Elhunyt kismama: a rendőrség

megszüntette a nyomozást

2011. március 03.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya március 1-jén megszüntette a nyomozást a tavaly novemberben, szülés közben elvérzett kismama ügyében.

Az eljárás során beszerzett bizonyítási eszközök, igazságügyi orvosszakértői vélemények alapozták meg a nyomozóhatóság döntését - áll a rendőrség delmagyar.hu-hoz eljuttatott közleményében.

Mint arról korábban beszámoltunk, az Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetnek az esettel kapcsolatos szakvéleményében az áll, hogy orvostudomány jelenlegi állása szerint semmilyen eddig ismert és elfogadott orvosi vagy gyógyszeres kezeléssel nem lehetett volna megmenteni annak a huszonhét éves asszonynak az életét, aki múlt év novemberében a szülést követően elvérzett a kecskeméti kórházban.

Ábrahám László, az elhunyt családjának ügyvédje azt mondta: nem csak neki, a hozzátartozók, de a társadalom számára is elfogadhatatlan az, hogy egy egészséges fiatal nő kórházi körülmények közt elvérzik a szülés követően. Hozzátette: az elmúlt egy évben csak neki nyolc hasonló esete volt, az orvosok sajnálkoznak, a csonka családok pedig ott maradtak segítség nélkül.

Véleménye szerint helytelen, hogy az orvostársadalom a nekik kedvező szakértők véleményével takaródzik, és nem vonja le a szükséges konzekvenciákat az ilyen jellegű esetek megelőzésével, illetve megakadályozásával kapcsolatban. Hangsúlyozta: tény, ha ez a kismama császármetszéssel szül, akkor még ma is élne, és otthon lehetne a három gyermekével együtt.

Forrás: Délmagyar.hu

Elvérzett a kismama

2010. november 05.

Meghalt egy kismama a szülése után a kecskeméti megyei kórházban november elsején az esti órákban.

A 26 éves kecskeméti nő harmadik gyermekét várta, a szülés várható időpontját éppen november elsejére írta ki kezelőorvosa. Férje, Csabi Péter lapunknak elmondta, feleségével fájásmérésre érkeztek aznap a kecskeméti kórházba. A vizsgálat után a felesége közölte vele, nem teljesen jók a baba szívhangjai, megindítják a szülést. Délután fél kettőkor burkot repesztettek, az orvos azt mondta, úgy látja, minden rendben lesz. - A kislányunk fél öt körül meg is született - mesélte a Baon.hu-nak Csabi Péter. A neheze ezután következett, feleségének ugyanis már a szülőszobán sem tudták elállítani a vérzését.

- Sok vért veszített a feleségem, nem tudták elállítani. Bevitték a műtőbe, és kivették a méhét, azt mondták, ez bizonyára megoldja a vérzést. Állapota ekkor nagyjából stabilizálódott, legalábbis látszólag. Aztán megint rosszul lett - meséli a megyei internetes oldalnak a történtek súlyától és a megrendültségtől elfúló hangon az édesapa. A fiatal nőt ezután átvitték a Nyíri úti tömb intenzív osztályára, vérzését itt sem tudták elállítani. 22 óra 44 perckor halt meg. Az apa elmondta, felesége veszélyeztetett terhes volt, az utóbbi időben ugyanis erős alhasi fájdalmai voltak. - Nem értem, hogy történhet meg ilyesmi a huszonegyedik században - értetlenkedik az édesapa. A család feljelentést tett a megyei rendőrkapitányságon, álláspontjuk szerint ugyanis emberi mulasztás történt. A rendőrség szóvivője, Nyíkos Tamás megerősítette a feljelentés tényét.

A kecskeméti megyei kórház szóvivője elmondta: belső vizsgálatot indítottak. - Kedden elindult a belső vizsgálatunk, aminek lezárultáig semmit sem kívánunk nyilatkozni. Ahhoz, hogy tényeket tudjunk mondani, el kell végezni a boncolást, és természetesen minden adatot át kell vizsgálni - mondta Horváth Attiláné. A kisbabát holnap adja ki a kórház, információink szerint a kislány jól van. Csabi Péter elmondta, édesanyja vidékről beköltözött Kecskemétre, ő lesz gyesen a kisbabával, és ő segít ellátni a négy és fél, illetve a hétéves nagyobb gyermekeiket.

