2011. február 27., vasárnap

Túl fiatal és kismellű a mammográfiához

Körülbelül 1 hónapja arra ébredtem, hogy iszonyúan fáj a bal mellem. Gondoltam elaludtam, a hátam gyakran el szoktam. Azonban csak nem múlt el, és áttapogatva csomókat találtam, gyorsan kértem is időpontot a nőgyógyászhoz. Miskolci Semmelweis kórház, a doktornőnél először jártam, de volt olyan rendes, hogy sürgősre írta a mammográfiás beutalót, de nem hozzájuk, ők csak hónapokkal később fogadtak volna, hanem egy másik kórházba a város másik végén. Sikerült is időpontot kérni következő hétre, megjelentem időben, behívtak, leöltöztem.


Erre rám nézett a doktornő, közölte, hogy mammográfiához túl fiatal és kis mellű vagyok, UH lesz, feküdjek le, mutassam meg hol érzem a csomót. Megmutattam, erre mondja hogy tapogassam ki. Bár tapogattam már eleget, de legyen, bár nem tudom neki miért jó, ő kézzel hozzám nem ért. Rám nyomott fél tubus síkosítót, és kb. 40 másodperc alatt áthúzogatta rajtam az ultrahangos szerkezetet.Volt már hasi UH-m, láttam mi az alaposság, hát ez nem az volt, így kértem nézze meg jobban, én is érzem és a nőgyógyász is kitapogatta, fáj is, és meg is nőtt picit.


Erre azt mondja nekem, hogy biztos növök, meg másnak is szokott fájni, csomót ő nem lát. Ekkor már elkezdett a vérnyomásom emelkedni, mondom neki, 23 vagyok, 15 éves korom óta semmim nem nőtt, életemben nem fájt a mellem, se egy görcs, semmi, viszont anyai és apai ágon is elég sok a mellrák, és csak érzek ott valamit, ha megnézné alaposabban. Erre nem reagálva a mondandómra odaszólt az asszisztensnek, hogy írja a papíromra hogy nincs semmilyen elváltozás, majd távozott a kávézóhelységbe.

Debrecenben találtam végül olyat, aki fogadott 1 héten belül beutaló nélkül is, ők már meg tudtak vizsgálni géppel is, és UH-val is alaposan, találtak is egy pár centis cisztát, plusz körülötte beduzzadva mirigyeket. Sőt, mivel csak mammográfiára kaptam az időpontot, kifizetnem is csak azt kellett, az UH-t már jószívűségből csinálta, hogy lássa aprólékosabban, kb 10-15 percig húzogatta rajtam mire minden szögből rögzítette, megnézte, megmutatta, majd nagyon kedvesen elmagyarázta a teendőimet, illetve hogy hogy tudok oda beutalóval menni, nem magánként.


Amilyen alaposan vizsgálják az embereket Debrecenben, azt tanítani kellene, bár teszik is, hisz oktató kórház…de a miskolciaknak is taníthatnák…meg egy kis jó modort, bár én megelégedtem volna egy alapos vizsgálattal is.

Üdvözlettel:Marianna

Blogger komment :

A fájdalom az emlőben leggyakrabban hormonális összefüggésű. Gondoljon csak arra, hogy terhesség alatt megfeszült emlő fájdalmas, hogy menstruáció előtt a mell általában érzékenyebb, vagy hogy menopauza után a fájdalom viszonylag ritka tünet. Fájdalommal jelentkezhet azonban az emlő gyulladásos betegségeinek többsége is. Ezek részben fennálló ciszták felülfertőződéséből, részben szoptatás alatti tejpangásból, részben a bimbó körüli tejjáratok anatómiai variációi nyomán keletkezhetnek. Amennyiben - megismétlem - ciklustól független fájdalmat érez, egyszeri, megfelelő szakemberrel történő konzultációnak biztosan értelme van, hiszen nagyon ritkán a rosszindulatú daganat mentén is jeleznek fájdalmat. Ismétlem, a fájdalom mégis legnagyobb valószínűséggel hormonális hatás következményének vagy gyulladás eredményének tekinthető.

Ismerünk az emlőben rákmegelőző állapotokat, az általánosságban ismert és gyakran előforduló fiatalkori jóindulatú emlődaganatból, az úgynevezett fibroadenómából azonban gyakorlatilag soha nem keletkezik rák.

Minden olyan csomó vagy göb a mellben, ami folyamatosan nő vagy méretét a menstruációs ciklussal párhuzamosan nem változtatja, lehet akár daganat is. Valós, látható jelei a rosszindulatú daganatnak azonban már csak ún. előrehaladott formában vannak. Ez is a szűrésen való részvétel és a rendszeres "önvizsgálat" alapvető indoka.

Az emlő cisztái általában veszélytelenek, és egyszerű ultrahang-irányított mintavételezéssel kiüríthetők. Az így nyert anyag mikroszkópos vizsgálatát azért tartom elengedhetetlennek, mert ritka, cisztózus, tehát tömlő képében jelentkező emlőráktípusok is ismertek.

Az emlő önvizsgálata nem arra szolgál, hogy a "rákot" felismerjük, hanem arra, hogy megismerjük saját mellünket. Mivel az emlőben elhelyezkedő szövetféleségek és mirigyek mérete, folyadéktartalma stb. a menstruációs ciklussal, az életkorral, az esetleges rendkívüli hormonális állapottal - például terhesség - szorosan összefügg, igen fontos, hogy a vizsgálatot a ciklus első felében, lehetőleg mindig a vérzés első napjától számított ugyanazon a napon végezzük, havonta egyszer. Először függőleges felsőtesttel megnézzük tükörben, hogy megállapíthassuk, változott-e formája, elhelyezkedése, bimbók helyzete és így tovább. Ezután alulról-felülről két tenyerünk közé fogva több rétegben - ugyanúgy, mint a röntgenvizsgálat alatt - áttapintjuk. Ezt követően lefekve, vízszintes felsőtesttel azonos oldali kezünket úgy helyezzük a fejünk alá, hogy a felkar a váll folytatásában legyen. Próbálja ki, ha felkarját a feje mellé felhúzza, az emlő a mellizom fölé befordul, és nehezen áttapinthatóvá válik. Az előbb leírt testhelyzetben tehát a mellkasfalon egy rétegben az ellenoldali kezünkkel centiről centire, gondosan áttapintjuk mellünket. Ugyanezt megismételjük a másik oldalon. A "zuhanyozás során úgyis észreveszem" elmélet nem igaz. Az emlővizsgálatnak 5 percnél egy hónapban nem kell tovább tartania, de olyankor csak erre figyelek, és nem a félelmem, hanem saját testem és akár személyiségem ezen fontos részének megismerő ellenőrzése az egyetlen feladatom.

Egy radiológus kolléga véleménye:

Az a sztoridban a legnagyobb baj, hogy senki nem mondta el világosan neked, hogy 23 évesen a rutin mammográfia gyakorlatilag nem ér semmit, mert annyira mirigyes a melled, hogy a mirigyállomány eltakarja az esetleges eltéréseket. Amit látunk, kb. négerek harca az alagútban.

Nagy valószínűséggel a te esetedben (és szinte mindegyik 23 éves nőnél) a mammográfiás lelet kb. így néz ki:
"A denz, mirigyes szerkezetű emlőkben durva kóros eltérés nem igazolható, kiegészítő UH vizsgálat javasolt."

Tehát a végeredmény:
1. kaptál egy fölösleges röntgendózist, ezzel minimálisan, de mérhetően növelted a saját mellrák-kockázatodat,
2. a mammográfia során jól összepréselték a melledet, ami a fiatal, mirigyes szerkezetű emlők esetén fokozottan kellemetlen,
3. megcsinálták az az ultrahang-vizsgálatot, ami amúgy is kellett volna.

A hibát a posztodban leírtak alapján az követte el, aki neked mammográfára beutalót adott, és az, aki azt elvégezte.





Nincsenek megjegyzések: