IGNORANCIA BLOG

2012-02-07T19:09:00.000-08:00

Mi lesz veled, otthonszülés?

c2012.02.07. Felicitasz

Majdnem egy éve keresem a választ erre a két kérdésre, egy fél könyvtárat elolvastam már a keresésben, és mégse jutottam sokkal közelebb a válaszokhoz.
Egy évvel ezelőtt azt írtam, nincsenek illúzióim: a kormányrendelet az eleje lesz az igazán küzdelmes szakasznak, nem a vége - erre tőlem telhetően igyekeztem is mindenkit figyelmeztetni -; és Geréb Ágnes ügyét, hiába szeretnénk, nem lehet teljesen távol tartani a magyarországi kórházon kívüli szülészeti ellátásról folytatott eszmecseréktől - erről is sokszor és sok helyen írogattam, hogy a vitát a szakmán kívül az úgynevezett "közvélemény" is a magáénak érzi, és mindenkinek lesz elképzelése arról, hogy "kinek van igaza".
Ugyanakkor, épp mivel a fenti két sarkalatos kérdésben nem voltak illúzióim, nagyon nehezen nyelem le, hogy illúzió volt arra számítani, hogy az igazságszolgáltatás majd igazságot tesz. Még mindig úgy gondolom - de ha tévedek, és van itt jogász, tegyen helyre -, hogy a Geréb Ágnes perében eljáró hatóság feladata az (lett?) volna, hogy a lehető legtöbb tényt összegyűjtse, ezeket a lehető legtöbb szempontból megvizsgáltassa, értékeltesse, átrágja, a szándékokat és tetteket a hatályos törvényekkel összevesse, és a végén ebből majd kijön valami, amit éppen azért lehet "ítéletnek" elfogadni, mert addigra már sokan és sokat agyaltak azon, hogy "mi az igazság"; mi az, amit a köz javára és az egyén okulására büntetni kell, és hogyan lesz aztán ebből előrelépés. Hát elnézést a naivitásért - valószínűleg nem véletlen, hogy apám, aki tényleg a legjobbat akarta nekem, nem tudott arra rávenni, hogy jogot végezzek.
Véleményeztem egyszer egy közvéleménykutató kérdőívet, amelyben három opció közül kellett választani, Geréb Ágnes ügyét 1. elítélem, 2. támogatom 3. nincs véleményem. A kérdőív készítőjének azonnal megírtam, hogy ez a kérdés rosszul van feltéve, én magam e három opció közül nem tudok választani. Bizonyos vonatkozásokban elítélem, más vonatkozásokban támogatom, és nagyonis van véleményem.
Ha akarnék sem tudnék például Geréb Ágnestől "elhatárolódni". Amikor szervezett, biztonságos, normális, elérhető kórházon kívüli szülészeti ellátást akarunk Magyarországnak, akkor ő meg én ugyanazt akarjuk. Lehet, hogy egy sor részkérdésről mást gondolunk, de a célunk közös, tehát a részkérdések vitája már ennek a célnak van alárendelve - na, többek között ezért sem lehet az otthonszülés magyarországi vitájából Geréb Ágnest és az eddigi tevékenységét kiiktatni. A konkrétumok kapcsán felhasználható (felhasználandó) eseti példák igen nagy részét az ő praxisa szolgáltatja, és az érvelés során elkerülhetetlen, hogy e példákra hivatkozzunk, akár pro, akár kontra.
Emellett azért sem tudnék Geréb Ágnestől "elhatárolódni", mert 1. semmi kétségem a jószándéka felől, 2. semmi kétségem a hozzáértése felől, 3. mert maga az ügy fontos, és sokáig ő volt az egyetlen, aki Magyarországon orvosi diplomával elvállalt kórházon kívüli szüléseket, és kell ilyen ember. Ővele magával sohasem találkoztam vagy beszéltem, de rengeteg páciensével igen - azért is használom itt a "páciens" szót, mert sokan egyáltalán nem terhesgondozás-szülés miatt keresték meg őt, hanem valami nőgyógyászati, illetve szexuális problémával, makacs fertőzésekkel stb., és a beszámolóikban visszatérő elem, hogy "x éve jártam már orvostól orvosig, és ő volt az első, aki tényleg kikérdezett a tüneteimről és végig is hallgatott". Jószándék, hozzáértés és odaadással elvégzett munka nélkül senkinek nem lesz több mint tízezer elégedett páciense; nyilván Ranschburg Jenő se a levegőbe beszélt (a Geréb Ágnes igazsága c. írásában), amikor arra hivatkozott, hogy gyerekkora óta ismeri Geréb Ágnest és kevés nála felelősségtudóbb emberrel találkozott; nyilván Feldmár András se véletlenül írt az azóta már alternatív Nobel-díjas Ina May Gaskinnek, hogy a rangos kitüntetés publicitását kihasználva emeljen szót Geréb Ágnes és általában a magyar szülészeti reform előmozdítása érdekében.
Ezzel együtt, én nem kampányoltam Geréb Ágnes felmentéséért, több okból. Eddigi olvasmányaimból az derült ki, hogy Magyarországon sosem volt önszabályozó (bábai) szakmai szervezet, még illegalitásban sem - és ezt részben az ő felelősségének tartom. A saját praxisaikban sokan követték az általa mutatott példát, de az ő végzettsége és szakmai tapasztalata nélkül, felügyeletet gyakorló, figyelmeztetni vagy szankcionálni képes háttértestület nélkül. Azért sem tudtam volna hitelesen küzdeni Geréb Ágnes felmentéséért, mert műhibának tartom az átjárhatatlan légutak miatt megfulladó kisbaba halálát (de a vállelakadásos baba halálát nem), és úgy gondolom, hogy megengedhetetlen, hogy ilyesmi megtörténjen egy olyan szülés során, ahol egészségügyi végzettségű segítő volt jelen. Jogosnak tartottam az ezért kiszabott eltiltást, és erősen kérdésesnek az ezután (szülésznői diplomával) folytatott praxist, a kórházon kívülre elvállalt ikerszülést. Emellett pedig a saját kanadai tapasztalatom tanulságain okulva felelőtlenségnek tartom az összes olyen esetet, ahol egyedül volt jelen mint segítségnyújtó, alaposan leszervezett "mit-csinálunk-ha-baj-lesz" B-terv nélkül.
Vagyis ne, ne mentsék fel csak úgy, mert ahol emberek meghaltak, ott igenis jól meg kell nézni, hogy valaki valóban előre látta-e a tettei lehetséges következményeit, és könnyelműen bízott-e e következmények elmaradásában (ez a gondatlanság egyik definíciója, de továbbra se vagyok jogász, ezért is reménykedtem annyira, hogy akik viszont értenek hozzá, azok komolyan veszik a dolgukat). Ellenben végképp nem tudok mit kezdeni azzal, hogy Geréb Ágnes védőinek érvelését meg se hallgatják. Az igazságszolgáltatástól azt vártam (volna?), hogy korrekt eljárásban kapjunk egy korrekt ítéletet. Ha ehhez másodfokon újra kell értelmezni az eljárást, akkor tegyék azt. De ami végülis történik, az az én számomra teljesen érthetetlen.
Azzal tisztában vagyok, hogy a bíróságnak nem kötelessége orvosi kérdésekben kiműveltnek lenni - de éppen ezért lenne kötelessége alaposan tájékozódni. Ehhez képest az elsőfokú eljárás során beadott orvosszakértői vélemények egy része úgy készült, hogy a szakértő nem kapta meg a teljes dokumentációt, amelyről a véleményét kérték, a szakértői mondatok némelyike pedig művelt laikusként olvasva is kritikán aluli. Úgy gondolom, hogy ha már egyszer Geréb Ágnes vitatott eseteinek idején nem volt ezekre az esetekre vonatkozóan semmilyen magyar szabályozás, akkor az igazságszolgáltatás igenis nézze át a vonatkozó nemzetközi gyakorlatot, és azt a (valós, legális, világszerte elismert, de legalábbis tudomásul vett) szakmai hivatkozási alapot, amelyen keresztül a vádlott a saját praxisa működését is értelmezte.
Lehet persze, hogy aztán ahhoz képest is rá lehetne mutatni rossz döntésekre vagy műhibákra, csak akkor már legalább tudnánk, hogy miről beszélünk, "ikerszülésről"-e vagy "kórházon kívüli ikerszülésről" például - az utóbbi nem illegális, vannak hozzá tartozó szakmai irányelvek, és egy ezek betartásáról vagy be nem tartásáról összeállított szakértői véleménynek az volna a legnagyobb előnye, hogy volna érdemi köze ahhoz, ami a cselekmény során történt, és amivel kapcsolatban most meg kell állapítani, hogy történt-e veszélyeztetés.
A "Free Geréb Ágnes" transzparenseket némileg elnagyolt (ám az eljárási hibák halmozódásával, a saját törvényeinket is semmibe vevő ügymenet előrehaladtával egyre inkább érthetővé váló) követelésnek tartom, ugyanakkor ennek a petíciónak már minden szavával egyetértek; én is igazságot szeretnék, annak szükséges előfeltételéül pedig hosszas töprengést azon, hogy mi történt, miért, minek kellett volna történnie, és aki hibázott, mikor és miben hibázott.
Sokan hivatkoznak arra, hogy Geréb Ágnes azért nem büntethető (nem büntetendő), mert ezzel az erővel egy csomó kórházi orvost is le lehetne csukni, és ha őket nem, akkor Geréb Ágnest se. Én úgy gondolom, hogy a kettős mércét a másik irányba kellene megszüntetni, vagyis, azt nem tartom megoldásnak, hogy ha tulajdonképpen mindenki áthágja itt-ott a szakmai protokollt és mindenki szabályt szeg így vagy úgy, akkor tulajdonképpen csak vélelmezzünk jószándékot, és ne büntessük sehol a szabályszegést. De igen, büntessük. Viszont akkor mindenhol.
Ennek az irányváltásnak már vannak jelei, egyébként, vagyis a folyamat elkezdődött, de hogy mennyire aránytalanul más léptékben, és mennyire későn, azt jól mutatja egyfelől az a felháborodás, amellyel a közvélemény az egykori MÁV-kórházas Herczeg Szabolcs részben már jogerős felmentését fogadta, másfelől pedig az az összekacsintó, megjátszott csodálkozás, amellyel ugyanazon kórház tizenegy orvosának és két szülésznőjének vesztegetési ügyére reagáltunk. Pénzt kértek szülésekért? Hát ez aztán tényleg hallatlan! (A metaforikus kérdést a Dívány-Poronty vonatkozó posztjának egyik kommentelője tette fel, aki nem érti, hogy "és ebben mi a hír". Hát itt tartunk, igen.)
A kórházon kívül szülni akarók száma továbbra is marginális. Ez a legtöbb fejlett államban így van (Kanadában is), de az efféle kis társaságok fontosságát nem egyszerűen a létszámuk jelenti, hanem az általuk megfogalmazott törekvések kihatása a közjóra, legyen szó akár alternatív oktatásról, akár az egyházi esküvői szertartások állami elismertetéséről, akár a homoszexuálisok polgári házasságkötéséről, akár az ökofalvakról, és még sorolhatnám. A legtöbb fejlett állam az ilyen marginális csoportoknak nem "befogni akarja a száját", hanem felhasználja a társadalomjobbító üzeneteiket - nem kell otthon szülni, de ha van rá lehetőség, hogy otthon szüljünk, akkor ez rátereli a figyelmet arra a kérdésre is, hogy miért nem akar kórházba menni aki nem akar, és mit kéne változtatni a kórházi szülészeti modellen ahhoz, hogy lehetőleg senki ne akarjon kórházon kívül szülni. Orvosi szempontból tényleg kockázatosabb, hát eleve ezért van hozzá annyiféle kritérium, hogy ki legyen az a szerencsés kivétel, akinek a számára ez szakmailag is védhető opció. Ugyanakkor ha ez senkinek nem valós opció, akkor nincs a kérdés sem, hogy csakugyan annyira jó-e a jelenlegi kórházi modellünk, hogy nincs mit rajta javítani vagy változtatni.
Már majdnem egy éve hatályba lépett Magyarországon a kórházon kívüli ellátásra vonatkozó szabályozás, de egyelőre még nincs olyan magyarországi bába, aki már kapott volna működési engedélyt. Egyfelől az ismert magyar hivatali jelenetek játszódnak le velük, adja be ezt, hozza be azt, amabból az eredeti kell, nem másolat; már továbbküldtük a felügyeletnek, hogy érti azt, hogy a felügyeletnél még nem kapták meg; hát adja be újra - minket ez nem érdekel, hogy már beadta az eredetit, adjon be belőle még egy eredetit. Elég nehéz így. Másfelől pedig a működési engedély egy anyagi kérdés is: a magyar szabályozás nagyon szigorú, amivel én igazából egyetértek (a transzferfeltételek és a kórházi, biztosítási háttérhálózat teljes hiánya miatt), ugyanakkor el lehet képzelni, mennyibe kerül egy ctg, mennyi fogalma van arról egy magyar biztosítónak, hogy egy bába esetében mekkora összegre érdemes felelősségbiztosítást kötni stb. A valódi, gyakorlati nehézségek sora csak most kezdődik, ezért is írtam egy évvel ezelőtt, hogy a kormányrendelet még nem eredmény; a kormányrendelet egy alapkő, és majd most kell rá a házat felépíteni, ha egyáltalán fel lehet.
Kanadának (Ontario tartománynak) ez húsz évig tartott. Az ottani reformfolyamatokat megelőző-katalizáló bábaper (Gloria Lemay és társa, egy 1985 júliusában meghalt kisbaba miatt; halált okozó veszélyeztetés, az anyának maradandó sérülést okozó veszélyeztetés, és négyrendbeli, engedély nélkül gyakorolt gyógyászati tevékenység vádjával) hat éven át zajlott, és a Kanadai Legfelsőbb Bíróságon ért véget (felmentéssel). Kanadában azóta nem állt bába büntetőbíróság előtt, és a reformok nyomán átalakult szülészeti ellátás miatt már igen jó eséllyel nem is fog.
Geréb Ágnes ügyében pár napon belül (a hírek szerint február 10-én) lesz másodfokú (jogerős) ítélet.

Forrás : http://felicitasz.blog.hu/

Egy komment felicitasz blogjáról:

Egy komment : " A tegnapi napon beszélgettem az egyik szülővel az óvodából. Kiderült, hogy részt vett Dr. Geréb Ágnes által szervezett otthonszülési tanfolyamon. A következő információkat mondta el:

1. Tanfolyamon kell részt venni! (Amit Dr. Geréb Ágnes tart 30 valahány ezer forintért) (5 évvel ezelőtti adat) A férjet (barátot, leendő apukát) is magaddal kell vinni, 2 hét intenzív tanfolyam (agymosás) mindjárt az elején, ahol videókat néznek, hogy könnyű vagy nehéz szülés volt e ill. meghívott vendég elmondja, hogy neki milyen fantasztikus volt, hogy otthon szült és milyen szeretet vette körül stb.

2. A tanfolyam elvégzése alatt folyamatosan mondják, hogy milyen rossz a kórházban, nem maradt még benn gyerek, nagyon sok szteroidot nyomnak beléd, nem törődnek veled, ott is halnak meg gyerekek. Stb.
3. A szülés közeledtével előre illik pénzt adni Dr. Geréb Ágnesnek.
4. Több tucat (nem egy-két db.) nyilatkozatot íratnak alá, hogy minden felelősség a szülőt illeti.
5. Azt táplálják a leendő szülőkbe, hogy ha probléma merül fel szülés közben akkor az pszichés eredetű és valamilyen lelki okra vezethető vissza az anya és a társa (férje, barátja) között.

Hogy miért írom le mind ezt nektek: azért mert Dr. Geréb Ágnes tanult szakember és szándékosan anyagi haszon szerzése céljából megtéveszti azokat az embereket, akik hozzá fordulnak segítségért. Gátlástalan mocskos bűnözőről van szó. Kihasználja, hogy tudatlan és kiszolgáltatott emberektől pénzt tud kiszedni, pénz tud kicsikarni.

Az információt átadó nővel a következőket tette: Mikor telefonáltak neki, hogy beindult a szülés jöjjön akkor a következőket mondta: „Most teli hold van, nagyon sok a szülés. Nem tud jönni.”

A gyermek feje beszorult a szülő csatornába. 24 óra vajúdás után kétségbeesésükben mentőt hívtak, végül is sikerült az orvosoknak megmenteni a gyermeket újraélesztés után. De ki kellett kaparni az anyukát, vagyis a méhét el kellett távolítani. Így soha többet nem tud szülni, ill. saját gyermeke ebben az életében már nem, lesz több. ..."

Egy szülészorvosnő véleménye :

40 év óta vagyok szülész orvos(nő). 40 évvel ezelőtt 100 újszülöttből 4 meghalt szülés alatt és az utána következő 7 napban Magyarországon (perinatális mortalitás). Ma 100 újszülöttből 1 hal meg. (Pedig a "spontán abortusz" felső határa 28 hétről 24 hétre csökkent, tehát nagyobb százaléka van az esendő újszülötteknek!)

Vagyis a kötelező kórházi születés negyedére csökkentette az újszülött halottakat. Ennek nyilván több oka van, de jelentős tényező a gyakorlat! Hogy tud dönteni egy anya, vagy család arról, hogy mi jó a magzatnak, aki első gyermekét akarja világra hozni? Csak a DIVAT befolyásolja döntését, meg a Gerő és őt támogatók általi agymosás! Nem tud számolni a gyermekét és őt magát fenyegető veszélyekkel. Még ha hallott vagy olvasott is róla, általános emberi tulajdonság: "ugyan miért érne engem?"

De az a szülész orvos, aki éveket töltött a szülőszobán, emlékezetéből azonnal felidézi a fenyegető veszélyeket is, és a császáros műtőtől rendszerint egy ajtó választja el, nem minimum 10 kilométerek, mentőre várakozás és csúcsforgalom!

Gács főorvos felsorolt egy csomó azonnal kialakuló veszélyhelyzetet. Ezt még azok a kollégák se tudják úgy elképzelni, akik nem éltek a szülőszobán, mint mi, akik életünk nagyobb részét ott töltöttük! Hogy tudná elképzelni egy laikus 18 vagy 28 éves fiatal hölgy, akinek csak a "jogait" emlegetik? Hogy tud ő e kérdésben objektíven, felelősen "dönteni"? Sehogy.

Emlékszem kezdő orvos koromból egy nőre, akit a mentők terminusban, közepes vérzéssel, fájásokkal hoztak be. Amíg az ügyeletes fiatal szakorvos megvizsgálta, én, a gyakornok elkezdtem kérdezni az anamnézisét. A mondat közepén elhallgatott, odanéztem, és láttam, hogy karvastagságban dől a vér belőle, elvesztette eszméletét. Placenta praevia volt, az ügyeletvezető kolléga, aki maga se rendelkezett csak 5 éves gyakorlattal, ujjait belemélyesztette vizsgálat közben az elől fekvő lepénybe. Dupla kesztyűs császármetszés az anya életét megmentette, a 3 és fél kilós magzat viszont olyan kivérzett állapotba került, hogy nem élt, mire kivettük és nem lehetett feléleszteni se a 3 és fél kg-os újszülöttet! Ha ezt ott hon észleli egy bába: mi lett volna a vége? (Mikor később én találkoztam egy placenta praeviával, előzetes transzfúzió előszészítése, infúzió bekötése után végeztem a nagyon óvatos vizsgálatot, és szövődmény nélkül tudtuk megoperálni az anyát, világra segíteni magzatát. Ez az emlék, a gyakorlat hatása!)

Másik emlékezetes eset. Terminusban megemelte magát az anya. Ultrahang még nem volt, viharos, hypertóniás fájástevékenységgel hozta be a mentő. Egy darabig még megfigyeltük, próbáltuk gyógyszeresen csökkenteni a fájás intenzitását, nem sikerült, végül császármetszéssel kiemeltük a halott magzatot : teljes lepényleválás volt. Otthon obszerválgatva bekövetkezhetett volna a méhrepedés!

Emlékezetes az a szülés is, akinek kb 10 liter vért transzfundáltam egész éjszaka, 4 vénájába, közvetlenül a szülés után, és sikerült megmenteni a méhét a súlyos atónia ellenére.

Az unokahúgom második gyermeke faros volt, burokrepedéskor előesett a köldökzsinór. Négykézláb helyzetben rohantak vele a műtőbe, miközben az ügyeletes orvos eltartotta a fart a medence bemenettől, hogy a műtő előkészüléséig meg ne fulladjon a baba.

Lehet, hogy ritkák e szövődmények, de azon anyák számára 100%, akik ebbe a helyzetbe kerültek!!!

A szülés maga nem betegség, de e kóros állapotok betegségek, és a múlt század első felében legtöbb gyermek otthon született, és az anyák jelentős része bele is halt!!! Ez hiányzik a mai nőknek? Fiatal korom szörnyű emlékei azok a filmek, ahol a szülést úgy ábrázolták, hogy egy ajtó mögött sikoltozott egy nő, aztán felsírt a gyermek, majd belépve a szobába, az ágyon feküdt a halott anya! Akkoriban rettegtem a szüléstől, mert azt hittem, első szülésemben, 20 éves koromban meg fogok halni! A kórházban töltött évek alatt jöttem rá, hogy nem így kell lennie!

Nemcsak orvos vagyok, hanem anya is! 37 és 40 évesen szültem gyermekeimet. Az első szülésem életem egyik legszebb perce volt: azt mondtam utána: minden nap megszülnék egy gyereket, hogy megmutassam: hogyan kell szülni! A második gyermekem koraszülött volt, bár elég jó súllyal, de vagy meghalt volna, vagy szellemi károsodott lenne, ha nem a kórházban jön világra, ahol azonnal éleszteni kellett.

Nem igaz, hogy szülés közben az szükséges, hogy otthoni csend és nyugalom vegye körül az anyát és újszülöttet! Az élet biztonsága a legfontosabb! Geréb Ágnest én egy lelkiismeretlen kalandornak tartom, aki "harcával" veszélyezteti emberek életét, egészségét! És az se igaz, hogy ezt ingyen teszi: nekem mondták nők, hogy hány százezer forintot kér ezért a "humánus" cselekedetéért! Ha az egészségügyi kormányzat lazít az eddigi állásponton, akkor részt vállal ebben a lelkiismeretlenségben!!!

Elég idióta lehetett, aki ezt a "Gyöngéd születést" írta! Szegény újszülött, aki a gyengéd ringatózásból, amit a kihordás 9 hónapja alatt érzett, "brutális préselődés után kikerül a világba"! Hát ebben a brutalitásban a Jó Isten is vétkes, hiszen Ő rendelte el, hogy azon a szűk csatornán olyan brutálisan préselődjön ki szegény, mivel általában a fejének is meg kell nyúlnia, hogy kiférjen (ezért hosszú a feje a születés után, ellentétben a császáros babákkal).

Aztán azért is sajnálni kell szegény újszülöttet, mert ha nem vesz lélegzetet, bőringerekkel kényszerítjük rá mi, gonosz nőgyógyászok, hogy ne szenvedjen oxigén hiányban agyi károsodást! Aztán ha a gyengéd születés után megáll a szíve is, mégis csak ráfanyalodnak Geréb Ágnes és követői, hogy a mentőorvos beavatkozását kérjék! ... Majd az idő dönti el, hogy az a késedelem, amit addig átélt a baba, milyen agyi károsodáshoz vezetett nála!... De ő boldog, kisimult arccal mehetett volna a sírba, (ha éppen nem tud leinteni egy mentőt az apukája,) mert nem kórházban kellett megszületnie, hála anyukájának és GÁ-nek !

Még annyit, hogy az én kis unokám, aki a Női Klinikán született, 120 perces kitolási szakot követően, 15 perccel világra jötte után milyen békés, kisimult arccal nézett a világba - ezt rendelőm falán bárki megszemlélheti!

Szóval sok hülyeséggel sikerül elérni a tapasztalatlan nők agymosását!

Egy szülészorvos véleménye :

Máté Nóra kérésére közzéteszem a tegnapi hozzászólásomra írt válaszát:

"Tisztelt Dr. Gács Ernő!

Először is néhány pontosítást tennék a tények tisztázása végett, megkérem, hogy tegye fel ezt oda ahol ezt az üzenetet közzétette, vagy küldje el a linket, hol lehet hozzászólni, mert nekem most nincs kapacitásom ezután nyomozni.

1. Nem Geréb Ágnes pártfogóinak csapata vagyunk, hanem a Mindenszülésért Mozgalom, tehát a kórházi és a kórházon kívüli szülészeti ellátás jobbá tételéért tevékenykedünk. Véleményünk szerint nagyon fontos a két rendszer, a kórházi és a kórházon kívüli ellátórendszer közötti átjárhatóság biztosítása. A kórházon kívüli szülészeti ellátás szabályozásával egyidejűleg a kórházi szülészet átalakítására is szükség van, ezt az álláspontot képviseltük 2008-2009-ben a Medgyaszai Melinda akkori egészségügyi szakállamtitkár vezette otthonszülés jogi szabályozásáról folytatott egyeztetéseken. A beadott koncepciónk és a tárgyalási folyamat összefoglalója megtalálható honlapunkon:
http://www.mindenszules.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=50%3Ajogi-koncepcio&catid=47%3Abeszamolok&Itemid=71

2. A 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen programsorozatot nem csak mi szervezzük, ez nemzetközi rendezvény, amelyet világszerte nov. 25. és dec. 10. között rendeznek meg minden évben. Magyarországon 9 éve rendezik ezt meg. A programsorozat honlapja: http://16akcionap.org/ itt olvasható a szervezők listája.

3. Természetesen az otthonszüléshez kapcsolódó tájékoztatók és nyilatkozatok is nyilvánosak kell, hogy legyenek, amint legálissá válik a bábák működése. Jelenleg nem az, korábban is hatósági attrocitásoknak voltak kitéve, most börtönbe vetik őket. Ilyen feltételek mellett nem elvárható, hogy bárki nyilvánosan felvállalja ezirányú tevékenységét, a nyilatkozatok közzététele pedig ezzel járna együtt.

4. A baba-barát szülészetekkel kapcsolatban teljesen igaza van, nem töltöttük fel tartalommal, csak a honlap tervezésekor felvettünk egy ilyen menüpontot. Most leszedtem, majd ha megtöltjük tartalommal, visszatesszük.
Az anya-bababarát kezdeményezés egy másik szervezethez kapcsolódik:
https://sites.google.com/site/anyaesbaba/

Tisztelettel:
Máté Nóra"

Dr. Gács Ernő válasza :
2010. nov. 30.

Elnézést kérek mindenkitől, akinek elege van a témából, de úgy gondolom, történt valami olyasmi amit nem hagyhatok szó nélkül, ha már annyit foglalkoztunk az otthonszüléssel, illetve ennek eszement, Geréb féle verziójával.

Konkrétan arról van szó, hogy Geréb Ágnes pártfogói Máté Nóra vezetésével (www.mindenszules.hu) meghirdettek egy akciósorozatot, amelynek címe: "16 akciónap a nők elleni erőszak ellen". Ezen akciónapok keretén belül vannak meghirdetve programok, amelyek a jelenlegi magyar szülészeti ellátásról szólnak. Ezzel egyértelművé tették álláspontjukat, miszerint a jelenlegi magyarországi intézeti szülészeti ellátás nem más, mint a nők elleni erőszak egyik megnyilvánulása.

Ez az állásfoglalás akár a rosszindulatú rágalmazás fogalmát is kimerítheti, de nem szeretnék messzire menni, pusztán a magam részéről szeretném kifejezni mélységes felháborodásomat a becsületesen dolgozó, a várandósok és újszülöttjeik érdekében igen komoly áldozatokat hozó szülészorvosok, szülésznők, védőnők, gyéb egészségügyi dolgozók érdekében, védelmében.

Máté Nóra ombudsmani állásfoglalás kíséretében egy hónapja erőszakosan ostromolja a szülészeti intézményeket, hogy a szülészeti ellátással kapcsolatos dokumentumaikat küldjék meg számára és/vagy hozzák nyilvánosságra intézetük honlapján, mivel azok közérdekű dokumentumoknak vélelmeztettek az ombudsman által.

A már említett honlapon (www.mindenszules.hu) létrehoztak egy listát, amelyen 79 szülészeti intézmény szerepel és itt lehet elvileg megtekinteni a szóban forgó tájékoztatókat, nyilatkozatokat. Idáig persze nem érdekes a dolog, érdekessé onnantól válik, hogy észrevesszük, miszerint a napvilág születésház nem szerepel a listán, így a szerintük nők elleni erőszaktól mentes szüléssel kapcsolatos dokumentumok elérését nem tartották szükségesnek. De ne legyünk kicsinyesek, keressük meg a napvilág születésház honlapját és csodák-csodája itt sem találunk ilyetén dokumentumokat. Vannak ugyan hivatkozások ilyesmire, de ha rákattintunk, viszakerülünk az eredeti oldalra mindenféle tájékoztató és nyilatkozat tanulságos olvashatósága helyett.

Van még egy érdekes dolog a már említett honlapon: céljaik között említik az anya-baba barát szemlélettel működő szülészeti ellátást. Hivatalosan anya-barát kórházak még nincsenek Magyarországon, de baba-barát intézmények már hivatalosan is vannak. A baba-barát kórházaknak nagyon komoly feltételeknek kell megfelelniük, ezek jó része olyan, ami "a nők elleni erőszak ellen" van. Érdekes módon a honlapon, habár menüpont erre vonatkozóan létezik, de erre kattintva üres oldalra bukkanunk, amely egyrészt igen sértő az ekként működő intézmények számára, másrészt és ez a fontosabb(!) hamisan tájékoztatja a honlap látogatóit - azt sugallva, hogy Magyarországon nem is léteznek ilyen szülészeti intézmények.

Végezetül ismételten és hangsúlyozottan szeretném kifejezni azon véleményemet, hogy aki a jelenlegi magyarországi szülészeti ellátást (minden hibája ellenére) a nők elleni erőszaknak vélelmezi, az olyan fokban elfogult, hogy érdemi tárgyalásra képtelen.
Magam egy városi kórház szülészeti osztályának vezetője vagyok, tehát egy kis ember az ország vezető szülészei között, így vártam, hogy valamelyik nagy emberünk megszólal a kérdésben. Nem tették, legalábbis a Webdoki ezen kérdéssel foglakozó fórumain nem. Lehet, hogy nem olvassák (nagyon rosszul teszik), lehet, hogy érdektelenségből (ha így van azt még rosszabbul teszik). Tekintettel arra, hogy már több címmel is felkerült a kérdés ide, szeretnék néhány gondolatot megosztani az itteni fórumokat olvasókkal. Nézzük a legfontosabb momentumokat:

1. „A várandósság nem betegség, hanem a női élet egyik legboldogabb élettani állapota.”

Valóban igaz, szerencsére az esetek legnagyobb részében. (Ha ez valóban így lenne minden esetben, akkor nem halna meg annyi magzat és annyi anya a világ minden részén). Tudni kell azonban, hogy a várandósság egy kicsit alattomos állapot. A legnagyobb másállapoti jólétben percek alatt kialakulhat életveszélyes állapot, esetenként csak a magzat, csak az anya, vagy mindkettő állapotát életveszélybe hozva. Csak példák a várandósság különböző időszakából (amelyeket nem igazán, nem mindíg lehet előzményi adatok alapján előre látni, és a legcsodálatosabb felkészítő tanfolyamokkal is csak részben megelőzhetők):
vetélés igen erős vérzéssel, akár véralvadási zavarral;
méhen belüli fertőzés (akár órák alatt kialakuló anyai vérmérgezéses állapottal);
köldökzsinór-előesés (perceken belül műtéti megoldást igényel);
idő előtti lepényleválás (perceken belül műtéti megoldást igényel);
terhességi görcsroham (intenzív osztályos ellátást igényelhet);
terhességben hirtelen kialakuló súlyos véralvadási és/vagy májműködési zavarok (intenzív osztályos ellátást igényelhet);
szülés során meghúzódó valódi köldökzsinór-csomó, vagy szorosan (egyszer vagy többszörösen) a magzatra tekeredő köldökzsinór, amely a fájások hatására megszorul (perceken belül műtéti megoldást igényel);
a hüvelyi szülést lehetetlenné tevő, a magzat életét veszélyeztető, a szülés során (akár az utolsó percekben) kialakult magzati tartási, beilleszkedési rendellenesség (perceken belül műtéti megoldást igényelhet);
…és mindezek a teljesség igénye nélkül.

2. „Kórházban is előfordulnak szövődmények, illetve ott is előfordul magzati halálozás.”

Igen, valóban így van, de nem azon esetekben amelyek egyébként egy szigorú válogatási kritérium alapján „otthonszülésre” alkalmasak lennének. Ha ilyen esetben is előfordul, akkor az adott kórházi ellátás súlyos szakmai mulasztásának eredménye és nem azt jelenti, hogy a két lehetőség egyenlő esélyeket ad. Nem lehet összehasonlítani a halálozási mutatókat a két ellátási forma között.

3. „Mindenkinek joga meghatározni, hogy milyen körülmények között, hol kíván szülni.”

Valóban így van, alapvetően joga mindezt meghatározni. Kérdés, hogy bizonyos jogokkal milyen körülmények között lehet, illetve érdemes élni, milyen információk birtokában várható el valakitől, hogy érdemben, felelősséggel éljen alapvető jogaival. A legfontosabb a kérdésben, hogy milyen jogai vannak a döntéshozó családnak születendő gyermekével kapcsolatban, joguk van-e elvenni újszülöttjüktől a legrosszabb esetben is 20-30 percre elérhető műtőt, az inkubátort, az időben rendelkezésre álló lélegeztető gépet, gyógyszereket, stb. Az „otthonszülést” preferálók igazi felelőssége nem is elsősorban a szülés konkrét idejében, hanem az előzetes felvilágosításban, az oda vezető úton rejlik. Akkor lehetne elfogadni az „otthonszülés” választását, ha a várandós minimum fél évet eltöltene egy szülészeti intézményben és tapasztalná, hogy néhány perc alatt mekkora baj lehet az elvileg – és bármilyen kritérium alapján kiválasztott – problémamentes esetekben is.

Minden lelkiismeretes szülész, szülésznő számára – a világ legtermészetesebbnek és szövődmény-mentesebbnek induló, zajló szülése egy olyan stressz-helyzet, amelyben tudjuk, hogy bármelyik pillanatban kialakulhat olyan veszélyállapot, amelyben akár 1-2 percben kell dönteni és intézkedni, hogy anya és magzata egészségesen kerüljön ki mindebből.

Mindezt a szülészeti orvosi ellátás túllihegése nélkül állítom, tudomásul véve, hogy a szülések legalább 75-80 %-a orvosi beavatkozás nélkül is szövődménymentesen lezajlana, de ki mondja meg, hogy ki kerül a másik csoportba?

Dr. Gács Ernő
Dombóvári Baba-barát kórház
osztályvezető főorvosa

2012-02-07T05:02:00.000-08:00

NE BONYOLÍTSUK

12-02-08 - írta Giulio történésze

Ugrai Tamás logikus levezetése gyengeelméjűeknek. ÁNTSZ! Önkormányzatok! Figyelem!

-----------------------------------------------------------------------------------------

Képzeljetek el egy pszichodrámát: kaptok egy szerepet eljátszásra. Te vagy a kistérségi ÁNTSZ főorvos. Januártól minden háziorvosodnak kell nyitnod egy dossziét, amiben két hatósági iratnak kell lenni:

1) Területi ellátási KÖTELEZETTSÉG, ami egyoldalú jognyilatkozat (Ptk. 199.§.) a személyre szóló törvényi (hatósági) utasítás, az ÁNTSZ részéről

Ez a praxis jog engedély, ami azért kötelezettség, - ha valaki még mindig nem tudná – mert a Vhr. 11.§ értelmében addig kell betegadatot kezelned, ameddig tovább nem adtad, el nem idegenítetted ezt a kötelezettséget.

Ez teljesen független attól, hogy milyen a viszonyod az önkormányzattal, mit vizualizál az önkormányzat, mint a Tardi újságban. Ez az újságcikk a jogi tájékozatlanság bűnlajstroma, jó lesz a bíróságra! Miért? Elsősorban azért, mert tulajdonjogot sért (ez a bírói felfüggesztési végzés egyik súlyos hiányossága). A Tardi újságcikk ezért nem más, mint egy jogsértési nyilatkozat. Ráadásul teljes meggyőződéssel! A jegyzőt elküldték a faluból, mikor ez született, vagy Ő írta? Mindenesetre egy jogilag halott „magzat” jött világra. Anyja sincs, mert nélkülözi a jogi hátteret: sürgősen temetni kell, nem táplálható!

Az önkormányzati jog félreértelmezés lényege a 28/2006-os és a 63/2006-os ABH. alapja, vagyis az egészségügyi alapellátási és a területi ellátási kötelezettség jogkör konkurencia jogrend, ezáltal Alaptörvény ellenessége. Továbbá az, hogy a praxis folyamatosan betöltött, így a Vhr. 2.§.(1bb) kötelezi az önkormányzatot arra, hogy az önálló orvosi tevékenységre törvényileg kötelezettel biztosítsa az egészségügyi alapellátási kötelezettség nyújtáson BELÜL a folyamatos területi ellátást. A folyamatos ellátás – láttuk - a tulajdonjog gyakorlása. A tulajdonjog pedig – bármilyen is az – kötelezően önkormányzati védelem alatt áll!

2) Területi ellátási ENGEDÉLY, a személyre szóló területi ellátási törvényi (hatósági) kötelezettséghez kell a vállalkozásnak, mert a praxisműködtető az egészségügyi szolgáltató.

Vagyis a törvényi kötelezettséget és a helyi határozatban foglalt engedélyt ugyanaz a kistérségi ÁNTSZ főorvos írja januártól alá. A joggyakorlás tehát ÁNTSZ által előírt törvényi kötelezettség, nem önkormányzati zsebszerződés függő. Ez a zsebszerződés, mint joggyakorlási feltétel, be sem kerülhet az ÁNTSZ-es dossziéba!

A „feladat” zavartalan ellátását az ÁNTSZ-es engedélyek szabályozzák, engedélyeztetési okdalról. Az önkormányzat ebből ki van zárva. Mindaddig nem változtathatja meg a most már praxisjog engedélyt felügyelő kistérségi főorvos a jogtulajdonos vállalkozásának működési engedély címzettjét, ameddig a folyamatos adatkezelési kötelezettség (tulajdonjog) nem kerül elidegenítésre. Így végtelenül egyszerű a képlet: kinyitja a főorvos a dossziét, és pl. baloldalon van a személyre szóló törvényi kötelezettség (praxisjog), ezért jobboldalon csak és KIZÁRÓLAG a jogtulajdonos vállalkozásának kiadott működési engedély létezhet jogérvényesen.

Ezt a kérésemet már 2010. augusztusában, érthető levezetés formájában Dr. Szél Réka győri jogásznőn keresztül Dr. Paller Judit asztalára juttattam. Láthatóan csak másfél év múlva került bevezetésre. Elküldöm Giuliónak, és kérem, hogy tegye fel Számotokra link formájában.
Tegnap feltettem, hogy a 28/2006-os ABH-ból levezethetően miért nem köthető jogvásárláskor feladat ellátási szerződés, ma felteszem, hogy rendelő és eszközhasználati szerződést viszont miért kötelessége kötnie és folyamatosan fenntartania az önkormányzatnak a kétlábú területi ellátásra kötelezettjével, a jog tulajdonossal.

Mindezek fényében a Tardi önkormányzat viselkedése – és minden így viselkedő önkormányzaté az országban – olyan, mint a kisiskolás gyerekeké, akik a WC-ben titokban dohányoznak: tudják, hogy tilos, mégis teszik. Persze az is lehet, hogy az önkormányzat nem is tudja, hogy tilosban jár, mert nem csak az ABH-kat nem olvasták el, vagy nem értették meg, hanem a 2006 novemberi, minden Önkormányzat részére központilag kiküldött Önkormányzati Tájékoztatót, ami a szerződésbontás és ezzel összefüggésben a betöltetlenné nyilvánítás törvényellenességére hívta fel minden önkormányzat figyelmét „Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései” címmel. Ezzel a jogi partneri viszonyból saját magát zárta ki az önkormányzat.

Az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontjában a kormánynak adott felhatalmazás nem terjedt ki arra, hogy a törvény szabályozási

módjától eltérjen. A Vhr. támadott szabálya az Öotv. koncepciójától eltérően a működtetési jog megszerzésének feltételévé tette egy

adott önkormányzat előzetes döntését. Az Öotv. szabályozásától való ilyen eltérés a felhatalmazás keretein való túllépést jelent, és

ezért sérti a jogállamiság elvét. Ezért az Alkotmánybíróság a Vhr. 4. § (3) bekezdése d) pontjának alkotmányellenességét megállapítot-ta, és ezt a rendelkezést megsemmisítette.

"Az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontjában a kormánynak adott felhatalmazás nem terjedt ki arra, hogy a törvény szabályozási módjától eltérjen. A Vhr. támadott szabálya az Öotv. koncepciójától eltérően a működtetési jog megszerzésének feltételévé tette egy adott önkormányzat előzetes döntését.

Az Öotv. szabályozásától való ilyen eltérés a felhatalmazás keretein való túllépést jelent, és ezért sérti a jogállamiság elvét.

Ezért az Alkotmánybíróság a Vhr. 4. § (3) bekezdése d) pontjának alkotmányellenességét megállapította, és ezt a rendelkezést megsemmisítette."

Összefoglalva: Tardon, az önkormányzat súlyosan beleütközött a jogrendbe, és januártól egyedül maradt, mert a kistérségi ÁNTSZ most már nem „falazhat” neki.

Bízom benne, hogy érthető mindenki számára, aki ezt olvasta!

Dr. Ugrai Tamás

KITŐL/MITŐL FÉL AZ ÁNTSZ?

12-02-07 - írta Giulio történésze

Dr. Ugrai Tamástól félnek a legjobban.

Hogy miért? Olvassátok:

Az OEP finanszírozás a tulajdonjogunk tartalma. Itt kezdődik a skizofrénia az OEP - önkormányzat részéről: a szerződés a tulajdonjog gyakorlására, ezzel lealacsonyítva 12 éve megbízási jogviszonyra a tulajdonjog gyakorlást.

Követhető, igaz? Írjam tovább, vagy már kitaláltátok, hogy hova akarok kilyukadni?
Írom tovább!

A skizofrén agyúak kitalálták, hogy a finanszírozást úgy tudják megszerezni (persze jogellenesen) tőlünk, ha beszervezik a kistérségi ÁNTSZ-t, akinek ugyan semmi köze nincsen a személyre szóló törvényi kötelezettséghez, mert azzal, hogy visszavonja a vállalkozás működési engedélyét, a jogengedély alapján a betegellátási, ezzel együtt az adatkezelési kötelezettség továbbra is kizárólagos.

Ezzel az akadályoztatással elköveti az első, a betegek életét közvetlenül veszélyeztető jogsértést. Miért? Mert mi van akkor, ha az orvos, betartva az Adatvédelmi Törvényt, nem adja oda a tulajdonjogát birtokló adatokat, és bíróságra kerül az ügy?

Az önkormányzat, mint Tardon hajtogatja, hogy Ő az egészségügyi alapellátásért felelős, de tagadja, pontosabban nem érti, hogy ezt csak a háziorvosi körzetének a két lábon járó TEK tulajdonosával valósíthatja meg.

Vagyis ott vonyít a bíróságon, hogy Ő nem érti az összefüggést. Azt, hogy erről annak idején határozatot hoztak, és ennek értelmében átadták a TEK-et, amihez 2000-től tulajdonjogot kapcsolt az Öotv. vagyis a TEK jogkört végleg elveszítették.

Helyette biztonságot kaptak a személyi feltételt illetően, hogy ameddig eladható a praxis, addig mindig lesz orvosuk. De ezt ők nem értik, mert a pöffeszkedésüket akadályozza. Az egészségügyi alapellátási kötelezettség biztosítása azonban ugyanúgy a kötelezettségük maradt.

A mindenkori TEK tulajdonossal a praxis folyamatosan betöltött.

Ergo: életveszélyes jogsértést, ezzel bűncselekményt követ el az az önkormányzat, amelyik a praxisa személyhez és tulajdonhoz kötött TEK-jét önkényesen megtagadja (kirúgja)!

A kirúgást ráadásul pont az egészségügyi alapellátási törvényi kötelezettség tiltja az önkormányzatnak.

Érthető? Az ÁNTSZ-nek biztosan nem, mert az engedély kiadásakor az önkormányzatnak, ilyenkor azt képzeli, hogy engedélyezhet területi ellátást a TEK jogkör nélküli önkormányzatnak. Vagyis az engedély jogilag érvénytelen, semmis!

Két lehetőség van:

1) senki nem ért semmit (önkorm. - ÁNTSZ). Ez esetben alkalmatlanok közigazgatni.

2) pontosan tudják, hogy mit csinálnak és hogy miért. Miért? Azért, mert az ÁNTSZ engedély a "kupon" a finanszírozási szerződéshez, a háziorvos vagyonfosztásához.

Kíváncsi lennék, írjátok ide ki melyikre tippel! Ha önkormányzat, ÁNTSZ is olvassa, tippelhet Ő is, de jelezze zárójelbe, hogy Ő az! Vajon hányan vallanak színt?

TETEMRE HÍVÁS
12-02-07 - írta Giulio történésze

Éger, állj most elő, vedd le a süveged

Hadd süsse a nap galambőz fejedet...

Magyar orvosok, kamarai tagok egy csoportja írásban fordult Éger István majdnem elnökhöz, hogy mi az oka annak, hogy a Tardon folyó orvosirtásban a MOK az önkormányzat, és nem az orvos oldalán vesz részt a küzdelemben.

A kamara érdekvédelmi kötelezettségei közé tartozna az alaptalanul vádolt és üldözött orvos segítése, ehelyett a kamara maga is részt vesz az üldözésben, kreált etikai eljárások formájában, ami ugye árulás, és súlyos köztestületi kötelezettségszegés.

Giulio tehát védelem helyett támadásokat kap a testülettől.

Amennyiben lesz válasz a megkeresésre, azt nyilvánosságra hozzuk.

SAJTÓSZAKADTSÁG TARDON
12-02-07 - írta Giulio történésze

12 komment

Hetek óta készen van a Tardi Hírek legutolsó száma, amely két teljes oldalon keresztül a Giulio jelenséggel foglalkozik kizárólagos polgármesteri agygörcs formájában.

Giulio természetesen nem szólalhat meg az önkormányzat lapjában.

Az írás kiváló lehetőség Gál János mentális állapotának felmérésére, a háziorvosról semmi lényegeset nem mond, de azt nagyon tökösen.:-)

Gál János fél. Joggal.

A probléma az, hogy annyira fél, hogy nem is meri feltenni az internetre ezt a számot, pedig az újságot kötelező nyilvánosan, elektronikus formában is hozzáférhetővé tenni. Pénteken kihordták a faluban, de már megbánták, szerintem.

A lakosok egy része felháborodott a dolgozaton, mások röhögtek a polgármesteren, megint mások azon hüledeztek, hogy hogyan is került ez az ember bárhol is vezető pozícióba.:-)

Giulio pedig berakta a bizonyítékok közé, ahová kiválóan passzol a most folyamatban lévő egyik-másik nyomozáshoz. És még később is jó lehet majd...

Figyeljétek a linket, hátha kiteszik. Bár nem hiszem. De hátha mégis. IGEN IGEN, FENT VAN.:-)))

Tardi Hírek

Egy jogismerő olvasó megjegyzése:

"A cikkben ez a legjobb mondat: "Tehát látható, hogy jogilag a helyzet tiszta és világos."
:))))))

2012-02-04T03:54:00.000-08:00

AZ IDIÓTA SZERZŐDÉS ETALONJA

12-02-04 - írta Giulio történésze
9 komment

Hogy fest egy olyan MEGÁLLAPODÁS, ami az 1996-os állapotok másolata, és egy büdös szó nincs benne a praxisjogról, mint hatályos irányító elvről, valamint arról, hogy kit is helyettesít éppen ez a hölgy, aki ezt volt olyan okos aláírni...polgármesterrel és jegyzővel együtt.

Giuliot nem, pedig övé a praxisjog...Nem vette meg, tőle nem kapott megbízást helyettesítésre. Szóval akkor kit? A jegyzőt? A polgármestert? A baktert? A sarki madamot?

Praxisjog= TEK. Ha pedig a TEK Giulio, az önkormányzat nem köthet senkivel szerződést területi ellátási kötelezettséggel. Az ÁNTSZ nem engedélyezheti, az OEP nem finanszírozhatja. De megteszik, méghozzá röhögve, és tudatosan csalva.

Nézzétek meg jól, mert ilyenekre ad ki de facto hamis közokiratokat, működési engedélyeket tömegével néhány korrupt ÁNTSZ.:-)

Heti 3x3, 9 órára, folyamatos és személyes ellátásként. Az OEP meg megfinanszírozza. Kész a süti. Mindegyik csal, de kevesen buknak ekkorát.

Gyakorlatilag egyetlen szabályos eleme sincs ennek a szövegnek, és ez senkinek nem tűnt fel az aláírók közül.

A tiszaújvárosi ÁNTSZ meg a doktornő szerint állítólag már le volt "zsírozva". Vajon mit használtak zsírként? És azt tudták-e, hogy a lezsírozott orvos már fel van jelentve közokirat hamisításért? Az OEP is, kérdezem? Őket hogy kell megkenni? Olajjal?

A helyzet az, hogy itt éppen lopnak. Mégpedig Giulio praxisjogát lopják kalákában.:-)

Gyerekek, ebből lesz akkora botrány...:-)

PRO MEMORIA
Az ÁNTSZ működési engedélyről

a) A működtetési tulajdonjog: „a feladattal érintett” /Vhr. 2.§.(1a)/, „települési önkormányzat rendeletében - a 71/2002 (IV. 12.) Kormány Rendelet 1.§.(1) utasítás által - meghatározott háziorvosi körzet” /Öotv. 2.§.(2)/ egészségügyi szolgálatának vagyonértékű betegellátási tulajdonjoga /az Öotv. 1.§.(2)’a’ ’c’, és 2.§.(3) értelmében/.
b) A tulajdonjog gyakorlása nem más, mint az önálló orvosi tevékenység nyújtás, a TEK: személyhez /Öotv. 2.§.(1), és az önkormányzat háziorvosi szolgálatához /Öotv. 2.§. (2)/ kötődik. A jog gyakorlása az adott praxisban kizárólagos, mert „A működtetési jog bérbe, haszonbérbe nem adható és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető” /Öotv. 2.§.(9)/. Folyamatos /Öotv. 2.§.(3)/, és személyes kötele-zettséggel /Vhr. 8.§.’d’/, működtetési engedély visszavonás terhe mellett /Vhr. 5.§.’b’/.

c) Az ÁNTSZ engedélyről: elválaszthatatlan tartozéka a működtetési jognak, mert
 Az önkormányzat egészségügyi alapellátás nyújtásának egyik feltétele.
 A háziorvosi szolgálat, működtetési jog mellett is csak ÁNTSZ működési engedéllyel működhet, ezért kötelezett az ÁNTSZ ezt kiadni, és kizárólag a TEK tulajdonosnak!
 Érvényessége ugyanis kizárólag a működtetőnek szól, a 96/2003-as Kormány Rendelet 3.§.(1) értelmében, bárki másnak címzi esetleg tévesen az ÁNTSZ.
 Működtetési jog jelenlétében a fenntartó önkormányzatnak nincs TEK-je, és nincs személyi feltétele sem! Csupán egy rendelője van, amiben biztosítatnia kell a TEK tulajdonossal a TEK-et. Így számára az engedély érvénytelen, az említett Kormány R., valamint az Öotv. 1.§.(2a, 2c), 2.§.(1-3, 9), a Vhr. 12.§.(1), és a 14.§.(1) értelmében.
 De az Önkormányzati törvény 8.§.(1, 4) szakaszok értelmében is köteles kiadni az ÁNTSZ a mindenkori működtetőnek, mert az önkormányzatnak folyamatosan biztosítania kell az alapellátást TEK-el, következésképpen a „feladat” ellátásra jogosulttal, a Vhr. 2.§.(1a) szakasz értelmében.
 Csak a tárgyi és személyi feltételek megléte esetén engedélyezheti az egészségügyi szolgáltatás nyújtást az ÁNTSZ a területi ellátás kötelezettnek.
 Ezért az önkormányzatnak rendelő és eszközhasználati szerződéskötési és ezt folyamatában fenntartó kötelezettsége van a működtetési jog mindenkori tulajdonosával, mert ez a működési engedély érvényességének feltétele.
 Tekintve, hogy a háziorvosi szolgálatnak kiadott működési engedély csak a működtetőre érvényes, ezért is folyamatosan jelen kell lennie a TEK tulajdonosnak!
 Értelemszerűen a fenntartó önkormányzatnak kiadott működési engedély érvénytelen, mert a mindenkori „feladat” kötelezett TEK tulajdonos az engedély jogosult!
 Az érvénytelen engedélyre megkötött finanszírozási szerződés szintén érvénytelen!
2011. május 4.

A 29/2006-os ABH. értelmében a működtetési jog konkrét földrajzi helyhez kötött
A 29/2006-os Alkotmánybírósági Határozat határozati 2-es pontja: „Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az indítványt, amely arra irányult, hogy állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet azért, mert az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény nem szabályozta a működtetési jog konkrét háziorvosi körzetre vonatkozó fennállását”. Az elutasítja, hogy nem szabályozta (dupla tagadás) azt jelenti, hogy: a törvény szabályozta a működtetési jog konkrét háziorvosi körzetre vonatkozó fennállását. Az Alkotmánybíróság ez irányú hivatkozásai:
A 29/2006-os ABH alapján: „Az Öotv. szabályozásában központi szerepe van annak, hogy a háziorvos területi ellátási kötelezettséggel tevékenykedik. Ehhez a szabályozási koncepcióhoz igazodnak a Vhr. támadott szabályai,… az Öotv. szabályozásának is központi eleme a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező orvosokra vonatkozó rendelkezések meghatározása.” (29/2006. ABH. VI./2-3.)
„Az Öotv. 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe új rendelkezést léptetett az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény 26. §-ának n) pontja, amely a működtetési jognak a helyi önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben történő folytatásáról rendelkezett.” (29/2006-os ABH V/6.)
Az Öotv 1.§.(2c) értelmében a működtetési jog „engedélyben foglalt jog”. E szerint a Vhr. 11.§. (1) alapján, 1): a szerzési eredet praxisazonosítói és az Öotv 2.§.(2) bekezdésben foglalt „önkormányzati rendelet” praxis azonosítói azonosak, ezáltal konkrét praxist határoznak meg. Sőt, 2): a Vhr. 2.§.(1a) alapján is. Ezért a Vhr. 3.§.(1) bekezdés szerint megadott 3): működtetési jog engedély is – értelemszerűen - konkrét háziorvosi körzetre szólóan határozza meg az Öotv 2.§.(2)-ben előírt önálló orvosi tevékenység nyújtás háziorvosi körzetét. Az ehhez (TEK-hez) kiadott 4): területi ellátási (működési) engedély is konkrét területet és telephelyet határoznak meg.
„A működtetési jog tartalmát és terjedelmét az Öotv. 2.§-a meghatározta (29/2006 ABH. V/4).
Az Öotv. 3. §-a alapesetben a fennálló háziorvosi körzethez kapcsolt orvosi tevékenységre is-meri el a működtetési jogot.” (29/2006-os ABH V./6).
„Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlatának megfelelően, a határozat meghozatalakor a (2000-ben) hatályos szöveget bírálta el,” „A törvény hatálybalépése után az Öotv. – pontosabban nem az Önálló Orvosi Törvény, hanem a licenci szemléletet képviselő Vhr. később megsemmisített (3.§. 1. bek. 3. mondat, 4.§. 3a és 3d) joghelyei - nem kapcsolja össze a működtetési jogot konkrét háziorvosi körzettel: a megadott engedélynél a működtetési jog nem áll összefüggésben háziorvosi körzettel. A háziorvosi körzetben végzendő tevékenység az önkormányzattal való megállapodástól függ. A működtetési jog a háziorvosi körzetre való pályázás feltétele” (29/2006-os ABH, V/6. pont).
Dr. Holló Andrásnak a 29/2006-os AB Határozathoz írt kiegészítése: „Az Öotv. az önálló orvosi tevékenység fogalmához hozzákapcsolja a területi ellátási kötelezettséget. A területi ellátási kötelezettség a működtetési jog feltétele. A működtetési jog, mint alkotmányos tulajdonvédelem alatt álló vagyoni értékű jog értékesítése (folytatása), az önkormányzat ellátási kötelezettségének a teljesítéséhez szorosan kapcsolódik.”
A 63/2006-os AB Határozat alapján „Az Öotv. említett szabályai alapján megállapítható, hogy a működtetési jogot az Öotv. konkrét háziorvosi körzettel kapcsolja össze, ugyanis a bírói kezdeményezésre okot adó ügyben is konkrét házi gyermekorvosi körzetbe engedélyezett működtetési jogról van szó. A területi ellátási kötelezettség a működtetési jog tartalmi eleme.” Dr. Paczolay Péter és Dr. Bragyova András alkotmánybírók határozathoz írt kiegészítései.
A 297/B/2005 AB Határozat is ezt erősíti meg: „A működtetési jog nem korlátlan jogosultság, hanem meghatározott háziorvosi körzetben, területi ellátási kötelezettséggel illeti meg az orvost. .. Ezt az orvosi tevékenységet a 2.§.(2) bekezdése szerint meghatározott háziorvosi körzetben kell folytatni.”

2011. június 28.

ONTÁS: VÉDJEN MEG TÉGED A MOK!

11-11-02 07:36:50 - írta Giulio történésze

From: Dr. Keszthelyi Gyula [mailto:giulio@t-online.hu]
Sent: Wednesday, November 02, 2011 7:20 AM
To: mokborsod@chello.hu
Subject: 63 2006 ABHAT.doc

Tisztelt Elnök Úr!

Kérem, hogy ellenem elkövetett okt. 17-i támogató levelét a praxisjoggal kapcsolatos vonatkozásában vonja vissza Tard község felé írásban. Ön levelével nem az érdekeimet védi, ami a kötelessége lenne, hanem téves jogértelmezést sugallva az ellenfél önkormányzatot hozza pozícióba. Az önkormányzatnak nyújt jogi tanácsot a felmondás lehetőségeinek tálalásával. Ez nem érdekvédelem, hanem árulás.

Természetesen nem várom el Öntől, hogy AB határozatok, tulajdonjog terén napra kész legyen, de a jogászuknál azért ez mégiscsak elemi követelmény. Lenne.

Meg kéne érteni a mellékelt egyszerű, tömör összefoglalást. Pirossal kiemeltem a fontosakat.

Remélem, ez nem haladja meg a jogászuk felfogóképességét. Igyekeztem didaktikus környezetben elhelyezni az AB kristálytiszta megfogalmazását.

Egyben szeretném megkérdezni, hogy az eddig eltelt egy hónap során e durva támadás ismeretében miért is nem vették fel velem a kapcsolatot annak ellenére, hogy az Önök feladata az én érdekeim védelme. Nem akartak zavarni?

Nem vicces.

KGY

Itt a mankó:

63/2006. (XI. 23.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában - dr. Bragyova András, dr. Holló András és dr. Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményével - meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontja alkotmányellenes és ezért ezt a rendelkezést a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatot a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó bíró az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ának (1) bekezdése alapján - a folyamatban lévő eljárást felfüggesztve - kezdeményezte, hogy a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Vhr.) az adott ügy elbírálásánál alkalmazandó 4. § (3) bekezdésének d) pontját az Alkotmánybíróság nyilvánítsa alkotmányellenesnek.

Az indítványozó előadta, hogy a felfüggesztett eljárás felperesének a házi gyermekorvosi körzet szerint illetékes önkormányzat a megbízási szerződést 2001. szeptember 30. napjával felmondta, és ezért a felperes a működtetési jog alapján nem gyakorolta tevékenységét. Az illetékes Megyei Orvosi Kamara 2002. október 15-i határozatával a kérdéses házi gyermekorvosi körzetbe egy másik orvosnak engedélyezett működtetési jogot. A felperes keresetlevelében ennek a kamarai határozatnak a hatályon kívül helyezését kérelmezte arra hivatkozva, hogy az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) nem teszi lehetővé működtetési jog engedélyezését a háziorvosi körzet betöltetlensége címén olyan esetben, ha az ott működő orvos működtetési joga nem szűnt meg. Az indítványozó szerint a felperes által hatályon kívül helyezni kért határozat alapja a Vhr. 4. §-a (3) bekezdésének d) pontja, amely a háziorvosi körzet betöltetlenségéről szól.

Az indítványozó kifejtette, hogy a Vhr. hivatkozott szabálya sérti az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében kimondott jogállamiság elvét és 7. §-a (2) bekezdésének a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályát. A Vhr. támadott szabálya ugyanis olyan rendelkezést tartalmaz, amelyre az Öotv. 3. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján nem volt felhatalmazás. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott szabály "lehetőséget biztosított a Magyar Orvosi Kamarának, hogy másik orvos részére adjon ki újabb működtetési jogot és ezzel a működtetési jog első jogosultja számára lehetetlenné tette a működtetési joggal való rendelkezést". Hatásában tehát a Vhr. 4. §-a szerint "megadott működtetési jog az előző jogosult működtetési jogát megsemmisítette, ilyen szabályozásra viszont a Kormány a törvényben nem kapott felhatalmazást".

III.

Az indítvány megalapozott.

------------------------------------

Ha Barzó Timea professzor ezt nem érti, hívjon fel. Elmagyarázom.Nem tudom, hogy mert könyvet írni a témában...

http://www.libri.hu/szerzok/barzo_timea.html

A nagykanizsai bútorraktáros, akinek orvos felségét szintén eladták (volna), képes a fentieket helyesen értelmezni: - A lényeg, doktor úr, hogy kinél van a TEK, nem igaz?

Nos, sok sikert kívánok a dekódoláshoz. Amennyiben nem akarnak engem érdekvédeni, kérem írják meg. Eddig nem csináltak semmi hasznosat.

2012-02-03T20:14:00.000-08:00

KAPTAM EGY LEVELET,

ÉPPEN MOST VETTEM ÁT

12-02-03 - írta Giulio történésze
11 komment

Most rohanok rendelni másik faluba, később beszkennelem, érdekes nagyon...Hogy itt még mi lesz...Nna, itt a levél, amit Giulio kapott, a szemét egy része eltakarítva, most jön a porszívózás.

Gondolom, ezt titkolja a polgármester úr, ezt kapta faxon három napja, csak restellte beismerni.:-)

A mai Tardi Hírekben viszont tiszta vizet öntött a pohárba. Ebben a háziorvost mocskolja, úgy hogy az nem kapott lehetőséget most sem a megszólalásra, ahogyan eddig sem, soha, mi meg csak röhögünk rajta.:-)

Ez orvosi szempontból gyakorlatilag egy reaktív hisztéria, amit persze megértünk, mert ekkorát polgármester már régen taknyolt a környéken, mint ő.

Sajnos az internetes verziót a tardi honlapon jelenleg elérhetetlenné tették. Nyilván nem véletlenül.

János, megbuktál...Amilyen ostoba vagy, fel sem méred, milyen bizonyíték lesz ez a büntetőeljárásodban.:-)

Ésszel kell küzdeni, nem dühből. Már csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy ebben a szép eredményben mekkora része volt Tállai segítségének? Mit válaszolt az államtitkár úr KBéla testületi tag neki címzett levelére? Belenyúlt-e az ügybe?

KAPTAM MÉG EGY LEVELET
12-02-03 - írta Giulio történésze
9 komment

Köszönöm a gyors választ. Remélem, a polgármester és a bandája is képes lesz dekódolni...

NEM ÉRTIK...
12-02-03 19:15:57 - írta Giulio történésze

Ma testületi ülés volt, egyebek mellett az alábbi bírósági végzés tárgyában. A testület bölcsei szerint a döntés elfogult, és részrehajló, ezért azt megfellebbezik, erről határozatot is hoztak, amit egy erdész, egy tornatanár és egy óvónő szakavatott jogértelmezése alapján szavaztak meg, a dokumentum 80 másodperces elemzése alapján.:-)

Meggyőződésem, hogy fogalmuk sincs arról, mit jelent ez a végzés. A jogorvoslathoz azonban természetesen joguk van. És nem ők fizetnek, hanem tardiak.

Azért előtte a hivatkozott jogegységi határozatot megmutathatnák egy épeszű jogásznak.

De ezeknek mindegy. Az óvónőnek már akkor határozott véleménye volt a bírósági döntésről, mielőtt elolvasta volna.:-))

Majd holnap felteszem a hangfelvételt. Tanulságos. Tragikomikus ostobaság.

A jogügyletet az adófizetők pénzéből finanszírozzák majd. Így könnyű...

Az senkit nem zavar, hogy érvényes megállapodás most sincs a BT és az önkormányzat között.

Ha kell, akkor kössünk azonnal. Ha viszont nem kell, akkor miről szól a jogvita?

És ha kell, és nincs, akkor hogyan dolgozhatunk mégis?

Nagyon rendet kéne tenni.:-) Ez ugyanis nem a felmondás jogszerűségéről, hanem egyszerűen a szerződés tartalmi, alaki okok miatti semmisségéről szól, amit azonnal észlelniük kellett volna. Szelektív vakság.

Azt hiszem, az OEP is és az ÁNTSZ is nyakig ül a gondban.

Nem tűrhetik a szabályos szerződés hiányát, de hónapok óta semmit nem tesznek azért, hogy rendezzék ezt a szabálytalanságot. Tehát asszisztálnak egy törvénysértéshez, tudatosan. Szándékosan.

Érdekes dolog... Ezek ellenőriznek másokat. Szerintem minél tovább fedezik a gondot, később annál nagyobb xarba kerülnek.

2012-02-03T07:00:00.001-08:00

Kirúgják a képviselő-testületet

bíráló orvost?

2011. október 31.

Terhessé vált Tard számára az igazságkereső háziorvosa. A borsodi település képviselő-testülete október végén úgy döntött, szerződést bont Keszthelyi Gyulával.

A legkisebb matyó falu háziorvosát, kinek szakmai képességeit a polgármester sem vitatja, annak kapcsán ismerhette meg az ország, hogy következetesen és hangosan szembeszállt az általa jogtalannak talált egészségigazgatási szabályokkal.
Keszthelyinek már nemcsak az egészségügyi kormányzattal és az orvosi kamarával van konfliktusa, hanem már a falu képviselő-testületével is. És ezért kell mennie.

Keszthelyi Gyula akkor vált országosan is ismertté, amikor három évvel ezelőtt bejelentette, hogy nem akarja ingyen beadni a térítésmentes influenzavakcinát.
A nem kötelező védőoltások beadása ugyanis a fizetős szolgáltatások körébe tartozik, Keszthelyi ebből kiindulva jutott arra: csak külön díjazásért hajlandó oltani. A szaktárca viszont másképp értelmezte a szabályozást, úgy, hogy az influenzaoltás ugyan nem kötelező, de a járvány megelőzését szolgálja, így az ingyenes vakcina beadásáért nem lehet pénzt kérni. Az orvos végül a hatósági büntetés kilátásba helyezése után beadta az oltást.

Tavaly közérdekű adat eltitkolása miatt jelentette fel Keszthelyi Gyula a Magyar Orvosi Kamarát, mert a törvényben előírt adatokat – közöttük Éger István elnöki tiszteletdíját – nem tette közzé.
2010 januárjában elsőként állította le személygépkocsiját, kapcsolta ki mobiltelefonját, amikor a baloldali kormányzat hirtelen csökkentette a háziorvosok praxisfinanszírozását.
Közölte az ÁNTSZ-szel és az Országos Mentőszolgálattal, hogy a sürgős eseteket – főként, ha nem a rendelőjében éri a hívás – nem tudja ellátni. Gyalog egyébként sincs módja gyorsan a helyszínre érni, így azóta minden ilyen esetben a mentőkre hárul körzetében az ellátás.
Azóta hatósági igazolása is van az ÁNTSZ-től, hogy a személygépkocsi nem tartozik a feltétlenül biztosítandó orvosi eszközök körébe. S úgy látta, a praxispénzek szűkítése után nem is maradt más választása, mint hogy takarékosabban üzemeltesse a körzetét.

A Népszabadság számolt be augusztusban arról az esetről, amikor Keszthelyi Gyula magára haragította a fél világot, mert nem volt hajlandó elvégezni a halottvizsgálatot egy a legeltetés közben hirtelen elhunyt egykori betegén. A tardi házorvos ugyanis nem volt hajlandó elvégezni a halottvizsgálatot egy, a legeltetés közben hirtelen elhunyt egykori betegén.
Álláspontja szerint az orvosi hibák esetleges eltussolása ellen épp az védi az embereket, ha az elhunytat egy másik szakember vizsgálja, és nem a saját orvosa, aki esetleg maga kezelte félre a beteget.
Emiatt négy órán át feküdt Tard határában a halott a 35 fokos kánikulában. A mentőtiszt ugyan megállapította a halál beálltát, a férfit mégsem szállították el. A rendőrök ragaszkodtak ahhoz, hogy orvos végezze el a halottvizsgálatot. (Holott a hatályos jogszabály szerint ezt a mentőtiszt is megteheti.)

A mentők, a rendőrkapitányság ügyeletese és a szolgálatot ellátó nyomozó is fölhívta a falu háziorvosát, hogy menjen a helyszínre, de Keszthelyi Gyula ezt a már említett ok miatt, kerek perec megtagadta.
Az orvos válaszáról a mezőkövesdi rendőrkapitány tájékoztatta az ÁNTSZ-t, a falu polgármesterét, valamint a Magyar Orvosi Kamara megyei etikai bizottságának elnökét. A háziorvos pedig azóta is rendre közzéteszi az interneten az ügyben keletkezett iratokat: kommentál és küzd. Újabb és újabb jogszabályokat ás elő és változatlanul azt mondja: nem helyes, ha az orvos maga végzi el a saját páciense halottvizsgálatát.

A képviselő-testületnél – a lapunk birtokába jutott hangfelvétel szerint –ez az ügy „szakította el a cérnát”, meg persze az, hogy a háziorvos a honlapján rendre a település döntéshozóit bíráló bejegyzéseket tesz közzé. A hangfelvételből kitűnik, hogy a képviselő-testület számára az orvos konflliktusai mind terhesebbek és elviselhetetlenebbek.
Fájlalták, hogy a falut nem a kakasfesztiváljáról, a hagyományairól , hanem a háziorvosáról ismerik országszerte. A polgármester az ülésen azzal érvelt, hogy odalett a testület bizalma, ez pedig okot szolgáltat az orvos és a falu korábbi megállapodásának a fölmondására. „Nem állapot Tardon, hogy van egy háziorvosa, aki köztiszteletben álló személyiség, szakmailag magas kvalitású, de a falu életét, a képviselő-testület munkáját minden alap nélkül kritizálja, bírálja.”

Gál János, Tard polgármestere nem kívánt nyilatkozni az ügyről, mondván: az idő nem alkalmas erre.
A háziorvos, Keszthelyi Gyula kétségbe vonja a képviselő-testület eljárásának jogszerűségét.
– Milyen jogi aktus lehet az, amikor egy kedd este minden előzetes tárgyalás, egyeztetés nélkül a képviselők egy része és a polgármester által alkotott vészbíróság határozatban kirúgja a gyanútlan szerződő partnerét, a háziorvost, akié egyébként a terület praxisjoga, majd ezek után két nappal a polgármester, testületi felhatalmazás nélkül, nem hivatali papíron a már kirúgott orvost kedélyes egyeztetésre hívja – kérdez vissza Keszthelyi Gyula. – Visszaírtam persze, hogy jó, megyek. Itt tartunk most, a többit majd meglátjuk…

Szerző: Danó Anna

Forrás: NOL

AKI NAGYON ELÁRULTA A FALUJÁT

12-02-03
írta Giulio történésze 11 komment

Éppen most hallottam egy képviselőtől, hogy Gál János tardi polgármester e héten szerdán fax üzenetet kapott a Miskolci Törvényszéktől, ami az orvosi ellátásra vonatkozó testületi határozattal kapcsolatos.

De ez a kedves ember senkit nem tájékoztatott a fax tartalmáról, csak a haverjait. Miközben a betegek sírtak a rendelőben, mert minden bizonytalan.

Miféle ember az ilyen? Bármi konkrét információ volt abban a faxban, kutya kötelessége lett volna nyilvánosságra hozni, hiszen mindenkit érint, aki ebben a faluban lakik.

De még mindig senki nem tudja, mi volt az üzenetben.

Tapsoljuk meg Gál Jánost...

Esedezünk, hogy legyen oly kegyes és bökje már ki, mit közölt vele a bíróság?

Ez egy fidesz mintapéldány, Isten bizony...

AKI ELÁRULTA A FALUJÁT
12-02-03- írta Giulio történésze
8 komment

A 2012. február 6-tól érvényes rendelési idő Tardon, amire a szerződést Gál János írta alá, úgyis, mint a folyamatos ellátást biztosító dokumentumot.

A faluban orvos összesen heti 3x3 órában lesz elérhető.

A maradék időszakban tanácsos folyamatosan imádkozni, hogy ne történjen semmi baj.

Gratulálunk János, én is mint történész, tardi lakos, csak senki beteg ne legyen soha többé. Ezt jól végrehajtottad.

A testület meg hagyta. Okos népek. Érdemes eltöprengeni a rendelés eloszlásának ostobaságán is. Nagyon hosszúak az üresjáratok. Életveszélyesen hosszúak.

Az eddigi 40 órás folyamatos orvosi ellátáshoz képest ez jelentős szakmai előrelépésnek tűnik.

Mindegy, a lényeg, hogy Giulio ki van rúgva, és a polgármester ugye mindent egyebet ennek a célnak rendelt alá. A lakosság le van sajnálva. Meg kellett mutatni, mire képes a fidesz.

És biztos, hogy ezt a fenti xart az ÁNTSZ engedélyezi majd, az OEP meg finanszírozza.

Ők a tettestársak. A doktornőnek mindenki mindent megígért. Szervezett bűnözés, mondhatjuk erre, hatóságaink a helyzet magaslatán.

Ez ugyanis a betegek folyamatos veszélyeztetése. Az érintett hivatalos szerveknél hírzárlat van, senki nem nyilatkozhat semmit.

2012-02-02T05:27:00.000-08:00

Daniel Becker:

Hogyan állítsuk le az étkezések utáni

halálos vércukorszint -emelkedést

Fordította: Váradi Judit

Forrás: Life Extension Magazine 2012 febr.

A magas vércukorszint egyre inkább az amerikai középkorú lakosság gyilkosává válik, pedig megelőzhető volna. Azon a 26 millió amerikain kívül, akik diabéteszben szenvednek, az átlagnépesség több mint egyharmada a cukorbetegséget megelőző stádiumban van, állítja a közegészségügy. És ez csak a jéghegy csúcsa.
A legutóbbi adatok megerősítik, hogy a legtöbb degeneratív betegség és a halál kockázata drámaian nő, amikor a rohamosan emelkedő vércukorszint meghaladja a 4.7 mmol/l-t. A hivatalos orvostudomány azonban 5.5 mmol/l szintig még továbbra is "biztonságosnak" definiálja az értékeket.
Valójában gyakorlatilag mindannyiunkra veszélyt jelentenek a diabétesz szövődményei.
Még ennél is aggasztóbb az, hogy orvosok nem vesznek tudomást az étkezések utáni vércukorszint-megemelkedés veszélyéről, ami órákon - sőt akár napokon át tarthat, és elérheti a cukorbetegségre jellemző szintet. Ezek az étkezés utáni glukóz csúcsok bonyolult mechanizmusokon keresztül károsítják a sejteket, és szív- és érrendszeri betegségekhez, rákhoz, Alzheimer kórhoz, veseelégtelenséghez, és retinakárosodáshoz vezethetnek.
A jó hír az, hogy az étkezés utáni vércukorszint veszélyes megemelkedését bizonyítható módon meg lehet akadályozni. A legfrissebb módszer egy zöld kávébab kivonat, mely kimutathatóan közömbösíti az evés utáni glukóz-emelkedést serkentő legfőbb enzimet. Embereken tesztelt placebo-kontroll
vizsgálatokban ez a természetes kivonat az evés utáni vércukorszint 24 %-os visszaesését produkálta mindössze 30 percen belül. Természetesen még jobb magán az étrenden változtatni (lásd. Komment a cikk végén)

A magas vércukorszint néma járványa

A veszélyes, krónikusan magas vércukorszinttel rendelkező felnőttek arányszámát mérhetetlenül alábecsüljük. Jelenleg azt az embert nem tekintik cukorbetegnek, akinek a reggel, evés előtt mért vércukorszitnje 7 mmol/l alatt van. A 5.5-7 mmol/l közötti értéket "pre-diabétesz"-nek tekintik, de minden ez alatti értéket még normálisnak tartanak. Sajnos a korral összefüggő betegségek kockázata ezeken a "normális szinteken" sokkal magasabb, mint azt korábban elismerték. Az optimális reggeli vércukorszint 3.8-4.7 mmol/l értékek között mozoghat.

Egy 46 000, középkorú emberen végzett vizsgálat nemrégiben kimutatta, hogy több mint 80 %-uknál az éhgyomri vércukorszint 4.7 mmol/l, vagy még annál is magasabb.

Egy hasonló, 11 000 középkorú és idősebb emberen végzett epidemiológiai vizsgálat megállapította, hogy több, mint 85%-uk éhgyomri vércukorszintje 4.7 mmol/l vagy annál magasabb.

A tudományos szakirodalom alapos tanulmányozása alátámasztja, hogy az ilyen vércukorszint a középkorú embereknél lényegesen megnöveli majdnem az összes degeneratív betegség kockázatát, úgy mint:

A rák
A kardiovaszkuláris betegségek
Az Alzheimer kór
Vesebetegség
Hasnyálmirigy betegsége
A diabéteszes retinopathia (ami vaksághoz is vezethet)
Neuropáthia (idegfájdalom és diszfunkció)

Egy kutatócsoport megállapította, hogy a cukorbetegség kialakulásának kockázata több, mint hétszeresére emelkedett azoknál, akiknél az éhgyomri vércukorszint 5.8-6 mmol/l volt, azokhoz képest, akiknél ez 4.7 mmol/l alatt maradt.

1800 középkorú ember vizsgálata kimutatta, hogy a jelenleg pre-diabétesz állapotában lévők esetében a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatai 10 éves időszakra vetítve csaknem azonosak a kifejlett diabéteszesekével.

Egy 33 230 férfin végzett hasonló vizsgálat megállapította, hogy az emésztőszervi rákból eredő halálozások 38 %-os növekedése összekapcsolható a "normál" tartományon belül maradó magas vércukorszinttel.

Ezek az eredmények rávilágítanak, mennyire fontos lenne újra definiálni a diabétesz értéket, a reggel - evés előtt - mért vércukorszint 4.7 mmol/l feletti értéken.

Észrevétlen napközbeni diabéteszes vércukorszint?

A glukóz-kontroll hagyományos orvosi megközelítése nem veszi figyelembe, hogy a referenciaértékek idejétmúltak.

A reggel mért vércukor-koncentráció egymagában nem képes kimutatni, kinél nőtt meg a vércukorszinttel kapcsolatos betegségek kockázata, mivel nem derít fényt az evés után kiugró veszélyesen magas vércukorszintre.

Megnövekedett kockázati tényezők a "normális" vércukorszint mellett

betegség

Vércukorszint (mmol/l)

Megnövekedett kockázat

2-es típusú cukorbetegség

5.5-15.8

Akár 283 %

Gyomorrák

5.3-5.8

Akár 130 %

Első szívinfarktus

4.8 fölött

242 %

Bypass vagy Stent műtét szükségessége

5.3 fölött

73 %

A jelenleg az éhgyomri vércukorszintre alapuló diagnózis csupán egy pillanatfelvétel, ami nem ad pontos tájékoztatást az idősödő szervezetnek a nap folyamán óráról órára változó vércukorszint állapotáról.

Definíció szerint az éhgyomri vércukorszint-vizsgálatot legalább nyolc órával az utolsó táplálékbevitel után végzik el. Ez a módszer nem vesz figyelembe egy alapvető, egyénenként specifikus kockázati jelzést: a vércukorszint minden étkezés után legalább két óra hosszára határozottan megemelkedik, mielőtt visszaállna a normális szintre. A napközben elfogyasztott ételek számától és gyakoriságától függően, egy idősödő ember vércukorszintje veszélyesen magas lehet a nap folyamán, amire a hagyományos mérések nem derítenek fényt.

Tudományos bizonyítékok egész sora mutatja ki, hogy az étkezés utáni kiugró vércukorszint legalább annyi, ha nem több kárt okoz, mint a magas éhgyomri vércukorszint.

Például egy "normális" vércukorszintű és "normális" glukóz toleranciájú idősödő szervezetben egy 1.2 mmol/l-es étkezés utáni vércukorszint emelkedés esetén az infarktus-kockázat 58%-kal nő. Egy hasonló étekézés utáni vércukor emelkedés a szívhalál kockázatát 26%-kal növeli meg.

Ez azt jelenti, hogy ha egy étkezés után a vércukor 3.5 mmol/l szinttel megemelkedik, az csaknem kétszeresére növeli a szívhalál kockázatát.

Egy kutató csapat megállapította, hogy amikor az éhgyomri vércukorszint 4.6 mmol/l fölé emelkedett, a sztrók kockázata megnőtt. Valamint a 4.6 mmol/l fölötti minden 1 mmol/l-nyi emelkedés 27 %-kal tovább növelte a sztrók miatti elhalálozás kockázatát. Ez azt jelenti, hogy egy éhgyomri 6.6 mmol/l vércukorszinttel rendelkező embernek 54 %-kal van nagyobb esélye sztrókban meghalni, mint annak az embernek, akinek ez a szint csak 4.6 mmol/l.

Ha Ön csodálkozik azon, hogy - jóllehet a magas vérnyomás ellen ma már sikeresen tudunk küzdeni - a sztrók milyen sok ember halálát vagy megnyomorítását okozza, akkor értse meg, hogy a magas vércukorszint egy járvány, ami az idősödő emberek között szedi áldozatait.

Ezek a vészjósló adatok hangsúlyozzák, mennyire fontos, hogy étkezés utáni, valamint éhgyomri vércukorszintünket alacsonyan tartsuk, ezáltal egészséges életkilátásainkat meghosszabbítsuk.

A kevéssé ismert enzim a krónikus vércukor túlterhelés hátterében

A legtöbb ember azt gondolja, hogy a vércukorszintet az elfogyasztott szénhidrát vagy cukor mennyisége határozza meg, és az, hogy a hasnyálmirigy mennyire hatékonyan működik.

Az igazság ennél bonyolultabb. A legtöbb orvostól ezt nem hallhatjuk, de a máj is fontos szerepet játszik a vércukor szabályozásában, amennyiben közvetlenül hozzájárul a kiadós étkezések után kialakuló veszélyesen magas vércukorszinthez.

A diabétesz magasraszökő arányszámai
2008-ban a világon mintegy 347 millió diabéteszes volt, míg 30 évvel korábban csak 153 millió. A kutatók ennek a növekedésnek kb 70 %-át a globális népességnövekedésnek tulajdonítják, a maradék 30 % viszont a túlsúllyal és az elhízással függ össze. A szembeötlő növekedés másik oka, hogy az epidemiológusok végre felismerik a diabétesz standard definíciójának pontatlanságát. Pusztán az éhgyomri vércukorszint-mérés nem mutatja ki, hogy az embereknek akár 70 %-ánál gond van a vércukor szabályozással.
Glukózterheléses vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy az ilyen zavarok, különösen az étkezés utáni veszélyesen kiugró vércukorértékek kimutathatók legyenek. Az Ön számára ez azt jelenti, nem tételezheti föl, hogy csak azért, mert a szokásos éhgyomri vércukormérése normálértékeket mutatott, Ön nem diabéteszes. Ismerje meg a tényeket és tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy megvédje szöveteit a krónikus magas vércukorszint és az evés utáni hirtelen kiugró vércukor értékek kettős fenyegetésétől.

Normális körülmények között a máj egy bizonyos mennyiségű cukrot elraktároz. Ha a vércukorszint visszaesik, a máj kibocsátja az elraktározott cukrot, hogy visszaálljon az egészséges vércukorszint - ezt a folyamatot glycogenolysis -nek nevezzük. Ha a máj készletei kimerülnek, még egy mód van a cukorszint emelésére: saját maga állít elő cukrot más forrásokból, zsírból és fehérjéből - ezt a folyamatot pedig gluconeogenesis-nek nevezzük.

Az emberben kialakult az a képesség, hogy éhezésközeli állapotokban megakadályozza az akut, potenciálisan halálos hypoglycemiát (alacsony vércukorszintet). A fiatal, egészséges szervezetben mindkét folyamat - a cukor kibocsátás vagy glycogenolysis és a vércukor- szintézis vagy gluconeogenesis - természetes módon evés után legátlódik, hogy a vércukorszint nehogy túl magas legyen.

Ahogy öregszik a szervezet, ez a kiegyensúlyozó mechanizmus gyengülhet. A máj éppen evés után bocsátja ki az elraktározott cukrot, vagy állít elő cukrot - akkor, amikor a szervezetnek a legkevésbé van szüksége arra. A patologikus glycogenolysis (az elraktározott cukor kibocsátása) és a gluconeogenesis (cukorszintézis) hátterében a glukóz-6-foszfát nevű enzim áll. Egy-egy bőséges étkezés aktivizálhatja ezt az enzimet, ami azt az utasítást adja a májnak, hogy bocsássa ki a cukortartalékát és szintetizáljon még több cukrot, függetlenül attól, hogy az elfogyasztott étel mennyire emeli meg a vércukorszintet. A glukóz-6-foszfátnak ez az öregedéssel összefüggő rendellenes működése felelős azért, hogy sok idős ember szervezete nehezen tudja fenntartani az optimális vércukorszintet.

A glycogenolysis és a gluconeogenesis kettős folyamata, melyet a glukóz-6-foszfát idéz elő, még alacsony kalóriájú vagy alacsony szénhidráttartalmú diéta esetén is magas szinten tartja a vércukrot, mivel a glukózt fehérjéből és zsírokból is elő lehet állítani.

(Megjegyzés Azok, akik a kalória korlátozást gyakorolják, rendszerint képesek az éhgyomri glukózszintjüket 4.7 mmol/l, evés után pedig 6.7 mmol/l alatt tartani.)

A glukóz-6-foszfát aktivitásának leállítása kulcsfontosságú stratégia az étkezés utáni kiugró vércukorszint szabályozásában és romboló hatásának korlátozásában.

A glukóz-6-foszfát enzimet előnyösen befolyásolni képes vegyületek keresése során a kutatók figyelme arra a tényre irányult, hogy azoknál az embereknél, akik sok kávét fogyasztanak, szembeszökő módon csökken a cukorbetegség kockázata

A klorogénsav legyőzi a felesleges cukrot

Rengeteg vizsgálat bizonyítja, hogy - amellett, hogy különböző betegségek ellen véd - a fokozott kávéfogyasztás jelentősen csökkenti a diabétesz kockázatát is.

A tekintélyes szaklap, a The Lancet 2002-ben tette közzé népesség-vizsgálatát, amelyet 17000 emberen végzett. A kutatók azt állapították meg, 50%-kal kisebb diabétesz kockázattal számolhatnak azoknak, akik naponta 7 csésze kávét isznak meg, azokhoz képest, akik csak kettőt.

A kávé jótékony hatása a cukorbetegség ellenében tehát dózis-függő. Más szóval, minél több kávét iszunk, annál jobban használ. És itt rejlik a probléma: naponta 7 csésze kávét meginni a legtöbb ember számára kivihetetlen. Ez arra indította a kutatókat, hogy derítsék ki, milyen cukorszint csökkentő anyagokat tartalmaz a kávé. A kávé összetett anyag, több mint 1000 különálló vegyületből áll. Az új adatok lenyűgözően bizonyítják, hogy a kávé klorogénsav tartalma felelős elsősorban a glukóz csökkentő hatásért több érdekes mechanizmuson keresztül.

A klorogénsav gátolja a glukóz-6-foszfát enzimet, ami a glycogenolysis-t és a gluconeogenesis-t serkenti.
Mint azt korábban leírtuk, ennek az enzimnek a túlzott működése eredményezi az étkezés után a vércukorszint veszélyes megugrását és az étkezések közötti magas vércukorszintet.

A klorogénsav közvetlenül megakadályozza a glukóz felszívódását a béltraktusból. A vizsgálatok kimutatják, hogy a magas klorogénsav tartalmú kávé késlelteti a glukóz felszívódását.

A klorogénsav gátolja az alpha-glukozidáz nevű bélben található enzim működését, ami az összetett cukrot hasítja alkotórészeire és segíti annak felszívódását.

A cukor (ideértve a répacukrot vagy az asztali cukrot) lebontásának lassítása szembeszökően korlátozza az evés utáni vércukorszint kiugrást. Kimutatták, hogy a klorogénsavban gazdag növények több mint 15%-kal csökkentik az éhgyomri vércukorszint értékeket a gyógyszerekre gyengén reagáló diabéteszes betegeknél.

Hasonló hatást figyeltek meg egészséges önkénteseknél, akiknél a glukóz bélben való felszívódása 7%-kal csökkent egy klorogénsavban gazdag kávéadag elfogyasztása után.

Egy grammnyi klorogénsav-pótlás 0.7 mmol/l-rel csökkentette a vércukorszintet, 15 perccel egy glukóz erőpróba után. Egy állatokon végzett vizsgálatban a klorogénsavban gazdag zöld kávébab kivonat szintén hatásos volt súlygyarapodással szemben, csökkentette az összsúlyt és a testzsír lerakódást, gátolta a zsírfelszívódást és megakadályozta a májszövetben új zsír termelődését. A klorogénsav az állati vizsgálatokban is csökkenti a májzsírt, a túlsúlyosság és elhízás legfőbb tényezőjét.

Lenyűgözően meggyőző adatok

Japán kutatók egy csoportja 43%-os vércukorszint esést regisztrált, miután zöldkávébab-kivonatot adtak be egereknek egy kiadós evés után. Egy klinikai kísérletben 2011-ben a kutatók 50% klorogénsavat tartalmazó standardizált zöldkávébab-kivonat különböző dózisait adták be 56 személynek. Azután 100 gr glukózt adtak nekik egy glukóz-terheléses vizsgálatban. E vizsgálat irányadó lett az étkezés utáni cukorszint-növekedésre történő egyéni reakciók felbecsülésében.

A kísérletben a vércukorszintek annál nagyobb mértékben estek vissza, minél nagyobb mennyiségű zöldkávébab-kivonat adagot kaptak a kísérleti alanyok, 100 mg tól egészen 400 mg-ig. A 400 mg-os adagnál 32 %-os csökkenés következett be a vércukorszintben - két órával a glukózbevitel után. Ez azt jelenti, hogy ha Önnek az étkezés után veszélyesen magas - 8.9 mmol/l - a vércukorszintje, a zöldkávébab kivonat 6 mmol/l-re csökkenti azt.

Más kísérletek azt állapítják meg, hogy a klorogénsav kedvezően hat a májsejtek működését fokozó gének tevékenységére, és az adiponectin nevű hormon szintjét növeli, ami az inzulinérzékenységet segíti elő, gyulladáscsökkentő, diabétesz-megelőző és anti-atherogenic hatást fejt ki.

Mennyi kávét illetve mennyi klorogénsavat fogyasszunk?

A fokozott kávéfogyasztás jelentősen csökkenti a diabétesz kockázatát. A tekintélyes The Lancet szakújság 2002-ben közzétett egy több mint 17000 személyen végzett vizsgálatot.

A kutatók megállapították, hogy 50%-kal kisebb a kockázata a diabéteszre azon embereknek, akik naponta 7 csésze kávét fogyasztanak el, azokhoz képest, akik csak lettőt.

Miért ne igyunk hát több kávét? A kávébabszemek a kávécserje bogyótermésének magvai. Lényegesen magasabb arányú (50%) jótékony hatású fenolsavat tartalmaznak, mint a bogyó maga (kb 35 %).

A klinikai vizsgálatokban felhasznált szabadalmazott zöldkávébab-kivonat analízise napvilágra hozta, hogy 350 mg zöldkávébab-kivonat annyi klorogénsavat tartalmaz, amennyi 14 csésze fekete pörkölt kávéban található. A fekete pörkölt kávéval az a gond, hogy a pörkölés túl sok hasznos polifenolt, pl klorogénsavat távolít el.

A zöldkávébab-kivonat a ferulic sav nevű antioxidáns vegyületet is tartalmazza, ami a klorogénsavval együtt vércukorszint csökkentő hatást fejt ki.

2008-ban a Journal of Nutrition-ben közzétett vizsgálat megerősítette, hogy a vizsgált, zöldkávébab-kivonatot fogyasztó személyek vérmintáiban ugyanolyan főbb fenolvegyületek - a klorogénsavat is beleértve - találhatók, mintha pörkölt, főzött kávét ittak volna. A kutatók hozzáfűzték, hogy a zöldkávébab-kivonat összetevői rendkívül gyorsan felszívódnak és átalakulnak, ezenkívül vércukorszint csökkentő szerepük is erősebb, mint a pörkölt kávéé.

A pörkölés erősen károsítja a kávébab jótékony hatását. A hagyományos "enyhén pörkölt" kávé kb. 92 mg klorogénsavat tartalmaz csészénként. Az erősen pörkölt kávé ennél jóval kevesebbet. Egy csésze új "polifenolt-megtartó" kávé (melybe pörkölés után visszapótolják a klorogénsavat) 172 mg klorogénsavat tartalmaz.

Egy vagy két csésze polifenolt-megtartó kávé elfogyasztásával 172-344 mg klorogénsav kerül a szervezetbe, ami gyógyhatású. A zöldkávébab-kivonat új étrendkiegészítőként kerül forgalomba (kapható a www.lef.org-on), egy-egy adag 200 ill. 400 mg klorogénsavat tartalmaz. Normális adagja 200 mg klorogénsav általában étkezés előtt.

Akinek magasabb a vércukorszintje, az étkezés előtt 400 mg-ot fogyasszon.

Összefoglalás

Manapság 26 millió amerikai tekinthető diabéteszesnek, s minden harmadik amerikai pedig pre-diabéteszesnek. A legfrissebb adatok megerősítik, hogy a degeneratív betegségek és a korai halál kockázata jelentősen nő, amikor a vércukorszint a 4.7 mmol/l szintet meghaladja. A fennálló hivatalos orvosi vélemény azonban továbbra is tartja magát ahhoz az értelmezéshez, hogy 5.5 mmol/l szintig "biztonságosnak" tekinthetők ezen értékek. Az evés után mért vércukorszint lökésszerűen kiugró értékéről szintén nem vesznek tudomást.

Függetlenül attól, hogy az éhgyomri értékek normálisnak tekinthetők, ezek a kiugró értékek a diabéteszhez hasonló állapotot hozhatnak létre, ami órákig is eltarhat, észrevétlenül, alattomosan kárt téve az egész szervezet egészséges szöveteiben. Nemigen ismert, hogy a máj milyen fontos szerepet játszik ennek a veszélynek a létrehozásában azzal, hogy pótlólagos glukózt állít elő és bocsát ki a vérbe. Ez a folyamat, ami fiatalkorban az étel hiányában is szabályozza a vércukorszintet, időskorban ártalmassá válhat azáltal, hogy kiadós étkezések után a glukóz-6-foszfát nevű enzim hatására még tovább emelkedik a vércukorszint. Az eredmény: minden egyes étkezés után veszélyes cukormennyiség árasztja el a vért. Áttörést jelent a vércukorszint veszélyes emelkedése elleni küzdelemben a zöldkávébab-kivonat. Egy klorogénsav nevű vegyületet tartalmaz, ami bizonyítottan a glukóz-6-foszfátot veszi célba és akár 32 %-kal csökkenti az evés utáni vércukorszintet.

Komment:

A cikk a nyugati táplálkozás elkerülhetetlen következményét tárgyalja, s megoldási javaslata a túlzott cukorfelszabadulás mesterséges gátlása. Egyre több ilyen módszer ismert, más szerek a cukrot felszívódását akadályozzák meg. Elgondolkodtató azonban az, hogy miért van szükség ilyen szerekre, ha az ember "normálisan" táplálkozik. Talán azért, mert a nyugati étrend evolúciós értelemben nem "normális" táplálkozás, ugyanis az emberi szervezet nem alkalmas hosszútávon finomított szénhidrátok fogyasztására. A cukorbetegség járványának megállítására, ill. a "normál" reggeli vércukorérték ellenére elkerülhetetlenül kialakuló diabéteszes szövődmények, rák, szív- és érrendszeri betegségek elkerülésére nyilván nem a zöldkávé vagy a zöldkávé kivonat a megfelelő eszköz. Sokkal egyszerűbb és életszerűbb megoldás, áttérni az emberi szervezet számára optimális paleolit táplálkozásra. Ez annyira hatásos, hogy egyre több cukorbeteg gyógyul meg, bizonyítva azt, hogy ez az étrend nemcsak megállítani, de visszafordítani is képes a diabéteszes folyamatokat.
Mindezek mellett jó dolog a kávé, különösen a zöldkávé vagy a zöld és fekete kávé keveréke, mert számos más előnnyel bír még a kávézás.

Forrás : http://www.tenyek-tevhitek.hu/veszelyesen-magas-etkezes-utani-vercukor-ertekek-problemaja.htm

2012-01-31T20:11:00.000-08:00

Öt év ügyelet

2012. január 31.

Ha egy kórházi orvos hetente átlagosan egy hétköznapi vagy hétvégi ügyeletet vállal, akkor havonta átlagosan 4, évente pedig 48 alkalommal tölti az éjszakát a munkahelyén. Ha valaki 24 évesen lép munkába, és 62 évesen vonul nyugdíjba, akkor a ledolgozott 36 év alatt minimum 1800 éjszakát alszik az orvosi vagy ügyeleti szobában. Az 1800 napot egyébként 60 hónapnak, vagy öt évnek is nevezhetjük.

Amikor egy rezidens munkába áll és első alkalommal toppan be abba a bizonyos orvosiba, még nem gondol arra, hogy ebben a helyiségben fog majd minimum 1800 éjszakát eltölteni.

Ez a fajta felfedezés, vagy megvilágosodás a legtöbbek életében csak évekkel később következik be. Kezdetben az orvosi szoba csak a munkahely egyik része, nem feltétlenül barátságos, inkább idegen, semmi személyes nincs benne. Az évek során aztán a benne „lakók” második otthonukat megpróbálják kicsit lakájosabbá, maguk számára barátságosabbá (elviselhetőbbé) tenni: a falakon vagy a monitor hátterén fotók jelenhetnek meg a családról, személyes tárgyak kerülhetnek az asztalra, és ha nem volt, jobb esetben egy hűtő, vagy mikró is beköltözik a szobába.

Az országot járva az ember nagyon sokféle orvosival, ügyeleti szobával, vagy pihenőhelyiséggel találkozhat. Egyes helyeken irigylésre méltó kényelem, újszerűség, tisztaság sugárzik az orvosiból, máshol a kicsiny, vizesblokk (saját WC, zuhanyzó) nélküli sötét „szobán” 3-4 kolléga osztozik. Az orvosi szoba rémképe a következő: tetőtérben vagy olyan helyen van, ahol a betegek minden ajtónyitásnál belátnak, szűk, rossz a megvilágítása, sokkal többen használják, mint amire tervezték, a helyiség a légkondicionálás hiányában nyáron meleg, télen hideg vagy a szabályozhatatlan fűtés miatt meleg, pihenni nem lehet benne, mert a külső zajok kiválóan beszűrődnek, az ágy kényelmetlen, a bútorok régiek, a szekrény kevés és nem zárható, csap van ugyan bent, de a víz mindig langyos, és az ajtó befelé nyílik. Hála Istennek ilyen rémszobával már nemigen találkozunk, de egy-két régi klinikai tömb még tartogathat meglepetéseket.

Vajon a kollégák többsége milyen körülmények között tölti le az öt évet?

Forrás: Dr. Taybani Zoltán

Orvosélet-elemzés
2006. április 04.

A nyugdíjig 63 évnyi munkát vár el orvosaitól a társadalom,a közömbösségéért cserébe pedig empátiát és alázatos, odaadó szolgálatot.

A társadalom az ügyeletek kapcsán olyan súlyos terhelést ró orvosaira, mely emberi életvitelüket brutálisan ellehetetleníti. Az orvosi ügyeletek ma a szabadidő hivatalosan fel nem vállalt, burkolt állami nyomásgyakorláson alapuló elzsarolását jelentik, bár a szabadidőhöz való jogot az alkotmányunk is elismeri (70/B §). A szabadidőt, mely az alapvető emberi jogok közé tartozik, a „heti 40 órás munkaidő” általános hazai deklarálása révén a törvényhozási gyakorlatban valójában a teljesített munkaidővel arányos szabadidő”-ként kellene felfogni. Mivel munkát csak a szabadidő rovására lehet végezni és a nap csak 24 órából áll, a túlmunkára rábírás egyben a másik, alapvető emberi jog, a pihenéshez való jog következményes s fokozott csorbulását is jelenti, mely amellett, hogy még akár az alvást is kurtíthatja, a szervezet regenerációját, hosszabb távon pedig még az egészséghez való jogot is csorbítani tudja - a családi, a szociális élet károsítását nem is említve.

Gidai Erzsébet közgazdász professzor szerint „a munkaidő: megvásárolt szabadidő”. Túlmunka esetén a munkavállaló a munka érdekében a szabadidőre vonatkozó jogáról és a méltányos pihenésről kényszerĹąen lemond - ha erre a munkaadó megfelelő ellenszolgáltatás fejében megnyeri, vagy akár burkolt módon kényszeríti (pl. „az orvos a heti 40 órán túl 8 órás túlmunkára is kötelezhető” törvényi kitétel is valójában burkolt kényszerítést jelent, mert ez a mai gyakorlatban általánosan és rendszeresen valósul meg!).

A szabadidő, mely alapvető emberi jog, csorbításának figyelmen kívül hagyása alkotmányellenes, mely minősített esetben munkaszolgálat, vagy akár rabszolgamunka jellegĹą foglalkoztatást is eredményezhet, melyet ma már a társadalom egyetlen szegmensében sem szabad megtĹąrni.

Az EurópaiBíróság 2003-ban kimondta, hogy az orvosi ügyeletben töltött idő, ha azt amunkahelyen kell letölteni, nem csak csekély részben (mint ma pl. még hazánkbanaz alkotmányellenes szellemĹą 233/2000. Kormányrendelet szerint…), hanem teljesegészében munkaidőnek számít.

Az Európai Bíróság 2003-ban kimondta, hogy az orvosi ügyeletben töltött idő, ha azt a munkahelyen kell letölteni, nem csak csekély részben (mint ma pl. még hazánkban az alkotmányellenes szellemĹą 233/2000. Kormányrendelet szerint…), hanem teljes egészében munkaidőnek számít.

Mivel az Európai Bíróság ide vonatkozó ítéletei két éve hazánkra is kötelezőek, a törvény előtti jogegyenlőség megvalósulásának megítélésére az orvosok ügyeletben töltött munkaidejét heti 40 órás munkaévekre átszámoltam. A számítások eredményét grafikonon ábrázoltam, mely az eredményeket s azok logikus következményeit együtt értelmezve tünteti fel.

Ennek alapján megállapíthatóvá vált, hogy a társadalom az ügyeletezés miatt orvosaitól a 62 éves korban esedékes nyugdíjig „mindössze csak” 63,4 évnyi munkát vár el – miközben e másutt szokatlan mérvĹą túlmunkával kapcsolatos társadalmi és „állami rabszolgatartói” közömbösségéért cserébe empátiát s alázatos szolgálatot követel meg tőlük... Ügyelet nélkül ezt a szolgálati összmennyiséget mások csak 88 éves korukra tudnák elérni. Szegény Hippokratész bizonyára nem így képzelte volna el a 21. század orvosának sorsát - a nyugdíjat megalapozó szolgálati időt ugyanis már 47 éves korukra elérik! Emiatt 62 éves korig 15 évnyi nyugdíj összege is elvész a számukra - ezt „törvényesen” nem kapják meg, 13 évnyi szociális életidő elvételét is ide értve. Míg másoknak ez családot, mozit, színházat, horgászatot, stb. jelent, az orvosnak felelősségteljes, odaadó munkát... A nyugdíjig teljesített ügyeleti napok összege halmazati büntetésként mintegy 7 évnyi szabadságvesztésnek is megfelel, pedig azon kívül, hogy orvosnak mentek, más büntetendőt nem követtek el…

Az emberi erőforrás társadalmi újratermelésében nélkülözhetetlen jelentőségĹą orvosi munkát ennek ellenére valós értékén nemcsak nappal nem fizetik meg a magyar egészségügyben, hanem az orvosokat még az ügyeletek 16 órájában is a jogos fizetésük mindössze csak egynegyedéért dolgoztatják, 16 órából leggyakrabban csak 4 órát fizetnek ki. (Ez ellen legutóbb a Népszabadság január 7-i számában 231 orvos fizetett hirdetésben, Nyílt Levélben is tiltakozott, melyre a hivatásos döntéshozók érdemi választ nem adtak). A törvényhozók, az állami egészségügyi vezetés, a társadalom közömbössége miatt közben az orvosok - a túlterheltségük miatt - a betegeik átlagánál 2-3 évvel rövidebb ideig élnek: a vizsgálatok szerint az orvosnők 51,5%-a, a férfi orvosoknak pedig a 34,2%-a már a nyugdíjkora előtt elhalálozik.

Az orvosok jogfosztott sorban tartását és kíméletlenül túlmunkára, más szerint „munkaszolgálat”-ra hajtását hivatalosan az orvoshiánnyal próbálják – cinikusan vagy közömbösen - megindokolni, pedig a létszámhiány a kifejezetten rossz állami előrelátás és rossz tervezés eredményeként, a csekély volumenĹą orvosképzés miatt eddig nem volt felszámolható. A problématömeget az elmúlt évtized során az egészségügyi vezetés a helyzettel megelégedetten egyre csak takargatta. Miközben újabban már egyre több fiatal megy Nyugatra dolgozni a rossz fizetések miatt s miközben az orvoskar az utánpótlás hiánya miatt egyre jobban elöregszik (az alapellátásban a doktorok harmada elérte a nyugdíjkorhatárt), s amikor ma már az országunkból kb. 2500 orvos hiányzik (az engedélyezett 33 500 állás több mint hét százaléka betöltetlen), a fiatal orvosokat egyelőre nem is akarják a fizetések s az ügyeleti bérek állami rendezésével hazánkba visszacsalogatni. Az orvosok jogfosztását – az alacsony orvosi béreket is ide értve - az elfogadhatatlan „nincs rá pénz” állami „showderével” próbálták csak kezelni s elfogadtatni – nem törődve azzal, hogy az egészségügy, mint elvárt közszolgáltatás, a betegellátás jogos igényeinek szolgálata nem biztosítható ennyire kevés orvossal a „kalandvágyból” még maradtak méltó megfizetése és emberi jogfosztottságának legalább méltó bérekkel való igen alapos kompenzációja nélkül. Az ellátás nem nyújtható biztonságosan, amikor a ma legbrutálisabb fokú munkavállalói jogfosztottság éppen az amúgy is túlterhelt, leigázott orvosokat sújtja legjobban. - Ugyanakkor azonban minden boltban rögtön rendőrt hívnának, ha valaki az árú értékének negyedét akarná csak kifizetni érdemi vásárlás helyett, ezt azonban az állam az ügyeleti bérek „elsajátítása” esetében ma még természetesnek veszi.

Az orvosok bérét és elsősorban ügyeleti bérezését, az ügyeletekkel kapcsolatos súlyos, elemi orvosi jogfosztást sürgősen rendezni kell - a többi egészségügyi dolgozó sürgős bérrendezésével együtt. Jelenleg a nemzetgazdaság 18-as bérlistáján csak a tizedik hely az egészségügyé (Világgazdaság). Bérrendezés nélkül nincs egészségügyi reform, nincs jogrend, nincs szolgáltatási minőség, nincs becsület s legfeljebb csak a hálapénzt markecolók „igazsága” érvényesülhet.

Pénz és jog nélkül nincs erkölcs, nincs minőség, nincs egészség és egészségügy, de lassan nem lesznek már orvosok sem s egyre nyilvánvalóbb, hogy így végül csak az ellátatlan betegek, csak a beteg társadalom marad majd meg!

Az egészségügy legyen végre valóban prioritás, melyben az egyik legalapvetőbb s tovább már nem elodázható feladat a társadalmi sikerek alapját jelentő humán erőforrás megtermeléséhez legnélkülözhetetlenebb emberi erőforrás, az orvosok (és más egészségügyiek) létfeltételeinek s így jogainak, bérének rendezése!

Az élővilág törzsfejlődése során csak az emberben jelent meg a szolidaritás érzése. A szolidaritás azonban nem létezhet anélkül, hogy azt végre a betegekkel fáradhatatlan elkötelezettséget képviselő orvosok is megkapják a társadalomtól!

Rajta törvényalkotók és döntéshozók! Mossátok le e gyalázatot!

Dr.Katona Zoltán

Az ügyelet terhei

Tény, hogy az egészségügyben az ellátási kötelezettség kényszerítő körülményt jelent, amelynek a hatályos szabályozás az ügyeleti rendszer előírásaival próbál megfelelni. Ugyanakkor tény, hogy a jelenlegi rendszer nem biztosítja - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által is kifejtetteknek megfelelően - a beteg pihent orvoshoz való jogát sem, hiszen konzerválja az egészségügyi dolgozók túlterheltségét.