MNO

Találtam egy könyvet, amit minden orvos számára ajánlott olvasmány.
(A betegek és Ábrahám ügyvéd számára is az kellene, hogy legyen, talán kevesebbet hőbörögnének.)

http://www.libri.hu/konyv/a-gyogyitas-utvesztoi.html

Szülés közben vérzett el a kismama

Elvérzett egy kismama november elsején a kecskeméti kórházban. A szülés közben nem voltak komplikációk, viszont utána olyan erős vérzés lépett fel, hogy hiába operálták meg, nem tudtak rajta segíteni.

A család ügyvédhez fordult, mert szerintük a kórház hibázott. Ezért kártérítést szeretnének kapni, peren kívül megegyezésben bíznak, reményeik szerint 40-50 millió forinttal kárpótolják majd őket. A kisbaba makkegészséges, egyelőre a család viszont nem viszi haza. Az asszonyt szerdán temették el.

A hír, amely a múlt héten bejárta az egész magyar sajtót. Hibázó orvosokról olvastunk, akik a közvélemény felháborodására ma is praktizálnak, jóllehet sem a halál pontos okáról nem tudunk egyelőre, sem arról, hogy hibázott-e valójában bárki a tragikus kimenetelű szülésnél. Jelenleg is külső, független szakértők vizsgálják az ügyet.

Annyi azonban biztos: ilyen tragédia bekövetkezhet akkor is, ha mindenki a lehető legnagyobb gondossággal végezte a dolgát. Sajnos évente a 95 ezer szülésből és a több tízezer ki nem viselt terhességből 5-10 kismama nem éli túl a várandósságát. Ezek között már nemcsak közvetlenül a szülés, de a méhen kívüli terhesség vagy a vetélés miatti tragédiák is szerepelnek; az esetek felét nem a kisbaba világrajövetele körüli történések, hanem egészen más kísérő betegségek okozzák.

Bizonyos esetekben tehetetlen az orvostudomány

Dr. Siklós Pál szülész-nőgyógyász 34 éve praktizál. Ő azt mondja: azóta ugyan a halálesetek száma évről évre változik, hol több, hol kevesebb, de összességében nem csökken. Legfeljebb a kialakuló szövődmények súlyosságát sikerül az egyre hatékonyabb gyógyszerekkel és új ismeretekkel enyhíteni. A szakember szerint ugyan nyilván nagyon sok múlik a gyógyítók szaktudásán, tapasztalatán, gyakorlatán, de bizonyos esetekkel szemben tehetetlen az orvostudomány.

HELLP-szindróma: A betegség tulajdonképpen a terhességi mérgezés egy igen súlyos formája, amikor az alaptüneteken (magas vérnyomás, fehérjeürítés a vizeletben) túl, jelentkeznek a májanyagcsere súlyos problémái, az alacsony vérlemezkeszám és a vérsejtek szétesése. Előfordulása szerencsére elég ritka, a szülések 0,5 százalékában jelentkezik, azonban ez egy életveszélyes kórkép, mind az anyára, mind a babára nézve. A terhesség 17. hetétől kezdve a szülést követő hatodik napig bármikor előfordulhat. Nagyobb a betegség kialakulásának kockázata a késői először szülőknél (30 év felett), az ikerterheseknél, bizonyos vesebetegségekben és autoimmun betegségekben szenvedők esetében. A leggyakrabban először szülőknél alakul ki. Következményei: súlyosan rendellenes véralvadási funkció, amely vérzésekhez vezethet; súlyos májkárosodás és májelégtelenség, szélsőséges esetben májrepedés; veseprobléma, veseelégtelenség; légzési nehézség; stroke (az agy vérzése okozza). DIC diagnózis (disszeminált intravaszkuláris koaguláció): Egy komplex, akut állapot, amely során a véralvadási faktorok aktiválódnak és az egész szervezetben felhasználásra kerülnek. Ez nagyszámú pici vérrögöt hoz létre, és ezzel egy időben a beteg súlyos vérzéses állapotba kerül.

– A terhességgel összefüggő haláleseteknek több oka is lehet, ami közvetlenül a várandóssághoz, szüléshez köthető. Az egyik legnehezebben kezelhető, még a legintenzívebb ellátás ellenére is életveszélyes szövődmény a terhességi mérgezés, amely még a kisbaba világrajövetele után is felléphet. Ezen belül is különböző súlyosságúak és típusúak vannak, legrettegettebb közülük az úgynevezett HELLP szindróma, amely lényegében az anya egész szervezetére kiterjed - mondja a szakember.

