2009. február 18., szerda


Az Ősmagyar Táltos Egyház a Magyar Televizióban



Roppant boldoggá tesz, hogy ezúttal nem ostorozni vagyok kénytelen a közszolgálati magyar tévécsatornát, hanem az elismerés hangján szólni róla. Azt teszi, ami a dolga: a Kékfény 2008. március 3-i adásában bulvárszenzáció helyett közérdekűen leleplező anyagot tett közzé a Táltos-cseppekről (lásd a fenti videót).

Hosszú évek óta folyik a hókusz-pókusz Kovács-Magyar András főtáltos „szentélye” körül. (Őt régebben csak Kovács Andrásnak hívták – a Wikipédia szerint az Ősmagyar Táltos Egyház alapítója, a Táltos hagyaték őrzője –, de a neve most már így kétségtelenül „táltosabb”-nak hangzik.) A szkeptikus bírálatok mind ez ideig leperegtek róla, sőt, amikor láttuk őt „szellemet irtani” egy kereskedelmi televízió stúdiójában, mindezt háborítatlanul, kellemetlen közbekérdezések nélkül tehette.

Most azonban majdnem rajtavesztett. Azért mondom, hogy majdnem, mert végül is nem sikerült a magyar törvények alapján azért megbüntetni, ami a józan gondolkodású emberek szemében a legnagyobb bűn: visszaélt a betegek jóhiszeműségével. Ő maga mondta el, hogy a tőle származó Táltos-cseppekben semmiféle hatóanyag nincs. A gondos vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a Táltos-cseppek anyaga voltaképp nem más, mint – (gondosan?) tisztított csapvíz. Igaz, a főtáltos áldása van rajta.

A rendőrség – a műsorban elhangzottak szerint – kuruzslás gyanújával vizsgálja Ősmagyar Táltos Egyház „gyógyító központját”, vagyis azt, hogy végeztek-e gyógyító eljárást arra jogosító képzettség nélkül. Főleg az érdekli a nyomozókat, hogy alkalmaztak-e hipnózist. Pedig a fő kérdés nem ez. A társadalmi érdek alapján sokkal fontosabb: vizsgálja-e bárki azt, hogy ha valamiről azt állítom, hogy hatásos valamely (a szóban forgó cseppek esetén számtalan) betegség ellen, akkor arra van-e bármilyen bizonyítékom, klinikai adatom, vizsgálati jegyzőkönyvem vagy egyéb hiteles dokumentumom. De ilyen jogszabályi előírás tudtommal nincs – és ez a legnagyobb baj.

Ezt a kis elemzést azért írom, hogy elinduljon egy közös gondolkodás: megfelelő-e a törvénykezés ezekben az esetekben. Ha én diplomás orvos lennék, és betegeimnek Táltos-cseppet (egyszerű csapvizet) adnék valamely bajukra, akkor a törvény előtt már feddhetetlen lennék?

A műsor szerint Czene Gábor újságíró kolléga, aki a témáról a Népszabadságban közölt riportot, a vallásszabadság oldaláról közelíti meg tisztességgel a kérdést. Jó volna, ha végre jogászok is szemügyre vennék ezt a problémát!


http://szkeptikus.blog.hu/

Nincsenek megjegyzések: