Michael Downey:

A kávé egyedülálló

egészségvédő hatásai

Fordította: Szendi Gábor

Forrás: Michael Downey Discovering coffee's unique health benefits. Life Extension Magazine, 2012 jan. 39-49

Nem lehet elég jót mondani a kávéról ahoz, hogy végre -állítólag az emberek egészségének érdekében fellépő- un. 'szakemberek' ne óvnának a fogyasztásától. Mint általában a közkeletű egészségügyi tanácsok, a kávéfogyasztás ellenzése is teljesen megalapozatlan, szembe megy a tényekkel. Ez az összefoglaló talán meggyőzi majd az aggodalmakodókat.

Az egészségügyi szervezetek sürgős riadót fújtak el a gombamód terjedő diabétesz járvány hírére, miután a Lancetben megjelent 2011 júliusában egy tanulmány, amely sokkolta a szakértőket azzal a becsléssel, miszerint a világon jelenleg kb. 347 millió cukorbeteg él (22). Hamarosan -2011 szeptember 13-án- a Nemzetközi Diabétesz Szövetség bizonyítékokat mutatott be arra, hogy a valódi szám a 366 milliót közelíti (23).
A tudományos vizsgálatok azt bizonyították, hogy a rendszeresen (klorogénsavat tartalmazó) kávét fogyasztóknak akár 67%-kal is csökkenhet a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Ez nyilvánvalóan a lecsökkent vércukorszint, a megnövekedett inzulinérzékenység és mind a tárolt zsír, mind a tárolt szénhidrát csökkenésének a következménye. A számos vizsgálatok egyike, a 2009-ben az Annals of Internal Medicine-ben megjelent metaanalízis 450 000 ember adatait vonta össze és mutatta ki, hogy minden további csésze kávé (koffeines vagy koffeinmentes) 5-10%-kal csökkenti a cukorbetegség kockázatát (12).

Sok epidemiológiai vizsgálat is azt mutatja, hogy a diabétesz kockázata az elfogyasztott kávé mennyiségével arányosan csökken. A kutatók például úgy találták, hogy

1, napi egy kávé 13%-kal (24)
2, napi 4 kávé 47%-kal (24)
3, napi 12 kávé 67%-kal (21)
csökkenti a kockázatot.

A tudósok kezdik megérteni, hogy a nyers és főzött kávéban található klorogénsav összetevő közvetlenül felelős az antidiabetikus hatásért. A kutatók kimutatták, hogy ez alapvetően gátolja a szervezetben a glukóz szintézist és kibocsátást (25). Úgy tűnik, ezt az okozza, hogy a klorogénsav gátolja a glukóz-6-foszfatáz glukóz-szabályozó enzimet, amelynek következtében így csökken a vérben a vércukorszint (26).

A klorogénsav csökkeni t a szénhidrátfogyasztást követő hiperglikémiás kiugrást is (26). Ez csökkenti az inzulinaktivitást, ami csökkenti a zsírlerakódást. A kávé nem azonosított alkotóelemei, továbbá a koffein is, serkenti a klorogénsav diabéteszt megelőző hatásait. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a vegyületek 35%-kal csökkentik a tárolt szénhidrát mennyiségét és javítják az inzulinérzékenységet (28).

A kávéról korábban kimutatták, hogy gátolja a vasfelszívódást (29). Később, 2004-ben a kutatók közvetlen kapcsolatot találtak a testben tárolt vas lecsökkent szintje és a csökkent cukorbetegség kockázat közt; ez a hatás független volt az előzőekben említettektől (30).

A rákkockázat csökkenése

Korábbi vizsgálatok már beszámoltak arról, hogy a kávéfogyasztás számos rákfajta kockázatát csökkenti. Pl. most, amikor a prosztatarák a tüdőrák után a második leggyakoribb tumoros halálnem Amerikában (31), egy ígéretes vizsgálat jelent meg a Journal of National Cancer Institute 2011 június 8-i számában. A kutatócsoport arról számolt be, hogy azok a férfiak, akik legalább napi 6 kávét isznak, 18%-kal kisebb a prosztatarák kockázata, és 40%-kal kisebb annak a kockázata, hogy a prosztatarák agresszíven terjedő, halálos rákká fajuljon (9). Mivel ez mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávéra áll, ez azt mutatja, hogy a hatás nem a koffeinnek tulajdonítható. Az inzulinszintet csökkentő és az inzulinérzékenységet növeli összetevőknek tulajdonítható ez a védőhatás (33).

A mellrák a tüdőrák utána második leggyakoribb halálok az amerikai nők körében (34). A Breast Cancer Research 2011 május 14.-i számában megjelent tanulmány szerint azoknak a körében, akik legalább napi 5 kávét isznak, 57%-kal csökken az ER-negatív (nem hormonfüggő) mellrák kockázata (10). Ezt a rákfajtát különösen nehéz kezelni. Ez az eredmény hozzáadódik ahhoz a korábbi eredményhez, miszerint napi két kávé késlelteti a mellrák megjelenését egy bizonyos genetikai típusnál (35).

A vastagbélrák - a két nemet együttvéve - a mások leggyakoribb tumoros eredetű halálok az USA-ban (36). Míg a vastagbélvizsgálat hasznos a rák detektálásában, de a kutatók régóta reménykednek abban, hogy megtalálták a megelőzés módját is. A jó hír, hogy 24 vizsgálat összevont elemzése szerint a sokat kávézók körében 30%-kal alacsonyabb a vastagbélrák kockázata (37). Ez megerősíti több korábbi vizsgálat eredményét (38-41).

