Részgyőzelem az Európai Parlamentben GMO ügyben

Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága mai ülésén elutasította a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) alkalmazásáról szóló uniós jogszabálytervezeteket.

Olajos Péter (MDF), Csibi Magor Imre (NLP) és Hegyi Gyula (MSZP) képviselőknek ugyan sikerült elérniük, hogy a parlament nemet mondjon az Európai Bizottság azon javaslatára, amely két új génmódosított kukoricafajta termesztésének engedélyezését javasolta, nem sikerült elfogadtatni, hogy minden ország maga dönthessen arról, beenged-e génmódosított szervezeteket a területére, vagy sem. A jogszabálytervezet egészét nem lehetett elfogadni, mert a GMO lobby-nak olyan elemeket sikerült belecsempésznie a tervezetbe, amelyek a magyar képviselők szerint elfogadhatatlanná tették a jogszabály egészét (pl. zöld út az import GMO-knak). Így most jogszabály nem lesz, marad a régi szabályozás. A harc ezzel azonban Olajos Péter megfogalmazása szerint nem ért véget. Sőt, többfrontos támadásra kell készen állni. Egyrészt az Európai Tanácsban folyik a vita arról, hogy az Európai Bizottság kötelezheti-e Magyarországot, Franciaországot és Görögországot, hogy oldják fel a Mon810-es génmódosított fajtacsoportra vonatkozó termesztési tilalmat. Emellett az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságban most folyik egy másik jelentés vitája, "A mezőgazdaság kilátásai és kihívásai Európában" címmel, amit a híresen GMO párti Kyösti Virrankoski készít. E jelentés vitája előreláthatóan az áprilisi plenáris ülésen lesz.

Olajos Péter szerint: "mindez akkor történik, amikor Európában egyre nőnek az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak és a felmérések szerint a lakosság nagy része GMO ellenes." A magyar termesztési tilalom megtartásának kérdése a környezetvédelmi miniszterek márciusi tanácsülésén kerül napirendre. "Az utolsó töltényig harcolunk, mert nem engedhetjük meg hogy ránk erőltessenek valamit amit mi nem akarunk. Az egészség sokkal drágább annál, mint amennyit a GMO üzlet nyújtani tud." - tette hozzá Olajos Péter.

kérem, válasszon! honlapon cikkek/hírek között

Kényszertömés Lenyomnák a torkunkon a mérgező kukoricát .
Az Európai Bizottság két új génmódosított, rovarölő mérget termelő kukoricafajta termesztésének engedélyezését javasolja, és feloldatná a magyar tilalmat. Kérdés jót tesz-e a májunknak, ha úgy nyomják le a torkunkon a génpiszkált tengerit, mint libákén. A természetvédők tiltakoznak.
180 fokos fordulat Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy engedélyezzék két rovarölő mérget termelő génmódosított kukoricafajta termesztését. Továbbá köteleznék Magyarországot, Franciaországot és Görögországot, hogy oldják fel a Mon810-es génmódosított fajtacsoportra vonatkozó, jelenleg érvényben lévő moratóriumot. Az említett Bacillus thuringiensis (Bt) toxint termelő, a Monsanto által kifejlesztett génmódosított kukorica hazai termesztési tilalmát 2006 novemberében a magyar Országgyűlés ötpárti konszenzussal elfogadott határozatban erősítette meg, azaz a kormányt a parlament is kötelezi a tilalom melletti kiállásra. Az új termesztési engedélyekről a tagállamok - a korábbi hírekkel ellentétben - nem jövő héten. hanem március 2-án szavazhatnak majd. A február 6-i ülésen a bizottság a tagállamok szavazási hajlandóságát szeretné felmérni. Pár hónapja a környezetvédelmi miniszterek még a génmódosítással kapcsolatos jogszabályok jelentős szigorítását szorgalmazták. Felmerül a gyanú, hogy amögött az új fejlemény mögött, hogy az Európai Bizottság immár a multinacionális biotechnológiai cégek érdekeit részesíti előnyben a tagállamoké helyett, az említett cégek lobbitevékenysége állhat. Magyarországnak - a többi kukoricatermelő európai országgal együtt - a GM moratórium fenntartása az érdeke, e mellett tette le a voksát mind a földművelésügyi mind a zöldtárca. Jönnek a csehszlovákok! A korábban meghozott EU-moratóriumot a biotechnológiában érdekelt Egyesült Államok és néhány más ország megtámadta a Nemzetközi Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), amely a moratórium feloldását, illetve felülvizsgálatát rendelte el a szabad kereskedelem akadályozására való hivatkozással. Az Unió tagállamai megosztottak a kérdésben. A kukoricatermelésben élen járó országok, így Franciaország, Görögország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország egyértelműen a moratórium mellett áll, az amerikai álláspontot a kukoricát szinte nem is termelő Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország és a soros EU-elnök Csehország képviseli. Az ügy pikantériája, hogy a cseh kormánykoalíciónak a Polgári Demokrata Párt (Občanská demokratická strana - ODS) és az "úgy maradt" nevű Kereszténydemokrata Unió - Csehszlovák Néppárt (Křest'anská a demokratická unie- Československá strana lidová - KDU-ČSL) mellett tagja a cseh Zöldpárt (Strana zelených -SZ) is. Meglepő fordulat lenne, ha épp egy olyan ország EU-elnöklete alatt kényszerítenék rá a tagállamokra a GM növények termesztését, ahol a kormánykoalíciónak egy zöld párt is a tagja. Igaz, a cseh kormány elég ingatag, múlt év végén, ez év elején éles kormányátalakítási viták rázták meg a koalíciót. Mirek Topolánek lépéseket tett abba az irányba, hogy eltávolítsa a kabinetből a korrupció gyanújába keveredett és romaellenes kijelentéseiről hírhedt Jiří Čunek kormányfőhelyettest és regionális fejlesztési minisztert, aki nem mellesleg a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) elnöke. Čunek viszont azt javasolta a kormányfőnek, hogy inkább a szintén kereszténydemokrata Miroslav Kalousek pénzügyminisztert váltsa le, mondván, hogy Kalousek az ODS gazdasági programját képviseli; Topolánek azonban elutasította az indítványt. Végül, miután kiderült, hogy a párt többsége Kalousek mellett áll, Cunek bejelentette, hogy magától távozik a kormányból. Az ellenzéki szociáldemokraták Cseh Szociáldemokrata párt (Česká strana sociálně demokratická - ČSSD) és a Morva- és Csehországi Kommunista Párt (Komunistická strana Čech a Moravy - KSČM) ugyanakkor kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fogják támogatni a második Topolánek-kormányt. Kérdés, hogy a GMO- tilalom eltörlése mellett elkötelezett jobboldali pártok ebben az ingatag helyzetben mennyire kockáztatnák meg a zöldek kiválását a koalícióból. Csöves Frankenstein Ameddig a GM kukorica mellett többnyire gazdasági szempontok merülnek fel - például a permetezési és vegyszerköltségek megtakaríthatósága, a terméstöbblet, illetve a monokultúrában való termeszthetőség, ellene sokkal több és többféle érv hozható fel. Így például: kialakulnak a totális gyomirtókkal szemben rezisztens gyomnövényváltozatok vagy a GM kukorica Bt toxinjaival szemben rezisztens moly- és bogárváltozatok. A szél által terjesztett virágpor a szomszédos, nem GM táblákon is termékenyít, így a hagyományos fajták termelőinek és a biogazdáknak gazdasági kárt okoz. A GMO-mentes termékek könnyebben eladhatók, a hazai agrárexport vásárlói értékelik Magyarország GMO-mentes státuszát, amit ezzel elveszíthetünk.A már említett Bt-toxint a növény minden sejtje termeli, több ezerszeresét annak, mint amennyi Magyarországon egyszeri permetezés útján engedélyezett, és ez élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel. A totális gyomirtók