Nemrégiben két igen hasznos honlap is indult a gyász témakörében. Az egyik a gyászportál.hu, amely a gyászolóknak nyújt segítséget. A másik pedig a gyász.lap.hu oldal, amely a gyásszal kapcsolatos magyar honlapokat igyekszik tematikusan rendszerezve összegyűjteni. A gyaszportal.hu széles körben foglalkozik a gyásszal, nem csak tanácsot és olvasnivalót nyújt, hanem bárki megoszthatja a saját gyászát, fájdalmát a többiekkel, számos interaktív szolgáltatás érhető el.
Barack Obama elnöki programjának egyik legfontosabb pontja az amerikai egészségügyi rendszer megreformálása volt. Az elnök első évének vége felé úgy tűnik, hogy a reform megvalósulhat: novemberben a Képviselőház minimális többséggel elfogadott egy törvénytervezetet, a Szenátus pedig Karácsony napján, ugyancsak minimális többséggel rábólintott egy másikra. Ha az elkövetkező pár hétben sikerül egységesíteni a két tervezetet, és azt a Képviselőház és a Szenátus is megszavazza, akkor esély van arra, hogy Amerika megszabaduljon diszfunkcionális, drága és igazságtalan egészségügyi rendszerétől. Kész csoda lesz, ha ez sikerül.
Abban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi rendszeren változtatni kell. Az Egyesült Államok GDP-jének kb. 16%-át fordítja egészségügyi kiadásokra, ami az OECD-átlag majdnem kétszerese. Összehasonlításul: Franciaország GDP-jének 11%-át, Németország 10,4%-át, Svédország 9,1%-át, Nagy-Britannia pedig 8,4%-át költi egészségügyre. (Magyarország 7,4%-ot.) Ezért a tömérdek pénzért az amerikaiak nem kapnak jobb ellátást, mint más gazdag országok polgárai. Amerikában a csecsemőhalandóság több, mint kétszerese Svédországénak és jelentősen meghaladja Franciaország, Németország, vagy Nagy-Britannia mutatóit. A születéskor várható élettartam majdnem két évvel kevesebb, mint Svédországban és más fejlett országokban.
Az amerikai rendszer tehát kiugróan drága, viszont cserébe rosszabb ellátást nyújt, mint más országok egészségügyi rendszerei. Az amerikaiak élen állnak az elhízottságban és ugyanakkora esélyük van tüdőrákban meghalni, mint más OECD-országok lakosainak. Ha azt nézzük, hogy a 75 év alatti népesség körében hány halálesetet lehetne elkerülni időbeni orvosi beavatkozással, akkor az Egyesült Államok 19 fejlett ország között az utolsó helyen áll. Ez évente 101 ezer halálesetet jelent.
Mint köztudott, az amerikai rendszer magánbiztosítókon alapul. Az átlagpolgár munkáltatóján keresztül kap egészségügyi biztosítást, ellentétben más országok társadalombiztosítási rendszereivel. Ennek megfelelően a munkanélkülieknek, a kisvállalkozóknak, a szegényeknek és az illegális bevándorlóknak — kb. 47 millió embernek — nincs egészségbiztosítása. Évente 600 ezer ember veszti el minden vagyonát egészségügyi kiadásai miatt. De azok sem alhatnak nyugodtan, akiknek a munkáltatója állja a biztosítást: az elmúlt években az egészségügyi kiadások évente 7 százalékkal drágultak. Ráadásul becslések szerint Amerikában az egészségügyi kiadásokra fordított 2,3 trillió dollár 30-35%-a kárba vész.
Valójában azonban az amerikaiak 40-50%-a már ma is az állami egészségügyi rendszerben van: a szövetségi alkalmazottak, a 65 év feletti nyugdíjasok (Medicare) és egyes szegények (Medicaid) az állam által finanszírozott ellátást kapnak. De a Medicare és Medicade programokra fordított kiadásokból más országok teljes lakosságuknak nyújtanak biztosítást. Ezek a programok azonban még így is fényévekkel jobb hatékonysággal működnek, mint a magánbiztosítók.
Ennek ellenére az egységes állami társadalombiztosítás bevezetése lekerült a napirendről. A reform mindenki számára kötelezővé tenné az egészségügyi biztosítást és „biztosítási piacokat” hozna létre, ahol a polgárok összehasonlíthatnák a különböző biztosítók által nyújtott szolgáltatásokat. Sor kerülne végre a biztosítási piac szabályozására — jelenleg ugyanis nincs rendes szabályozás, így például a biztosítók „levadászhatják” a legkevésbé kockázatos ügyfeleket és visszautasíthatják a nagyobb kockázatot jelentő, már beteg vagy arra hajlamos ügyfeleket. A törvénycsomag tartalmaz emellett rengeteg költségcsökkentő programot, bár egyáltalán nem biztos, hogy ezek elegendőek a rendszer hatékonyabbá tételére.
Mindezek ellenére hatalmas ellenállás fogadta a reformot. Az egyre inkább jobbra tolódó Republikánus párt mindenfajta kompromisszumot elutasított. A jobboldal pedig az elmúlt hónapokban elképesztően demagóg kampányt folytatott a reform ellen. Az Obama-kormányzat reformja szerintük a „szocializmus” bevezetését jelentené Amerikában.
Sokan féltik jelenlegi biztosításuk elvesztését. Tavaly nyáron a reformról szóló lakossági fórumokon több idős hozzászóló kifogásolta a Medicare program államosítását. Nyilván senki sem mondta meg nekik, hogy a Medicare mindig is állami program volt. Különben is, Amerikában élő külföldiként nehéz elhinni, hogy a jelenlegi ellátással bárki is elégedett lenne. Itt, Manhattan közepén — ahol aztán végképp nem lehet orvoshiányra panaszkodni — egy szakorvosi beutalóra négy-öt hónappal későbbre lehet csak időpontot kapni. Amikor az ember végre eljut az orvoshoz, az első fél órát egy 20-25 oldalas kérdőív kitöltésével tölti. Amerikában ugyanis még mindig nincsenek elektronikus betegnyilvántartó rendszerek. Minden dokumentációt kézírással vezetnek. Azért ezen már Magyarországon is rég túl vagyunk.
Az Obama által bevezetni kívánt szocializmusban a fogyatékossággal élőknek sem jutna ellátás — mondják a reform ellenzői. Így például Stephen Hawking, a súlyosan mozgáskorlátozott világhírű elméleti fizikus — Az idő rövid története, az Einstein álma és egyéb írások és más, magyarul is megjelent könyvek szerzője — sem kapna orvosi ellátást egy állami rendszerben. Sőt, az állam a fogyatékossággal élők életét értéktelennek nyilvánítaná és „halál-bizottságokra” bízná a sorsukat. Hawking persze történetesen az angliai Cambridge-ben professzor és egészségügyi ellátását az adóbevételekből finanszírozott brit állami rendszerben kapja.
De a legsúlyosabb ostobasággal Chuck Norris — egykori akciófilm-sztár és újabban konzervatív közíró — járult hozzá a közbeszédhez. Sokan attól félnek ugyanis, hogy az állam által támogatott biztosítási piacokon megvehető biztosítás-csomagokban az abortusz is elérhető lesz. Amerikában pedig az abortusz mindig is robbanékony téma. A texasi kopó így tehát karácsonyi publicisztikájában azon elmélkedik, hogy Szűz Máriának mint szegény, házasságon kívül teherbe esett tinédzsernek Obama egészségügyi rendszerében nem lett volna más lehetősége, mint az abortusz. És mi lett volna akkor az emberiséggel?
Forrás: http://bioetikablog.hu/
Michel Odent francia szülészorvos Londonban él. A háborítatlan szülésről szóló írásait világszerte olvassuk. Próféta lett-e lakóhelyén, Angliában?
Véletlen volt-e, hogy a stanstedi repülőtéren az előttem álló tízéves Líviának segítettem levinni a lépcsőn Niki babakocsiját? Bizonyára nem, mert előttem állt a háromgyermekes család. És véletlen volt-e, hogy Edit, az anyuka, a három hónapos Nikivel éppen a mellettem lévő ülésen kapott helyet a repülőgépen? A folyosó másik oldalán ült a nagymama („Édesanyám") a két éves Alex (Sanyika) és Lívia. Ülhettem volna jobb helyen, hogy mindenben segítsek Editnek, míg szoptatja, eteti, ellátja három gyermekét? Segítek elhelyezni a babát, majd beszélgetni kezdünk. ’Édesanya’ náluk volt Oxfordban, most a tavaszi szünetben hazajönnek Egerbe. Olykor Sanyika is átkéredzkedik Edit ölébe.
Falatozni kezdünk, Edit szoptatja Nikit. Finoman, bájosan, jól felkészülve; olyan ruhát hord, ami csak annyit enged láttatni, amennyit a baba maga is eltakar. Az apa otthon maradt Oxfordban. Edit tizenhárom éve jött ki au-pairként, itt ismerkedtek meg, egy év múlva házasodtak össze. Egy évvel később megjött Lívia. Védőnői diplomáját Nagy-Britanniában nem fogadták el, új szakmát kellett tanulnia. Megpályázott egy oxfordi menedzserképző ösztöndíjat, megnyerte. A kis egri au-pair oxfordi diplomaosztására eljöttek a szülők. Azóta megnyílt a kapu Európába, a SkyEurope járatai megfizethetőek lettek a megnövekedett családnak is.
Edit dolgozik. A szülési szabadság csak egy évre jár. Bölcsőde nincs, magánóvodát keresnek a gyerekeknek. Editnek szerencséje volt, a gyerekek megszerették a szomszédos családot, akik vállalták a gondozást. Most a harmadik gyerek után is visszamegy dolgozni. Már lefoglalták a helyet jövő évre. Három fontos órabért fizetnek a gyerekekért. Mást jelent a védőnői munka Angliában, mint nálunk. Csak szülés után kezdenek foglalkozni a gyerekkel, addig a szülésznő látja el a feladatokat a mama és az újszülött körül.
Amikor először jelentkezik a várandós asszony, csak terhességi tesztet csináltatnak vele, és felveszik az adatait. A tesztet is feleslegesnek találta, hiszen otthon már többször is meggyőződött az eredményről. Összesen három ultrahangvizsgálat van, de az anya kérésére azt is elengedik. Edit nem akarta megtudni a vizsgálatok eredményét, úgy gondolta, elfogadják a babát, akármilyennek szülessen. Szerencsére három gyönyörű, egészséges gyereke van.
Már az első alkalommal megkérdezik, otthon szeretne-e szülni vagy kórházban. Választhat bábát (midwife-ot), vagy beosztják egy csoportba, ahol felváltva szülésfelkészítést tartanak. Oda már a férjével együtt járt, a csoportban jókat beszélgettek, láttak videofelvételeket is szülésekről. Edit kórházi szülést választott mindhárom esetben.
Ezután megkérdezték, haza akar-e menni még aznap, szülés után. Erre nem adott pontos választ, ami helyes előrelátás volt, mert a gyerekek sorra este vagy éjszaka érkeztek.
Külön szobát kaptak, a férje vele volt, benn aludt, mellette. A szobában kád is volt, a második gyermek, Sanyika medencében született. Ez azért volt nagyon jó megoldás, mert tudták előre, hogy nagyon nagy (4400 gramm volt, nagy fejmérettel), a meleg víz enyhítette a fájdalmat, és gátmetszés nélkül tudott a gyermek világra jönni. Zene szólt a szobában, óránként benézett a bába, ellenőrizte az állapotát, de nem avatkozott közbe. Editet a férje simogatta, más nem volt a szobában. Amikor tolófájások jöttek, két bába jött be, egyiknek egy merítőháló volt a kezében, hogy kihalássza a vízből az esetleges felesleges termékeket.
Este még vacsorázott Edit, vajúdás közben is meg volt rakva az asztal gyümölcsökkel. Aztán egyik bába maga is bement a vízbe, és a baba nagy békességben előbújt. Orvos csak akkor foglalkozik az anyával, ha komplikáció lép fel.
A harmadik babával, Nikivel szülőszéken vajúdott. A baba még burokban volt, amikor megszületett. Edit a székről térdre ereszkedett a puha laticelre, majd az apuka vágta el a köldökzsinórt, de addigra Edit már nevetve emelte a mellére Nikit. Az apuka olyan elégedett volt a szüléssel, hogy ismételni szeretne azóta is. Edit még gondolkodik rajta. Orvos egyszer volt kinn náluk, mindent rendben talált. A bábának hatodik hét elmúltával adtak ajándékot, amikor meglátogatta őket.
Olyan szép mindez, mint a mesében – háborítatlan szülés kórházban, teljes nyugalomban, védelemben. Csak az a három év…az a három év, amit én, szegény magyar anyuka teljesen a gyerekeim mellett töltöttem… számomra mindennél többet jelentett. Mai szemmel nagyon kevés az a pénz, amit ilyenkor kaptunk, vagy ma kapnak az anyukák. De délelőttönként napfényben sétálhattunk a Ligetben, vagy szánkózhattunk a hegyekben. A ház összes gyerekét magammal vittem… ismertük egymást a környékbeli anyukákkal, átjártunk egymás lakásába, a környékbeli gyerekek együtt nevelkedtek. Itt, Angliában is egy másik lakásba megy át a gyerek, de nálunk a házban szabadon mehettek. Megkóstolták egymás ebédjét, ha ízlett, megették, ha nem, otthon várta őket a sajátjuk.
Azt hiszem, ma is Magyarországon szülnék szívesebben, de ezt nem mondtam meg az oxfordi anyukának. Legyen mindenkinek legszebb az a korszak, amit ő tölt el gyermekeivel!
http://portal.szuleteshete.hu/Szuletestortenetek/Haboritatlan-szules-Oxfordban
MNO - NL
A védőoltás ellenére számos gyerek betegedett meg az új típusú influenzában a bakonyoszlopi nevelőotthonban – írja a Népszabadság.Palicsek Zoltán háziorvos még novemberben beoltotta a bakonyoszlopi nevelőintézet csaknem ötven lakóját. Ezért az orvost is megdöbbentette, amikor egy hete 19 gyereknél hirtelen jelentkeztek az influenzaszerű megbetegedés tünetei.
Az orvos beszámolt arról, hogy az ÁNTSZ munkatársai által levett három mintából a vírusteszt igazolta a H1N1-vírus jelenlétét, és a szakma szabályai szerint a gyerekek azonnal vírusellenes gyógyszert kaptak. Mostanra szinte mindenki meggyógyult, szövődményekről nincs tudomása.
A Népszabadságnak a Veszprém megyei tiszti főorvos, Bujdosó László azt mondta: korai lenne elhamarkodott következtetésekre jutni a bakonyoszlopi nevelőintézet példájából. Arra a kérdésre, lehetséges-e, hogy az oltás nem elég hatékony a gyerekek körében, mert akkor erről tudniuk kellene az őket kezelő orvosoknak is, azt válaszolta: soha nem állították, hogy a vakcina teljes védettséget nyújtana, de nincs jobb eszköz az új vírus által előidézett járvány megfékezésére.
(MTI, Népszabadság)
A Commonwealth Fund egészségpolitikai kutatóintézet megvizsgálta az egészségbiztosítási piac közvetítő központjainak (health insurance exchange, HIE) lehetséges szerepét az amerikai egészségügyi reformban. A kongresszusi döntés előtt álló két egészségügyi törvényjavaslat* igen eltérő módon értelmezi a HIE lényegét és szerepét. A nézeteltérések feloldásának módja meghatározza majd, hogy milyen mértékben lesznek képesek a központok elérni céljaikat. Maga a HIE fogalma kevésbé vitás és mind a szenátusi, mind a képviselőházi törvényjavaslat támogatását élvezi. Nincs azonban konszenzus a HIE intézményi rendszerét és működését illetően.
A „health insurance exchange” lényegében egy szervezett piacot jelent az egészségbiztosítás vásárlására, és számos szerepe lehet az egészségügyi reformban:
1. Várhatóan az egészségbiztosítók közötti irányított verseny színhelye lesz. A versenytől azt remélik, hogy megfizethetőbbé és ezáltal elérhetőbbé teszi az egészségbiztosítást.
2. A HIE egy széles kockázatközösséget hoz létre, amely lehetővé teszi a biztosítási kockázat hatékonyabb menedzselését és a negatív szelekció csökkentését.
3. Lecsökkenti az adminisztratív költségeket a marketing egyszerűsítésével és a kockázat alapú biztosításkötés kiküszöbölésével.
4. Átláthatóbbá teszi az egészségbiztosítási piacokat és kiszélesíti a fogyasztói választást a biztosítási opciókat érintő jobb információk révén.
5. Szabályozási funkció is betölthet a biztosítók felelősségre vonhatóságával. Fórumként szolgálhat a biztosítók közötti kockázatmegosztásra és annak garantálására, hogy a biztosítók átfogó fedezetet nyújtanak, a biztosításásukat fair módon árulják, megfelelően reagálnak a fogyasztók igényire és panaszaira.
6. Szerepet játszik az egészségügyi reformmal kapcsolatos törvényhozás más aspektusainak előmozdításában (díjhitel fizetés, kötelezettségek kivetése).
