Egy elfogott levél

Egészségügyi Minisztérium

1051 Budapest, Arany János u. 6-8.

Tisztelt Dr Marschalkó Izabella!

Az 1997. évi törvény az egészségügyről 142.§ (1)-(6) egyértelműen meghatározza az egyes egészségügyi ellátások működésének fedezetét. Eszerint a kötelező védőoltások, valamint a „külön törvényben …vagy kormányrendeletben” - 284/1998 Korm.r.2§ (8) bekezdés - meghatározott feladatok költségének fedezetét a központi költségvetésben kell biztosítani.

Az idézett és ide vonatkozó, alább felsorolt jogszabályok alapján a következő kérdésekre várjuk válaszát:

1. Az illetékes államigazgatási szervek miért nem tesznek eleget törvényi kötelezettségüknek, a fent említett törvényhely rendelkezése szerint? Jelenleg a háziorvosok, házi gyermekorvosok a kötelező védőoltásokkal történő immunizálásért, illetve a 284/1998. Kormányrendelet hivatkozott pontja alapján elvégzett ellátásokért nem részesülnek díjazásban. Ha a központi költségvetésben szerepel ezen ellátások ellentételezése, miért nem kerül a szolgáltatók által elvégzett feladat díjazásra, különös tekintettel arra, hogy az egészségügyi törvény 142. § (1) n) pontja a „feladatok költségének fedezeté”- ről szól.

2. Miért nem történik meg a 18/1998 (VI.3.) NM rendelet 6.§-sal meghatározott „Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások” beadásának finanszírozása, illetőleg, amennyiben a központi költségvetésben ez az összeg rendelkezésre áll, miért nem kapják meg a szolgáltatók a feladat elvégzéséért járó díjat?

A nem kötelező védőoltással történő immunizálás nem vehető igénybe az E-alap terhére.(1997.évi LXXXIII Tv.18 § t) pontja), az OEP-pel szerződésben álló orvosok tevékenységüket szerződésük szerint az E. Alap terhére végzik.

A megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes oltások (18/1998.(VI.3.) NM rendelet 7.§) az azt igénylők számára azért térítésmentes, mert az állam a központi költségvetés terhére átvállalja az oltóanyag költségeit. Ez azonban csak a feladat egyik összetevője, az oltóanyaggal történő immunizálás – mint kizárólag orvos által végezhető, esetenként előre nem látható, súlyos kockázatot jelentő, felelősséggel járó tevékenység - a másik összetevő. Ennek elismerése, a világon egyedülállóan, nem jelenik meg a feladat elvégzése kapcsán.

3. Hogyan lehetséges, hogy az 1997. évi CLIV. törvény 142.§ (3.) k.) pontjában foglaltak ellenére a kötelező továbbképzéseket a háziorvosok, házi gyermekorvosok csak térítési díj ellenében teljesíthetik?

Szeged, 2008.10.06.

Tisztelettel :

Dr. Borsi Éva,

Kasszaorvosi Szervezet elnöke

*****

Hivatkozott jogszabályok:

1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről

142. § (1) Az állam a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az éves költségvetési törvényben meghatározott módon - a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében biztosítja a megfelelő szintű és minőségű egészségügyi ellátások működésének fedezetét.

(2) Az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül, az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az alapcsomag részeként - kell biztosítani a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy részére

a) a járványügyi ellátások közül

aa) a kötelező védőoltást (kivéve a külföldre történő kiutazás miatt szükséges védőoltást),

ab) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot,

ac) a kötelező orvosi vizsgálatot,

ad) a járványügyi elkülönítést,

ae) a fertőző betegek szállítását,

b) a mentést, amennyiben az adott személy a 94. § (2) bekezdése szerint azonnali ellátásra szorul,

c) sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat.

(3) Ha törvény kivételt nem tesz, az e törvényben foglalt ellátások és feladatok közül a központi költségvetésben kell biztosítani

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátások,

b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ellátások máshonnan meg nem térülő,

k) az egészségügyi szakképzésre és kötelező továbbképzésre vonatkozó állami támogatás,

n) a külön törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben meghatározott feladatok költségének fedezetét.

(4) Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésén keresztül kerül biztosításra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározott egészségbiztosítási ellátások fedezete.

(6) Az az egészségügyi szolgáltatás, amely költségének fedezete e törvény és az Ebtv. alapján a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva, az egészségügyi szolgáltató által - külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - meghatározott térítési díj ellenében vehető igénybe.

