2011. február 27., vasárnap

11-02-27 - írta Giulio

A mai napig előfordul, hogy egész éjszakákat svédül álmodok végig. Nem jelent semmiféle nehézséget a dolog, nem akadok el, nem keresem a szavakat. Általában utazom, és rengeteg emberrel beszélek.

Jag längtar väldigt mycket efter Sverige...

Valójában honvágyam lehet...

Svédország három évig adott nekem otthont, a szó szoros értelmében otthont, lakást, biztonságot adott, és 90-ben azt hittem, hogy HAZA jövök. Mostanában viszont egyre inkább úgy érzem, hogy ez az ország már nem vén magyarnak való vidék. Fiatalnak meg pláne nem.

Nekem Réthelyitől teljesen függetlenül is az a benyomásom, (aki egyébként meggyőződésem szerint tök alkalmatlan a posztján), hogy Magyarország olyan lefelé pörgő spirálba került, ahonnan nincs kiút.

Aki teheti, az menjen el innen. Semmi nincs már, amiért érdemes lenne maradni.

Évekig esküdöztem, hogy én tényleg nem megyek innen sehova, de most már komolyan foglalkozom a gondolattal.

Kicsit öreg vagyok, de nem hülye, lassú, de ötször gyorsabb, mint egy svéd, és nem akarok gazdag sem lenni, csak békében élni a kutyáimmal.

A svédek tudnak fűteni, a norvégok szintúgy. Akármilyen qrva hideg van, a Volvo beindul mert 220 voltról hajtják meg a parkolóban az indítómotort. Ha kell nekik orvos, akkor az idősebb is jobb, mint a semmilyen. És a FIDESZ, Orbán Viktorral az élen, nyíltan xarik ránk.

Úgyhogy kénytelen leszek én is xarni a FIDESZ-re. Egy életem van. Ha még élek mondjuk 10 évet, azt nem ÁNTSZ háborúban akarom leélni indikátorbarmok között.

Ezt hideg fejjel kalkuláltam ki, érzelmi felindultság nélkül.

Az öregeim maradnak, ez tény, de legalább küldhetek pénzt nekik. Most havi 100 ezer forintot fűtök el totál lepukkant orvoslakásban...És majd megfagyok..

Unom. Kikérem az igazolásomat. Nem árt, ha zsebben van. Süllyed a hajó. Részeg a kapitány. Vagy hülye. Tavaszig kiderül.




Nincsenek megjegyzések: