Németország: Nincs betegjogi törvény
A betegeknek joguk van a testi sérthetetlenséghez, a méltósággal való kezeléshez, az önrendelkezéshez, az információkhoz és felvilágosításhoz valamint a hiánytalan dokumentációhoz. A jogok egészen különböző szövegekben vannak előírva így a „betegjogok chártájában”, az alaptörvényben, a szociális törvénykönyvekben és az otthonok törvényében.
Ez semmit sem változtat azon, hogy a betegeknek gyakran Ponciustól Pilátusig kell szaladgálniuk, hogy egy felvilágosítást megkapjanak. Gyakran egy bizonytalanság marad vissza mind a betegeknél, mint az orvosoknál. Már az elmúlt évben követelte a szövetségi kormány betegmegbizottja, hogy a betegek számára lehetőnek kell lennie, hogy jogaikról egy törvényben utána olvashassanak, ugyanúgy mint a nyaralóknak, hogy az utazási szerződési jogra hivatkozhassanak. Egy ilyen betegjogi törvénynek ugyanúgy rögzítenie kellene az orvos és a beteg közötti kezelési szerződést, mint a beteg jogait a felvilágosításra és a kezelési bizonylatokba való betekintésre. Időközben van a szociáldemokrata pártnak egy frakciója, amely ezzel foglalkozik. Az első eredményekkel 2009 elején lehet számolni.
Az átláthatatlanság senkinek sem használ
A Fogyasztóvédelmi Szövetség már 2005-ben előterjesztett egy törvényjavaslatot a kezelési szerződés szabályozására. Ez a beteg és az orvos jogait és kötelességeit akarja szabályozni a kezelési viszonyban és mindenekelőtt erősíteni a betegek helyzetét igazolt kezelési hibáknál. A Robert Koch Intézetnél évente 40000 panaszt nyújtanak be kezelési hibák miatt, ezekből 12000 esetet ismernek el. A bírák nem tudnak érvényes törvényre hivatkozni, hanem korábbi ítéletekre nyúlnak vissza. A betegeknek a bíróság előtt eleve rossz kártyáik vannak, mert a bizonyítási teher egyedül náluk van. Egy laikus számára ez nehéz. A bírók maguk is ismeretlen területen mozognak és szakértők becslésére vannak utalva. A bíróság által kirendelt szakértők is inkább a kollegalitás szabályaihoz vannak kötve, mint az objektivitáshoz. Sajnos még mindig áll, hogy holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Csak súlyos kezelési hiba esetén fordul meg a bizonyítási teher, pl. ha egy betegnek nem a megfelelő lábát vágták le. Ekkor nem a betegnek kell bizonyítania, hogy egy kezelési hiba áldozata lett, hanem az orvosnak, hogy nem követte el a hibát. A kezelési bizonylatokkal való bánás nehéz. Bár a betegnek nemcsak joga van betekinteni, hanem másolatokat is kérhet. Mégis a bizonylatokat gyakran visszatartják, késedelmesen adják ki vagy manipulálják.
Az orvosok blokkolják
Az orvosok elutasítják a törvényi szabályozást. A szövetségi Orvosi Kamara elnökhelyettese szerint karcsú bürokráciát akarnak és a szabályozás szükségtelenül terhelné az orvos-beteg viszonyt és végül nem a betegjogok erősítéséhez vezetne, hanem bürokratizáláshoz.
Az Általános Helyi Betegpénztárak (AOK) elnöke a kezelési szerződés törvényi kodifikálása mellett van: „A törvényeknek az a nagy előnye, hogy azoknak nagyobb figyelmet szentelnek. Általában ezeket jobban követik.” A betegeket azonban jobban kell felvilágosítani, nemcsak egy terápiáról, hanem a lehetséges; elismert alternatívákról is.
Hasonlóak vonatkoznak a kórházak adataira is, amelyek mint eddig is, nem eléggé átláthatóak. Bár a német kórházak az elmúlt év óta kötelesek eredményadataikat nyilvánosságra hozni, de csak 10 szolgáltatási területre. Ez egy jó, mindenesetre erősen kiépítőképes kezdet. Ez csak egy csepp a forró kőre, tekintettel a több verseny iránti politikai követelésre az egészségügyben, aminek javítania kell a minőséget A húzódozás mögött a kórházak félelme lehet a büntetőjogi következményektől és a pénzügyi veszteségektől, mert a hibák önbevallása után egyrészt elmaradnak a betegek, másrészt eleshetnek a felelősségbiztosítás szolgáltatásaira való igények. Mindenesetre ez utóbbi gond felesleges, 2008 januárja óta van egy olyan szerződéses klauzula, amely szerint a biztosító a biztosított hibaelismerése alapján nem mentesül a fizetési kötelezettség alól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése