Sokat vesztett erényeiből az egészségügyi reform

A 2006-os egészségügyi reform újabb elemeit variálja át a kormány. Az egészségügyi miniszter kedden jelentette be, hogy átalakítják a kórházak finanszírozását, egy MSZP-s politikus pedig azt vetette fel, el kéne törölni a patikán kívüli gyógyszerárusítást. Az elmúlt egy évben az egészségügy átalakításának szinte összes látványosabb intézkedését visszavonták vagy módosították.

"Felülvizsgálatot igényel a patikán kívüli gyógyszerárusítás" - mondta szerdán Kökény Mihály, az MSZP országgyűlési képviselője, szerinte ugyanis a gyógyszerek kevesebb, mint egy százalékát adják el patikán kívül. Székely Tamás egészségügyi miniszter pedig azt jelentette be kedden, hogy átalakítják a kórházak finanszírozási rendszerét. Mindkét intézkedést az egészségügy reform részeként vezették be 2006 után. Nem ez az első eset, hogy a kormány megváltoztatja az egészségügyi reform egyes intézkedéseit. Az egészségügy 2006-ban kedzdődött átalakítását sikerként kezeli az MSZP, és részben az SZDSZ is. Több olyan intézkedés született az átalakítások részeként, amelyek visszafogták az egészségügyi ellátó rendszer pazarlását és hatékonyabbá tették azt. Az átalakításokat heves tiltakozás kísérte, az ellenzéki pártok mellett a különböző szakmai szervezetek - az orvosi és a gyógyszerész kamara, a kórházszövetség - is támadták a reformlépéseket, pedig azok hatására 2007-ben és 2008-ben évek óta először lett nyereséges az egészségbiztosítási kassza.

Ami nincs többé

A átalakításokra mért első csapás a 2008. március 9-i népszavazás volt, a referendummal eltörölték a 300 forintos vizitdíjat, valamint a kórházi napidíjat.

A népszavazás után az MSZP módosítani akarta az egészségbiztosítási reformtörvényt - amely lehetővé tette volna, hogy egészségbiztosítási pénztárakban kisebbségi tulajdonosként megjelenjen a magántőke -, az SZDSZ ehhez nem járult hozzá, és a szabaddemokraták kiléptek a kormánykoalícióból. Az MSZP végül visszavonta a biztosítási törvényt, amelyet korábban kétszer is megszavaztatott az Országgyűlésben.

Miután az egészségügyi tárca 2008. április 30-a után a szocialisták kezébe került, Székely Tamás miniszter több alkalommal is lazított a reformokon. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI) bezárása miatt korábban több kritika érte a kormányt, Székely ősszel jelentette be, hogy pszichiátriai központot hoznak létre, amelyet az OPNI megszűnése után többen is hiányoltak.

A minisztérium egy decemberben elfogadott törvénnyel lehetővé tette azt is, hogy a 2006-ban megszabott összeghatár felett is kaphassanak tb-támogatást bizonyos gyógyszerek. Ezzel ugyan több tb-támogatást élvező gyógyszer közül választhatnak a betegek, de így az orvosok drágább készítményeket is felírhatnak, ez az intézkedés tehát hozzájárulhat, hogy a gyógyszerkassza kiadásai növekedjenek.

A kedden bejelentett intézkedésekre már nem a tiltakozások, hanem a gazdasági válság miatt kényszerült a kormány. Átalakítják azt a finanszírozási rendszert, ami alapján az egészségbiztosító fizetett a kórházaknak. A 2003-ben bevezetett, majd 2006-ban megszigorított rendszer lényege az volt, hogy a kórházak által elvégzett beavatkozásoknak csak a 95 százalékát fizette ki a biztosító. Hiába teljesített egy kórház többet, látott el több beteget, akkor sem kapott plusz pénzt. A Székely által bejelentett új rendszer szerint a beavatkozások 70 százalékát fizeti az OEP, ezen felül pedig folyamatosan csökken a beavatkozásokért megszerezhető térítés összege. A Health Capital elemzőcég számításai szerint az új módszerrel - amellyel a kormány közel 15 milliárdot spórol - a kórházak többsége rosszul jár, mivel csak több munkával tudnak ugyanannyi támogatást szerezni.

A kormány eredetileg hat egészségügyi reformtörvényt tervezett:

- A biztosítási törvényt teljesen visszavonták.