talajra és élővizekre gyakorolt hatásairól sincs elég ismeretünk. Ausztriában végzett egérkísérletek ráadásul kimutatták, hogy a Mon810 kukorica fogyasztása komoly szervi elváltozásokkal járhat, és csökkenti a kísérleti állatok termékenységét is. További kifogás, hogy a GM kukorica vetőmagját minden évben meg kell vásárolni, nem lehet a tavalyi termés egy részét erre a célra eltenni. Ez a körülmény kiszolgáltatotté teszi a gazdát, hiszen olyan táblán nem GM-növényt termelni, ahol korábban GM állomány termett, nem lehet. A GM-fajták elterjedése ugyanakkor a hazai növénynemesítők és a hazai vetőmagtermesztés hanyatlásához is vezetne, ami által nem csak az egyes gazdák, de az egész ország kiszolgáltatottá válna. Hozzá kell tennünk, a GM növények említett pozitív gazdasági tulajdonságai csak egyes termelők szempontjából érvényesülnek, a társadalom szempontjából nem biztos, hogy megmaradnak. A génpiszkált kukorica gazdasági előnyeit legjobban az ipari jellegű mezőgazdasági termelést folytató nagybirtokok tudják kiaknázni. A monokultúrában való termeszthetőség és az alacsony élőmunka-igény azonban tovább rontaná az ország - különösen a magyar vidék - amúgy is rossz foglalkoztatottsági mutatóit, miközben a termelésükkel remélhető magasabb profit kevesek kezében összpontosulna. A génpiszkált kukorica termesztése ugyanakkor jó üzlet, hiszen a dömping áron kínált - minőségét tekintve veszélyes hulladék kategóriába tartozó - élelmiszer kiszoríthatja a versenytársakat a piacról, hogy később emelt áron csak a szemetet tudjuk megvenni az élelmiszer-üzletláncok polcairól. A transzgenetikus növények (GMO) világa Míg pár cikkel ezelőtt azt írtam, hogy ma a világon kb. 28 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított (GMO) növényeket, addig ebben az írásban már egy újabb adat alapján ezt a számot 100 millió hektárra kell módosítanom. Először is vizsgáljuk meg az okokat. A hatvanas években elindult zöld forradalom elérte lehetőségei határát. Az ember alapvető élelmiszerei a gabonafélék. A termőföldek 70%-án kukoricát, rizst és búzát termesztenek. A Föld lakossága naponta 230 ezer fővel gyarapodik, már 6 milliárdnál is több ember él a Földön. A zöld forradalom lehetővé tette, hogy ma „csak” 800 millió embertársunk éhezik, ami a zöld forradalom nélkül több mint másfél milliárd embert jelentene. De mi is volt az a zöld forradalom? Intenzív növénynemesítés révén nagy hozamú hibridek és szuperhibridek előállítása, intenzív műtrágya felhasználás, kiterjesztett öntözés és növényvédő szerek felhasználása. A törpe búza és rizs változatai sikeresnek bizonyultak (50%-kal nőtt a terméshozamuk), míg a törpe kukorica nem vált be. A megoldást ebben a helyzetben sokak szerint a GMO növények elterjesztése jelenti. Mit is takar valójában a fogalom? Olyan géntechnológiai módosítást vagy génsebészeti beavatkozást, melynek következtében a növény genetikai állományát úgy változtatjuk meg, ahogy a természetben spontán, igen kis valószínűséggel jöhetne csak létre, és célzott növénynemesítéssel, keresztezésekkel is csak nagyon hosszú időszak alatt válna lehetségessé. A lényeg tehát a terméshozamok növelése, a szárazságtűrő fajták, valamint a kártevőkkel szembeni ellenállást magukban hordozó fajták előállítása. Ezáltal részben elkerülhető az intenzív kemizáció, az öntözés: ez a jó oldal. Viszont az érem másik oldala az, hogy a génmódosításhoz - vagyis hogy egy növény örökítő anyagába idegen DNS-t viszünk be, - hordozókra (vektorokra) van szükségünk, amik szintén saját DNS-sel rendelkeznek (többnyire mikrobák, pl. baktériumok vagy vírusok). Tehát sem elméletben, sem gyakorlatban teljes biztonsággal nem állítható, hogy a kívánt DNS szakaszon kívül egyéb – nem kívánt DNS szakaszok - is bekerüljenek a recipiens (befogadó) növény DNS-ébe. Ez utóbbi lehet teljesen ártalmatlan is, de nem feltétlenül, hiszen ebből a szempontból a jövő nem megjósolható. Pl. a bacillus thuringiensis képes egy olyan fehérjét szintetizálni, ami egy csomó rovar számára mérgező. Ennek a fehérjének a DNS-ét sikerült azonosítani és beültetni bizonyos gabonafélékbe, ezáltal a rovarok permetezés nélkül elpusztulnak. Mai tudásunk szerint ez a fehérje a magasabb rendű élőlények számára nem mérgező. Na és mi van, ha mégis? Választhatunk a vegyszerrel kezelt és a transzgén növény között, mert a biogazdálkodás csak egy nagyon szűk és kiváltságos rétegnek jelenthet alternatívát, mivel a terméshozamok igen alacsonyak (viszont biológiailag sokkal értékesebbek). De egyet ne felejtsünk. A szellemet már kiengedtük a palackból, oda már visszagyömöszölni nem lehet, mivel a transzgén növények a maguk természetes módján a szelek és rovarok szárnyán szaporodnak és a transzgén ültetvények köré vont védősávon ma már csak mosolyogni lehet. Azzal viszont legyünk tisztában, hogy a nemesített vagy transzgén fajokban kialakult tulajdonságok a vad fajokba átkerülve már nem jelentenek szelekciós előnyt (a vad fajok ugyanis nem igénylenek öntözést, műtrágyázást és permetezést sem). Vagyis talán a vad fajokat nem lehet elrontani. Ebben bízzunk! Zéró kockázat nem létezik. http://www.youtube.com/view_play_list?p=5A42B746715CE1EC És végül egy hasznos olvasmány : http://mek.oszk.hu/03200/03216/html/index.htm