Műtőasztalon a magyar egészségügy, mit tervez a Fidesz?

2010. május 28.

Magyarországon az egészségügy évek óta "permanens reformkísérleti" lázban ég, így nem meglepő, hogy annak átalakítása kiemelt helyet kapott a Fidesz választási programjában. Egyelőre, ami biztosan állítható a kormánypárt elképzeléseiről, hogy lesz egészségügyi reform, ráadásul az kiemelt figyelmet fog kapni az új kormány működése során. A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb, egészségügyről szóló elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen folyamatok zajlanak a hazai egészségügyben, illetve megvizsgálta azokat az égető problémákat, amelyek súlypontjainak felvázolásával megállapítható, hogy milyen típusú átalakításban érdemes gondolkodni ma Magyarországon. Az Equilor külön vizsgálta az amerikai történelem egyik legnagyobb horderejű reformjának, az egészségügy átalakításának várható hatásait, illetve annak tőzsdei lecsapódását.

Az Orbán Viktor által felvázolt végrehajtói struktúrán belül az egészségügy nem kap majd önálló irányítási funkciót a 8 csúcsminisztériumon belül, hanem az oktatási, kulturális, szociális és sport ügyekkel egyetemben a Nemzeti Erőforrások minisztériuma alá tartozik majd. Az öt ágazatot magában foglaló csúcsminisztériumot Réthelyi Miklós humánpolitikai miniszter irányítja majd, akit május 28-án, pénteken hallgat meg az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága, ahol néhány elképzeléséről több részlet is napvilágot láthat.

Az Equilor szerint alapvetően két irányból lehet megközelíteni az egészségügyi reformot és felállítani az ehhez szükséges diagnózist: egyfelől az ellátórendszer struktúrájában rejlő diszfunkcionalitásokon keresztül, másfelől finanszírozási oldalról. Tény, hogy az utóbbi sokkal átfogóbb feladatot kíván, mivel a költségvetés pozíciója erős korlátot szab bármiféle többletforrás biztosítására, így első lépésben inkább a források átstrukturálására lehet számítani.

A különböző egészségügyi szolgáltatásokra a legnagyobb terhet a lakosság nagy igénybevételi aránya, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés túl széles köre rakja. Az eddigi reformpróbálkozások elsősorban forrásoldalról vizsgálták az ellátórendszer rendbetételét, vagyis kapacitásleépítéssel próbálták javítani a szektor produktív jellegét. Főleg a súlyponti korházak kialakításával, és felesleges aktív korházi kapacitások visszavágásával, valamint az ebből következő betegutak átszabásával kísérletezett.

A Fidesz programja alapján az egészségügyi ellátás strukturális átalakítása nem célozza a hozzáférhető szolgáltatások körének (további) csökkentését az OEP által finanszírozott keretből. Sőt, további kapacitást rendelne (vissza) a földrajzi ellátó egységekhez. A Fidesz egyfelől az alapellátást erősítené (a szétdarabolt, szervezetlen rendszert átláthatóbbá alakítaná), illetve strukturális szempontból a legfontosabb változás az lehet, hogy a betegellátást a kórházi fekvőbeteg ellátás felől a járóbeteg ellátás irányába, illetve a háziorvosok felé irányítanák. Vagyis a kórházi ellátás racionalizálása várható, aminek keretében nincs kizárva, hogy folytatódnak majd a leépítések is. A program megfogalmazott célja a háziorvosok esetében, hogy csökkenjen az orvosok adminisztrációs terheltsége, illetve finanszírozási oldalon is segítenék a háziorvosokat, hogy a várhatóan növekvő igényeket képesek legyenek ellátni. A járóbeteg ellátás megerősítése szempontjából fontos, hogy a Fidesz újragondolná és megerősítené a gondozói hálózat szerepét, ezen keresztül pedig némileg tehermentesíthetővé válna a fekvőbeteg ellátás.

Emellett a program külön foglalkozik a sürgősségi ellátás színvonalának javításával, amelynek keretében a mentőszolgálat eszközparkját újítanák meg. További cél, hogy az ország bármely pontja legfeljebb 15 perc alatt elérhetővé váljon a mentőszolgálat számára. Általánosságokban is igaz, hogy a szakrendelőket csúcstechnológiával látná el az új kormány, amitől azt várnák a döntéshozók, hogy a szakorvosi túlterheltség csökkenjen, míg az otthoni kezelések száma megnőne. Mindehhez természetesen a rendszert jelentősen fel kellene tőkésíteni. Elvi cél, hogy az ellátás a lakóhelyhez minél közelebb történjen, ehhez pedig a betegutak újragondolása várható - a program szerint.

