Eltűnt a költségvetésben

az abortuszokra

költhető pénz kétharmada

2010. december 09.

Az eddigieknél szigorúbban védené a magzati életet a készülő alkotmány tervezete. Az alkotmányt előkészítő bizottság elnöke szerint erre szükség van, hogy ne lehessen "szemölcsként" tekinteni a magzatokra. Az egészségügyi államtitkárság idén már nem akar változtatni a művi terhesség-megszakítások szabályain, a jövő évi költségvetés tervezetében ugyanakkor harmadannyi pénzt különítettek el erre a célra, mint tavaly.

"Nem aktuális" - ennyit közölt a kérdésre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága, amikor arról érdeklődtünk, terveznek-e valamilyen változtatást a művi terhesség-megszakítás szabályozásában. A készülő új alkotmány múlt héten nyilvánosságra hozott egységes koncepciója szerint az alapvető jogok felsorolását azzal kezdenék, hogy az ember életét - fogantatásától kezdve - védelem illeti meg.

Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság kereszténydemokrata elnöke szerint ezzel az alkotmány a magzatoknak is azt a védelmet adná meg, ami az embert is megilleti, azaz elismeri, hogy a magzati élet is emberi élet. Az MSZP a hétvégén azért bírálta a kormányt, mert szerinte ez a szöveg egyenlőségjelet tenne a megszületett emberi élethez és a magzati élethez való jog közé, és ezzel utat nyitna az abortuszok szigorításának. Salamon azonban az MTI-nek azt nyilatkozta, ez a megfogalmazás nem egyedülálló, a német alkotmány is tartalmazza. Szerinte ez "nem zárja ki feltétlenül az abortuszt", de biztosítja, hogy "nem lehetséges egy magzatot szemölcsként kezelni".

Soltész Miklós szociális államtitkár november végén egy kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: szimbolikus lépés lenne, ha az új alkotmányba bekerülne a magzatok védelme. Az államtitkár szerint törvényi szigorítás azért is felesleges lenne, mert terhesség-megszakítást akár külföldön is el lehet végeztetni. Hozzátette: inkább szemléletbeli változást szeretnének elérni.

Tisztelet vagy egyenrangúság

A 2000-ben, az első Fidesz-kormány idején elfogadott magzatvédelmi törvény szerint "a magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel", a terhesség-megszakítást pedig nem fogadja el születésszabályozó eszköznek. A törvény szerint terhességet csak veszélyeztetettség vagy az anya súlyos válsághelyzete esetén lehet megszakítani.

1,1 milliárddal kevesebb

Az egészségügyért felelős államtitkárság szerint a magzati élet védelméről szóló törvény megváltoztatása nem szerepel a minisztérium aktuális, azaz 2. félévi jogalkotási tervében, vagyis idén már nem fognak változtatni a szabályon. Azt a lehetőséget ugyanakkor nem zárta ki egyértelműen a minisztérium válasza, hogy a jövőben ilyen történjen. A jövő évi költségvetés tervezete szerint azonban a kormány számol valamilyen változással.

Az idei évben abortuszra előirányzott 1,6 milliárd forint kevesebb mint harmada, 500 millió forint szerepel a jövő évi költségvetés tervezetében erre a célra. Az abortuszokra betervezett költségvetési kiadások csökkentését részben magyarázhatja, hogy az elmúlt években rendszeresen felültervezték a költségvetésben az abortuszokra szánt összeget, de csak egy-két százmillió forinttal. Az origo megkérdezte az egészségügyért felelős államtitkárságot, hogy miért csökkent harmadára az abortuszokra szánt összeg, de a kérdést átirányították az Országos Egészségügyi Pénztárhoz, arra hivatkozva, hogy ez "belső döntés volt". Az OEP azt válaszolta, hogy az idei tervben szereplő összeget, az 500 millió forintot a 2009-ben elvégzett beavatkozások alapján határozták meg, az összeg kialakításánál azokat a terhesség-megszakításokat vették figyelembe, amelyek szociális rászorultság miatt terhelték a költségvetést.

43 ezer terhesség-megszakítás

Magyarországon 2000 óta tíz év alatt nagyjából 30 százalékkal csökkent a terhesség-megszakítások száma: míg 2000-ben 60 ezer, 2009-ben 43 181 abortuszt végeztek el a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Tavaly ebből 1268 abortusznak volt egészségügyi indoka, bűncselekmény miatt pedig 26 terhességet szakítottak meg.

A törvény szerint az abortusz árát csak abban az esetben fizeti meg teljes egészében az egészségbiztosító a kórházaknak, ha az anya vagy a magzat élete, egészsége veszélyben volt. Minden más esetben a terhes nőnek kell kifizetnie a 2010-ben 30 ezer forint körüli összeget. Ebből szociális okokból 30 vagy 50 százalék kedvezményt kaphatnak a nők, így ezeknek a beavatkozásoknak egy részét is a költségvetés fizeti.

Az OEP-től kapott adatok szerint az egészségbiztosító tavaly közel 1,2 milliárd forintot költött abortuszokra. Ebben benne vannak azok a terhesség-megszakítások is, amelyeket egészségügyi okokból végeztek el. Ezt az egészségbiztosító nem a költségvetésben abortuszra elkülönített összegből fizeti, ráadásul az összeg a KSH adatai alapján csak néhány tízmillió forint lehet, így ez sem magyarázza, miért csökkentették idén harmadára az abortuszokra szánt összeget.

Vorák Anita

KOMMENT:

Majd megnő az abortusz turizmus és az illegális beavatkozások száma. Skandinávián belül Svédországba irányul a turizmus mert itt indok nélkül 18 hét a felső határ, kellő okkal 22 hét. Orvosnak nincs joga lelkiismereti okbol megtagadni az elvégézését, de még a nöket sem szabad kérdésekkel zaklatni, hogy miért. Az se baj, ha kizárólag a gyerek neme miatt végeztetnek abortuszt. Így foglalt állást a Socialstyrelsen. ( a politika szócsöve intézet) Norvégiában pl .12 hét az abortusz határ és addig tilos megmondani, hogy fiiu vagy lány. Mit csinálnak a norvég nök? Kivárják a 12 hetet, megnézetik a nemét és ha lány akkor irány Svédország ahol van még 6 hete az abortuszra. Na nem csak a norvégok, a svédek is ezt csinálják. Vollt is nagy ereszdeleahajamat vitamüsor erről a TV-ben. A legharcosabb vitatkozó kijelentette, hogy ezen nincs mit csodálkozni, mert a kifelé mutatott fenenagy egyenjoguság, csak humbuk, nönek lenni Svédországban igenis hátrány. Hát ami igaz az igaz a nők átlagfizetése 6-7 SEK-kel kevesebb.