IGNORANCIA BLOG

Feltárták a vörösbor jótékony titkát

Írta: Dr. Brasnyó Pál

2008. január 14.

A XX. század közepéig a bort, mint alkohol tartalmú italt általában elítélte a modern tudomány („az alkohol öl, butít, nyomorba dönt”). Az 1970-es években jelentek meg először tanulmányok, amelyek szerint az alkoholtartalmú italok mérsékelt fogyasztása emeli a HDL („jó”) koleszterin szintjét, csökkenti az LDL („rossz”) koleszterin szintet, bár az érelmeszesedést fokozó trigliceridszintet is emeli kissé.

További elemzések igazolták, hogy az alkoholtartalmú italok mérsékelt fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozást az alkoholt egyáltalán nem ivókkal és persze a jelentős alkoholfogyasztókkal szemben.

Az 1980-as évek végén francia kutatók megfigyelték, hogy Franciaország déli területein a szív- és érrendszeri megbetegedések – amelyek a cukorbetegség szövődményei is – és a halálozások aránya alacsonyabb, mint Európa hasonlóan fejlett országaiban, bár az egyéb kockázati tényezők – dohányzás, telített zsírsavak fogyasztása, magas koleszterinszint – úgyszólván azonosak. Az azóta „francia paradoxon” elnevezésű jelenség vélhető oka, hogy a franciák rendszeresen, napi másfél–három deci vörösbort isznak. Intenzív kutatás következett, hogy feltárják a vörösbor titkát. A kutatók alkoholmentes vörösborkivonatokat készítettek, és ennek hatásait vizsgálták.

Az állatkísérletek során a kivonat csökkentette a szív koszorús ereinek mesterséges elzárását követően kialakult szívinfarktus nagyságát, emelkedett a HDL koleszterin szintje, csökkent az érelmeszesedési hajlam.

Felmerült a kérdés, vajon melyik komponensnek tulajdoníthatók a kedvező hatások. Kiderült, hogy a polifenoloknak: ezek a molekulák számos növényben megtalálható antioxidáns vegyületek, feladatuk a károsító hatások (UV-sugárzás, gombák, vírusok) elleni védelem. A borban található polifenolok hatóanyagtartalmát több tényező befolyásolja: a szőlő fajtája, az évjárat, az időjárási viszonyok, a gyártástechnológia. A szőlő polifenoltartalma a lé, héj, kocsány, mag irányában nő, ezért is magasabb e vegyületek szintje a magon, kocsányon, héjon érlelt vörösborban, mint a fehérben. A polifenolok kioldódását fokozza, hogy a vörösbor fermentációja magasabb hőmérsékleten történik, mint a fehérboré. A polifenolszint további növekedését okozzák a borba kevert fűszerek is (lásd.: ürmosbor). A fehérborok átlagos polifenoltartalma 170–300 mg, míg vörösborban 1800-2000 mg található literenként. Magyar kutatók hasonló polifenoltartalmakat mértek hazai borainkban. A magas polifenolszint összefüggött a fokozott antioxidáns hatással. Egy másik vizsgálat igazolta, hogy a fehérborból készült magyar ürmösbor polifenoltartalma hasonló, minta vörösboroké.

A kört tovább szűkítve, azt kutatták, melyik polifenolvegyületnek köszönhető a védőhatás. Számos polifenol közül az egyik legtöbbet vizsgált molekula a rezveratrol volt, amely az állatkísérletek alkalmával a vörösborkivonathoz hasonlóan csökkentette a szívinfarktus okozta károsodást. Kiderült, hogy a vesében és az agyban is kivédte az esetleges oxigénhiányt követő károsodásokat. Az infarktusos terület kisebb volt a kontrollállatokéhoz képest, az agy antioxidáns-szintje pedig emelkedett. A megfigyelések a rezveratrol hatásmechanizmusára irányították a figyelmet. Ez a molekula a szervezet antioxidáns rendszereit mozgósítja, ezzel késztetve a károsodások kivédésére. További hatása, hogy csökkenti az érelmeszesedés folyamatát a kedvező vérzsírösszetétellel és az érelmeszesedésben szerepet játszó vérlemezkék funkciójának mérséklésével. A rezveratrol tehát jó hatású lehet a cukorbetegségek szövődményeként fellépő agy-, szív- és veseerek meszesedésének kivédésében. Cukorbetegek gyógyszerei mellé adva, rövid távú hatásként csökkentette a vércukorszintet.

Elmondhatjuk tehát, hogy ha nem ellenjavallt (például májbetegség miatt), kis mennyiségű (napi 2–3 deci, nőknél kevesebb) vörösbor fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, kiegészíti – és nem helyettesíti – a diétát, a megfelelő gyógyszeres terápiát, valamint a rendszeres testmozgást.

Tudta?
A bor gyógyító hatásáról legrégebbi emlék a 4000 éves babiloni Nippur tábla. Az ókori egyiptomiak borral kevert készítményeket használtak emésztési zavarok, asztma kezelésére.
A Talmudban egyenesen a gyógyszerek legjobbikaként emlegették. Hippokratész bort ajánlott sebkezelésre, hashajtónak, az erőnlét javítására. Pál apostol gyomorpanaszok enyhítésére javasolt bort a timoteusokhoz írt levelében, Szent Lukács faolaj és bor keverékével kezelte a sebeket.

Kapcsolódó cikkek:

A vörösbor sejtvédő hatása rögtön a gyomorban érvényesül

Mi történik, ha a vörösbort vöröshússal együtt fogyasztjuk? Egy izraeli kutatócsoport felfedezte, hogy a vörösborban található antioxidáns hatású vegyületek - amelyeknek többek között szívvédő hatást tulajdonítanak - már a gyomorba kerülve gátolják a vöröshúsok zsírjából felszabaduló, káros hatású vegyületek kialakulását. A kutatás újabb érvet szolgáltat a polifenolokban gazdag vörösborok étkezések közbeni, mértékkel történő fogyasztása mellett.

A Journal of Agricultural and Food Chemistry online kiadásában olvasható tanulmány szerzői arra voltak kíváncsiak, hogy mi történik szervezetünkben, ha a vöröshúsokat vörösborral együtt fogyasztjuk: több korábbi kutatás is alátámasztja, hogy a vörösborban található, antioxidáns tulajdonsággal rendelkező polifenolok védő hatást nyújthatnak a rák és a szívbetegségek kialakulásával szemben, azt azonban eddig nem tudták a kutatók, hogy mindez milyen élettani folyamatokon keresztül megy végbe. A vörösborral ellentétben a magas zsírtartalmú vöröshúsokból az emésztés során ártalmas szabadgyökök szabadulnak fel, amelyek károsíthatják a sejteket; ezzel szintén tisztában voltak már a táplálkozással foglalkozó szakemberek, a két élelmiszer együttes fogyasztásának hatásait azonban eddig még senki sem vizsgálta.

Joseph Kanner és munkatársai a vöröshúsból felszabaduló malondialdehid nevű vegyületet választották kutatásuk tárgyául, amely egyaránt növelheti az érelmeszesedés, a daganatos betegségek vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát: a kutatócsoport feltételezte, hogy a borban található polifenolok már a gyomorban, az emésztés kezdetekor képesek meggátolni a malondialdehid szervezetbe történő felszívódását. Az elképzelés igazolásához a kutatók patkányok két csoportját etették pulykából származó vöröshússal, illetve vörösborral is dúsított húsokkal, majd az étkezést követően másfél órával elaltatták az állatokat (a pulykáról korábbi kutatási eredmények alapján ismert, hogy fogyasztása emberekben megemeli a malondialdehid-szintet). Miután eltávolították az állatok gyomrát és kielemezték azok tartalmát, azt találták, hogy a vöröshússal együtt bejutó borkoncentrátum csökkentette a húsból képződő malondialdehid molekulák mennyiségét, sőt a zsírok lebomlásakor keletkező hidroperoxidokét is, amelyek szintén a sejteket károsító szabadgyökökként viselkednek - olvasható az Economist beszámolójában.

Az eredmények alapján Kanner és kollégái azt a következtetést vonták le, hogy hiba volt a borban található antioxidáns vegyületeket a véráramban keresni, mivel már korábban, a gyomorba kerülve is kifejthetik védő hatásukat. A kutatás alapján az is valószínűsíthető, hogy az étkezések utáni gyümölcsfogyasztás szintén így fejti ki kedvező hatását, hiszen sok gyümölcs köztudottan gazdag polifenolokban.

Mennyi a napi megengedhető alkoholfogyasztás?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint (a huszadik életévüket betöltött felnőttek részére) az elfogadható alkoholfogyasztás napi mennyiségének felső határa maximum negyven gramm tiszta szesz: a statisztikák szerint az említett mennyiség rendszeres napi fogyasztása 25 év múltán sem okoz alkoholos májkárosodást (40 gramm alkoholt tartalmaz 1 dl whisky, 4 dl bor, kb. 1,5 üveg sör). Ez az érték a felső határ, vagyis nem arról van szó, hogy ennyi lenne a feltétlenül ajánlott, hanem arról, hogy ez még nem hat károsan. Ugyanennyi ideig naponta 40-80 gramm alkohol elfogyasztása már nagy valószínűséggel a máj zsíros elfajulását okozza, illetve alkoholos májgyulladást vált ki. Naponta 80 grammot meghaladó alkoholfogyasztás esetén májzsugor alakulhat ki az esetek 20-30 %-ában (ez naponta 2 dl-nél több whisky, vagy 8 dl bor, vagy 3 üveg sör, illetve az ezt meghaladó mennyiség). Ezt az alkoholmennyiséget igen sokan elérik, és túl is lépik.

Egészséges, megfelelően táplálkozó férfiaknál a mérsékelt ivás mennyisége napi 30 gramm, nőknél pedig napi 20 gramm fogyasztást jelent: ez kifejezhető úgy is, hogy férfiaknak heti 21 "italegység" (kb. 210 g alkohol), nőknek heti 14 "italegység" (kb. 140 g alkohol) a megengedhető fogyasztás. Célszerű hetente két teljesen alkoholmentes napot tartani, ebben az esetben az előbb említett értékek férfiaknál 150, nőknél pedig 80 grammra csökkennek. Különböző vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az egészséges, 40 év feletti férfiaknál és a változó korban lévő nőknél napi kb. 10-20 gramm alkohol csökkentheti a szívkoszorúér-betegségek kockázatát: a kutatók ezekben a vizsgálatokban napi 1 dl vörösbor ivására utalnak. Ismert, hogy a vörösborban található, antioxidáns hatású polifenolok és flavonoidok megakadályozhatják a koleszterin lerakódását az erek falán.

Korábban:

Részeletes összefoglaló az antioxidánsokról és szabadgyökökről

A vörös hús fogyasztása növelheti az emlőrák kockázatát: A vörös vagy feldolgozott húst nagyobb mennyiségben fogyasztó nők valóban hajlamosabbak lehetnek az emlőrákra - derült ki egy 2007-es, nagyszabású brit felmérésből.

Az alkohol csak kis mennyiségben javítja a szívműködést: A torontói központi kórházhoz tartozó Peter Munk Szívcentrum munkatársai szerint a vörösbor, illetve az etanolt tartalmazó szeszes italok kis mennyiségben jó hatással vannak a keringési rendszerre, nagyobb mennyiségben azonban már éppen ellenkező hatást fejtenek ki. A tanulmány szerint a polifenoltartalma miatt egészségesnek tartott vörösbor és a sima alkohol keringésjavító hatásai között nem lehetett semmilyen lényeges különbséget felfedezni.

Szívvédő ételeink: csokoládé, szója, zöld tea: A csokoládé, a szójafehérje valamint a zöld tea jó hatással vannak a szív- és érrendszerre, erősítette meg a már eddig is ismert összefüggést egy angol kutatócsoport széleskörű elemzésének eredménye. A kutatás újdonsága, hogy nem csak általánosságban mutatta ki a flavonoidokban gazdag élelmiszerek szívvédő hatását, hanem az említett ételekhez külön-külön is hozzárendelte azt a mechanizmust, amely jótékony hatásukért felelős.