online. A jogszabálytervezet fenekestől felfordítja a régi kódrendszer szakmai kódsorát, az újraírt szakmai kódok így nem jelentenek mást, minthogy februártól az ország összes fekvőbeteg-szakellátást biztosító intézményének és osztályának automatikusan lejár az addigi ÁNTSZ engedélye, mivel az a régi kódsorozatra alapul - figyelmeztet Poller Imre orvos, egészségügyi szakértő.

Az új jogszabály a szintén a napokban közzétett szakmai minimum-feltételekkel egy időben lép hatályba, így az új regisztrációkhoz már az új szakmai minimum-feltételeket kell az osztályoknak teljesíteni, különben nem kaphatnak ÁNTSZ engedélyt, és nem juthatnak hozzá az OEP szerződéshez-finanszírozáshoz.

Az újraregisztrálási folyamat óriási zűrzavart okozhat, pecsétek, és iratok ezreit kell cserélni-módosítani, mindez a betegekre nézve beláthatatlan következményekkel is járhat. Másodlagos, de nem lebecsülendő hatásként az új kódrendszer teljességgel összehasonlíthatatlanná teszi az ellátási teljesítmények összevetését a régi szakmai kódokon alapuló rendszerben regisztrált értékekkel, különösen mivel sem naptári, sem finanszírozási évhez nem igazodik a változás.

A szakmai kódok és a minimum-feltételek egyidejű változtatása a jelenlegi ágyszámok átstrukturálódását, illetve csökkenését eredményezheti, indirekt hatásként csökkentve az intézményre jutó finanszírozás (TVK) nagyságát is.

A még be sem vezetett szakmai minimum követelményrendszer fellazítását, a krónikus területi munkaerőhiány enyhítését szolgálja a rendelettervezetnek az a része, amelyik az uniós támogatási forrásból megvalósuló pályázatok körében megengedi, hogy a röntgendiagnosztikai vizsgálatoknál a szakmai tevékenység irányítása, illetve a diagnózis felállítása távdiagnosztika keretében valósuljon meg, vagyis a rendelési idő egy jelentős részéhez nem kell orvos. Ezzel megteremtik a jogi alapot a kistérségi szakrendelők igen jól felszerelt, de szakemberhiányos radiológiai egységeinek működtetéséhez - mondja Poller Imre.

Egyetlen tollvonással megoldja a munkaerőhiányt a jogszabálytervezet az alapellátáshoz tartozó szakorvosi rendeléseknél azzal, hogy a szakrendelés elnevezését rendelésre módosítja, így a feladat ellátásához elég lehet rezidens, vagy más szakvizsgával rendelkező orvos is, mint ami a rendelő elvi profilja.

A tervezet lehetővé teszi, hogy az OEP által finanszírozott Országos Mentőszolgálat szerződést kössön mentést végző egészségügyi szolgáltatókkal, ez például a koraszülött mentés esetében a jelenlegi áldatlan helyzet rendeződésének a lehetőségét is jelenti.

Meghökkentő elem a május 1.-től kötelező térségi várólista, mely mind a betegek, mind pedig az ellátórendszer hosszú távú struktúrája szempontjából beláthatatlan következményekkel járhat.

A térségi várólista rendszer szerint, egy térségen belül a várólistára irányítandó ellátások a térség bármely ilyen beavatkozásra, műtétre jogosult intézményében elvégezhetőek. A térségi várólisták kezelése - erre konkrét utalás a tervezetben nincsen - valószínűsíthetően a térségi egészségszervezési igazgatóságok feladata lesz.
Térségi várólista alapján végzik például a szürkehályog-műtéteket, a gerinc és csípőprotézis műtéteket, a mandula, orrmandula, vagy orrmelléküreg bevatkozásokat, de ide tartoznak az epekövesség gyógyítását célzó operációk, a sérvműtétek és a nem rosszindulatú daganatos folyamat miatt végzendő nőgyógyászati beavatkozások is.

Az új minimum-feltételek a daganatos betegségek műtéteit a megyeközpontokba, illetve onkológiai osztályt működtető kórházakba centralizálják, ebből fakadóan ezeken az osztályokon csökken az elvégezhető egyéb műtétek száma, míg az onkológiai sebészetről "lemondó" kisebb osztályokon elvileg szabad sebészeti kapacitás képződik.
A múlt év végén nyilvánosságra hozott térségi határok értelmében így könnyen előfordulhat, hogy mondjuk Óbudáról Gyöngyösre kell utazni egy sérvműtétre, vagy a belvárosból Szolnokra egy epekő probléma megoldásért.

Arról azonban nem szól a tervezet, hogy a gyakorlatban hogyan segítik a betegeket a kijelölt ellátó helyre való eljutásban, illetve a hozzátartozók miként vehetnek így részt a kórházban fekvő napi gondozásában, és azt sem rendezi, hogy mi történik akkor, ha a beteg bármilyen okból nem vállalja az egyszerű rutinműtétért a kijelölt helyre történő utazást.

Túl azon, hogy a térségi várólista a korrupció melegágya lehet, és a "sürgősségi" eljárások szaporodását vonhatja maga után, veszélyes hatást gyakorol az ellátórendszer struktúrájára is – hangsúlyozza Poller Imre. Az egyszerűbb beavatkozásokat ugyanis a kisebb, vidéki kórházak irányába tolja, a bonyolultakat a nagyvárosok felé, s ha 3-4 évig ebben a formában működtetik a rendszert már változtatni sem igen lehet, annyira torzul az ellátás szerkezete - tette hozzá a szakértő.

Forrás: Napi Gazdaság