Így biztos nem maradhat

2012. február 20.

Kormánypárti politikai lobbik puhítják fel az egészségügy reformterveit. A Fidesz olyanra kényszerül, amit ellenzékben hevesen tagadott. A nagy bizonytalanságban csak egy valami biztos: a jelenlegi kórházi struktúra fenntarthatatlan.

Ahelyett, hogy pálcasegítség kell a lónak, mondhatnák azt is, hogy megverik. Így kommentálta Székely Tamás exminiszter egy múlt heti szakmai konferencián azt az egészség­ügyért felelős államtitkárságon bevett gyakorlatot, hogy kórházbezárás helyett következetesen az intézmények funkcióváltásáról beszélnek.

Egy másik exminiszter, Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanitt azt mondta: „hagyjuk abba a kollektív hazudozást az egészségügyben”, mert ma mindenki úgy csinál, mintha minden működne. A „funkcióváltásoknak” is valami ilyesmi lenne a célja: megszüntetni azt, ami amúgy sem nagyon működik. Azonban úgy tűnik, a változtatási terveket ezúttal is felülírják a politikai érdekek.

Bár hivatalosan még mindig nem közölték, mely intézmények „funkcióváltását” javasolja a tavaly létrehozott új kormányzati gigaintézmény, a Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minő­ség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), nyílt titok, hogy a tapolcai, a körmendi, a csornai, az edelényi, a marcali, a nagyatádi, a komlói, a kazincbarcikai, a vásárosnaményi, a debreceni, a kalocsai, a makói, a kisbéri, a mo­­há­csi, a miskolci és a komáromi kórházak lehetnek érintettek.

A kérdés az, miként, ugyanis az eredeti tervekhez képest jelentősen felpuhult a koncepció: várhatóan szinte mindenhol marad valamilyen aktív ellátás. Nem csoda, hiszen a Fidesz legutóbbi frakcióülésén magának a kormányfőnek kellett megvédenie a nyomásgyakorlásban mindig is jártas vidéki képviselők intrikáitól Szócska Miklós egészségügyi államtitkárt.

A rendszerváltozás óta nem volt olyan reformterv, amely el ne vérzett volna a politikai lobbik, vagy akár az orvostársadalom egyes rétegeinek aknamunkája következtében.

Legutóbb Molnár Lajos, a Gyurcsány-kormány SZDSZ-es minisztere próbálta átrajzolni a hazai kórháztérképeket. Mivel ex-kórházigazgatóként ismerte a viszonyokat, lényegében senkivel sem egyeztetett. Politikai megfontolásból végül mégis jelentősen megkurtították azt a listát, amelynek értelmében 2007-ben akár 25 kórházban is megszűnt volna az aktív ellátás.

Csak a fővárosi Schöpf-Merei Ágost Anyavédelmi Központra, a Szabolcs utcai klinikákra és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre került lakat, de tovább puhult az az elképzelés is, mely szerint 12 intézményben a továbbiakban kizárólag krónikus ellátást kaphattak volna a betegek.

Feltehetően most is a politikai egyeztetések eredménye, hogy a funkcióváltó kórházak többségétől elsősorban a szülészeti, a gyermekgyógyászati, a fül-orr-gégészeti és a szemészeti ellátást veszik el. Sőt, a hírek szerint a több átalakítási tervet túlélő marcali kórház például mégis megmarad; igaz, a kaposvári Kaposi Mór Oktatókórházba olvasztják. Úgy tűnik, Nagya­tádon sem volt hiába a helyiek élőlánca: a belgyógyászat, a reumatológia, a pszichiátria, az intenzív és az utókezelő osztályok megmaradhatnak, a szülészet, de az ideggyógyászat és a baleseti ellátás valószínűleg nem.

Makó polgármestere, Buzás Péter (MSZP) azt közölte, hogy az államtitkárral végül megegyeztek, „nincs olyan opció, mely szerint teljesen megszüntetik a városi intézményt”. Aktív kórház marad a kalocsai; mégpedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes segítségével – ezt Török Ferenc polgármester (Fidesz) maga árulta el. Máshol is működött a kormánypárti lobbi: a hírek szerint Hódmezővásárhely Lázár János frakcióvezető miatt nem lehet terepe semmiféle átalakításnak.

A csornai kórház ügyében az odavalósi Áder János EP-kép­viselővel is meg kellett küzdeniük a szakmai javaslattevőknek, az edelényi kórház sorsát pedig nyilvánvalóan befolyásolja, hogy az intézmény igazgatója Daher Pierre, a Fidesz képviselője. Komoly kormánypárti erők szálltak harcba a miskolci és a tapolcai kórházat érintő átalakításokkal szemben is.

A vidéki kórházak mellett a már államosított fővárosi kórházakat is érinthetik az átalakítások. A kormány által tavaly elfogadott Semmelweis Terv Budapestet három térségre osztaná, és ezzel alapjaiban meghatározná az egyes kórházak szerepét. A budai központba az orvostudományi egyetem Kútvölgyi és Városmajor utcai tömbje, valamint a Szent János Kórház integrálódik. Nyilvánvaló az Állami Egészségügyi Központ észak-pesti sürgősségi centrummá fejlesztése, és azt is bejelentették már, hogy a dél-pesti központban az egyetem klinikái mellett a Péterfyhez tartozó baleseti központ, valamint az Országos Idegtudományi Intézet kaphat helyet. Így aztán a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ elveszíti kapacitásai jelentős hányadát: a hírek szerint a kardiológiai és a sebészeti osztály ágyait is. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház is a terv érintettje lehet, de ismét felmerült az újpesti kórház esetleges megszüntetése is.

Ami bizonyos: az országot nyolc egészségügyi térségre osztják. A betegek szabad orvos- és intézményválasztása csupán a térségeken belül marad meg. A cél az, hogy minden olyan gyógykezelést, amelyet nem feltétlenül kell a fekvőbeteg-ellátásban igénybe venni, az olcsóbbnak gondolt járóbeteg-ellátás irányába tolnak. Érdemes megjegyezni: a korábbi átalakítási terveket rendre azzal verték vissza, hogy a kórházak leépítését meg kellene előznie az alap- és a járóbeteg-ellátás fejlesztésének, ez az állítás most is igaz.

Az átalakítási folyamat része lesz, hogy májustól intézményi helyett térségi várólistára kerülnek a betegek – az ellátási csomag így is szűkíthető. De hogy pontosan mi és mikor történik majd, egyelőre kevesen tudnak biztosat. Pedig az egyeztetések alapján születő javaslatot a GYEMSZI február 15-én letette az államtitkárság asztalára. A fekvőbeteg-intézmények új kapacitásaikról és területi ellátási kötelezettségükről márciusban kapnak határozatot a tiszti főorvosi hivataltól, majd április 18-ig nyilatkozhatnak arról, hogy megfelelnek-e a szakmai minimumfeltételeknek.

Ezt követően 120 napot kapnak a hiányosságok pótlására. Az OEP április 30-ig köt új szerződést a kórházakkal annak érdekében, hogy májustól már az új betegbeutalási rend alapján lássák el a betegeket.

A helyzetet bonyolítja a Réthelyi Miklós miniszter aláírásával február 14-én megjelent rendelet, amelynek mellékletéből kiderül, milyen ellátás kapható a kis kórházakban, a városi, a megyei vagy a térségi központokban. Azt már régóta tudjuk, hogy a drága, bonyolult eljárásokat térségi centrumokba szervezik, ám a rendelet ebbe a kategóriába sorolja például a gyermekszemészeti, gyermek fül-orr-gégészeti fekvőbeteg-ellátást, az addiktológiai és a geriátriai kezeléseket is. Általános sebészetre lényegében minden kórházban lesz lehetőség, aneszteziológia és intenzív terápia azonban csak egy magasabb szinten lesz elérhető.

Forrás: Vasárnapi Hírek