Bejelentések az egészségügyi bizottság ülésén

Nem vezetik be július elsejétől az új minimumfeltételeket, nem szűnik meg az orvosok részmunkaidős közreműködői szerződéses alkalmazása, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) online vényellenőrzési rendszere sem válik élessé a jövő hónaptól a patikákban – jelentette be Cserháti Péter a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának helyettes szakállamtitkára a Parlament egészségügyi bizottságának ülésén. Ezzel több, a működést hátráltató gátat emeltek ki a rendszerből.

A grémium Szócska Miklóst, az egészségügyért felelős szakállamtitkárt hallgatta meg, aki itt mutatta be helyetteseit, Páva Hanna jogászt – aki korábban szociális területen már tevékenykedett az államigazgatásban, és Cserháti Pétert, aki orvosi pályáját hagyta el a közigazgatásért.

Szócska Miklós, ahogyan korábbi nyilatkozataiban is, ismételten azt hangsúlyozta, partnerségi alapon kívánják átalakítani az egészségügyet, annak minden résztvevőjét bevonva a változások előkészítésébe. A korábbi, erőszakos adminisztratív intézkedések helyett közmegegyezéssel kívánnak dolgozni.

A cél az lenne, hogy a hazai egészségügyi közkiadásokat, amelyek jelenleg a GDP 3,6%-át teszik ki, legalább a Visegrádi Együttmőködés többi országának 6%-os szintjére emeljék.

Az ellátórendszer jelenleg a fenntarthatóság peremén áll, emberi erőforrás krízis jellemzi, és teljes a káosz a nyilvántartásokban, nem lehet pontosan tudni, hogy mely területeken hány ember dolgozik.

A tárca az alap- és a járóbeteg-ellátás erősítésével tehermentesítené a kórházakat, az ellátásszervezésben pedig markáns szerepet vállalna az állam. Mivel a közigazgatási reform elmaradt, így az egészségügyi ellátást sem lehet regionális alapon megszervezni. Az egészségügyi vezetés ezért organikus területi egységekben gondolkodik majd, a helyi viszonyok figyelembevételével.

Kérdésekre válaszolva Szócska ismét hangsúlyozta, a lopakodó privatizációt ki kell zárni az ágazatból, meghatározott keretek között azonban kaphat szerepet a magántőke is. A kórházak adósságának rendezése függ a jövőbeni gazdasági stratégiai tervtől, ami korábban hiányzott az ágazatból. Természetesen szóba kerülhet az intézmények konszolidációja, ám a korábban jól gazdálkodó kórházak ennek nem láthatják kárát. Ugyanakkor elmondta azt is, nem minden esetben kapnak tiszta jelentéseket a kórházak adósságairól.

Szócska Miklós arról is beszámolt, hogy nem csak a rezidensek képviselőivel folytatnak folyamatos egyeztetéseket. Tárgyalóasztalhoz ültek a gyógyszerkereskedőkkel, és a gyógyszerészeti kamarával is, a gyógyszerellátás helyzetének mielőbbi rendezése érdekében.

A szakállamtitkár kijelentette, a jelenlegi népegészségügyi rendszernek nagy felelőssége van abban, hogy ma Magyarországon ennyire rossz állapotban van az egészségügy, ezért a mostani rendszer javítgatása helyett több haszna van a földig bontásnak, onnan kezdve az újraépítést. Ezen a területen tehát radikális intézkedések várhatóak.

Cserháti Péter, helyettes szakállamtitkár szerint a betegellátást veszélyeztetné, ha életbe lépne az új minimumfeltételekre vonatkozó törvény. A kórházak jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a hiányzó szakszemélyzet és eszközök pótlását.

eLitMed.hu,
Tarcza Orsolya