- Kutatások folynak ma is a kialakulás okairól, feltételezik az anya immunrendszerének válaszreakcióját, bizonyos anyagok káros felhalmozódását, vagy azt is, hogy esetleg a méhlepényből szabadulhatnak fel olyan, speciális anyagok, amelyek az anya szervezetének súlyos károsodásához vezetnek. A pontos okokat viszont egyelőre nem ismerjük. Vannak olyan típusú fertőzések, amelyek például a vetélés, vagy annak egy speciális fajtája, az úgynevezett „kriminális”, vagyis erőszakkal előidézett abortuszok során alakulnak ki. A művi beavatkozások során is kialakulhatnak súlyos, szeptikus állapotok, vagy a császármetszések következményként, műtéti fertőzésként. Itt egyébként, tekintettel a hüvelyi szülésnél drasztikusabb beavatkozásra, kétszeres az anyai halálozás előfordulása, ami azért össz számát tekintve még így is ritka.

Ezeknek a fertőzéseknek egyébként a súlyosabb szövődményei lehetnek még a meddőség, méhgyulladás, vagy van, amikor csak a méheltávolítással menthető meg a kismama élete. Egy-egy ilyen komoly beavatkozás sajnos szinte évente előfordul. A fertőzés ugyanis sokszor az anya halálát okozhatja, s nemegyszer okozza is – sorolja Siklós doktor. – És vannak a különböző vérzéses szövődmények is, amelyek egyike jelen esetben a kecskeméti kismama halálát is okozta.

Végzetessé válhat a vérveszteség

– Várandósság alatt eleve változnak a véralvadási „viszonyok”, nagyobb mennyiségű vér kering az érrendszerben, miután a magzatot is el kell hogy lássa, ráadásul a vér hígabb a megszokottnál. A szülésnél mindig számolunk egy komolyabb, mintegy 200-300 milliliter vérvesztéssel, császármetszésnél ennek duplájával, erre fel is van készülve mindig az orvos. Ezek mellett különböző nem várt sérüléseknél azonban ennél is nagyobb lehet a vérveszteség, például méhsérülésnél vagy a méhlepény eltávozása után. Képzeljük el, hogy ott ilyenkor egy óriási nyílt sebfelszín keletkezik, amin a lepény megtapadt. Azon keresztül biztosította a szervezet a baba vérellátását. Tehát itt az ezt tápláló rengeteg nagy ér szabaddá válik. Ha a méh annak rendje szerint összehúzódik, ezek az erek szépen bealvadnak. A baj akkor van, ha a méh valami miatt már erre nem képes, például mert „kimerült”, elernyed,nem tud tartósan összehúzódni, így ezek az erek nem zárulnak össze. Ilyenkor folyamatosan figyeljük az anyukát, gyógyszerekkel próbáljuk segíteni a méhösszehúzódást, közben kapja a vérpótlást, vérátömlesztést. Ha mindez nem segít, végső esetben sajnos el kell távolítani a szervet, a tátongó seb vérzését másként nem tudjuk elállítani, enélkül pedig végzetessé válhat a vérveszteség – mondja a szakember, aki szerint az intenzív osztályon ilyen esetben három dolog nehezítheti a kismama ellátását. Az egyik, ha nincs elegendő vér, ami szerinte szinte elképzelhetetlen. A másik, hogy például leszakad egy érlekötés, ahonnan újabb, nagyobb mennyiségű vérveszteség alakul ki.

Vagy a véralvadási zavar, az úgynevezett DIC, amikor a keringésből elfogynak az alvadáshoz szükséges anyagok, ilyen esetben pedig kialakul a diffúz, vagyis több helyen jelentkező vérzés.

A szülések 60 százaléka zajlik le zavartalanul

Azt, hogy pontosan mi tekinthető szövődménynek, a szakemberek szerint nehezen definiálható, hiszen már egy gátrepedés is vehető annak. Mindenesetre ma a szülések 25-30 százalékában végeznek császármetszést, és még egy tíz százaléknál lép fel valamilyen komplikáció, kerül elő például a vákuum vagy a fogó. Vagyis a kisbabák világrajövetelének körülbelül 60 százaléka zajlik le zavartalanul. Néhány jelentősebb komplikációra hajlamosító tényező: egyrészt a genetikai, fizikai adottság, ikerterhesség, kísérő betegségek, az életkor, illetve a nagyméretű magzat.

Címkék: terhesség, műhiba, elvérzett kismama, HELLP-szindróma