Akiknél száj vagy torokrákot találtak, azoknál 15% esély van arra, hogy a rák átterjed a gégére, a nyelőcsőre vagy a tüdőre (42). Egy esetkontrollos vizsgálat szerint a legalább napi 3 kévét fogyasztóknak a kávét nem fogyasztókhoz képest 40%-kal kisebb az esélye a száj, torok és nyelőcsőrákra (43). Egy másik vizsgálat megerősítette ezt az erős kapcsolatot (44). A májrák szintén vezető halálok az egész világon. Az utóbbi években felhalmozódott kutatási eredmények szerint a kávé véd a májrákkal szemben is. Egy 2005-ös vizsgálat szerint már napi egy csésze is 42%-kal csökkenti a májrák kockázatát (46). Számos vizsgálat számolt be hasonló eredményről (47-52).

Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségekben egyharmaddal több amerikai hal meg, mint rákban (53).

Talán Ön is hallotta már azt a téves elképzelést, hogy a kávé vérnyomás emelkedést okoz és növeli a szívbetegség kockázatát. Valójában a vizsgálatok azt mutatják, hogy a kávé hosszútávon csökkenti a vérnyomást (54), csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát (55-57) és lecsökkentheti a sztrók kockázatát is (58). A kávé, röviddel elfogyasztása után, növelheti a vérnyomást (59-61). De összetevőinek hosszútávon vannak előnyei: már 8 hét után csökken a kávéfogyasztók vérnyomása, feltehetően a klorogénsav érfalakra gyakorolt hatásának köszönhetően (62).

Hosszabb távon a kávé csökkenti a szívhalálozás kockázatát. Egy 15 éves követéses vizsgálatban 15 000 nő adatát feldolgozva az derült ki, hogy napi 1-3 csésze kávé már 24%-kal csökkenti a szíveredetű halálozást (6) . Az eredményt más vizsgálatok is megerősítették (63, 64).

A szíveredetű halálozás sejtszintű megelőzését is eredményezi a kávé, mivel már egyetlen csésze kávé -függetlenül a koffein tartalomtól, egy órán belül gátolja a vérlemezkék kicsapódását. További jó hír, hogy a rendszeres kávézás csökkenti a gyulladást, emeli a HDL szintet (66) és csökkenti a koronáriák meszesedését (67).

Májbetegségek

A krónikus májbetegségek és a májcirrózis évente 35 000 halált okoz az USA-ban. A cirrózis a 9. halálok Amerikában, ez felel az összhalálozás 1.2%-áért (68). A kutatók eredményei szerint ez a halálozás jelentősen csökkenthető kávézással.

Akik legalább napi 4 kávét isznak, azoknál a cirrózis kockázata 84%-kal csökken, mutatta ki egy Annals of Epidemiology-ban megjelent tanulmány (69). Ez egybevág egy nyolc évvel korábbi vizsgálattal, amelyben 120 000 ember adata alapján mutatták ki, hogy napi egy csésze kávé már 23%-kal csökkenti a cirrózis kockázatát (70).

A hepatitis B-ben és C-ben szenvedő betegeknél ugyancsak csökken a nem alkoholos eredetű májcirrózis kockázata, ha rendszeresen kávéznak (71).

Szellemi hanyatlás

Az Alzheimer betegség gyakorisága folyamatosan növekszik a 84 évesnél idősebbek 40%-a szenved ebben a kórban (72).

Ígéretesek azok a vizsgálatok, amelyek szerint a koffeines kávét fogyasztók körében kisebb a későbbi Alzheimer és demencia kockázat (18, 73). A kutatók megállapítása szerint a kávéfogyasztás hosszú távú dózisfüggő hatása a megőrzött szellemi képesség és memória (75, 76), és ez elsősorban a neuronok védettségéből fakad (77).

Egy egérvizsgálat szerint a moderált kávéfogyasztás - ez emberre átszámolva napi 5 csészét jelent- 5 héten belül elkezdi visszafordítani az Alzheimer betegséggel járó károsodásokat (20).

Bár a szellemi hanyatlással szembeni védőhatás mechanizmusa még nem ismert, egy 2009-es egérvizsgálat szerint a koffein mind a vérben, mind az agyban csökkenti az Alzheimer kialakulásában szerepet játszó amyloid béta fehérje szintjét (78).

2011-ben a kutatók arra következtettek, hogy a kávé a legjobb forrása a koffeinnek, amely védelmet jelent a szellemi hanyatlással szemben. A következtetés alapja az, hogy a kávé eddig ismeretlen alkotóelemei erősítik a koffein azon hatását, amely növeli egy faktor (a granulocyte colony-stimulating factor vagy másként GCSF) szintjét a vérben, amely oka az Alzheimerben bekövetkező szellemi javulásnak (79).

A koffeines kávé a Parkinson betegség ellen is véd. Ez a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség az Alzheimer után. Egy vizsgálatban 29 000 ember adata alapján arra következtettek, hogy napi 1-5 kávé 47%-kal, napi 5 kávénál több 60%-kal csökkenti a Parkinson kockázatát (81). A GCSF szintjét növelő gyógyszer, a Neupogen hatásosan megállította a Parkinson romlását állatkísérletekben (82-85). Számos más vizsgálat is megerősítette, hogy minél több kávét iszik valaki naponta, annál kisebb a Parkinson kockázata (86-88).

DNS károsodás

A DNS-t számos környezeti hatás és az öregedés is károsítja. Kiderült azonban, hogy a kávézás csökkenti az oxidációs hatásokra bekövetkező DNSA károsodást (90, 91). Egy 2011-es vizsgálat igazolta, hogy a kávé hatására csökkenő DNS károsodás az egyik oka a rákkockázat csökkenésének. A rendszeresen kávézóknak 13%-kal, az erős kávézóknak 18%-kal csökkent általában a rákkockázata, de a kávé specifikusan véd a prosztata, a mell-, a vastagbél- és végbél-, a torok-, a nyelőcső-, a máj-, a hasnyálmirigy-, a hólyag- és a méhrákkal szemben (92).

Hogyan hatnak a kávé összetevői?

A kávé sokoldalú hatását nyilván nem magyarázza meg teljes egészében az antioxidáns hatása. A kutatók kezdik feltárni a kávé összetevőinek további hatásait is.

Az egyik, hogy a kávé polifenoljai javítják a sejten belüli kommunikáció hatékonyságát, ami serkenti a sejtmegújulást, a immunitást és a homeosztázist (95, 96). A gyenge sejten belüli kommunikáció jellemző a rákra, cukorbetegségre és más betegségekre. Ez a megjavult sejten belüli kommunikáció akadályozza meg a vérlemezkék kicsapódását is (97). Egy specifikus sejt jelzőrendszer hatékonyságának javulása miatt védőhatású a kávé az idegsejtek esetében is (98). A kávé pozitívan hat a sejtek receptoraira is (99). A receptorokon keresztül kap egy sejt utasítást az osztódásra, elhalásra vagy különféle molekulák kibocsátására.

A kávé megemeli a méregtelenítő enzimek szintjét, ami védi a DNS-t a károsodástól (100). Egy 2009-es vizsgálat azt is igazolta, hogy a kávé fokozza a bifidobaktériumok (hasznos bélbaktériumok) aktivitását (101). Ezek a baktériumok fokozzák az immunitást, csökkentik a vérnyomást és fokozzák az ásványi anyagok felszívódását.

Egy 2010-es vizsgálat arra mutatott rá, hogy a kávéban található fenolikok, napi 4-8 kávé esetén közvetlenül csökkenti a gyulladást (66). A krónikus szervezetszintű gyulladás számos betegség alapja.

Egy 2011-es vizsgálat igazolta a kávé májvédő hatását és a zsírsejtek aktiválódását. Ezt mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávé kiváltja (102). Ugyancsak 2011-ben igazolták, hogy a koffein maga is hatásosan semlegesíti a szabad gyököket (103).

A kávé védi az agy-vér gátat is (105), azaz segít meggátolni, hogy az agyműködést zavaró anyagok jussanak be az agyba.

Többszörös előny

Akik tehát a legtöbb kávét isszák, azoknak alapvetően lecsökken a diabétesz, a rák, a májbetegségek, a szellemi hanyatlás és a DNS károsodás kockázata. De a pozitív hatások sora ezzel nem ért véget.

A koffeines és koffeinmentes kávé 9-10%-kal csökkenti a vesekő kockázatát (107) A koffeines kávé lecsökkenti az epekő és az epehólyag betegségeinek kockázatát (108, 109). A kávé serkenti a fogyást és a zsírégetést (91, 110, 111) A kávé csökkenti a bármilyen okból bekövetkező halál kockázatát (6, 112-115) Atlétáknál a kávé csökkenti az izomfájdalmat, növeli az erőkifejtés Egy vizsgálatban a sport előtt két órával elfogyasztott kávé megelőzte az erőkifejtés okozta asztmát (120). Egy 2011-es vizsgálat 50 000 nő adataival igazolt, hogy napi 4 kávé 20%-kal csökkenti a depresszió kockázatát (121). A kávé csökkenti a fogkő képződését Mind a koffeines és koffeinmentes kávé csökkenti a székrekedést, és szemben a kávé vízható hatásától szóló tévhittel, a kávé hozzájárul a szervezet folyadékigényének a kielégítéséhez (125-127) A kávé 40%-kal fokozza a fájdalomcsillapítók hatását fejfájás esetén, és serkenti a fájdalomcsillapítók felszívódását (128) Egy 2011-es, még nem publikált vizsgálat szerint a kávé 13-18%-kal csökkenti a bazális sejtrák (egy bőrrák típus) kockázatát (129).

Összefoglaló

Bár sok ember véli úgy, hogy korlátoznia kell a kávéfogyasztást, rengeteg vizsgálat igazolja, hogy a kávézás egészségvédő előnyei az elfogyasztott napi adaggal arányosan nő.
Számos vizsgálat igazolja, hogy a nagyobb mennyiségben naponta elfogyasztott kávé csökkenti a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, az Alzheimer és számos más krónikus betegség, köztük az elhízás kockázatát.
Számos fitovegyület, köztük a klorogénsav található a kávéban, amely a kávé betegségmegelőző hatásáért felelős.
Az előnyök dózisfüggők: napi egy csésze 13%-kal, napi 12 csésze már 67%-kal csökkenti a cukorbetegség kockázat (21).
Miközben a tradicionális orvoslás reménytelen küzdelmet folytat a cukorbetegség, a rák vagy az Alzheimer betegség ellen, kiterjedt kutatások igazolják, hogy a kávé, amely messze nem bűnös élvezet, teljesen természetes és olcsó védekezési eszköz.

