A Webdoki szerint újabb Svédországba irányuló orvos toborzási hullám borzolja a hazai vizeket.A magyarországi körülmények ismeretében nem is kérdéses, hogy továbbra is nagy az érdeklődés. Nem akarom senkinek a kedvét negatív információk közlésével elrontani úgy, hogy az elfogultak és kisokosok ne is olvassák tovább.
Kb. egy éve volt, hogy egy kedves ismeretlen ismerős kereste a kapcsolatot. Állítólag információkat szeretett volna kiutazás előtt. Időközben bizonyára informálódott, mert mire a telefonbeszélgetésre sor került már ö magyarázta nekem, hogy milyen is lesz ott messze északon. Ráhagytam. Aki tud, az tud. Legfrissebb értesüléseim szerint kerek 3 hónapot bírt ki mielőtt hazamenekült Magyarországra.Akarom mondani: a rózsaszínű köd erősen megtévesztő és igen nehéz célszerűen eltájékozódni benne. Észrevételeimet továbbra is első sorban a skandináv munkapiac iránt érdeklődő orvosoknak szánom és kizárólag saját, objektív tapasztalataimra szorítkozom.
Példa: nem is olyan régen dolgoztam egy kisváros háziorvosi rendelőjében ahol az intézményvezető, mint általában mindenütt, ápolónő. Úgy kerültem oda, hogy a rendelő nagyon súlyos orvoshiánnyal küzd, egyébként az óta is. Első nap, amikor bementem dolgozni meglepett a remek, jól felszerelt, design –os környezet. 2 szoba állt rendelkezésemre, egy saját iroda és egy saját rendelő, mindkét helységben számítógép, kényelmes, célszerű bútorzat, teljes felszereltség. Labor, gyógyszertár, röntgen métereken belül. Egyszóval, ideális munkakörülmény.
Érkezésemkor az intézetvezető nővér barátságosan fogadott, megmutatott mindent, amit tudnom kellett és megkért, hogy minden problémával vagy kéréssel forduljak hozzá.Kb. O8:1O kor munkába álltam. A napi beteglista készen várt. 15 percre voltak feltéve a betegek folyamatosan. Kávészünet 1O - től 1O:15 ig, ebédszünet 12 -től 12:3O – ig, munkaidő vége 16:3O kor. Kicsit szűknek tűnt a 15 perc, no de hajtsunk rá. 1O re beszúrtak egy „sürgősséget” úgy, hogy a kávészünetem ugrott. 12 - re is beszúrtak egy hasonló "sürgősséget" de azért maradt 1O percem ebédelni.
A következő nap a képernyőn megjelenő beteglistán már 1O percre voltak feltéve a betegek és a nap folyamán a recepciós nővér (?) minden 2 beteg közé beszúrt meg egyet, úgy, hogy 5 percem maradt egy beteg teljes ellátására. Ez az 5 perc Magyarországi viszonyok között lehet, hogy elég valamire, de Svédországban ahol az orvos a személyzet segítsége nélkül egyedül kell, rendeljen semmire sem elég. Tehát az orvos kimegy a váróba beszólítja a beteget, kezet fog, bemutatkozik, leülteti, kikérdezi, megvizsgálja, estenként labort kér, beutalókat, receptet ír majd miután a beteg távozott mindezt alaposan dokumentálja, illetve digitálisan lediktálja. Minderre kaptam tehát kb. 5 percet.
Amikor úgy éreztem, hogy ez nekem sok, elindultam kideríteni, hogy vajon ki és milyen alapon teszi fel vizsgálatra a betegeket. Az irodáikban, telefonjaik mellett trónoló körzeti ápolónők küldözgettek egyiktől a másikhoz, végül is nem derült ki, hogy ki az, aki felteszi a betegeket vizsgálatra. A főnővér a továbbiakban többnyire házon kívül volt és semmiért nem vállalta a felelősséget. Valami olyasmit mondott, hogy a működtető önkormányzat hatékony termelést jó statisztikát vár el és ehhez mindenkinek hozzá kell járulnia.
Becsülettel ledolgoztam azt a hetet de azóta sem jártam arra. (Igy jöttem rá a svédországi orvoshiány egyik lehetséges okára.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése