Szabadalmazott gének

Az Európai Szabadalmi Hivatal néhány héttel ezelőtti döntésében megerősítette a BRCA1 génhez és annak mutációihoz kapcsolódó szabadalmi védettséget. A BRCA1 a hírhedt „mellrákgén”: az ehhez a génhez kapcsolódó szűrővizsgálatoknak döntő szerepe lehet a mellrákra való hajlam korai felismerésében és a betegség kialakulásának megelőzésében. A szabadalom tulajdonosa, az amerikai Utah Állami Egyetem ezután azonban elvileg minden elvégzett BRCA1-szűrővizsgálat után több ezer dollárt hajthat be Európában, beleértve Magyarországot is.

De mit is jelent az, hogy egy gén szabadalmi védettség alá esik? Vajon úgy kell ezt elképzelnünk, hogy mostantól minden egyes ember — beleértve az olvasót is — génkészletének egy része a Utahi Egyetem tulajdona?

Azért nem egészen. Szabadalmaztatni műszaki eljárásokat, megoldásokat lehet; olyan dolgokat, amiket az ember felfedez és nem feltalál, nem. Így nyilván nem lehet szabadalmaztatni Newton törvényeit vagy egy élőlény génkészletét sem. Abszurd következményekkel járna, ha nem így lenne: például egy természeti törvényt leíró egyenlet tulajdonosa meghatározhatná, hogy mit tanítanak az iskolákban vagy befolyásolhatná a tudomány fejlődését.

Ugyanakkor a dolog nem ilyen egyszerű. Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1980-ban precedenst teremtett azzal, hogy szabadalmi védettséget biztosított egy baktérium kifejlesztőjének. A szóban forgó baktérium különlegessége, hogy képes lebontani a nyersolajat, így olajszennyezések eltávolítására kiválóan alkalmas. Egyrészről ezt a baktériumot valóban feltalálták és egy műszaki eljárás során alkalmazzák; másrészről persze egy élőlényről, nem pedig egy találmányról van szó.

A határok tehát elmosódnak, és a BRCA1 gén szabadalmi védettségének esetében is valami hasonló történt. Élete során egy nőnek körülbelül 13 százalékos esélye van arra, hogy mellrákja legyen. Amennyiben azonban az illető a BRCA1 — vagy a BRCA2, ami szintén a szabadalmi vita tárgya — gének valamely mutációját hordozza, akkor a mellrák esélye akár 85 százalék is lehet. A szabadalom konkrétan két ilyen mutációra vonatkozik. A szóban forgó genetikai tesztek ezeket a mutációkat ún. genetikai marker-ként használják a mellrák kockázatának megállapítására kidolgozott eljárás során. Egyrészről tehát egy diagnosztikai eljárásról van szó; másrészről persze egy emberi gén olyan mutációiról, amit a becslések szerint az emberi faj mintegy 0,5 százaléka hordoz.

Ráadásul az sem világos, hogy megsértik-e a szabadalmi védettséget azok a kutatók, akik az adott gént vizsgálják vagy jobb teszteket próbálnak kidolgozni. Elvileg a Utahi Egyetem megtilthatja, hogy a tudósok a szabadalmaztatott eljárásokat felhasználhassák kutatásaikhoz. Mint szabadalmas, az egyetem tehát közvetve befolyásolhatja a tudomány fejlődését.

2002 novembere és 2003 júliusa között a SARS kis híján világméretű járványt okozott. 8096 ismert esetből 774 halálos volt — ez nagyon magas, 9,6 százalékos halálozási arányt jelent. Kevésbé ismert, hogy a vírus elleni védekezést komolyan hátráltatta, hogy néhány kapcsolódó szabadalmi eljárás miatt több kutatóintézet jogi bonyodalmaktól tartva nem kapcsolódott be a kutatásba. Akkor szerencsénk volt; legközelebb nem biztos, hogy az lesz.