Glade, MJ:

A szájon át bevitt D-vitamin

biztonságosságának

21. századi értékelése

Forrás: Glade MJ. A 21st century evaluation of the safety of oral vitamin D. Nutrition. 2012 Apr;28(4):344-56.

Fordította, kivonat: Szendi Gábor

A D-vitamin az utóbbi évtizedek egyre növekvő problémájává nőtte ki magát. A fokozódó urbanizáció, a közegészségügy és az orvoslás egyre intenzívebb napellenes kampányolása, a napozószerek elterjedése és az egyre fokozódó D-vitamin ellenesség tragikus helyzetet teremtett, amely jelentősen hozzájárul a nyugati népesség rohamos egészségromlásához. Ideje végre felfogni, hogy az ember evolúciója során mindig is magas D-vitaminszinthez alkalmazkodott.

A mai tudományos eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a D-vitamin megfelelő mennyiségben való fogyasztása alapvető az emberi egészség szempontjából. A D-vitaminnak receptora található szinte az összes emberi szövetben, mint pl. a zsírszövetekben, az izomban, a mellékvesékben, a csontokban, a csontvelőben, az agyban, a mellszövetekben, az izületekben, a férfi nemi szervekben, a hajhagymákban, a szívben, a vékony és vastagbélben, a vesékben, a májban, a tüdőben, a fehérvérsejtekben, a petefészkekben, a hasnyálmirigyben, a nyálmirigyekben, a hipofízisben, a placentában, a prosztatában, a retinában, a mellékpajzsmirigyben, a bőrben, a gyomorban, a herékben, a csecsemőmirigyben, a pajzsmirigyben és a méhben (az angol eredetiben ez a felsorolás névsorban van). E szövetek normál működéséhez D-vitaminra van szükség.

Mindezek fényében komoly vitát generált az amerikai Orvosi Intézet (IOM) által kiadott legújabb ajánlás, amely 70 éves korig napi 600, 70 fölött napi 800 NE D-vitamint tart szükségesnek, és a legmagasabb, még egészségre nem káros dózist 4000 NE napi adagban határozta meg. A 4000 NE dózist azonban nem napi bevitelre ajánlja az IOM, hanem csupán a legmagasabb, még nem veszélyes dózisnak tekinti. Eközben maga az IOM is elismeri, hogy napi 10 000 NE esetén sem tapasztaltak káros mellékhatásokat, mégis ragaszkodik a 4000 NE adaghoz, mint biztonságos felsőhatárhoz. A tolerálható felső határt azonban nem spekulációkból és félelemből kell megállapítani, hanem a rendelkezésünkre álló szakirodalomból. Áttekintve a ma rendelkezésünkre álló tudományos szakirodalmat, arra kell következtessünk, hogy az IOM által megállapított napi dózis és biztonságos felső határ köszönő viszonyban sincs a tudományos eredményekkel.

Abban minden tudományos intézmény, és még az IOM is egyetért, hogy a D-vitamin bevitel mértékét végső soron az dönti el, mennyi is egy ember vérében a 25-OHD (25-hydroxycholecalciferol) szintje. Ebben benne lesz a napfény, a táplálék és vitamin formában szedett D-vitamin hatása.

167 publikált tanulmány összesítéséből arra lehet következtetni, hogy napi 100 NE D-vitamin 0.4-0.8 ng/ml.

A cél annak a megállapítása, mi az a biztonságosan legmagasabb adag, amely még nem okoz hiperkalcémiát (magas kalcium szintet a vérben) vagy hiperkalciuriát (azaz magas kalcium szintet a vizeletben), de szükséges az egészség fenntartásához.

Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy 10 ng/ml alatt már D-vitamin hiányról beszélhetünk, ami megakadályozza már a csontképződést, sőt a csontok lebomlásához vezet. (Jellemző módon, a "forradalmian" új magyar ajánlás a még egészséges alsó vérszintet 12 ng/ml-ben, a felsőt 24 ng/ml-ben adja meg. Azaz, ha valakinek a két érték közé esik a vérszintje, azt mondják majd neki, hogy "minden rendben van", holott, mint a későbbiekben olvashatja, ez a D-vitaminszint intervallum minden szempontból igen veszélyes. -Sz. G. megj.)

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy rövidlátás az, ha valaki (pl. az IOM és a mai orvoslás) a D-vitamin fontosságát leszűkíti a csontok egészségére. 10 ng/ml alatti vérszint esetén pl. idős embereknek 2.5-szer nagyobb a kockázata az izomgyengeségre (ami mozgásproblémákhoz vezet), és a napi 400 NE-nél alacsonyabb D-vitamin bevitel 25%-kal növelte meg a depresszió kockázatot. Egy svéd vizsgálatban 13 éves követés során azoknak az időseknek, akiknek vérszintje 20 és 40 ng/ml közé esett, felére csökkent a korai halálozás kockázata, szemben azokkal, akiknek 20 ng/ml alatt volt a D-vitamin vérszintjük. Egy nagy amerikai vizsgálatban azoknak a nőknek, akiknek vérében 20 ng/ml alatt volt a D-vitaminszint, 70%-kal valószínűbben haltak meg mellrákban. Akiknek 20 ng/ml alatti a vérszintjük, azok közt gyakoribb a törés, a szívinfarktus, az izomgyengeség, az elesés, az érbetegség, a hangulatzavar és a szellemi hanyatlás.

A népességben elég gyakori az alacsony D-vitaminszint, pedig a tartós egészséghez minimum 30 ng/ml szint volna szükséges. A 25-OHD azonban leghatékonyabban a 40 ng/ml szint fölött alakul át a szervezetben aktív D-vitamin formává (azaz 1,25-dihydroxyvitamin D-á). E szint fölött normalizálódik a csontsűrűség, és válik minimálissá a csontokat lebontó mellékpajzsmirigy hormon szintje.

Több vizsgálat összevont elemzése szerint a csonttörések fordítottan arányosak a D-vitamin vérszintjével, és minden 10 ng/ml szintcsökkenés 33%-kal növeli a törések kockázatát. Egy másik elemzés azt mutatta, hogy 20 ng/ml szint fölött minden 4 ng/ml szintnövekedés 4%-kal csökkentette a törés kockázatát. Ebből könnyen kiszámolható, hogy a csonttörések gyakorlatilag megszűnnek 80-100 ng/ml körül. (Természeti népekben 60-70 ng/ml szintet mértek, s nekik nem törik a csontjuk csak extrém behatásra. Sz.G. megj.)

Megfelelő D-vitamin ellátottság a 21. század kontextusában

Széles körvben ismert már, hogy a D-vitamin nem csak a csontok egészségében fontos, és hogy folyamatos magas szintje nélkül nem létezik egészség. Pl. egy nagy amerikai vizsgálatban 13 331 személy követése alapján az jött ki, hogy akiknek a vérszintje 30 ng/ml fölött volt, azok 20%-kal kisebb eséllyel haltak meg bármilyen okból is azokhoz képest, akiknek 20 ng/ml alatt volt a vérszintjük.

A Health Professional Follow-Up Study 15 éves követése során a 10 ng/ml induló érték után minden 10 ng/ml vérszint növekedés 17%-kal csökkentette a rákos megbetegedés és 29%-kal a rákos halálozás kockázatát. Könnyen kiszámolható, hogy kb. 70 ng/ml vérszint már 100%-os védelmet jelent a rákos megbetegedésekkel szemben.

A szív és érrendszeri eredetű halálozás és az alacsony D-vitaminszint kapcsolatára már 1981-ben felhívta a figyelmet egy vizsgálat. 6 és 12 éves követéses vizsgálatok szerint akinek 30 ng/ml fölött volt a D-vitaminszintje, annak 40%-kal csökkent a szív és érrendszer betegségből származó halálozási kockázata azokhoz képest, akiknek 20 ng/ml alatti volt az értékük. Egy 25 éves finn vizsgálatban a legmagasabb D-vitaminszintűek 24%-kal kisebb valószínűséggel haltak meg szív és érrendszeri betegségben, mint a legalacsonyabb D-vitamin szintűek. Egy amerikai vizsgálatban 41 500 szív és érrendszeri beteg adatait utólag átvizgálva kimutatható volt, hogy a betegek 63%-nál 30 ng/ml alatt volt a D-vitamin vérszint.

10 éves követéses vizsgálatban az első infarktusra kétszer nagyobb volt a kockázata azoknak, akiknek vérszintje 15 ng/ml alatt volt. Egy másik vizsgálatban 233%-kal nőtt az infarktus kockázata azoknak, akiknek vérszintje 30 ng/ml alatt volt azokhoz képest, akiknek ennél magasabb volt. Egy újabb nagy vizsgálat azt mutatta, hogy a 30 ng/ml alatti vérszint 74%-kal növeli meg a szívbetegség kockázatot. Egy keresztmetszeti vizsgálat szerint a 10 ng/ml alatti szintű embereknél háromszoros a szívelégtelenségből, és ötszörös az infarktusból bekövetkező halálozás kockázata.

800 személyt éveken át követve kiderült, hogy akiknek 15 ng/ml alatti a vérszintjük, azoknak háromszoros kockázata volt magas vérnyomás kialakulására. Az NHANES III. vizsgálatban a 32 ng/ml fölöttiek vérnyomása 20%-kal alacsonyabb volt (mondjuk 100 Hgmm helyett csak 80) azokhoz képest, akikben 20 ng/ml alatti volt a vérszint. A Nurses Health Study-ban a 30 ng/ml fölöttieknek 47%-kal csökkent a vérnyomások az ennél alacsonyabb vérszintűekhez képest.

A megfelelő D-vitamin ellátottság egyik hatása, hogy csökkenti a mellékpajzsmirigy hormon szintjét, amely hormon fokozza a szimpatikus idegrendszeri hatásokat, azaz fokozza az ér összehúzódását és a szívfrekvenciát. Az erek rugalmasságát és a nyaki verőérben található lerakódás mértéke szintén szoros összefüggésben van a D-vitamin szinttel. A végzetes sztrók kockázata minden 4 ng/ml szint emelkedésre 33%-os csökkenést mutatott.

Az agy egészsége

Az agyban számos helyen található D-vitamin receptor, és pl. a tanulási folyamatokban is nagy szerepe van a D-vitaminnak.

A Nurses Health study I. és II. összevont adatai alapján, amelyet 187 563 nőtől nyertek, a 40 ng/ml-nél magasabb D-vitamin vérszintűeknek 62%-kal kisebb volt az esélye arra, hogy szklerózis multiplex alakuljon ki náluk a 25 ng/ml-nél alacsonyabb szintűekhez képest.

A D-vitamin egyik védőhatása a gyulladás ellenes hatása. Egy vizsgálatban 2000 NE D-vitamint adva 9 hónapon át, szignifikánsan lecsökkenek a gyulladáskeltő, és megnőtt a gyulladáscsökkentő cytokinek szintje.

A Mini-Finnland Health vizsgálatban 30 éven át követték az embereket, és akinek 12 ng/ml alatti volt a vérszintje, annak háromszor nagyobb volt a kockázata Parkinson betegségre a 20 ng/ml vérszintűekhez képest.

Csont-Izomrendszer egészsége

Az izom erőssége szoros kapcsolatban áll minden életkorban a D-vitamin szinttel. Egy kettős vak placebo kontrollos próbában már napi 800 NE vitamin is 50%-kal csökkentette időseknél az esések gyakoriságát. Hasonló eredményről számos vizsgálat beszámolt.

A bőr

A bőrben sok antimikrobiális fehérje található, a mely a különféle ártalmakkal, kórokozókkal szemben védelmet jelent. A cathelicidinek az első ilyen antimikrobiális fehérjecsoport, amelyet felismertek a bőrben. Ezek a fehérjék D-vitamin nélkül nem termelődnek. A cathelicidineknek fontos szerepe van a pszoriázis, a rozacea, az atópiás bőrgyulladás kialakulásában. Bár a bőrrák megelőzésében nem mutat védelmet a D-vitamin, a melanóma elleni védelemben meghatározó (ezt a szerző nem említi sajnálatos módon. Sz. G. megj.)

Fogágy egészség

A D-vitaminnak fontos szerepe van a fogágy egészségében is, az alacsony D-vitaminszint a csont és ínyvesztést okoz a fogágyban, gyengítve a fogakat. A fogíny vérzés az egyik jelen az alacsony D-vitaminszintnek.

Légző rendszer egészsége

A D-vitamin gyulladásellenes hatása hozzájárul a légzőfunkciók megtartásához is. Pl. a magas D-vitaminszint jelentősen megnöveli az erőltetett kilégzéskori levegő mennyiségét (azaz a tüdőkapacitást).

Szem egészsége

Az öregedéssel összefüggő makula degeneráció kialakulása és romlása jelentős mértékben füg a szervezet gyulladásszintjétől. Akiknek 22 ng/ml fölött volt a D-vitaminszintjük, azoknak 25%-kal csökkent a makula degeneráció kockázata az alacsonyabb szintűekhez képest.

Mell egészsége

A megfelelő D-vitaminszint elejét veszi a mellráknak, ill. lelassítja a kialakult mellrák fejlődését. Egy összesített elemzés szerint az 50 ng/ml feletti szint 30%-kal csökkenti a mellrák kockázatot az 20 ng/ml alattiakhoz képest. 20 ng/ml-ről indulva, minden 2.5 ng/ml szintnövekedés 5%-kal csökkenti a mellrák kockázatát. Azaz 70 ng/ml fölött már szinte 100%-os a védelem. A kalkulációk szerint, ha 40 ng/ml fölé emelkedne az emberekben a D-vitaminszint, akkor évente 58 000-el kevesebb nő halna meg mellrákban az USA-ban és Kanadában. (Hallott már erről a mellrák elleni éves "kampányokban?" Ugye nem, mindig csak azt ismételgetik, hogy járjon szorgalmasan mammográfiás szűrővizsgálatra. Sz.G. megj.)

Vastag- és végbél egészség

A vastagbél sejtjeinek abnormális osztódása (ami könnyen átfordulhat rákos elfajulásba) fordítottan arányos a lokális D-vitaminszinttel. D-vitaminhiányos vastagbél sejttenyészetben D-vitamin adására normalizálódott az osztódás sebessége. Ezek az adatok csak előre jelezték az epidemiológiai vizsgálatokat. A Nurses' Health és a Health Professionals Follow-Up Study eredményei szerint, akiknek 37.5 ng/ml fölött volt a D-vitaminszintjük, azoknak felére csökkent a vastagbélrák kockázata, és 72%-kal csökkent a vastagbélrák halálozás kockázata azokhoz képest, akiknek 20 ng/ml alatti volt a vérszintjük.

Egy 15 éves követés során 10 ng/ml-ről indulva minden 10 ng/ml növekedésre 37%-kal csökkent a vastagbélrák halálozás kockázata. Azaz 40 ng/ml fölött már majd 100%-os volt a védettség. 10 ng/ml szintnövekedést 1500 NE napi fogyasztásával lehetett elérni, azaz min. napi 6000 NE vitamint kellett szedni a megfelelő védelemhez.

Egy keresztmetszeti vizsgálatban (nem követnek, hanem adott pillanatban mérnek) 35 ng/ml már 80%-os vastagbélrák és 50% végbélrák kockázat csökkenést eredményezett a 12.5 ng/ml alattiakhoz képest. 30%-kal csökken a vastagbél polipok kialakulásának a valószínűsége is.

Más vizsgálatok is messze megerősítették ezeket az eredményeket.

Egy vizsgálatban a 10 ng/ml-ről indulva, minden 10 ng/ml szintnövekedés 26%-kal csökkentette a végbél polipok kialakulásának a kockázatát. Akiket már műtöttek polippal, azoknak 30 ng/ml-ről indulva minden 10 ng/ml szintemelkedés 10%-kal csökkentette a kiújulás kockázatát. A kutatók kalkulációja szerint, ha mindenki minimum 40 ng/ml szint fölött lenne, akkor évente 49 000 újonnan diagnosztizált vastag és végbélrák eset volna megelőzhető az USA-ban és Kanadában együttesen.

Prosztata egészsége

A D-vitamin gátolja a prosztatasejtek osztódását lombikban, így kézenfekvő, hogy a D-vitamin megfelelő adagolása megelőzi a prosztata problémák kialakulását. 15 ezer férfi 18 éves követése alapján megállapították, hogy a legalább 25 ng/ml vérszint felére csökkenti az agresszív prosztatarák kockázatát. Egy másik vizsgálatban, akiknek 16 ng/ml fölött volt a D-vitaminszintjük, azoknak 62%-kal csökkent a prosztatarák kockázata a 12 ng/ml alattiakhoz képest. (Ne feledjük, hogy ezek relatív kockázatok, tehát a 62%-os csökkenés csak a még nagyobb gyakorisághoz képest csökkenés! Valódi komoly kockázatcsökkenéshez jóval magasabb D-vitaminszint szükséges. Sz.G. megj.) Akiknek 16 ng/ml alatt volt a vérszint és a metabolikus szindróma valamely jegyét is viselték (BMI >28 kg/m2, szisztolés vérnyomás >>150 Hgmm-nél, diasztolés >95 Hgmm-nél) azoknak a kockázata kétszeres volt,. Akinél több metabolikus szindróma jegy volt mérhető, azoknak 3-8-szoros volt a prosztatarák kockázata. (ez jelzi, hogy a magas gyulladásszint, ami a metabolikus szindróma sajátja, önálló kockázati faktora a prosztataráknak Sz. G. meg.)

A prosztatában genetikai mutációk folytán csökkenhet a D-vitaminreceptor érzékenysége, ezért jóval magasabb D-vitaminszint elérése jelenthet csak biztonságot a rákkal és megnagyobbodással szemben.

A D-vitamin hiány gyakorisága

A D-vitaminhiány világjárvány, legalább egy milliárd embernek alacsonyabb a D-vitaminszintje 35 ng/ml-nél (ennyi a minimálisan elégséges D-vitaminszint . Sz.G- megj.) A csontritkulással kezelt magyar nők 56%-ban 30 ng/ml alatt van a D-vitaminszint. Az USA-ban az egészségbiztosítás nélküli nők 67%-ban 20 ng/ml alatt van a D-vitaminszint. Tél végén a 15-50 közöttiek (náluk mérték) 42%-a 10 ng/ml alatt van. A felmérések szerint az USA lakosságának kevesebb, mint a fele fogyaszt legalább 400 NE D-vitamint naponta. (Mi lehet akkor nálunk a helyzet? -Sz.G. megj)

Mint korábban már írtuk, 167 vizsgálat elemzése alapján 100 NE D-vitamin kb. 0.4-0.8 ng/ml szintnövekedést idéz elő. 600 NE D-vitamin tehát, ami a mai hivatalos ajánlás, nyilvánvalóan vitaminhiányos állapotot idéz elő (mivel kb. 5 ng/ml szintet képvisel). Hat hónapon át adott 400 NE D-vitamin 8 ng/ml szintet (azaz súlyos D-vitaminhiányt) hozott létre.

Az elégséges D-vitaminszint elérése minimálisan 2000 NE vitamint kéne fogyasztani (amit bőven alulbecslésnek tekinthetünk. Sz. G. megj.)

A D-vitamin biztonságossága

A mérések azt bizonyítják, hogy rövid időszakon belül szedett napi 40 000 NE D-vitamin sem képes előidézni hiperkalcémiát, azaz D-vitamin túladagolásos állapotot. A vérben 300 ng/ml szintet kell elérni a D-vitaminnak, hogy hiperkalcémia lépjen fel. Egy esetismertetés szerint egy személy véletlen túladagolásként 2 éven át napi 156 000 és 2 600 000 NE közti adagot szedett, de még ennek hatására sem alakult ki maradandó károsodás, pedig a vérében 5000 (azaz ötezer) ng/ml vérszint alakult ki. Egy másik személy 4 éven át napi 8000-88 000 közti adagot szedett, a vérében 440 ng/ml vérszint alakult ki, de a szedést abbahagyva állapota teljesen normalizálódott. Hiperkalcémia tehát 10 és 100 ng/ml közt nem alakul ki, ezt biztonsággal lehet mondani. Egy felnőttnél a rendszeresen szedett napi 10 000 NE kb. 40-80 ng/ml szintet eredményez. Pl. egy húszhetes vizsgálatban, a szedés megkezdése előtti 25 ng/ml-ről napi 10 000 NE szedésével 70 ng/ml szint alakult ki (ez felel meg nagyjából annak, amihez az evolúciónk során hozzászoktunk. Sz.G. megj.). szklerózis multiplexes betegek vizsgálatában 3 hónapon át naponta 20 000 NE D-vitamin szedése hétszeresére növelte a vérszintet, s legmagasabb érték 200 ng/ml vérszint volt minden mellékhatás vagy hiperkalcémia nélkül. Egy 8 hetes vizsgálatban a napi 50 000 NE fogyasztása 260 ng/ml vérszintet hozott létre minden mellékhatás és kalciumszint emelkedés nélkül. Ezt azt jelenti, hogy még napi 50 000 NE szedése is biztonságosnak tekinthető (ha nem is ajánlott).

De még ennél is messzebb mentek a vizsgálatokban, napi 80 000 NE szedése egy év alatt 500 ng/ml szintet hozott létre minden mellékhatás nélkül.

Még lehetne sorolni az egyre nagyobb dózisokkal próbálkozó vizsgálatokat, melyek mindig azt bizonyították, hogy hihetetlen dózisokra sem alakul ki semmiféle káros következmény.

Sz.G. megj: Mindebből következik, hogy akár még nyáron is érdemes D-vitamint szedni, mert a nyári napsütés hatását erősen túlértékeli az, aki azt hiszi, néha egy-egy napozás komoly D-vitamin forrást jelent a számára. Igaz, egy alapos (első pírig tartó) napozás 10-20 ezer NE D-vitaminnak felel meg, de ez kétnapi adag, s ez nem jelenti a folyamatos, megfelelő szintű vitamin ellátottságot. A rák és egyéb komoly kockázatok elkerülését minimum napi 5000 NE bevitele teszi lehetővé, de igazán hatásos védelmet jelentő adagnak a napi 10 000 NE-t tekinthetjük. Gyermekeknél testsúly arányosan kell számolni. A felnőttet általában 70 kg-osnak szokták tekinteni.