- A gyógyszergazdaságossági törvény hatására egy évtized után sikerült megszüntetni a gyógyszerkassza veszteségességét, jobban elterjedtek az olcsó orvosságok, a felesleges gyógyszerfogyasztást azonban az első évek biztatói jelei ellenére nem tudta visszafogni a jogszabály.

- A harmadik jogszabályból kihullott a vizitdíj, benne maradt viszont, hogy alanyi jogon, illetve a tb-nek befizetett járulékokért kinek milyen ellátás jár.

- A kórházátalakításokhoz - az OPNI feltámasztásán kívül - nem nyúlt hozzá érdemben a kisebbségi kormány, időközben azonban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a kórházbezárásokról egyedül nem döntehetett volna az egészsügyi miniszter.

- A betegjogok betartása felett őrködő Egészségbiztosítási Felügyelet jelenleg is működik (bár Havas Szófia MSZP-s képviselő év elején felvetette, hogy meg lehetne szüntetni ezt az intézményt).

- Érvényben van az a jogszabály is, amely eltörölte a kötelező kamarai tagságot az egészségügyi dolgozók körében.

Mi marad az egészségügyi reformból?

Eltörölné a bevezetése óta sokat bírált teljesítmény volumen korlát intézményekre való lebontását Székely Tamás egészségügyi miniszter. A Gyurcsány-kormány által hangoztatott egészségügyi reform több eleme vérzett már el, sok elképzelés pedig a bevezetést sem érte meg. A magánbiztosítók létrehozását tartotta legfontosabb céljának Molnár Lajos és Horváth Ágnes szabaddemokrata egészségügyi miniszter. A két tárcavezető a hálapénz visszaszorulását, megszűnését remélte az intézkedéstől.

Idén január 1-jével a 19 megyei helyett megalakult a 7 regionális pénztár, ám az egy biztosítós rendszer nem változott.

2007. januártól könnyítették a patikaalapítás feltételeit, lehetővé tették egyes gyógyszerek, így például láz- és fájdalomcsillapítók vagy széntabletták patikán kívüli forgalmazását, nyilvánossá váltak a várólisták, megszűnt a kötelező kamarai tagság, megalakult az Egészségbiztosítási Felügyelet. 2007. február 15-től 2008. március 8-ig 300 forintos vizit-, illetve kórházi ellátás esetén ugyanekkora összegű napidíjat kellett fizetniük a betegeknek. Az indokolatlan orvos-beteg találkozások csökkentését szolgáló intézkedés általános felháborodást váltott ki, és a tavaly márciusi, a díjtételek megszüntetését eredményező népszavazás végső soron az SZDSZ-MSZP koalíció felbomlásához vezetett.

2007 márciusában megindult a Lipót Központként ismert Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet szétdarabolása. Szakemberek számára azóta is rejtély, hova lettek az OPNI-ból a betegek.

Horváth Ágnes 2007. május végén beszélt arról, hogy az uniós előírásoknak megfelelően a nyilvános, zárt helyeken, így például éttermekben, aluljárókban, játszótereken betiltanák a dohányzást. Az intézkedést a mai napig nem hozták meg.

Ugyancsak nem változtak érdemben az otthonszülés szabályai, pedig a tárca már 2007. június végén életbe léptette volna az otthonszülésről szóló jogi szabályozást.

Tavaly február 15-ig kellett volna felszerelniük a kórházaknak a lopások kivédését szolgáló széfeket. Az előírást több intézmény figyelmen kívül hagyta, azoknak a kórházaknak pedig, amelyek mégis beszerezték a széfeket, nagy gondot okozott azok értelmes célra való felhasználása.

Az előző egészségügyi miniszter javaslatai közül megvalósult a bevezetésekor ugyancsak nagy vitát kavart betegszállítás és -mentés szétválasztása, valamint idén januárban a gyógyszerészek is megkapták a doktori címet.

A most visszavonni tervezett teljesítmény volumen korlátot 2006. július 1-jén vezették be. Ez mutatta, hogy az egészségbiztosító egy adott hónapban milyen ellátásból mennyit finanszíroz.

A meghatározott korláton túl végzett kezelés vagy műtét árát az egészségügyi intézménynek kellett állnia. Az intézkedés a szívgyógyászatot, az újszülött- és daganatos beteg ellátást hozta a legnehezebb helyzetbe.