Ellenőrzött hálapénzek

2012. április 06.

Felmérések szerint évente több tízmilliárd forintra rúg az orvosoknak juttatott hálapénz összege. A Corvinus Egyetem Marketing Tanszékének vizsgálata során 2188 embert kérdezett meg arról, hogy mekkora összeget szokott juttatni az orvosok zsebébe. A kérdőíves felmérés eredményei és az orvos-beteg találkozók hivatalos adatai alapján úgy számoltak, hogy pl. 2008-ban összesen 73 milliárd forint hálapénzzel gazdagodtak az egészségügyi dolgozók. Azoknak a betegeknek, akik a felmérést megelőző három évben voltak orvosnál, a 72 százaléka adott hálapénzt.

A paraszolvencia összege 1000 és 500 ezer forint között szóródott. A legtöbb hálapénzt kórházban adták az orvosoknak, átlagosan 28 500 forintot. A rendelőintézetben dolgozók 8600, a háziorvosok pedig 6600 forintot kaptak fejenként. A nővérek zsebébe kórházban átlagosan 6800 forint, rendelőkben és a háziorvosnál 2500-3000 forint csúszott.

A Szinapszis piackutató cég 2010-ben végzett felmérésében a megkérdezett orvosok 57 százaléka azt válaszolta, hogy az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a hálapénzt. Minden tizedik orvos szerint a hálapénz az egészségügyi rendszer hibája, de egyben összetartója is, és ennél fogva mindig a rendszer szerves része marad. Tízből kilenc orvos szerint a problémát csak jelentős mértékű béremelés oldaná meg.

A Szinapszis által megkérdezettek 50 százaléka többszintű biztosítási rendszer bevezetésében látná a megoldást, vagyis amelyben a páciens a tb-járulék ellenében alapszintű ellátást vehetne igénybe, míg az emelt szintű ellátásért meghatározott plusz összeget kellene fizetni. A hálapénz-bevétel hivatalossá tételét, vagyis számla ellenében történő elszámolását csak néhány orvos tartja megoldásnak.

A személyi jövedelemadó törvény szerint a magánszemélynek a kapott hálapénzt az „Egyéb jövedelmek” között be kellene vallania, és adót kellene utána fizetnie. Az adóhatóságnak azonban nincs információja arról, hogy kinek kellene esetleg ilyen jövedelemmel elszámolnia, mivel a bevalláson nem kell feltüntetni a foglalkozást. A vállalkozás keretében működő magánorvosok esetében nem lehet hálapénzről beszélni. Nekik valamennyi, a szolgáltatásért kapott összegről számlát kellene kiállítaniuk.

Csak akkor lehet megállapítani, hogy valaki nem tett eleget az adókötelezettségének, ha a be nem vallott jövedelem megszerzését a hatóság egyértelműen - például több tanú egybehangzó nyilatkozatával - bizonyítani tudja. Ehhez jelenthet fogódzót például a kórházigazgató nyilatkozata, amellyel hozzájárul a hálapénz elfogadásához. A másik lehetőség a vagyonosodási vizsgálat, amelynek során az adózó vagyongyarapodását vetik össze az adóbevallásában szereplő jövedelemmel.

Ha az adóellenőrök megállapítják, hogy az adózó megszerzett jövedelme nincs arányban a vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal, akkor az adóhatóság megbecsüli, hogy mindehhez mekkora jövedelemre lett volna szükség. Az érintett magánszemélynek meg kell fizetnie a különbözetre eső adót késedelmi pótlékkal együtt, emellett pedig adóbírságot is kiró a hatóság.

A jövő évtől tetemes adóbírságra számíthat az, aki eltitkolja a jövedelmét. Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóhiány 200 százalékának megfelelő adóbírságot szab ki az adóhatóság.

Dutka Noémi

Forrás: Orvosok Lapja