Kevesebb kalória a jobban működő agyért

Közismert tény, hogy bizonyos fejlettebb állatfajok - mint pl. az egerek - esetében a csökkentett kalóriafelvétel egészségjavító és az életet meghosszabbító hatást fejthet ki, még a magasabb életkort érintő általános állapot esetében is. Azok, akik úgy gondolják, hogy ez a módszer az emberi faj esetében is hasonlóan működik, önmagukon már aktívan tesztelik és mérték adónak tartják az ún. alacsony kalóriás diéta alkalmazását. Mindezidáig azonban hiányoztak a fenti állatkísérletek embereken történő hatékony alkalmazásának helytálló bizonyítékai.

A Münsteri Egyetem (Universität Münster) újabb tanulmánya e témában további lelkesedésre ösztönözi az aszkétákat: Az eredmények azt igazolták, hogy azok az idősebb emberek, akik 3 hónapon keresztül önszántukból csökkentették a kalóriabevitelüket, sikeresebb memóriatesztet hajtottak végre, mint két másik kontrollcsoport személyei. Ezen eredmények akár első bizonyítékként szolgálhatnak arra vonatkozólag, hogy a kevesebb kalóraibevitel révén akár az idős korban tapasztalható, a szellemi leépülés fokozatosan súlyosbodó állapota (dementia) is megelőzhető.

A tanulmányban résztvevők testsúlya a normálistól a túlsúlyosig terjedt, és esetükben a kalóriacsökkentés nem feltétlenül járt jelentős súlycsökkenéssel. Azonban sok, tekintélyes túlsúllyal küszködő tesztszemély számára az egészséges mértékű súlycsökkenés várt elérhetővé. Mark Mattson, az amerikai "National Institute on Aging" neurológiai kutatója a münsteri munkában az eddigi - többek között - állatokon végzett tanulmányait látja igazolva, amelyek szerint a magas kalóriabevitel nemcsak a szív-, hanem az agy működésére is negatív hatást gyakorol.

Agnes Flöel a Münsteri Egyetem vezető kutatási szerzője, úgy véli, hogy a kalóriaszegény diéta emberekre gyakorolt pozitív hatásaira vonatkozóan a legtöbb bizonyíték a hosszú távú járványtani kutatásokból származik, mint például a japán Okinawa öregedő népessége körében végzett tanulmányok. A folyó kutatások azonban eddig bizonytalan eredményeket hoztak. Ezek közé tartozik többek között a "CALERIE"-kísérlet is, amely olyan 25-50 év közötti felnőtteket figyelt meg, akik a tápanyagbevitelt szakmai felügyelet mellett csökkentették. "Az állatokon végzett kísérletek arra engednek következtetni, hogy mind a tápanyagvisszaszorítás, mind a módosított zsírfelvétel pozitívan hat az agy működésére" - állítja Flöel.

Flöel kutatása ezért nemcsak az összkalóriamennyiség csökkentésére, hanem a telített ill. telítetlen zsírsavak arányának növekedésére is kiterjedt. Az utóbbi jótékony hatással van az agy működésére. Egy 50 főből álló csoportot további 3 alcsoportra osztottak, amelyben a résztvevők mindegyike egészséges, 60 év körüli személy volt: Az első alcsoport egy megfelelő diéta keretében csökkentette a kalóriabevitelt, a második megemelte a telítetlen zsírsavak bevitelét, a harmadik pedig nem változtatott étkezési szokásain. Mindazon személyek, akik változtattak étkezési szokásaikon, tanácsadásban részesültek, hogy a változást miként egyeztessék össze egyéni, megszokott étkezési szokásaikkal. A csökkentett kalóriabevitelt alkalmazó személyek kereken 30 %-al kevesebb kalóriát vettek magukhoz a tápanyag arányának csökkentése nélkül. Tehát a napi kalóriabevitel 200 - 1000 kalóriával csökkent. A csökkentett kalóriabevitelt alkalmazó személyek csoportjában azonban nem minden személy érte el teljes mértékben a fenti eredményt, ámde összeségében véve valamennyi résztvevő testsúlya csökkent, amelyet a mérleg mutatójának állása egyértelműen alá is támasztott.

Forrás:
http://www.heise.de/tr/artikel/126830

Linkek:
[1] http://www.pnas.org/content/early/2009/01/26/0808587106
[2] http://neurologie.uni-muenster.de/cms/front_content.php?idcat=104


Impresszum

Webstar
WellStar GmbH & Co. KG
Charlottenstraße 4, 10969 Berlin
Üzletvezeto: Christian Wiesner, Ali Jason Bazooband
Amtsgericht Charlottenburg (HRA 34621)
hungary@webstar.biz