Az egészségügyet működtető rendszer konszolidációja

Szervezeti szempontból fontos változás lehet az Equilor szerint, hogy a Fidesz a működtető rendszer konszolidációját tervezi. Igaz, azt a szakpolitikusok is hangsúlyozzák, hogy ez egy hosszú távú projekt része lenne, mivel a becsült költségek akár a 600 milliárd forintot is elérhetik. Pontosan nem tudni, hogy nézne ki a konszolidáció, de a Fidesz kétharmados többsége megkönnyíti például azt, hogy a konszolidáció részeként az adósság rendezése fejében elkérnék a kórházak működtetési vagy tulajdonjogát az önkormányzatoktól, és egy egységes nemzeti egészségügyi szolgálatot léptetnének működésbe. Mindenesetre az állami egészségügyi intézmények száma ebben az esetben bizonyosan nőne.

Mint látható, a kormány tervezi a kórházak adósságállományának rendezését, és a szolgáltatók közösségi tulajdonban tartását. A magánosításhoz való viszonyban ugyanakkor némi ellentmondást is fel lehet fedezni a programban az Equilor szakértői szerint. Bár a Fidesz programja külön érvel a kórházak köztulajdonban tartásának fontossága mellett, a leendő humánpolitikai miniszter utalt rá, hogy a szakorvosi rendelők is kvázi magánpraxisként működhetnének a jövőben, mint ahogy a háziorvosok praxisai. Ugyanakkor a biztosítási oldalon továbbra is az egységes állami biztosítási rendszer fenntartását tartja elképzelhetőnek a Fidesz.

Utánpótlás az egészségügyben - átalakulhat az egészségügyi képzés

Az utánpótlásra költheti a kormány a legnagyobb összeget, ha sikerül megfelelő forrásokat találni. Általában is elmondható az egészségügyi rendszerekről, hogy a munkaerő költségek teszik ki a szektor kifizetéseinek jelentősebb részét. Korábbi nyilatkozatokból kitűnik, hogy a Fidesz prioritásai között szerepel az egészségügyi dolgozók jövedelmi helyzetének javítása. Ehhez jelentős többletforrásokra lenne szükség, főleg, ha a párt tervei szerint a szektorban dolgozók létszámát is megemelnék. Utóbbira több megoldást is kigondolhat az új kormány, ahogyan az előző is például a rezidens képzési rendszer szigorításával igyekezett itthon tartani a hazai egyetemeken végzett orvosokat. A kormánypárt jelezte, hogy a mostani drasztikus rezidensképzési szabályokon változtatna, vagyis nem kötelezné az egyetemről kijövőket, hogy itthoni szolgáltatóknál helyezkedjenek el, ehelyett versenyképesebb bérezéssel a motiváción javítana.

A dolgozók jövedelme számít a legszűkebb keresztmetszetnek a reformtervben, amihez biztosan további forrásokat kell rendelni és hosszú távon elkerülhetetlen lesz a közkiadások növelése. Amennyiben a Fidesz a források emelését a finanszírozás strukturális változtatásával igyekszik elérni, akkor egy teljesítmény ösztönző fizetési rendszer bevezetésével hatékonyság javulást is elérhet, valamint további költséget spórolhat meg.

Gyógyszergazdálkodás - előnyben a hazai gyógyszergyártók

A gyógyszergazdálkodás újragondolásának részeként a kormány támogatni fogja a generikus termékek kutatását, valamint a hazai piacon történő forgalmazás lehetőségeinek javítását. Emellett külön támogatási rendszert hoznak létre az úgynevezett biosimilar (magas technológiai igényű) gyógyszerek támogatására. Ezen intézkedésekkel a Fidesz minden bizonnyal igyekszik némi előnyhöz juttatni a hazai gyógyszergyártókat, elsősorban a tőzsdén jegyzett két vállalatot, az Egist és a Richtert.

Tőzsdei hatások - Richter, Egis

Mindkét hazai tőzsdei cég, így az Egis és a Richter eredményére is pozitívan hatna, ha a generikus és a saját kutatással rendelkező termékeik állami támogatásban részesülnének és könnyebben kerülhetnének hazai forgalomba. Ráadásul a marketing költségek kiküszöbölése, valamint a tervezhetőbb kapcsolat a szolgáltatókkal, amit a hosszú távú szerződések teremthetnek meg, szintén kedvező helyzetbe hozhatja a hazai gyógyszergyártókat. A programban van ugyanakkor olyan elem is, amely egyértelműen negatívan hatna a gyártókra. Ilyen például "a párhuzamos importból származó gyógyszerek térnyerésének elősegítése". Nyilvánvalóan ez árverseny kialakulásához vezethet a hazai piacon, ami eredményrontó hatású lehet az Egis és a Richter működésére is. A gyógyszergazdálkodási törvény megváltoztatása is bizonyosan negatívan hat majd a gyógyszergyártók eredményére, például ha eltörlik a mostani törvényben előírt adófizetési kötelezettség részleges visszatérítését.

Finanszírozás

Magyarország a fejlettségi mutatói alapján nem költ kifejezetten keveset egészségügyre, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a közkiadások mértéke egyre szűkül, míg a magánszolgáltatók nagyobb teret nyernek. Magyarország a legfrissebb rendelkezésre álló, 2007-es OECD adatok alapján a GDP 7.4%-át fordítja egészségügyre. A Fideszben van nyitottság az állami források növelésére, bár hozzá kell tenni, hogy a Fidesz programját jegyző egyik szakpolitikus kijelentette, hogy egyelőre több pénzt az új kormány sem tud adni, viszont a működtetők részére 200 milliárd forintot átcsoportosít majd (más egészségügyi forrásból).

Az Egészségbiztosítási Alapnak folyamatosan növekszik a forrásigénye, mivel a bevételei 2008 óta (főleg a válság hatására elmaradó járulékok miatt) folyamatosan csökkennek, amit a központi költségvetésből tud csak pótolni a kormány - figyelmeztetett az Állami Számvevőszék tavaly év végi tanulmánya. A tavalyi 135-150 milliárd forintos deficit helyett idén 329,3 milliárd forintnyi hiány keletkezhetne az alapban az ÁSZ számításai szerint, ha az előző kormány nem irányoz elő 273,9 milliárd forintos átutalást. Egyébként a pénzügyminisztérium már tavaly is mintegy 300 milliárd forintot csoportosított át az alapba, azáltal, hogy a duplájára emelte az állam által biztosítottak kompenzációjának mértékét. Ez mintegy 5,6 millió embert érintett. Az alap idénre tervezett hiánya így 53 milliárd forint lehet. Ezen belül a kiadási oldalon 12,6 milliárd forinttal nőtt a teher a tervezetthez képest, és összességében 1407 milliárd forint várható.

Az elmúlt időszakban komoly paradigmaváltás állt be a hazai egészségügy finanszírozásában. Míg korábban teljesítmény alapján osztották szét az intézmények között a forrásokat, addig a tavalyi év második felétől a fix alapdíjas rendszerre történő átállás kezdődött meg, ami gyakorlatilag egyfajta előfinanszírozási szisztémának felel meg.

A tervezett reformlépések Magyarországon

1. Az egészségügy konszolidálása. Erre a célra 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az új rendszer célja a bizalomerősítés és a hatékonyság növelése. A korházak adósságának egy részét szanálhatják.

2. Finanszírozás. A működtetők feltőkésítése és több forrás elhelyezése az egészségbiztosítási alapba (a gyógyító-megelőző kassza előirányzatainak megemelése). A finanszírozási technikában a kórházak eladósodásának megakadályozása, költségeik jobb fedezése a cél.

3. Források átcsoportosítása, csúcstechnológiát telepítenek a szakrendelőkbe, hogy minél több beteg otthoni ellátását is meg tudják oldani.

4. Az adminisztrációs terhek azonnali csökkentése a háziorvosok esetében, illetve a betegutak racionalizálása.

5. Egységes állami egészségügyi szolgálat kiépítése. A meglévő állami intézmények mellé az önkormányzatoktól átvennék a megroppant anyagi helyzetű kórházak, rendelők működtetését is.

6. Az egészségügyi dolgozók létszámának és bérének növelése.

7. Rezidensképzés átalakítása. A bérezéssel motiválnák az itthon maradásra a friss diplomásokat. Gyorsított orvosi szakképzés.

8. A hazai gyógyszergyártók kutatásainak és generikus fejlesztéseinek támogatása, hazai piacon jobb helyzethez juthatnak, ha több évre szóló hosszú távú szerződéseket köthetnek a szolgáltatókkal.

9. A fekvőbeteg ellátásról a járóbeteg ellátás és a háziorvosi szolgálat irányába tolnák el a kapacitások egy részét.

Tendenciák az amerikai egészségügyben

A 2008-2009-es években kiteljesedő gazdasági válság az élet számos pontján változást hozott. Amennyiben a gazdaságpolitika témakörére koncentrálunk, nemcsak a fiskális és a monetáris politika drasztikus átalakítására kényszerítette a kormányzatokat a II. világháború utáni éra legnagyobb krízise, de olyan területeket is beemelt a figyelem középpontjába, amelyek normál körülmények között még hosszú ideig "nem kerültek volna terítékre". Ilyen - többek között - az egészségügy kérdése, amely esetében komoly reformfolyamat indult meg például az Egyesült Államokban. Napjainkban, a válság nyomán az egyes államok számára kritikus fontosságúvá válik, hogy prudens költségvetési politikát folytatva megelőzzék az államadósság fokozatos felduzzadását. Az egészségügy szerepe pedig éppen emiatt fontos az USA-ban, mivel az óriási szeletet hasít ki az államháztartás kiadási oldalából.

A válság másik kardinális hatása az állam szerepének újraértékelése volt. Egy olyan időszakban, amikor a pénzügyi rendszer megregulázása, szigorúbb felügyelet alá vonása, azaz lényegében az állam befolyásának növelése a közvélemény szemében elengedhetetlen, a társadalom talán könnyebben fogadja el, ha az állam más területeken is - így az egészségügyben - nagyobb szerepet vállal.

A statisztikai feljegyzések szerint az egészségügyi kiadások az 60-as évek óta gyorsabb ütemben nőttek az Egyesült Államokban, mint maga a gazdaság. Becslések szerint 2009-ben 2500 milliárd dollár ment el egészségügyi jellegű kiadásokra az USA-ban, ami személyenként 8,160 dolláros költésnek felel meg. Ez az összeg az éves bruttó hazai össztermék 17,6%-ának felel meg. Az önmagában is rendkívül magas adatot az teszi még kiemelkedőbbé, hogy eközben az amerikai állam a költségvetés kiadási oldalának 20%-át költi védelmi kiadásokra, illetve 22% megy szociálpolitikai kiadásokra.

Nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló az USA egészségügyre szánt kiadási volumene. Az OECD által 2007-ben készített tanulmány szerint 2007-ben az Egyesült Államok a GDP 16%-át fordította egészségügyi kiadásokra. A sorban az USA-t Franciaország követte a GDP 11%-ának megfelelő összeggel, majd Svájc következett 10,8%-os értékkel. A fejlett OECD tagállamok közül kiemelendő még Németország (10,4%), Belgium (10,2%), Ausztria (10,1%), Kanada (10,1%), Portugália (9,9%) és Hollandia is (9,8%). Látható tehát, hogy költségvetési oldalról igencsak indokolt volt az Egyesült Államok egészségügyi rendszerének áttekintése és rendszerszintű átalakítása. A több mint 300 millió állampolgárt számláló Egyesült Államokban az egészségügy egészét átkalibráló törvény életbe lépése előtt 45 millió amerikainak nem volt biztosítása. Ehhez jön hozzá, hogy az e célra szánt állami (és magánjellegű) kiadások eloszlása a lakosság arányában torzak. 2007-es adatok szerint az amerikai lakosság felső (azaz legtehetősebb) 1%-ához volt köthető az összes egészségügyi kiadás 23%-a.

Az elfogadott egészségügyi reform az amerikai államnak 938 milliárd dollárjába fog kerülni a következő 10 évben a Kongresszusi Költségvetési Hivatal szerint, azonban a pozitív oldala egyben, hogy 138 milliárd dollárt viszont megtakarít az államnak, vagyis ennyivel csökken az amerikai kincstár hiánya 10 éven át.

Az amerikai történelem többek szerint egyik legnagyobb horderejű reformjával kapcsolatban az Equilor elemzői kiemelik, hogy az több év alatt lép életbe. Vannak olyan intézkedések, amelyek már 2010. július 1-jén hatályba lépnek, de olyan része is van a csomagnak, amely csak 2018-tól válik hatályossá.

Horváth Eszter Ágnes