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

IV. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó közös rendelkezések

18. § (6) Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:

a) az Eütv. 142. §-a

aa) (2) bekezdése a) pontjában meghatározott ellátások,

t) a nem kötelező védőoltással a biztosított immunizálása,

284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról

2.§ (8) A kötelező egészségbiztosítás ellátásai keretébe nem tartozó és a 2. számú mellékletben nem szereplő egészségügyi szolgáltatások térítési díját az egészségügyi szolgáltató az 1. § rendelkezéseinek figyelembevételével állapítja meg azzal, hogy a biztosított járványügyi érdekből nem kötelező jelleggel történő immunizálásáért magasabb összegű térítési díj nem állapítható meg annál, mint amit a biztosítottnak a védőoltás oltóanyagáért egyébként térítési díjként meg kell fizetnie

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások

6. § (1) Megbetegedési veszély és annak elhárítása érdekében a szükséges védőoltás(oka)t, amennyiben az

a) a lakosság egészét vagy több megye lakosságát érinti, az országos tisztifőorvos,

b) a megye lakosságának egészét vagy a megyén belül több település lakosságát érinti, a regionális tisztifőorvos,

c) egy település lakosságát érinti, a kistérségi tisztifőorvos

rendeli el.

(2) Az OEK által évente kiadott ML-ben foglaltaknak megfelelően aktív immunizálásban kell részesíteni

a) a hastífuszos beteg és baktériumhordozó környezetében élő személyeket,

b) a diftériás beteg környezetében élőket,

c) a pertussziszos beteg környezetében a 6 éven aluli gyermekeket,

d) a tetanusz fertőzési veszélynek kitett személyeket,

e) a veszettség expozíciójának kitett személyeket,

f) a hepatitis B vírus hordozó anya újszülöttjét,

g) hepatitis B ellen az egészségügyi képesítést adó oktatási intézmények tanulóit, hallgatóit, továbbá

h) a kanyarós beteg,

i) a rubeolás beteg és

j) a mumpszos beteg

környezetében élő veszélyeztetett személyeket.

(3) A védőoltással esik egy tekintet alá az 1. számú melléklet szerint az egyes fertőző betegségek esetén alkalmazott megelőző gyógyszeres kezelés is.

(4) Gamma-globulinnal végzett passzív immunizálásban részesítendők

a) a járványos májgyulladásos beteg környezetéhez tartozó személyek,

b) a kanyarós beteg fogékonynak tekinthető környezetéből az aktív immunizálásban még nem részesült gyermekek, illetve azok a kanyarón át nem esett, kanyaró ellen nem oltott személyek, akiknél az aktív immunizálás ellenjavallt.

(5) Hepatitis B specifikus immunglobulinnal végzett passzív immunizálásban részesítendők

a) a HBsAg pozitív anyák újszülöttjei,

b) a bizonyítottan HBsAg pozitív beteg vérével szennyezett eszközzel sérült, és korábban aktív immunizálásban nem részesült személyek.

(6) A tetanusz elleni passzív immunizálásban részesítendő személyek körét az OEK adott évre kiadott ML-e határozza meg.

Megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások

7. § (1) Tetanusz fertőzés elleni aktív immunizálásban részesíthetők - fertőzésre gyanús aktuális sérülés nélkül is - az 1941 előtt született, oltatlan személyek.

(2) Diftéria megbetegedés ellen oltásban részesíthetők a 10 évnél régebben oltott, az országos tisztifőorvos által meghatározott területen élő, az egészségügy, közlekedés, kereskedelem területén dolgozó személyek.

(3) Hepatitis B fertőzés megelőzése érdekében a dializált betegek és az akut vagy krónikus hepatitis B megbetegedésben szenvedő beteg környezetéhez tartozó személyek részesíthetők védőoltásban.

(4) Influenza megbetegedés ellen az OEK ML szerint az adott évben veszélyeztetettnek minősülő személyek részesíthetők védőoltásban.

(5) A pneumococcus megbetegedés ellen a 2. életévüket be nem töltött gyermekek az OEK ML-ben foglalt oltási rend és az orvosszakmai szempontok figyelembevételével térítésmentes védőoltásban részesíthetők. E rendelkezés az irányadó akkor is:

a) ha a gyermek az első oltást követően, de a második oltást megelőzően tölti be a 2. életévét,

b) ha az oltás beadásának orvosszakmai akadálya van, de az oltás igénylése a 2. életév betöltését megelőzően megtörtént, azzal, hogy az első oltást a kezelőorvos által megjelölt időpontban pótolják.