Magyarországon
- a diagnosztizálatlan cukorbetegeket is beleszámítva- kb. 1 millió
ember szenved un. 2-es típusú cukorbetegségben. A diagnosztizált 600
000 beteg kapja a különféle gyógyszereket, amelyek részben az
inzulinrezisztenciáját hivatottak letörni, részben a hasnyálmirigyét
serkentik még több inzulin termelésére. Mivel az inzulinrezisztencia
egy evolúciósan kialakult védőmechanizmus, ezért gyógyszeresen
lecsökkenteni elég nehéz dolog, hiszen a szervezet a gyógyszerhez is
alkalmazkodva, ismét vissza fogja növelni az inzulinrezisztenciát.
Hiszen ez azt a célt szolgálja, hogy a sejtek megvédjék magukat a fölös
cukortól, ami a vérben kering. A hasnyálmirigyet serkentő gyógyszerek
meg azért veszélyesek, mert hozzájárulnak ahhoz, hogy a hasnyálmirigy
mielőbb felmondja a szolgálatot. És ha eljön, márpedig előbb-utóbb
eljön az az időszak, amikor már a gyógyszerek elégtelenek, akkor jön a
szuri; napjában többször inzulin, naponta többször vércukormérés
agyonszurkált ujjacskákból. Mindez nem fogja kivédeni a szövődményeket,
hiszen a vér inzulin és vércukorszintje hullámvasútként fog fel- és
leszáguldani.
És persze az
inzulinos cukorbetegek élete nem más, mint egy hízókúra. Az inzulinra
muszáj enni, akár éhes az ember, akár nem: annyit, amennyire
"beállították" a derék dokik. A cukorbetegek ismert szövődményei a
vesekárosodás, a megvakulás, a végtagok ereinek beszűkülése, majd
amputáció, a szívbetegség és infarktus - na meg a rák. A ráksejtek
semmit nem szeretnek jobban, mint a jó sok cukrot és a jó sok inzulint. A
cukorbetegeknek legalább 50%-kal nagyobb az esélye arra, hogy rákban
haljanak meg.
Mert
mi is a hivatalos diabetológia filozófiája? Az, hogy szénhidrátra
mindenkinek szüksége van, ezért, aki nem tudja a szénhidrátokat
megfelelően feldolgozni, annak végül inzulinnal kell "segíteni". A
cukorbetegek hivatalosan ajánlott diétája a vizsgálatok szerint messze
alulmarad a lowcarb (alacsony szénhidráttartalmú táplálkozás), az
Atkins, vagy a paleolit táplálkozással szemben.
A Paleolit táplálkozás és korunk betegségei
könyvemben külön fejezetben foglaltam össze, mi mindent tudunk a
cukorbetegség kialakulásáról és végleges gyógyításáról. Nem panaszként,
inkább sajnálkozva írom, hogy a hatszázezer potenciális olvasóból pár
ezren olvasták el ezt a fejezetet. Sok ember vagyonokat költ a
gyógyulásra, járja az orvosokat, gyógyfű teákat hörpöl, imádkozik a
gyógyulásért, s közben karnyújtásnyira van a valódi gyógyulás.
Még
sokat kell gondolatilag fejlődnöm, hogy megértsem, miért nem
választják az emberek a gyógyuláshoz vezető egyenes utat. Odáig már
eljutottam a probléma megértésében, hogy átlássam: amíg a
diabetológusok úgy tesznek, mintha a 2-es típusú cukorbetegség
gyógyíthatatlan krónikus betegség volna, addig a sok ezer orvosnak
nagyobb hatása lesz az emberekre, mint a könyvem, vagy a webszájtomon
olvasható ismeretterjesztő írások.
Amíg
a dietetikusok nem tudnak attól a téves dogmától elszakadni, miszerint
gyorsan felszívódó szénhidrátokra márpedig szükség van, addig a
diabetológusok és dietetikusok összefogása révén nem csökken, hanem
egyre nő a cukorbetegek száma, a gyógyszeripar legnagyobb örömére.
Ezért
is örültem meg a Diabetologia szaklapban 2011 június elején megjelent
tanulmánynak, amely azt jelzi, hogy a hivatalos orvostudományba is
beszivárgott az a mások számára nyilvánvaló felismerés, hogy a 2-es típusú cukorbetegséget a finomított szénhidrátok fogyasztása okozza.
A paleolit vagy a lowcarb táplálkozás követői számára ez már közhely, a
hivatalos orvoslás pedig úgy ünnepli Ee Lin Lim és munkatársai
eredményét, mint akik most fedezték fel a spanyolviaszt. De persze ne
becsüljük le ezt az áttörést, jól ismerjük a Semmelweist szindrómát.
Nem elég felismerni valamit, el is kell fogadtatni a hivatalos
orvoslással.
Lim
EL és mtsi: A 2-es típusú cukorbetegség visszafordítása: a bétasejtek
funkciójának normalizálódása kapcsolatban van a hasnyálmirigy és máj
lecsökkent trigliceridjével.
A
szerzők a bebetonozott hivatalos véleménynek megfelelően -tudomást sem
véve mások eredményeiről- bevezetőjükben azt írják, hogy a 2-es típusú
cukorbetegséget régóta úgy tekintik, mint hosszantartó, fokozatosan
romló állapotot, amelyet lehet enyhíteni, de nem lehet gyógyítani. A
vércukor szintje, függetlenül a kezelési igyekezetektől, folyamatosan
emelkedik, s ettől a bétasejtek funkciója folyamatosan romlik, s 10 év
után már a betegek 50%-a már inzulint igényel. Ennek oka részben a
bétasejtek folyamatos pusztulása.