A Commonwealth Fund a következő szakpolitikai kérdéseket veszi számba a HIE-k létrehozásával kapcsolatban:
• Szövetségi vagy állami szinten hozzák-e létre
• A biztosítás hogyan védhető meg a negatív szelekcióval szemben
• A HIE-k hogyan járulhatnak hozzá a standardizáláshoz és az átláthatósághoz
• Hogyan csökkenthetik az adminisztratív költségeket
• Milyen úton nyújtsanak lehetőséget a fellebbezésre és bírósági felülvizsgálatra
• Hogyan tudják ellenőrizni a költségeket
Az elkövetkezendő napokban és hetekben a Kongresszus valószínűleg véglegesíti a törvényt, amely jelentősen megváltoztatja majd az egészségügy finanszírozásának módját az Egyesült Államokban. A HIE koncepciója bizonyosan szerepet fog játszani a reformban és ígéretes eszköz lesz a megfizethető és átfogó egészségbiztosítási fedezet céljainak előmozdításában. (SZL)
Forrás:
Health Insurance Exchanges in Health Care Reform: Legal and Policy Issues
http://www.commonwealthfund.org/~/media/Files/Publications/Fund%20Report/2009/Dec/1364_Jost_hlt_ins_exchanges.pdf
2010-01-06 15:25:15
Az ektogenezis testen kívüli terhességet jelent. Bár a mesterséges méh ma még a tudományos fantasztikum világába tartozik, az első lépések ígéretesek. 1997-ben japán tudósok egy műanyag-tartályban három héten keresztül életben tartottak egy 17 hetes kecske-embriót. Néhány évvel később amerikai kutatók hormonok segítségével emberi méhsejtekből mesterséges méhfalat növesztettek egy műanyag-tartályban, amelybe emberi embriók sikeresen beágyazódtak. A kísérletet hat nap elteltével — az emberi embriókon való kutatásokat korlátozó törvényeknek megfelelően — meg kellett szakítani. Valószínű azonban, hogy nem kell sokat várni a mesterséges méh kifejlesztéséig. Az ektogenezis minden bizonnyal újraéleszti majd az abortuszról szóló vitát.
A mesterséges méh kétségkívül hasznos találmány lenne. Lehetővé tenné, hogy balesetet szenvedett terhes nők magzatait megmentsék a kórházak sürgősségi osztályán. Megoldást jelentene azoknak a nőknek, akik nem képesek kihordani magzatukat. Esélyt adna extrém koraszülött babáknak az életre. Mivel a mesterséges méh a fejlődő magzatnak biztonságos környezetet biztosít, el lehetne kerülni az alkoholfogyasztásnak vagy kábítószer-használatnak köszönhető magzati károsodást. Azok a nők, akik nem szeretnék karrierjüket megszakítani, a magzat kihordása helyett hozzáértő orvosokra bízhatnák leendő gyermekük sorsát.
Vannak, akik lelkesen várják a mesterséges méhek elterjedését. A Raeliánus mozgalom például elindította a „Babytron” programot klónozott gyermekek létrehozására. Egyes feministák szerint a mesterséges méhek hozzájárulnak a nők egyenjogúvá válásához azáltal, hogy elkerülhetővé teszik a terhesség kellemetlen velejáróit — felszabadítva a nőket a „fajfenntartás zsarnoksága” alól.
Más feministák azonban a férfiuralom kiterjesztésére figyelmeztetnek. Mi akadályozza meg a férfiakat a női nem teljes elnyomásában — kérdezik — ha már a gyermekek kihordásához sincs szükség nőkre?
Az ektogenezis az abortusz ellenzőit is lelkesedéssel tölti el. Az abortusz jelenleg ugyanis nemcsak a terhesség megszakításával, hanem a magzat megölésével is jár. Amennyiben azonban a terhességmegszakítást el lehet választani a magzat megölésétől, semmi indokunk nem marad arra, hogy a jelenlegi szabályozást fenntartsuk. Egy dolog megszakítani egy nem kívánt terhességet — egészen más dolog megölni egy, az ember testén kívül fejlődő magzatot. Ha a testen kívüli terhesség valósággá válik, abortusz helyett a terhes nők magzataikat mesterséges méhekbe helyezhetik, melyeket gyermektelen párok örökbe fogadhatnak.
Mit szólnak mindehhez az érintettek? Egy ausztrál kutatás az abortuszt támogató és ellenző nőket kérdezett a mesterséges méhek használatáról. Mint kiderült, mindkét tábor ellenezné a mesterséges méhek használatát. Mind az abortusz támogatói, mind az ellenzői amellett érveltek, hogy egy leendő anya nem mondhat le egyszerűen leendő gyermekéről.
Az abortusz ellenzői szerint a mesterséges méh igénybe vétele semmivel sem lenne jobb, mint a gyermek elhagyása. Az abortuszt elfogadók szerint a terhesség megszakításához való jog nem egyszerűen a terhességgel járó kényelmetlenségektől való megszabadulásról szól — sokkal inkább arról, hogy az ember nem akar anyává válni.
http://bioetikablog.hu/2010/01/mehen_kivuli_terhesseg
