Közlemény

A Nemzeti Orvosi Szolidaritási Alapítvány megdöbbenéssel hallotta az elmúlt napokban a miniszterelnöki posztra áhitozó politikus szájából a magyar orvosokat becsmérlő, antihumánus, primitív fejtegetést.

Felszólítjuk a jövendő és jelenlegi politikusokat, tartózkodjanak minden olyan megjegyzéstől, ami alkalmas arra, hogy a betegségétől amúgy is meggyötört és szorongó állampolgároktól elvegye a reményt, a gyógyulás lehetőségébe vetett hitet. A hit és a bizalom évezredek óta a gyógyulás alapfeltétele, ez a XXI. században, Magyarországon is érvényes.

Különösen ne engedje meg magának ezt egy olyan személy, aki sok társával együtt tevőlegesen is részt vállalt a magyar egészségügy közel afrikai színvonalra süllyesztésében. Azzal, hogy megvonták a betegek ellátására szolgáló eszközök, gyógyszerek beszerzéséhez szükséges források nagy részét, a működésképtelenség határára taszították az ellátórendszert. Ezt az ellátórendszert ma már csak a benne dolgozók áldozatos tevékenysége tartja fenn.

Az a fiatalember, aki pillanatnyi vélt előnyök megszerzése érdekében hajlandó saját apját is - lévén Ő is orvos - sommás ítéletével gyalázni, nem érdemel bizalmat.



A Nemzeti Orvosi Szolidaritási Alapítvány
Kuratóriuma

Paranoid Házmester...

írta Giulio

Mesterházy fél

Balavány György

2010. február 5.

Talán a kemény tél az oka, hogy csak lassan, napról napra ocsúdik a köz a kábulatból, s kezdi felfogni, miket is mondott a szocialista miniszterelnök-jelölt vasárnap a nyugdíjasoknak. Az ifjú szocialista beszédét nyugodtan nevezhetjük őszödi típusúnak; jó úton jár, ha be akarja érni Gyurcsányt.

*****

1974 óta dolgozom az egészségügyben, én SOHA még csak nem is hallottam olyasmiről, hogy beteget ellátó orvos firtatta volna betege pártállását, az meg egyszerűen diagnózis, hogyha valaki szerint e pártállástól függene az adott beteg ellátási színvonala.

A színvonal az MSZP/SZDSZ országdúlás következménye. Ezért, és csak ezért utáljuk őket valóban mi orvosok is, nem a politikai beállítottságukért. Az embertelenségükért.

Ettől még, ha valaki véletlenül elüti ezt a szerencsétlent, a mentő kimegy érte... Az MSZP most teljes erőből tökön rúgta magát, ez kétségtelen.

Videók az orvostudomány 20. századi fejlődéséről

A Wellcome Film egy új digitális mozgókép gyűjtemény, amely a 20. századi egészségügy és orvostudomány történetébe enged bepillantást. A több, mint 450 cím - ami kb. 100 órányi videóanyagot jelent - digitalizálása a végéhez közeledik, és ezek már ingyenesen elérhetőek a világhálón Creative Commons licensz alatt. A filmek megtekinthetőek a Wellcome Film oldalán, de sok közülük elérhető a Wellcome Film YouTube csatornáján is.

Korábban már írtam a Wellcome Imagesről, amely a neves brit egészségügyi közhasznú alapítvány, a Wellcome Trust egyik intézményének, a Wellcome Librarynek egyedülálló fotógyűjteménye. Maga az alapítvány innovatív orvosbiológiai kutatások finanszírozásával foglalkozik, évente kb. 600 milló fontot oszt szét a legkiválóbb brit és nemzetközi kutatók között.

A Wellcome Film a medicina elmúlt 100 évének történetét mutatja be, a tífusz és a kolera korai kutatásától, és Ivan Pavlov kísérleteitől kezdve.

Vannak továbbá oktatási és orvosképzési filmek az 1920-as és 1930-as évekből; a Wellcome Alapítvány által készített anyag, amely a 1940-es és 1950-es gyógyszeripar munkáját mutatja be, és újabb videók olyan trópusi betegségekről, mint pl. az álomkór, a malária, és a bilharziasis.

Az 1930-as fekete-fehér, oktatási célú némafilm gyűjteményben (amelyet a Wired Science is bemutatott) a Brit Orvosi Társaság (British Medical Association) sebészei többek között azt demonstrálják, hogy miként lehet eltávolítani egy óriási petefészek-daganatot, agyi tuberculomát, és hogyan történik a császármetszés. Nekem még ezeknél is lenyűgözőbb az a precizitás, amellyel a szemműtéteket végezték. A szemgolyó enucleatióját csak erős idegzetűeknek ajánlom.

A fenti videón a sebészek egy 11 kg tömegű, folyadékkal telt petefészek-daganatot, úgynevezett cystadenomát távolítanak el egy nőbeteg hasüregéből, aki úgy néz ki, mint egy kilenc hónapos terhes. Az orvosok egy hosszú metszést ejtenek az előredomborodó hasfalon, majd a tumort megszúrják és a folyadékot lebocsájtják, így a ciszta részben összeesik. Eltávolítják a méretes növedéket, majd zárják a hasfalat. A beteg későbbi sorsáról, gyógyulásáról sajnos nem tudunk meg semmit.

A gyűjtemény olyan filmeket is tartalmaz, amelyek ugyan az egészségügyi oktatásban hasznosak, de a kényes témákat is érintő tartalmuk miatt nem mutathatóak be a laikus közönségnek. Ezeket csak egyetemi okatók, hallgatók és kutatók tekinthetik meg a Film and Sound Online-on keresztül.

Nagyon érdekesek azok a régi ismeretterjesztő, egészségnevelő kampányfilmek, amelyeket a Központi Tájékoztatási Hivatal készített olyan közegészségügyi témákról, mint pl. a dohányzás és a vedőoltások. Az alábbi, cigaretta veszélyeire felhívó animációs film az egyik kedvencem:

Forrás:

• Wired Science - Videos of 1930s Surgeries on the Brain, Belly and Tonsils
• Wellcome Trust honlapja

http://idegenszovet.blogspot.com/

Tanulmány: „hogyan vezet az Ön főnöke?”
„ A munkaelégedettség erősen összefügg a főnökkel való elégedettséggel: ezzel magyarázható a munkával való elégedettség 40%-a. Az, hogy egy dolgozó vezetőjével elégedett-e, különösen függ a kölcsönös bizalomtól, a vezetőnek a hangulattól való megérzésétől és a teamben az aktuális kérdésfeltevésektől, a megfelelő átruházásoktól, a szakmai feladatok szervezésétől és a vezetőnek a fair magatartásától a dolgozóival szemben.” A bochumi egyetem anonim online körkérdésében a résztvevők 56%-a elégedetlen a főnökével, minden negyedik megkérdezett a legrosszabb osztályzatot adta neki. Ez egy továbbfolyó tanulmány közbenső eredménye, amiben eddig több mint 3500 munkavállaló vett részt. Az előljáró vezetési minőségének különböző szempontjait kérdezték, mint bizalom, kapcsolat- és teamképesség, delegáció és motiváció, fairness valamint időmenedzsment. Ezenkívül kérdezték a saját munkaelégedettséget és a vállalati eredményt. A résztvevők 53%-a magát sikeresnek becsülte, ugyanennyien értékelték vállalatukat eredményesnek. A megkérdezettek 27%-a elégedett vagy igen elégedett a munkájával, 39% inkább elégedetlen, 35% semleges értékelést adott. A bochumi egyetem kutatói erős összefüggést-látnak a foglalkoztatottak munkaelégedettsége és főnökük megítélése között (l. az első bekezdést). Az elégedetlen dolgozók nem dícsérők a német vezető munkaerőkre. A rossz vezetésnek kivételnek és nem szabálynak kellene lennie, amit az eredmények jelentenek. Ez annál aggasztóbb, mert a munkavállalók elkötelezettsége és fluktuációja jelentősen függ a főnökhöz való viszonytól. A felmérésben való részvétel továbbra is költségmentes és kb. 30 percig tart. Kívánságra a résztvevők eredményeiket e-mailon visszakapják. A vezetők is a felmérés keretében anonim értékelhetik magukat és ugyancsak kapnak egy kiértékelést és ezzel utalásokat vezetési magatartásuk esetleges hiányosságaira és jobbítási szükségleteire. www.testentwicklung.de

Az Egyesült Királyság egészségügye

Az Egyesült Királyságban az egészségügyi ellátás állampolgári alapon biztosított, adóalapú un. Beveridge rendszer, az ellátás döntő részét állami egészségügyi intézményrendszer nyújtja. Az egészségügy irányításában és az egészségügyi szolgáltatások koordinálásában központi szerepet tölt be az 1948-ban alakult Országos Egészségügyi Szolgálat (National Health Service, NHS). A létrejöttét kimondó törvény szerint ingyenesen és egyenlő mértékben hozzáférhető egészségügyi ellátást kell biztosítani minden állampolgár számára. Ez az elv az NHS rendszerében – az utóbbi évtizedekben végrehajtott számos reform mellett is – mindmáig érvényes. Az Egyesült Királyság négy országának egészségügyi szolgálata önállóan működik és a decentralizált kormányzatok fennhatósága alá tartozik. A jelen ismertetőben az NHS megnevezés az angliai szolgálatra vonatkozik.

Az NHS hierarchikus felépítésében három irányítási szint különböztethető meg. Az egész-ségügyi ellátásért felelős központi irányító szerv az Egészségügyi Minisztérium (Department of Health), élén az egészségügyi szolgálatért felelős államtitkárral (Secretary of State). A második a Stratégiai Egészségügyi Hatóságok által irányított regionális szint, amely az ellátórendszer tervezésében játszik kulcsfontosságú szerepet (NHS Strategic Health Authorities, jelenleg 10 működik), és a harmadik szintet a lakosság ellátásáért közvetlenül felelős körzeti egészségügyi hatóságok alkotják (1996-ig District Health Authorities, jelenleg Primary Care Trusts).

Az NHS és a közösségi ellátásra vonatkozó törvény (Community Health Act, 1990) a kormány számára jogi lehetőséget biztosít programjai megvalósítására és az adóbevételekből finanszírozott rendszer fenntartására. Az 1991-ben induló reformok az ellátás szervezésében és működésében hoztak változásokat, ami alapjában az egészségügyi ellátás szolgáltatóinak (kórházak, klinikák stb.) elválasztását jelentette a lakosság ellátásáért felelős hatóságoktól.

Az egészségügyi ellátást az NHS trösztök végzik Angliában. Az alapellátást az NHS alapellátási trösztök (PCT), a szakellátást pedig az NHS kórházi trösztök végzik. Ezen kívül működnek még NHS mentális egészségügyi trösztök és mentési trösztök is. A kórházi trösztök elnyerhetik a nagyobb önnállóságal bíró NHS alapítványi tröszt státuszt. Jelenleg összesen 391 NHS tröszt létezik, ebből 168 kórházi tröszt.

Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodája által készített országtanulmány teljes szövege a csatolt fájlban olvasható.

Kapcsolódó anyagok: egyesult_kiralysag_2010-januar.pdf

Etikátlan hála?

A II. világháború után még évekig a lakosság nagy részének nem volt egészségügyi biztosítása. A mezőgazdaság kollektivizálásakor egyetlen tollvonással kiterjesztették a társadalombiztosítást a lakosság jóformán minden tagjára. Tették ezt a feltételek biztosítása nélkül.

Azt a súlyos feszültséget, amit az okozott, hogy a többletmunkát semmivel sem ellentételezték, úgy próbálták feloldani, hogy 1952-ben a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága ülésén elfogadták Gerő Ernő indítványát: a gazdaság átmeneti nehézségei miatt tegyék borravalós szakmává az egészségügyet. (Ezt követően az Orvosegészségügyi Szakszervezet akkori elnökének javaslatára a borravaló kifejezést a hálapénz kifejezéssel váltották fel. Kultúrtörténeti adalék, hogy a II. világháború előtt már használták ezt a kifejezést: az akkoriban létező, fizetés nélkül dolgozó díj nélküli gyakornokok kapták idősebb orvoskollégáiktól...)

A hálapénz kiváltó okai azóta sem változtak: egyik oldalon a hiánygazdálkodás klasszikus helyzete, másik oldalon egy olyan döntési helyzetben lévő szakember, akinek legális keresete nagyon alacsony.

Az eltelt több mint 50 évben a hálapénzrendszer önálló életre kelt. Egyrészt az orvosok egy szűk rétege beosztásánál illetve szakképesítésénél fogva privilegizált helyzetbe került, és olyan mértékű hálapénzben részesül, amit hasonló beosztásban lévő Nyugat-Európában dolgozó kollégák sem vetnének meg. Másrészről a betegek megváltozott �fogyasztói� magatartása és az egészségügyre mai napig jellemző hiánygazdálkodás együttesen ahhoz vezetett, hogy a betegek nem elégedtek meg azzal a szolgáltatással, amit a rendszer számukra nyújtott, s mindinkább a többletigényeik (ami sokszor a normális ellátást, bánásmódot, a hiányzó biztonságtudat pótlását jelenti) megfizetésére használják a hálapénzt. Időközben megfeledkezve a hálapénz kiváltó és fenntartó okáról, mind gyakrabban került előtérbe a hálapénzrendszer morális vetülete. Egyre inkább az orvostársadalom szégyenbélyegeként beszéltek róla. Érdemes talán megemlíteni, hogy a 70-80-s években a társadalombiztosítás évről évre jelentős többlettel zárt. Ez azt jelenti, hogy lett volna lehetőség az egészségügyiek bérének rendezésére, a társadalom ennek fedezetét előteremtette, de a döntéshozók a többletet a gazdaság más részeire csoportosították át.

A hálapénz típusai

A hálapénz kategóriájába szokás sorolni minden, a közfinanszírozott ellátásban a beteg vagy a hozzátartozója által a kezelő orvosnak vagy nővérnek adott féllegális, illegális juttatást. Ezen belül érdemes megkülönböztetni legalább 3 alapesetet. Az egyik, amikor az orvos az ellátás előtt nyíltan vagy ráutaló magatartásával a beteg tudomására hozza, hogy azért a tevékenységért, ami a betegnek egyébként térítésmentesen járna, pénzt vár el. Ez ma is bűncselekmény, amit az állampolgárok kényszerűen tudomásul vesznek, feljelentés híján a hatóság nem üldözheti, az orvostársadalom becsületes többsége pedig magát tehetetlennek tekintve nem tud, a rosszul értelmezett etikai normák miatt nem mer, vétkes nemtörődömségből nem akar fellépni ezen kollégái ellen.

A másik, amikor a közfinanszírozott ellátásban a beteg olyasmire kéri meg az orvost, amire az nem köteles � ilyen a felkért szülés vagy műtét, ilyen bizonyos, szakmailag nem vagy nem azon az ellátóhelyen indokolt vizsgálatok kérése. A harmadik típus, aminek egyedül köze van a hálához, az ellátás után utólag a beteg által önként adott juttatás.

A konkrét esetekben nagyon sokszor nem mindig különülnek el az egyes formák. A hálapénz utólagos adása sok esetben inkább előzetes fizetség a következő találkozásra gondolva. A megkért szülés intézményénél egyrészt nyilvánvaló, hogy az orvos tényleges és jelentős többletet biztosít a beteg számára, másrészt viszont a szülész-nőgyógyászokat és közvetve az egész orvostársadalmat minősíti, hogy a magyar nők döntő többsége abban a hitben van, hogy ha nem választ magának orvost, akkor sokkal rosszabb ellátásban részesül, tehát kényszerítve érzi magát arra, hogy orvost válasszon.

A hálapénz torzító hatásai

A hálapénz rendszer igazságtalan és erkölcstelen. A beteg(ek egy része, a valódi járulékfizető) olyanért kényszerül fizetni, aminek egyszer már megfizette az árát. Mindez ellenkezik az igazságossággal, az erkölccsel, a józan üzleti tisztességgel. A hálapénz az orvostársadalmat is súlyosan megosztja: megfosztja az anyagi elõrejutás esélyétõl az orvosoknak azt a nagyon jelentõs hányadát is, aki nem jut hálapénzhez. (A radiológus, a laboratóriumi szakorvos, a patológus azért jut a bírókhoz, ügyészekhez, köztisztviselõkhöz, tanárokhoz képest is megalázóan alacsony fizetéshez, mert a belgyógyász, a sebész, a szülész-nőgyógyász kaphat hálapénzt!)

A gyógyításhoz szükséges bizalmi viszony ellehetetlenítése. Ma a betegek mind gyakrabban abban a tudatban vannak, hogy ha nem fizetnek, akkor őket nem vagy nem megfelelően látnák el az egészségügyben. Még ha tévhit lenne is ez a vélekedés, önmagában is demoralizálja az ellátást. A laikus beteg ugyanis az egészségügyi problémája esetén nem képes megítélni azt, hogy vele szakmailag megfelelően jártak-e el. Leginkább ezt a hiányzó bizalmat próbálja a borítékadással kompenzálni.

A gyógyítás szakmai színvonalát rontó hatás. A különbözõ szakmák képviselõi közt lappangó ellenségeskedés, szemben az evidens együttműködéssel, a betegellátásban szükséges közös gondolkodás ellen hat, végsõ soron rontja a beteg ember gyógyulásának esélyeit. Rontja továbbá azért is, mert anyagilag károsan érintheti azt az orvost, aki társszakma képviselõjét vonja be a kezelésbe, a kivizsgálásba. Paradox a helyzet, nem egyszer a hálapénzt fizető beteg rosszabbul (!) jár, mint a hálapénzt nem fizető. Az itt említett problémák az orvos-nővér viszonyban is megfigyelhető: ritkán említik, de sajnos a hálapénz is szerepet játszik abban, hogy a középkáderek sokszor nem a képzettségüknek megfelelő munkát végeznek.

A hálapénz organizáló erõ. Az egyik legerõsebb "drive" az egészségügyön belül a vezetõvé válni akarásban, a betegek megfelelõ gyógyításában, így egyfajta pozitív hozadéka is van.

A hálapénz közpénzekkel való pazarlást indukál. Az orvos valószínûbben végez fölösleges vizsgálatokat, fektet be indokolatlanul, tart a szükségesnél tovább benn olyan beteget, aki az elõzõ kezelés során hálapénzzel honorálta munkáját, és történetesen erre kéri őt.

A hálapénz rendszer orvost és beteget szembefordítja egymással. Kicsit leegyszerűsítve az a helyzet, hogy a döntéshozó hatalom olyan munkára kényszeríti az egészségügyieket, aminek nem fizeti meg a bérét. Súlyos konfliktust gerjeszt ezáltal egy olyan közegben, ahol a bizalom hiánya önmagában akadályozója lehet a tevékenység, a gyógyítás eredményességének.

A paraszolvencia rendszere a rendszerváltozás után

Rohamosan kapitalizálódó országunkban az orvosi pálya korábban gazdaságilag is privilegizált helyzete, presztízse teljesen megkopott. A jogász, közgazdász, mérnök társadalom 10 év alatt messze maga mögött hagyta az orvostársadalmat a legálisan megszerezhető jövedelmek tekintetében. Ez a speciálisan magyar (posztszocialista?) trend élesen szemben áll azzal, hogy a nyugati társadalmakban változatlanul kiemelkedően jól keresnek az orvosok. Joggal tekinthető drámainak az a változás, ami az orvosok és az előbb említett más értelmiségi pályán dolgozók gazdasági helyzete és lehetőségei között bekövetkezett.

Ebben a helyzetben mind kevesebb orvosnak van fenntartása a hálapénz etikai szabályokba nem ütköző elfogadása kapcsán, s ezzel párhuzamosan mind inkább elterjedtté vált az etikai szabályokkal is ütköző gyakorlat, amikor a közfinanszírozású orvos ténylegesen tarifarendszerben dolgozik. A problémának egyértelmű morális vetületet az ad, hogy az orvostársadalom meg sem kísérli a nehezebben járható, személyes egzisztenciális kockázatoktól sem mentes utat, azaz azt, hogy kikövetelje magának a méltányos javadalmazást. Ehelyett a kiszolgáltatott beteg embertől várja el, sajnos nem egyszer ténylegesen kiköveteli azt a juttatást, amit jogosnak ítél.

Nem lehet nem megemlíteni, hogy az orvostársadalom egy része (5-10%-ra becsülöm ezt az arányt) egzisztenciálisan elemi módon ellenérdekelt a javadalmazási helyzet rendezésében (ez a magasabb bér mellett a fekete jövedelmek hatósági üldözését is jelentené), mivel olyan mértékű paraszolvenciában részesül, aminek kifehérítése egész egyszerűen lehetetlen. Az igazi probléma talán abban is van, hogy az orvosok meghatározó média-, szakmai-, politikai és szakmapolitikai befolyással rendelkező rétegén belül igen nagy arányban felülreprezentált ez a mindenféle reformnak ellenálló réteg.

A hálapénz-probléma megfelelő értékeléséhez álljon itt egy száraz adat. A nyugat-európai országokban az orvosok bruttó átlagbére az egy főre jutó GDP 2.5-3.3-szorosa, míg nálunk 2000-ben 1.03-szeres volt. Az azóta bekövetkezett, mára jelentős részben elinflálódott 50%-os béremelést ehhez a 150-230%-os elmaradáshoz kell viszonyítani.

Fontos látni, hogy itt nem abszolút számok összehasonlításáról van szó, hanem a bérarányokról, azaz a magyar társadalom gazdasági erejéhez képest, a többi foglalkozási ághoz képest is fele-harmad bért fizet az egészségügyben dolgozóknak. A 2002-s 50%-os béremelés után (!) a kezdő szakorvos az építőiparban feketén alkalmazott segédmunkás órabérét, a nagy tapasztalatú főorvos pedig az építőipari szakmunkás órabérét keresi meg. Rendkívül megalázó ez a helyzet azon szakmák képviselői számára, akik kizárólag a legális jövedelmükből élnek.

Etikátlan jogalkotás -> törvénytelen etika...

írta Giulio

A Magyar Köztársaság Országgyűlése Egészségügyi Bizottsága részére Tárgy: közérdekű bejelentés

Tisztelt Bizottság,
Tisztelt Bizottsági Tagok!

A Molnár Lajos - Horváth Ágnes nevével fémjelzett egészségügyi reform kapcsán az Országgyűlés hívta életre az Országos Etikai Tanácsot (OET) és az új etikai eljárást.

Az ellenem indított etikai eljárás során észlelt, az OET létével, működésével és a megalkotott Rendtartással kapcsolatos jogszabálysértések és egyéb visszásságok kapcsán azzal a közérdekű, valamennyi orvost, gyógyszerészt és szakdolgozót érintő kéréssel fordulok a T. Egészségügyi Bizottsághoz, hogy indítson vizsgálatot az OET alapításával, működésével, a Rendtartás megalkotásával kapcsolatban és számoltassa el az OET-et felügyelő egészségügyi minisztert is.

Indokolás

1./ Létezik-e az OET?

Jogosan vetődik fel a kérdés, hiszen az Eütv. 140/A. § (2) bekezdése szerint: "Az OET jogi személy, gazdálkodására a közhatalmi költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni." Márpedig az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) jelenleg is, és 2007-ben is kötelezően előírta a költségvetési szervek és a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személyek számára a közhiteles törzskönyvi nyilvántartásba vételt.

Tekintettel arra, hogy az Országos Etikai Tanács a törzskönyvi nyilvántartásban nem szerepel, jelenleg nem létezőnek kell tekinteni. Sőt, mi több, az OET véleményem szerint nem csupán "a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy", hanem sui generis költségvetési szerv, hiszen a Polgári Törvénykönyv által meghatározott egyetlen más szervezeti formába sem illeszthető bele, ellenben magán viseli a költségvetési szervnek, az Áht., ill. a költségvetési szervek jogállásáról szóló 2008. évi CV. tv. (Kt.) által meghatározott valamennyi jellemzőjét. Mivel a költségvetési szerv a nyilvántartásba vétellel jön létre, az OET pedig soha nem szerepelt és jelenleg sem szerepel a törzskönyvi nyilvántartásban, ez a magasztos testület 2007 óta úgy működik és gyakorol közhatalmi funkciót, hogy létre sem jött. Mellékelten csatolom a törzskönyvi nyilvántartás mai napon hatályos adatait (1. sz. melléklet).

2./ Az OET mint földalatti mozgalom

A nyilvánosság elvének mefelelően az Országos Etikai Tanácsról az Eütv.-en és néhány újságcikken kívül semmilyen információ nem lelhető fel sem az interneten, sem a hivatalos közlönyökben. Nem ismerhetjük meg a szervezet tagjait, elnökét, alapító dokumentumait, SZMSZ-ét stb. Sem az Egészségügyi Minisztérium, sem az ÁNTSZ honlapján nem jelenik meg önállóan, sőt szülő anyja, az Egészségügyi Minisztérium még le is tagadja létét (lásd 2-5. sz. melléklet az EüM honlapja - felügyelt szervek). http://www.eum.hu/miniszterium/intezmenyek/intezmenyek Nem szerepel ezen kívül egyéb közhiteles nyilvántartásokban sem, hogy példának csak az APEH adózói adatbázisát említsem.

3./ Az OET titkára

Mivel az OET SzMSz-ét átlagos földi halandó nem ismerheti meg, nem is tudjuk pontosan, hogy az OET titkárának mi a jogállása, feladata. Az viszont világosan kiderül az Eütv.-ből, hogy nem tagja az etikai tanácsnak. Annak ellenére, hogy az etikai tanácsnak nem tagja, a jelenlegi titkár mégis részt vesz az eljárási cselekményekben, tárgyalásokon vallatja az eljárás alá vont orvost (ld. pl. a 3098/2009. sz. ügy tárgyalási jegyzőkönyvét). Emellett még tudni érdemes, hogy Dr. Nemes Dénes, az OET jelenlegi titkára gyakorló ügyvéd is egyben, holott az ügyvédi törvény szerint a két pozíció összeférhetetlen.

4./ A Rendtartás megalkotása

A Rendtartás (30/2007. EüM rendelet), melynek alapján az etikai bizottságok igen magas szintű jogalkalmazó tevékenységüket folytatják szintén egy igen fényes csillag jogállamunk egén. Valószínűleg az egyetlen olyan rendelet, melynek megalkotására a felhatalmazó törvény úgy adott felhatalmazást, hogy azt lehetetlen volt törvényesen megalkotni.

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. tv. (Ekt.) 35. § (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy "az Országos Etikai Tanács az egészségügyi dolgozókra kiterjedő etikai-fegyelmi szabályzatot legkésőbb 2007. március 31-ig a miniszter elé terjeszti". Ugyanakkor az Eütv. 140/A-E. §-ai, melyek magát az OET-et alapítják meg csak 2007. április 1-jén léptek hatályba. Ebből következően vagy egy még de jure sem létező szerv fogadta el minősített többséggel a Rendtartás tervezetét, vagy nem is az OET alkotta azt meg, illetve elképzelhető, hogy március 31. után alkotta csak meg. Akárhogy is van, törvénybe ütközik, így alkotmányellenes. A legvalószínűbb verzió mégiscsak az, hogy egy nem létező szerv "informálisan" alkotta meg a Rendtartást, hiszen az április 13-án egyeztetve már rajta volt az EüM honlapján (6. sz. melléklet) és ugyanezen a napon ki is ment közigazgatási egyeztetésre. Persze az sem sokat segített volna, ha április 1. után alkotják meg a tervezetet, hiszen maga az OET, de jure a mai napig nem létezik. A vizsgálódáshoz némi támpontot adhat a 7-8. sz. mellékletként csatolt cikk és az alább idézett levélrészlet. Utóbbi vélhetően teljes terjedelmében megszerezhető az Országos Etikai Bizottság irattárából, kelt: 2007. szeptember 10 -én.

Nem kevésbé érdekes a az OET-nek a miniszterhez ugyane tárgykörben 2007. szeptember 24-kelt levele, melyben az OET titkár jogállásának zűrzavarai képeződnek le világosan. Idézet a 6. sz. mellékletből: "Dr. Benoist György, Országos Etikai Tanács tagja szerint a miniszter az új jogszabály kihirdetésével törvényt is sértett, mivel azt minősített többséggel az Országos Etikai Tanácsnak kellett volna elfogadnia. A tárca sajtóosztálya viszont azt közölte, hogy az etikai tanács hónapok óta nem készül el a saját működési rendjével, illetve az etikai eljárási renddel, így nem várhattak tovább. " 2007-07-07 08:41 Forrás: Népszabadság "Az Országos Etikai Tanács lapzártánk után, június 4-én tartja következô ülését;ezen második alkalommal vesz részt a teljes testület. Szabó Sándor szerint ugyanis „a munkát kezdetben rendkívül rosszul szervezte az ÁNTSZ. A helyzet válságos, júniustól ugyanis a rendtartás alapján kellene etikai ügyekben eljárni, és egyes hírek szerint a rendtartás már nyomdában van – anélkül, hogy az Országos Etikai Tanács elfogadta volna. " Medical Tribune 2007. június 7. Idézet a hivatalos levélből: http://giulio.freeblog.hu/files/2010/02/OETLEVEL.jpg



5./ Az etikus jogalkalmazás

A fentebb már említett 3098/2009. sz. ügy tárgyalási jegyzőkönyve és másodfokú határozata egyébként kitűnő példát ad a még meg sem született jogszabály visszaható hatályú alkalmazására, a dilettáns tárgyalásvezetésre, az eljárás alá vont ügyfél félrevezetésére és a bizottsági tagok szakmai hiányosságaira, továbbá érzékelteti az etikai tárgyalások finom és elegáns hangvételét. Tényleg érdemes elolvasni.

Fentiek alapján tehát kérem a T. Egészségügyi Bizottságot, hogy vizsgálja meg az OET működését - különös tekintettel a 2007. évi eseményekre, a kamaráktól átvett ügyek elintézésére -, a Rendtartás megalkotásának a jogszerűségét, továbbá a miniszteri felügyelet gyakorlásának körülményeit.

Tisztelettel:
Dr. Keszthelyi Gyula
háziorvos

TISZTELT OET!

írta Giulio

Kérem, hogy közérdekű adatként legyenek szívesek közzétenni honlapjuk webcímét, azon az Alapító okiratukat, a Szervezeti és Működési Szabályzatukat, valamint azt a dátumot, amikor bejegyzésre kerültek az Államkincstár közhiteles törzskönyvi nyilvántartásába.

Amíg ez nem történik meg, addig leszek szíves levegőnek tekinteni Önöket, és minden hivatalosnak tűnő tevékenységüket is.

Kérem közöljék, hogy dr. Nemes Dénes mikor lett a Tanács tagja.

Törvény szerint ugyanis etikai ügyekben a Tanács jár el. És nem a titkár. Tudjuk, hogy mi egy titkár feladata. Éppen itt keveredik össze jogellenesen az ügyvédi hivatás, és a köztestülethez kapcsolódó összeférhetetlen munkavégzés. A titkár hiába ügyvéd. Ez ehhez a maszekoláshoz nem elég.

Dr. Nemes Dénes azonban saját maga fusizik eljárási cselekményeket, egy állítólagos, soha, senki által nem látott SZMSZ-re hivatkozva, ami azonban ezek szerint jogellenes, mert ha valaki nem tagja a tanácsnak, akkor ilyen jogkört az SZMSZ sem biztosíthat számára.

Szóval, szeretnénk látni az OET közhiteles iratait, vagy azok internetes elérhetőségét megtudni. Éppen két és fél éves késésben vannak a nagy etikusok.:-)

Ezt az egész szemétdombot egyébként a miniszter felügyeli és irányítja, tehát mindez az ő felelősségi körébe is tartozik. Valami halovány jogszerűséget azért imitálhatnának.

Dr. Keszthelyi Gyula
háziorvos