A kávé védőhatásai

1, Kombinált antioxidáns hatás 2, Lecsökkent tárolt glukóz 3, fokozott inzulinérzékenység 4,A glikogén mobilizálása az izmokban 5, A zsíroxidáció serkentése az izmokban 6, Csökkent gyulladásos enzimaktivitás 7, A méregtelenítő enzimek magasabb szintje 8, Megjavult sejten belüli kommunikáció 9, A sejtek receptorainak fokozott érzékenysége 10, A génaktivitás fokozódása 11, A hasznos bélbaktériumok probiotikus serkentése 12, A neuron pusztulás gátlása 13, Az olyan fémek, min pl. a vas kelátokba alakítása 14, A zsírsejtek és a máj metabolikus aktivitásának serkentése 15, A vér-agy gát diszfunkciójának megelőzése 16, Az amyloid-béta plakkok alacsonyabb szintje 17, Az amyloid-béta plakkokat előállító enzimek aktivitásának csökkentése

Irodalom:

1. Gold LS, Ames BN, Slone TH. Misconceptions about the causes of cancer. In: Paustenbach D, ed. Human and Environmental Risk Assessment: Theory and Praetice. New York, NY: John Wiley & Sons; 2002:1415-60.
2. Available at: http://www.illy.com/wps/wcm/connect/us/illy/ the-world-of-coffee/the-science-of-coffee/. Accessed September 25, 2011.
3. Vinson JA. The potential health benefits of antioxidants. Presented at the 230th meeting of the American Chemical Society. August 28, 2005. Washington, DC.
4. Clifford MN. Chlorogenic acids and other cinnamates - nature, occurrence and dietary burden. J Sc Food Agric. 1999 Mar 1 ;79(3):362-72.
5. Available at: http://www.coffeeresearch.org/market/usa.htm. Accessed September 22,2011.
6. Andersen LF, Jacobs DR Jr, Carlsen MH, Blomhoff R.
Consumption of coffee is associated with reduced risk of death attributed to inflammatory and cardiovascular diseases in the Iowa Women's Health Study. Am J Clin Nutr. 2006 May;83(5) 1039-46.
7. Wu J, Ho SC, Zhou C, et al. Coffee consumption and risk of coronary heart diseases: a meta-analysis of 21 prospective cohort studies. Int J Cardiol. 2009 Nov 12; 137(3):216-25.
8. Mukamal Kl, Hallqvist J, Hammar N, et al. Coffee consumption and mortality after acute myocardial infarction: the Stockholm Heart Epidemiology Program. Am Heart J. 2009 Mar;157(3):495-501.
9. Wilson KM, Kasperzyk JL, Rider JR. Coffee consumption and prostate cancer risk and progression in the health professionals follow-up study. J Nati Cancer Inst. 2011 Jun 8;103(11):876-84.
10. Li J, Seibold P, Chang-Claude J. Coffee consumption modifies risk of estrogen-receptor negative breast cancer. Breast Cancer Res. 2011 May 14;13(3):R49.
11. Inoue M, Yoshimi I, Sobue T, Tsugane S, JPHC Study Group.
Influence of coffee drinking on subsequent risk of hepatocellular carcinoma: A prospective study in Japan. J Nati Cancer Inst. 2005 Feb;97(4):293-300.
12. Huxley R, Lee CM, Barzi F, et al. Coffee, decaffeinated coffee, and tea consumption in relation to incident type 2 diabetes mellitus: a systematic review with meta-analysis. Arch Intern Med. 2009 Dec 14; 169(22):2053-63.
13. Rosengren A, Dotevall A, Wilhelmsen L, Thelle D, Johansson S. Coffee and incidence of diabetes in Swedish women: a prospective 18-year follow-up study. J Intern Med. 2004 Jan;255(1):89-95.
14. Tuomilehto J, Hu G, Bidel S, Lindstrom J, Jousilahti P. Coffee consumption and risk of type 2 diabetes mellitus among middleaged Finnish men and women. JAMA. 2004 Mar 10;291(10):1213-9.
15. Corrao G, Zambon A, Bagnardi V, D'Amicis A, Klatsky A. Coffee, caffeine, and the risk of liver cirrhosis. Ann Epidemiol. 2001 Oct;II(7):458-65.
16. Gallus S, Tavani A, Negri E, La Vecchia C. Does coffee protect against liver cirrhosis? Ann Epidemiol. 2002 Apr;12(3):202-5.
17. Klatsky AL, Morton C, Vdaltsova N, Friedman GD. Coffee, cirrhosis, and transaminase enzymes. Arch Intern Med. 2006 Jun 12;166(11):1190-5.
18. Maia L, de Mendonc;a A. Does caffeine intake protect from Alzheimer's disease? Eur J Neurol. 2002 Jul;9(4):377-82.
19. Butt MS, Sultan MT. Coffee and its consumption: benefits and risks. Crit Rev Food Sci Nutr. 2011 Apr;51(4):363-73.
20. Arendash GW, Cao C. Caffeine and coffee as therapeutics against Alzheimer's disease. J Alzheimers Dis. 2010;20 Suppll:SI17-26.
21. Zhang Y, Lee ET, Cowan LD, Fabsitz RR, Howard BY. Coffee consumption and the incidence of type 2 diabetes in men and women with normal glucose tolerance: The Strong Heart Study. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 2011 Jun;21(6):418-23.
22. Danaei G, Finucane MM, Lu Y, et al. National, regional. and global trends in fasting plasma glucose and diabetes prevalence since 1980: systematic analysis of health examination surveys and epidemiological studies with 370 country-years and 2.7 million participants. Lancet. 2011 JuI2;378(9785):31-40.
23. International Diabetes Federation. Presidential address ahead of New Diabetes Atlas, 5th Edition. Presented at European Association for the Study of Diabetes (EASD) 47th annual meeting. September 13, 2011. Lisbon, Portugal.
24. van Dam RM, Willett WC, Manson JE, Hu FB. Coffee, caffeine, and risk of type 2 diabetes: a prospective cohort study in younger and middle-aged V.S. women. Diabetes Care. 2006 Feb;29(2):398-403.
25. Johnston KL, Clifford MN, Morgan LM. Coffee acutely modifies gastrointestinaI hormone secretion and glucose tolerance in humans: glycemic effects of chlorogenic acid and caffeine. Am J Clin Nutr. 2003 Oct;78(4):728-33.
26. Hemmerle H, Burger HJ, Below P, et al. Chlorogenic acid and synthetic chlorogenic acid derivatives: novel inhibitors of hepatic glucose-6-phosphate translocase. J Med Chem. 1997 Jan 17;40(2): 137-45.
27. Greer F, Hudson R, Ross R, Graham T. Caffeine ingestion decreases glucose disposal during a hyperinsulinemic-euglycemic clamp in sedentary humans. Diabetes 2001 Oct;50(10):2349-54.
28. Amlov J, Vessby B, Riserus U. Coffee consumption and insulin sensitivity. JAMA. 2004 Mar 10;291(10):1199-201.
29. Fleming DJ, Jacques PF, Dallal GE, Tucker KL, Wilson PWF, Wood RJ. Dietary determinants of iron stores in a free-living elderly population: the Framingham Heart Study. Am J Clin Nutr 1998 Apr;67(4):722-33.
30. Jiang R, Manson JE, Meigs JB, Ma J, Rifai N, Hu FB. Body iron stores in relation to risk of type 2 diabetes in apparently health women. JAMA. 2004 Feb 11;291(6):711-7.
31. Available at: http://www.cancer.org/acs/groups/cidJdocuments/ webcontent/003134-pdf.pdf. Accessed October 9,2011.
32. Loopstra-Masters RC, Liese AD, Haffner SM, Wagenknecht LE, Hanley AJ. Associations between the intake of caffeinated and decaffeinated coffee and measures of insulin sensitivity and beta cell function. Diabetologia. 2011 Feb;54(2):320-8.
33. Call R, Grimsley M, Cadwallader L, et al. Insulin-carcinogen or mitogen? Preclinicai and clinical evidence from prostate, breast, pancreatic, and colorectal cancer research. Postgrad Med. 2010 May; 122(3): 158-65.
34. Available at: http://www.cancer.org/acs/groups/cidJdocuments/ webcontent/003090-pdf.pdf. Accessed October 9,2011.
35. Bageman E, Ingvar C, Rose C, Jemstrom H. Coffee consumption and CYP1A2 genotype modify age at breast cancer diagnosis and estrogen receptor status. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2008 Apr;17(4):895-901.
36. Available at: http://www.cancer.org/Cancer/ ColonandRectumCancer/DetailedGuide/colorectal-cancer-keystatistics. Accessed October 9, 2011.
37. Galeone C, Turati F, La Vecchia C, Tavani A. Coffee consumption and risk of colorectal cancer: a meta-analysis of case-control studies. Cancer Causes Control. 2010 Nov;21 (1l): 1949-59.
38. Michels KB, Willett WC, Fuchs CS, Giovannucci E. Coffee, tea, and caffeine consumption and incidence of colon and rectal cancer. J Nati Cancer Inst. 2005 Feb 16;97(4):282-92.
39. Giovannucci E. Meta-analysis of coffee consumption and risk of colorectal cancer. Am J Epidemiol. 1998;147(11):1043-52.
40. Lee Kl, Inoue M, Otani T, Iwasaki M, Sasazuki S, Tsugane S.
Coffee consumption and risk of colorectal can cer in a populationbased prospective cohort of Japanese men and women. Int J Cancer. 2007 Jun 1;121(6):1312-8.
41. Oba S, Shimizu N, Nagata C, et al. The relationship between the consumption of meat, fat, and coffee and the risk of colon can cer: a prospective study in Japan. Cancer Lett. 2006;244(2):260-7.
42. Available at: http://www.cancer.org/Cancer/OraICavityand OropharyngeaICancer/DetailedGuide/oral-cavity-andoropharyngeal-cancer-key-statistics. Accessed October 9,2011.
43. Tavani A, Bertuzzi M, Talamini R, et al. Coffee and tea intake and risk of oral, pharyngeal and esophageal cancer. OraiOncol. 2003;39(7):695-700.
44. Rodriguez T, Rodriguez T, Altieri A, et al. Risk factors for oral and pharyngeal cancer in young adults. OraiOncol. 2004;40(2):207-13.
45. Available at: http://www.cancer.orglCancer/LiverCancer/Detailed Guide/liver-cancer-w hat - is- key-statistics. Accessed October 10,2011.
46. Shimazu T, Tsubono Y, Kuriyama S, et al. Coffee consumption and the risk of primary liver can cer: Pooled analysis of two prospective studies in Japan. Int J Cancer. 2005 Aug 10;116(1):150-4.
47. Ohfuji S, Fukushima W, Tanaka T, et al. Coffee consumption and reduced risk of hepatocellular carcinoma among patients with chronic type C liver disease: A case-control study. Hepatol Res. 2006 Nov;36(3):201-8.
48. Tanaka K, Hara M, Sakamoto T, et al. Inverse association between coffee drinking and the risk of hepatocellular carcinoma: a casecontrol study in Japan. Cancer Sci. 2007 Feb;98(2):214-8.
49. Kurozawa Y, Ogimoto I, Shibata A, et al. Coffee and risk of death from hepatocellular carcinoma in a large cohort study in Japan. Br J Cancer. 2005 Sep 5;93(5):607-10.
50. Inoue M, Yoshimi I, Sobue T, Tsugane S. Influence of coffee drinking on subsequent risk of hepatocellular carcinoma:
a prospective study in Japan. J Nati Cancer Inst. 2005 Feb 16;97( 4 ):293-300.
51. Montella M, Polesel J, La Vecchia C, et al. Coffee and tea consumption and risk of hepatocellular carcinoma in Italy. Int J Cancer. 2007 Apr 1;120(7):1555-9.
52. Gallus S, Bertuzzi M, Tavani A, et al. Does coffee protect against hepatocellular carcinoma? Br J Cancer. 2002 Oct 21;87(9):956-9.
53. Available at: http://www.cdc.gov/nchs/fastatsllcod.htm. Accessed October 10, 2011.
54. Ochiai R, Chikama A, Kataoka K, et al. Effects of hydroxyhydroquinone-reduced coffee on vasoreactivity and blood pressure. Hypertens Res. 2009 Nov;32(1l):969-74.
55. Zhang WL, Lopez-Garcia E, Li TY, Hu FB, van Dam RM. Coffee consumption and risk of cardiovascular events and all-cause mortality among women with type 2 diabetes. Diabetologia. 2009 May;52(5):81O-7.
56. Myers MG, Basinski A. Coffee and coronary heart disease. Arch Intem Med. 1992 Sep;152(9):1767-72.
57. Wu J, Ho SC, Zhou C, et al. Coffee consumption and risk of coronary heart diseases: a meta-analysis of 21 prospective cohort studies. Int J Cardio/. 2009 Nov 12;137(3):216-25.
58. Lopez-Garcia E, Rodriguez-Artalejo F, Rexrode KM, Logroscino G, Hu FB, van Dam RM. Coffee consumption and risk of stroke in women. Circulation. 2009 Mar 3;119(8):1116-23.
59. Hamer M. Coffee and health: explaining conflicting results in hypertension. J Hum Hypertens 2006 Dec;20(12):909-12.
60. George SE, Ramalakshmi K, Mohan Rao LJ. A perception on health benefits of coffee. Crit Rev Food Sci Nutr. 2008 May;48(5):464-86.
61. Lane ID, Pieper CF, Phillips-Bute BG, Bryant JE, Kuhn CM.
Caffeine affects cardiovascular and neuroendocrine activation at work and home. Psychosom Med. 2002 Jul-Aug;64(4):595-603.
62. Ochiai R, Chikama A, Kataoka K, et al. Effects of hydroxyhydroquinone-reduced coffee on vasoreactivity and blood pressure. Hypertens Res. 2009 Nov;32(1l):969-74.
63. Lopez-Garcia E, van Dam RM, Li TY, Rodriguez-Artalejo F, Hu FB. The relationship of coffee consumption with mortality. Ann Int Med. 2008 Jun 17;148(12):904-14.
64. Koizumi A, Mineharu Y, Wada Y, Iso H, et al. Coffee, green tea, black tea and oolong tea consumption and risk of mortality from cardiovascular disease in Japanese men and women. Journal of Epidemiology and Community Health. 2011 Mar;65(3):230-40.
65. NatelIa F, Nardini M, Belelli F, et al. Effect of coffee drinking on platelets: inhibition of aggregation and phenols incorporation. Brit J Nutr. 2008 Dec;100(6):1276-82.
66. Kempf K, Herder C, Erlund 1, et al. Effects of coffee consumption on subclinical inflammation and other risk factors for type 2 diabetes: a clinical trial. Am J Clin Nutr. 2010 Apr;91(4):950-7.
67. van Woudenbergh GJ, Vliegenthart R, van Rooij FJ, et al. Coffee consumption and coronary calcification: the Rotterdam Coronary Calcification Study. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2008 May;28(5):1018-23.
68. Available at: http://emedicine.medscape.com/article/185856overview. Accessed October 25,2011.
69. Corrao G, Zambon A, Bagnardi V, D'Amicis A, Klatsky A. Coffee, caffeine, and the risk of liver cirrhosis. Ann Epidemio/. 2001;11(7):458-65.
70. Klatsky AL, Armstrong MA, Friedman GD. Coffee, tea, and mortality. Ann Epidemiol. 1993 Jul;3(4):375-81.
71. Benoit S, Christophe C, Angelika T, Anne C. Health effects and safety considerations. In: Clark R, Vitzthum OG, eds. Coffee: Recent Developments. London, UK: Wiley-Blackwell; 2001;165-83.
72. Hebert LE, Scherr PA, Bienias JL, Bennett DA, Evans DA. Alzheimer disease in the US population: prevalence estimates using the 2000 census. Arch Neurol. 2003 Aug;60(8): 1119-22.
73. Lindsay J, Laurin D, Verreault R, et al. Risk factors for Alzheimer's disease: a prospective analysis from the Canadian study of health and aging. Am J Epidemiol. 2002 Sep 1;156(5):445-53.
74. Eskelinen MH, Ngandu T, Tuomilehto J, Soininen H, Kivipelto M. Midlife coffee and tea drinking and the risk of late-life dementia: a population-based CAIDE study. J Alzheimers Dis. 2009;16(1):85-91.
75. Johnson-Kozlow M, Kritz-Silverstein D, Barrett-Connor E, Morton D. Coffee consumption and cognitive function among older adults. Am J Epidemiol. 2002 Nov 1; 156(9):842-50.
76. Jarvis MJ. Does caffeine intake enhance absolute levels of cognitive performance? Psychopharmacology (Berl).1993;110 (1-2):45-52.
77. Chu Y-F, Brown PH, Lyle BJ, et al. Roasted coffees high in lipophilic antioxidants and chlorogenic acid lactones are more neuroprotective than green coffees. JAgric Food Chem. 2009 Oct 28;57(20):9801-8.
78. Cao C, Cinito JR, Lin X. Caffeine suppresses amyloid-beta levels in plasma and brain of Alzheimer's disease transgenic mice. J Alzheimers Dis. 2009;17(3):681-97.
79. Cao C, Wang L, Lin X, et al. Caffeine synergizes with another coffee component to increase plasma GCSF: linkage to cognitive benefits in Alzheimer's mice. J Alzheimers Dis. 2011;25(2):323-35.
80. de Lau LM, Breteler MM. Epidemiology of Parkinson's disease. Lancet Neurol. 2006 Jun;5(6):525-35.
81. Hu G, Bidel S, Jousilahti P, Antikainen R, Tuomilehto J. Coffee and tea consumption and the risk of Parkinson's disease. Mov Disord. 2007 Nov 15;22(15):2242-48.
82. Meuer K, Pitzer C, Teismann P, et al. Granulocyte-colony stimulating factor is neuroprotective in a model of Parkinson's disease. J Neurochem. 2006 May;97(3):675-86.
83. Song S, Sava V, Rowe A, et al. Granulocyte-colony stimulating factor (G-CSF) enhances recovery in mouse model of Parkinson's disease. Nel,lrosci Lett. 2011 Jan 7;487(2):153-7.
84. Cao XO, Arai H, Ren YR, et al. Recombinant human granulocyte colony-stimulating factor protects against MPTP-induced dopaminergic cell death in mice by altering Bcl-2/Bax expression levels. Neurochem. 2006 Nov;99(3):861-7.
85. Huang HY, Lin SZ, Kuo JS, Chen WF, Wang MJ. G-CSF protects dopaminergic neurons from 6-0HDA-induced toxicity via the ERK pathway. Neurobiol Aging. 2007 Aug;28(8):1258-69.
86. Ross GW, Abbott RD, Petrovitch H, et al. Association of coffee and caffeine intake with the risk of Parkinson disease. JAMA. 2000 May 24-31;283(20):2674-9.
87. Benedetti MD, Bower JH, Maraganore DM, et al. Smoking, alcohol. and coffee consumption preceding Parkinson's disease: a casecontrolled study. Neurology. 2000 Nov 14;55(9):1350-8.
88. Ascherio A, Zhang SM, Heman MA, et al. Prospective study of caffeine consumption and risk of Parkinson's disease in men and women. Ann Neurol. 2001 Jul;50(1):56-63.
89. Best BP. Nuclear DNA damage as a direct cause of aging.
Rejuvenation Res. 2009;12(3):199-208.
90. Misik M, Hoelzl C, Wagner KR, et al. Impact of paper filtered coffee on oxidative DNA-damage: results of a clinical trial. Mutat Res. 2010 Oct 13;692(1-2):42-8.
91. Bakuradze T, Boehm N, Janzowski C, et al. Antioxidant-rich coffee reduces DNA damage, elevates glutathione status and contributes to weight control: results from an intervention study. Mol Nutr Food Res. 2011 May;55(5):793-7.
92. Yu X, Bao Z, Zou J, Dong J. Coffee consumption and risk of cancers: a meta-analysis of cohort studies. BMC Cancer. 2011 Mar 15;11:96.
93. van Dam, RM. Coffee consumption and risk of type 2 diabetes, cardiovascular diseases, and cancer. Appl Physiol Nutr Metab. 2008 Dec;33(6): 1269-83.
94. van Dam RM. Coffee and type 2 diabetes: from beans to beta-cells. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 2006;16:69-77.
95. Williams RJ, Spencer JP, Rice-Evans C. Flavonoids: antioxidants or signalling molecules? Free Radic Biol Med. 2004 Apr 1;36(7):838-49.
96. Virgili F, Marino M. Regulation of cellular signals from nutritional molecules: aspecific role for phytochemicals, beyond antioxidant activity. Free Radic Biol Med. 2008 Nov 1;45(9):1205-16.
97. NatelIa F, Nardini M, Belelli F, et al. Effect of coffee drinking on platelets: inhibition of aggregation and phenols incorporation. Brit J Nutr 2008 Dec;100(6):1276-82.
98. ChuYF, Brown PH, Lyle BJ, et al. Roasted coffees high in lipophilic antioxidants and chlorogenic acid lactones are more neuroprotective than green coffees. JAgric Food Chem. 2009 Oct 28;57(20):9801-8.
99. Virgili F, Marino M. Regulation of cellular signals from nutritional molecules: aspecific rale for phytochemicals, beyond antioxidant activity. Free Radic Biol Med. 2008 Nov 1;45(9):1205-16.
100.Hoelzl C, Bichler J, Ferk F, et al. Mechanistic aspects of DNA- and cancer-protective effects of coffee. Presented at Association for Science and Information on Coffee. 2006. Montpellier, VT. 101.Jaquet M, Rochat 1, Moulin J, Cavin C, Bibiloni R. Impact of coffee consumption on the gut microbiota: A human volunteer study.
Int J Food Microbiol. 2009 Mar.;130(2):117-21.
102.Wedick NM, Brennan AM, Sun Q, Hu FB, Mantzoros CS, van Dam RM. Effects of caffeinated and decaffeinated coffee on biologicaI risk factors for type 2 diabetes: A randomized controlled trial. Nutr J. 2011 Sep 13;10(1):93.
103. Leon-Carmona JR, Galano A. Is caffeine a good scavenger of oxygenated free radicals? J Phy Chem B. 2011;115(15):4538-46. 104.Cao C, Wang L, Lin X, et al. Caffeine synergizes with another coffee component to increase plasma GCSF: linkage to cognitive benefits in Alzheimer's mice. J Alzheimers Dis. 2011;25(2):323-35.
105.Chen X, Ghribi O, Geiger JD. Caffeine protects against disruptions of the blood-brain barrier in animal models of Alzheimer's and Parkinson's disease. J Alzheimers Dis. 2011 May 3;20(Suppl 1):SI27-41.
106.US Patent Publication No. US2010/0183790 Al. Publication Date July 22,2010. Method for Enhancing Post-Processing Content of Beneficial Compounds in Beverages Naturally Containing Same. 107.Curhan GC, Willett WC, Speizer FE, Stampfer MJ. Beverage use and risk for kidney stones in women. Ann Intern Med. 1998 Apr 1; 128(7):534-40.
108.Leitzmann WF, Willett WC, Rimm EB, et al. A prospective study of coffee consumption and the risk of symptomatic gallstone disease in men. JAMA. 1999 Jun;281(22):2106-12.
109.Leitzmann MF, Stampfer MJ, Willett WC, Spiegelman D, Colditz GA, Giovannucci EL. Coffee intake is associated with lower risk of symptomatic gallstone disease in women. Gastroenterology. 2002 Dec; 123( 6): 1823-30.
110. Thom E. The effect of chlorogenic acid enriched coffee on glucose absorption in healthy volunteers and its effect on body mass when used long-term in overweight and obese people. J Int Med Res. 2007 Nov-Dec;35(6):900-8.
111. Greenberg JA, Boozer CN, Geliebter A. Coffee, diabetes, and weight control. Am J Clin Nutr. 2006;84:682-93.
112.Iwai N, Ohshiro H, Kurozawa Y, et al. Relationship between coffee and green tea consumption and all-cause mortality in a cohort of a rural Japanese population. J Epidemiol. 2002 May;12(3):191-8.
113.Murray SS, Bjelke E, Gibson RW, Schuman LM. Coffee consumption and mortality from ischemic heart disease and other causes: results from the Lutheran Brotherhood study, 1966-1978. Am J Epidemiol. 1981 Jun;I13(6):661-7.
114.Jazbec A, Simic D, Corovic N, Durakovic Z, Pavlovic M. Impact of coffee and other selected factors on general mortality and mortality due to cardiovascular disease in Croatia. J Health Popul Nutr. 2003 Dec;21(4):332-40.
115.Rosengren A, Wilhelmsen L. Coffee, coronary heart disease and mortality in middle-aged Swedish men: findings from the Primary Prevention Study. J Intern Med. 1991 Jul;230(l):67-71.
116.Flinn S, Gregory J, McNaughton LR, Tristram S, Davies P.
Caffeine ingestion prior to incremental cycling to exhaustion in recreational cyclists. Int J Sports Med. 1990 Jun;II(3):188-93.
117. Denadai BS, Denadai ML. Effects of caffeine on time to exhaustion in exercise performed below and above the anaerobic threshold. Braz J Med Biol Res. 1998 Apr;31(4):581-5.
118.Ryu S, Choi SK, Joung SS, et al. Caffeine as alipolytic food component increases endurance performance in rats and athletes. J Nutr Sci Vitaminol. 2001 Apr;47(2):139-46.
119. Mot! RW, O'Connor PJ, Tubandt L, Puetz T, Ely MR. Effect of caffeine on leg muscle pain during cycling exercise among females. Med Sci Sports Exerc. 2006 Mar;38(3):598-604.
120.Kivity S, Ben Ahron Y, Man A, Topilsky M. The effect of caffeine on exercise-induced bronchoconstriction. Chest. 1990 May;97(5):1083-5.
121 Lucas M, Mirzaei F, Pan A. Coffee, caffeine, and risk of depression among Women. Arch Intern Med. 2011 Sep 26;171(17):1571-8. 122.Ferrazzano GF, Amato 1, Ingenito A, De Natale A, Pollio A. Anticariogenic effects of polyphenols from plant stimulant beverages (cocoa, coffee, tea). Fitoterapia. 2009 Jul;80(5):255-62.
123.Rao SS, Welcher K, Zimmerman B, Stumbo P. Is coffee a colonic stimulant? Eur J Gastroenterol Hepatol. 1998 Feb; 1 0(2): 113-8. 124.Brown SR, Cann PA, Read NW. Effect of coffee on distal colon function. Gut. 1990 Apr;31(4):450-3.
125.Armstrong LE, Casa DJ, Maresh CM, Ganio MS. Caffeine, fluidelectrolyte balance, temperature regulation, and exercise-heat tolerance. Exerc Sport Sci Rev. 2007 Jul;35(3):135-140.
126.Armstrong LE, Pumerantz AC, Roti MW, et al. Fluid, electrolyte, and renal indices of hydration during 11 days of controlled caffeine consumption. Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2005 Jun; 15(3):252-65.
127. Grandjean AC, Reimers KJ, Bannick KE, Haven MC. The effect of caffeinated, non-caffeinated, caloric and non-caloric beverages on hydration. JAm Coli Nutr. 2000 Oct;19(5):591-600.
128. Available at: http://www.webmd.com/content/article/46/1826_50681. htm. Accessed September 22, 2011.
129.Song F, et al. Coffee consumption associated with decreased risk for basal cell carcinoma. Presented at the 10th American Association for Cancer Research International Conference on Frontiers in Cancer Prevention Research. October 24, 2011. Boston, MA.