Diktál a beteg

2011. december 27.

Az egészségügyben dolgozók lépten-nyomon azt tapasztalják, hogy a betegek (sokszor nem is igazán jogos) követelései egyre erősödnek. Vegyünk egy egyszerű esetet: valaki recept nélkül szeretne hozzájutni egy vényköteles gyógyszerhez a patikában. Még egy kisvárosban is több lehetőség közül választhat, s mivel a patikák tartanak a forgalom- és presztízsveszteségtől, a beteg könnyen megkaphatja, amit akar. Amenynyiben a gyógyszerész – vény hiányában – mégsem adja oda a kért gyógyszert (azaz a jogszabályt betartva dolgozik!), senki nem védi meg őt az arrogáns (kiabáló, fenyegetőző, sokszor vádaskodó) betegtől, holott a törvénynek a gyógyszerészt és a jogait is védenie kellene.

Végig kellene gondolni, hogy jelenleg milyen hatékonyan lépnek fel a hatóságok az egészségügyi szolgáltatók jogainak védelmében..

A betegek jogai – és kötelességei!

A betegjogok túlhangsúlyozása mellett sajnálatos módon nem kap megfelelő figyelmet az, hogy a jogszabály a betegek kötelezettségeit is rögzíti. Pedig e kötelezettségeknek elengedhetetlen szerepük van az egészségügyi szolgáltatók gördülékeny működésében, továbbá a jog a betegek egymáshoz és az egészségügyi dolgozókhoz való viszonyát is ezzel szeretné rendezni.

Érdekes, hogy amíg a betegjogok nagy részét bárki fel tudja sorolni, addig képes megfeledkezni elemi – jogszabályt, sőt néha jó modort sértő – viselkedési normákról. Jellemző példa erre, hogy a patikákon bármikor számon kérhető, hogyan oldják meg a betegek sorban állásakor a betegjogok biztosítását („Kérjük, itt várakozzon!”-felirat egy táblán vagy a padlón). Ezzel szemben a figyelmetlen és sietős betegeknek, akik mások elé furakodnak a sorban, nem törődve azzal, hogy kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait, semmilyen szankciótól nem kell tartaniuk.

Hasonlóan fontos arra is kitérni, hogy a beteg köteles tiszteletben tartani az egészségügyi szolgáltató működési rendjét, köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni, valamint a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni. Ráadásul ezek a kötelezettségek is a betegek érdekét szolgálják, és irreális terheket sohasem rónak rájuk. Arról se feledkezzünk meg, hogy törvény mondja ki: „a beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait”.

Az egészségügyi dolgozók jogai

Mint minden magyar állampolgárnak, az egészségügyi dolgozóknak is joguk van ahhoz, hogy emberi méltóságukat tiszteletben tartsák. E jog minden más emberre kötelezettségeket ró (különösen: az illető lelkiismereti és világnézeti meggyőződésének, jó hírnevének, magánéletének, magántitkainak tisztelete; egészségének és testi épségének óvása; a vele szembeni kulturált viselkedés).

Mindezeken túl az egészségügyi dolgozókat foglalkozásuk gyakorlása során különös jogok is megilletik: ide sorolható többek között a vizsgálati és terápiás módszerek szabad megválasztása, illetve bizonyos, a jogszabály által leírt esetekben a beteg ellátásának megtagadása.

Sajnos a hatóságok igyekeznek túlhangsúlyozni az egészségügyi törvény azon alapelvét, hogy az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A leggyakrabban elhangzó indok az, hogy a szolgáltató van a betegért, akinek alkotmányos alapjoga az egészséghez való jog. Az Alkotmány azonban az egyén felelősségét is kimondja, valamint mindenkinek azonos jogokat biztosít – ez azonban sokszor a háttérbe szorul.

Arra is sokszor találunk utalást, hogy az egészségügy segítő szakma, azaz a benne dolgozók kötelesek mindent elkövetni a beteg gyógyulásáért. Ugyanez tükröződik vissza az orvos- és gyógyszerészeskü szövegében is. A mérleg másik serpenyőjében régen ott volt a betegek részéről (főként az orvosok irányába) a kellő tisztelet és alázat, ami napjaink fogyasztói társadalmából egyre jobban eltűnik. Bár megfelelő erkölcsöt nem, jogszabályt azonban (elvileg) ki lehet kényszeríteni. Félő azonban, hogy a kialakult torz értékrenden még az új jogszabályok életbeléptetésével is nehéz lenne változtatni.

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy nem csak az egészségügyi törvényben foglalt jogok megsértése tilalmas, hanem minden olyan magatartás a betegek részéről, amely jogellenes (például kiadhatósági jogszabály megsértésére vonatkozó utasítás vagy kérés, fenyegetés vagy rágalmazás).

A problémamegoldás rögös útjain

Az egészségügyi törvény arról is rendelkezik, hová fordulhat a beteg abban az esetben, ha a jogait megsértették. Sajnos itt is aránytalanság figyelhető meg, hiszen az egészségügyi dolgozók jogainak védelme gyakorlatilag „kimaradt” a jogszabályokból. Az agresszív betegek ellen az egészségügy (leggyakrabban női) dolgozói sokszor nem mernek fellépni vagy nem mernek rendőrt hívni. A folyamatos fenyegetések, követelések, a rágalmazás, a becsületsértés ellen legtöbbször magánindítványban lehetne fellépni, ám ilyenkor nyílván mérlegelni kell annak következményeit és jogi útvesztőit is.

Ahogy sok más területen, úgy a betegjogok és -kötelességek kapcsán is a közeljövőben azt is át kell gondolni, vajon megfelelő-e az egészségügyi dolgozók jogainak és érdekeinek védelme. Nyilvánvalóan annak a közmegegyezésnek a megtalálása a cél, ami tiszteletben tartja a betegek jogait – de az egészségügyben dolgozókét is.

Dr. Molnár Zsuzsa

Forrás: MarketingPirula