A
gyógyíthatatlanság hiedelmét már korábbi megfigyelések is cáfolták,
ugyanis gyomorszűkítő gyűrű felhelyezését követően napokon belül javult a
cukorbetegség. Mások is igazolták, hogy a cukorbetegség csökkent kalóriabevitelre egyből javul.
A szerzők ezért azt a fantasztikusan zseniális hipotézist alkották
meg, hogy a csökkentett szénhidrát fogyasztás javítja a
cukorbetegséget.
A vizsgálatba
olyanokat válogattak be, akik legalább négy éve cukorbetegek,
túlsúlyosak vagy elhízottak (BMI 25 és 45 közötti). A HBA1c értékük
6.5-9% közé esett, ami 7.2-12.2-es átlagos vércukornak feleltethető
meg. A vizsgálat lényegében abból állt, hogy a betegek napi 600 Kcal mennyiségű ételt kaptak, melynek 46%-a volt szénhidrát, 33%-a fehérje, és 21%-a zsír.
Már
a vizsgálat első hete után a betegek vércukorszintje és májuk
inzulinérzékenysége normalizálódott, a májzsír 30%-kal csökkent. A
vizsgálat 8. hetének végére a hasnyálmirigy bétasejtjeinek működése
normalizálódott, és a hasnyálmirigy zsírtartalma csökkent. Ez
tulajdonképpen a sokat emlegetett viszcerális zsír egy része. A
viszcerális zsír azért alattomos, mert nem látszik, karcsú embernek is
lehet komoly viszcerális zsírtömege.
A szerzők a javulást a hasnyálmirigy zsírtartalmának csökkenésével magyarázzák.
A
vizsgálat során a betegek átlagosan 15 kg-ot fogytak, ami 15%-os
súlyvesztésnek felelt meg. A fogyás lényegében a testzsír csökkenéséből
eredt.
A
vizsgálati személyeket a vizsgálat befejezése után 12 héttel újra
megvizsgálták, s úgy találták, hogy átlagosan 3 kilogrammot
visszahíztak. A 12-ből három már ismét cukorbeteggé vált.
Valószínűleg
a többi beteg is szép lassan ismét cukorbeteggé fog válni, hiszen
visszatértek a régi, szénhidrátalapú nyugati étrendjükre, amitől
eredetileg megbetegedtek.
A
vizsgálat fő problematikája ez. A 600 kcalos étrend nyilvánvalóan
koplalást jelentett a résztvevőknek, s amint véget ért a vizsgálat,
rávetették magukat a szokásos étrendjükre.
Hogyan lehetett volna másként csinálni?
Karen
O'Dea már az 1980-as évek elején bizonyította, hogy cukorbeteg
ausztrál bennszülöttek cukorbetegsége elmúlik, ha 7 hétre áttérnek, azaz
visszatérnek a paleolit táplálkozásra.
Staffan Lindeberg és munkatársai 2007-ben igazolták,
hogy a paleolit táplálkozás a cukorbetegek hivatalos étrendjénél (ez a
mediterrán étrend) sokkal hatásosabban csökkenti a testsúlyt és a
vércukorszintet.
A
paleo előnye a koplaltatással szemben az, hogy egy életen át
követhető, nem kell éhezni, az ember mégsem válik cukorbeteggé, vagy ha
cukorbeteg, kigyógyul betegségéből.
A cukorbetegség kutatásban egy másik fontos eredmény is megjelent.
A cukorbetegség egyik leggyakoribb szövődménye a vese károsodása, ami
előbb-utóbb rendszeres dialízis kezelésbe kényszeríti a beteget. Michal
M. Poplawski és munkatársai 2011 áprilisában megjelent, "A
vesekárosodás visszafordítása ketogén diétával" c. tanulmánya azt
igazolta, hogy egereknél súlyos vesekárosodást is visszafordított a
ketogén diéta.
A ketogén diéta lényegében egy nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrend, sok fehérjével, még több zsírral.
(A ketogén diétával több fejezetben is foglalkozok Paleolit
táplálkozás és korunk betegségei könyvemben.) A ketogén diéta
lényegében helyettesíthető a paleolit táplálkozással, hiszen ez nem
más, mint fellazított ketogén diéta. A szerzők tanulmányuk végén azt
írják, hogy a korábbi vizsgálatok szerint a nagyon precíz vércukorszint
kontroll csupán lassította a vese károsodását, de nem volt képes azt
visszafordítani.
Ezzel
szemben a ketogén étrend nemcsak megállítja, de vissza is fordítja a
vesekárosodást, ami azt jelenti, hogy nem csupán a vércukorszint
csökkenése, hanem más mechanizmusok is állnak a háttérben. A szerzők
feltételezik, hogy a ketogén diéta viszonylag rövid alkalmazása
visszafordítja a vesekárosodást, s utána már nem kell ezen az étrenden
lenni.
Azaz,
valószínűleg a kezdetben több hús, több zsír arány felé eltolt
paleolit táplálkozás helyrehozhatja a veseműködést, majd a tartós normál
paleolit táplálkozás fenntartja az elért eredményeket és egyben megóv a
cukorbetegség visszatértétől. Ami megmenekülést jelent a vakságtól, a
dialízistől, a lábamputációtól és az infarktustól. Ilyen egyszerű.
Szendi Gábor
Források:
Lim
EL, Hollingsworth KG, Aribisala BS, Chen MJ, Mathers JC, Taylor R.
Reversal of type 2 diabetes: normalisation of beta cell function in
association with decreased pancreas and liver triacylglycerol.
Diabetologia. 2011 Jun 9.
Poplawski
MM, Mastaitis JW, Isoda F, Grosjean F, Zheng F, Mobbs CV. Reversal of
diabetic nephropathy by a ketogenic diet. PLoS One. 2011 Apr
20;6(4):e18604.