A közalkalmazotti törvény értelmében az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa naptári évenként legfeljebb 200, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 280 óra (Kjt. 55/A §).
Ettől az általános szabálytól azonban a Kjt. 59. §-a az egészségügyi tevékenységre vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti, készenléti feladatok ellátásában részt vevő közalkalmazott esetében eltérésre ad lehetőséget. Ennek keretében a miniszter vagy a kollektív szerződés az ügyelet során végzett munka szokásos időtartamának alapulvételével meghatározhatja az egy ügyeletre jutó rendkívüli munka vélelmezett időtartamát, lehetővé teheti a pihenőidő csökkentését, előírhatja, hogy az egészségügyi dolgozót az ügyelet leteltét követően nem illeti meg pihenőidő, hanem rögtön munkába köteles állni, megkezdve napi rendes munkaidejét. Ilyen esetben tehát rendszerint az történik, hogy az orvos 32 órát tölt folyamatosan a munkahelyén: az ügyelet előtti 8 órás munkanapot követi a 16 órás ügyelet, majd azt a következő napi 8 órás munkanap. Éves szinten előfordult az, hogy egy orvos a 200 órának közel tízszeresét teljesítette ügyeleti szolgálatban.

Az ügyeletre kétféle fogalom létezik: egyfelől az egészségügyi törvény által használt, a kórház, egészségügyi intézmény által adott ügyeleti szolgálat, másfelől az ügyelet munkajogi fogalma, ami a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre való készenállást, és a felmerülő feladatok elvégzését jelenti. Erősen kérdéses, hogy azokat a tevékenységeket, amelyek az első fogalom szerint ügyeletnek (tehát az intézmény napi munkarendjén kívüli gyógyító tevékenységnek) minősülnek, vajon csakis és kizárólag a munkajogi ügyelet kategóriáját alkalmazva lehet és kell-e ellátni?

Ez ellen szól, hogy az ügyeletes orvos csak végszükség esetén hagyhatja el a kórházat (akkor is csak úgy, ha tud gondoskodni helyettesítésről), és az ügyeletet adó orvosnak pontosan meghatározott - ügyeleti és munkaköri - feladatai vannak. Továbbá, amennyiben az adott egészségügyi intézményben ügyeleti időben is olyan nagy a betegforgalom, vagy olyan sok operatív tevékenységre kerül sor, hogy éjszakai orvosi műszakot kell szervezni, azonnal kiderül, hogy az ügyeleti időben végzett orvosi munka mindenben megfelel a rendkívüli munkavégzés kritériumainak. Az adatvédelmi biztos e tárgyban korábban kiadott ajánlásában elemezte ezt a kérdést. Megállapította, hogy az ügyeletben ellátott munkaköri feladatok azonosak a rendes munkaidőben is végzett orvosi feladatokkal (betegvizsgálat, gyógyszerelés, műszeres vizsgálatok, konzíliumok kérése, szervezése, gyógykezelés stb.), és ehhez adódnak hozzá az ügyelet feladatai (a rendes munkaidő végén a távozó orvosok átadják osztályukat, betegeiket az ügyeletesnek; az átadást az esti órákban követi az osztályos vizit, amit az ügyeletes orvos a szolgálatban lévő szakápoló(k) segítségével hajt végre. Ekkor ellenőrzi a betegek állapotát, és intézkedik, ha szükséges. Amennyiben van olyan beavatkozás, amit csak orvos végezhet el, azt elvégzi. A fentieket és a rendkívüli eseményeket dokumentálnia kell. Az esetenként előforduló tevékenységek körébe tartozik az új betegek felvétele, vizsgálata, kezelésük beállítása, és az ehhez tartozó dokumentáció; a már osztályon fekvő betegek kezelése rendkívüli rosszullét esetén; ez még kiegészül a kórház más osztályaira adott szakorvosi konzíliummal is). Mindezek rendszeresen előforduló feladatok, és az adatvédelmi biztos szerint jól látható, hogy az ügyeletes orvos munkavégzése folyamatosnak tekinthető ugyanúgy, mint a vele egy szolgálatban dolgozó nővéreké.

Mint ismeretes, az Európai Bíróság több ízben hozott olyan ítéleteket (Simap-, Jaeger-ügy stb.), mely kimondta, hogy az egészségügyi dolgozóknak (az egészségügyi intézmény területén) ügyeletben töltött ideje munkaidőnek minősül. Közvetlenebbül "fenyegető" az a közelmúltban meghozott legfelsőbb bírósági ítélet, amely hazai ügyben szintén ezt mondta ki. Ebből az következik (következne), hogy az ügyeletet a jelenlegi elterjedtségéhez képest vissza kellene fogni, és rendes munkaidő, műszakok szervezésével kellene az egészségügyi feladatok ellátását megoldani.

Emellett a díjazás sincs arányban az ügyeleti megterheléssel: a 113/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet az ügyeleti szolgálat idejét átszámítja tényleges munkavégzésre, ennek az átszámításnak megfelelően "csendes ügyeletben" például a 16 órás ügyeletből 2 óra számolható el csupán. A kormányrendelet tovább nem differenciál a díjazás mértékénél aszerint, hogy a munkavállaló kapott-e pihenőnapot a rendkívüli munkavégzés ellentételezéséül, vagy sem.

Megjegyzendő, hogy a szabályozás ma is lehetővé tenné a több műszakos munkarend alkalmazását az ügyeleti, készenléti szolgálat helyett. Ahol műszak szervezése nem szükséges - tekintettel elsősorban a munka mennyiségére, az orvosok leterheltségére -, ott kell ügyeletet, készenlétet szervezni [233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés, 13. § (2) bekezdés].

Hogy miért nem történik még mindig elmozdulás? "Az egészségügyben meghonosodott ügyeleti rendszer" problémáinak megoldása egyrészt létszámnövelést igényelne, amire azonban - úgy tűnik - sem a kórházi, sem pedig a háziorvosi rendszerben nincs reális lehetőség. Másrészt az ügyeletek reális mértékű díjazásához szükséges fedezeti források növelésére sincs esély. Jelenleg mind az egészségügyi intézmények, mind az orvosok ellenérdekeltek a több műszakos munkarend bevezetését illetően - az előbbiek az ezzel összefüggő orvoslétszám-emelkedés, az utóbbiak az ügyeleti szolgálat díjazásának elvesztése miatt.

Mennyit dolgozhat egy orvos?

A Simap- és Jaeger-esetek miatt, melyek nemcsak nálunk, de más uniós tagállamokban is problémát jelentenek, az Európai Unióban megindult - bár jelenleg, úgy tűnik, meg is rekedt - a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló 2003/88/EK irányelv felülvizsgálata. Az irányelv felülvizsgálata kapcsán felvetődött az a nem elhanyagolható fontosságú kérdés, hogy az irányelvben szereplő korlátok (különös tekintettel a munkaidő maximális mértékére) munkaszerződésenként vagy munkavállalónként értendőek-e. Az Európai Bizottság egyértelmű álláspontja szerint a munkaidőt nem munkaszerződésre, hanem munkavállalóra kell értelmezni.

Ennek tükrében is az a helyzet, hogy egy egészségügyi dolgozó több munkáltatóval is jogviszonyban áll és egészségügyi tevékenységet végez, előbb-utóbb elfogadhatatlanná válik. Jelenleg ugyanis gyakori helyzet, hogy az orvos közalkalmazottként végigdolgozza a napi rendes munkaidőt, majd az ügyeleti szolgálatot már mint egy betéti társaság tagja látja el. [Egyébként egy felmérés szerint, mely arra irányult, hogy hetente hány órát tölt egy-egy orvos egészségügyi tevékenység végzésével, előfordult olyan személy, aki az adatok alapján - különböző helyeken, összesen - heti 240(!) órát dolgozott. Ez nyilvánvalóan színlelt foglalkoztatást takar.]

Az Eütev. tv. azt írja elő, hogy az egészségügyi dolgozó által egy héten (ha több, nem csupán alkalmazotti, hanem bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, valamennyi jogviszony alapján) végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama - 6 havi átlagban - nem haladhatja meg a heti 60 órát. Emellett az egészségügyi tevékenység időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy többfajta jogviszony keretében kerül sor. A több jogviszonyban állás tényéről az egészségügyi dolgozó nyilatkozni köteles. Erősen kérdéses ugyanakkor, hogy ez a szabály - a fenti adatra is tekintettel - hogyan érvényesül a gyakorlatban - érvényesül-e egyáltalán?

Megoldás: szabadfoglalkozás?

A kérdésekkel sokan, sok fórumon foglalkoztak, pl. az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságában is. Az Egészségügyi és a Szociális és Munkaügyi Minisztériumok részéről ott az a javaslat hangzott el, hogy az egészségügyben elsődlegesen az egészségügyi tevékenységet szabályozó törvény által szabályozott szabadfoglalkozású jogviszonyok létrehozására kell törekedni, mivel ezek színlelt szerződésként tekintése, átminősítésük alkalmazotti jogviszonnyá kizárható. Eddig ezt a szerződéses formát nem kedvelték, helyette inkább a - különféle költségleírásokat, kedvezőbb adózást lehetővé tévő - egyéni és társas vállalkozókkal kötött megbízási, vállalkozási szerződések alapján folyt a munka.

A törvény értelmében a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatóval köt megbízási szerződést, és ennek alapján látja el a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenységet a szolgáltatónál, annak nevében. E tevékenységéhez - ellentétben a vállalkozó orvossal - nincs szüksége egészségügyi hatóság egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyére és kötelező felelősségbiztosításra (ez utóbbiról azonban megállapodhat a szolgáltatóval).

A törvény meghatározza a felek közötti megbízási szerződés kötelező tartalmát, így pl. az ellátandó feladatok pontos megnevezését, a feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét, a szakmai felettes megjelölését, a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által irányított egészségügyi dolgozók munkakörét, a munkaidőt, a díjazást, a kártérítés szabályait. Mindez azonban a munkajogász szemében legalábbis gyanús, hiszen ezek olyan elemek, amelyeket általában egy munkaszerződésben és nem egy megbízási szerződésben szoktunk megtalálni!

A szabadfoglalkozású jogviszony jogi szabályozásában egyértelműen keverednek a polgári jogi és a munkajogi elemek. Elhatárolási szempontok a következők lehetnek: így amíg a munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) az ellátandó munkakör teljesítéséhez a munkáltatót utasításadási jog illeti meg, addig a szabadfoglalkozású jogviszonyban álló személy lényegében nagyfokú önállósággal kell(ene) eljárjon. A munkavégzés helye vonatkozásában különbség, hogy az egészségügyi szolgáltatót (megbízót) nem illetik meg az átirányítással, kirendeléssel és kiküldetéssel kapcsolatos munkáltatói jogosultságok. A munkavégzéshez szükséges eszközök biztosítása tekintetében a szabadfoglalkozású jogviszony esetében a felek megállapodása szerint történik az eszközök biztosítása, míg a munkaviszony esetében a munkáltató köteles a munkavégzés valamennyi feltételét biztosítani. Az egészségügyi szolgáltatót - ellentétben a munkáltatóval - nem illeti meg az a jog sem, hogy a szerződésben foglalt megállapodásban rögzített mértéken túlmenően egyoldalúan kötelezze a tevékenység ellátására a szabadfoglalkozású dolgozót (vagyis nincs lehetőség rendkívüli munka elrendelésére). A munkaidő beosztása szintén a felek megállapodásán és nem a munkáltató egyoldalú utasításán alapul. Az elvégzett munka ellenőrzése területén az egészségügyi szolgáltató ellenőrzési jogosultsága nem munkajogi jellegű, hanem csak a polgári jogi szerződésben foglalt kötelmek teljesítésének ellenőrzésére irányulhat. Az ellenőrzés eredményeként nincs lehetőség a "felelősségre vonás" munkajogi eszközeinek alkalmazására. Polgári jogi eszközök (szerződés felbontása, elállás, kártérítési igény érvényesítése) alkalmazhatóak a szabadfoglalkozású dolgozóval szemben. Az egészségügyi szolgáltatónak nincs képzési kötelezettsége sem a szabadfoglalkozású dolgozó tekintetében. A károkozás esetén követendő eljárás szintén a jogviszonyt létesítő felek megállapodásán alapul, a felek kiköthetik a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazását az általuk megállapodásban nem teljeskörűen rendezett kérdésekben.

A szabadfoglalkozású dolgozót szakmai irányítási jog illeti meg az egészségügyi szolgáltatóval jogviszonyban álló munkavállalók munkavégzése tekintetében: ez alapján nyílik lehetősége - a szabadfoglalkozású jogviszonyt létesítő szerződésben foglalt megállapodás alapján - arra, hogy olyan munkavállalók tekintetében, akik nem vele, hanem megbízójával (az intézménnyel) állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban, munkáltatói jogosultságok hiányában irányítási jogot gyakoroljon (pl. irányítja a nővért, hogy milyen kezelést alkalmazzon, az adminisztratív feladatokat munkaviszony keretében ellátó alkalmazottat, hogy milyen receptet készítsen elő... stb.).

Az Eütev. tv. az önálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozásával lehetőséget teremtett a Munka Törvénykönyvétől való eltérésre. Ha nagyon keményen akarunk fogalmazni, itt nincs másról szó, mint a színlelt szerződés egy speciális fajtájának törvénybe iktatásáról, ezáltal legalizálásáról. Ezért elmondhatjuk, hogy a szabadfoglalkozású jogviszony egyfajta megoldást jelent - de hogy nem elvszerű megoldást, az nagyon valószínű.

Az egészségügy forró kásája

Úgy tűnik föl, minden érdekelt legszívesebben a jelenlegi helyzetet tartaná fenn továbbra is, és ennek oka - a pénz. Az orvosok egzisztenciális okokból beletörődnének a túlterheltségükbe. Az egészségügyért felelős államot az emberi és pénzügyi erőforrások szűkössége szorítja. Azonban bizonyos külső körülmények - a moratórium lejárta, az Európai és a magyar Legfelsőbb Bíróság ítéletei, a 2003/88/EK irányelv várható változásai - kibillenteni látszanak az eddigi egyensúlyi helyzetet.

A kérdés egészen nyilvánvalóan nem csupán munkajogi. Ellenkezőleg. Az egészségügyben történő munkavégzés kérdéseit nem lehet az egészségügy általános reformjától, a finanszírozási és díjazási kérdésektől elválasztva kezelni. A munkajogi szabályozás elvszerűen csak egy egészségügyi-szakmai szempontú vizsgálatot követően, a koncepcionális szakmai prioritásokra és döntésre alapozva születhet meg.

Másfelől: a kérdések mögött a "munkajogból való menekülés", a fekete- és szürkemunka átfogó, évekre visszanyúló problémája is meghúzódik. Ennek okai kettősek: egyfelől a klasszikus munkaviszony fellazítására, rugalmasabbá tételére irányuló munkáltatói törekvések (ez olyan horderejű, nemzetközi viszonylatban is jelentkező folyamat, amely várhatóan hosszú távon a munkajog általános kereteinek újragondolását igényli), másfelől a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek csökkentésének igénye. Ezek a rendszerszerű problémák nemcsak az egészségügyre, hanem általában a hazai munkaerőpiacra jellemzőek. Ez pedig akár a hazai adó- és járulékrendszer felülvizsgálatát is igényelné. (Ennek keretében elképzelhető egy olyan megoldás is, amely nem a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszony elnevezésétől, hanem a tényleges munkavégzés jellegétől tenné függővé az adózási szabályok alkalmazását - pl. ha valaki nagyobbrészt egy egészségügyi szolgáltató számára végez munkát, akkor attól függetlenül, hogy ezt munkaviszonyban vagy megbízási jogviszony alapján teszi, azonos adózási szabályok vonatkoznának rá.)

Egy ekkora és ilyen régen működő rendszer, amelyet ennyi és ennyire szerteágazó érdek szorít, szükségképpen nehezen mozdul. A kérdés csak az, mikor adódnak össze az anomáliák annyira, hogy ez ilyen módon tarthatatlanná válik? Meddig kerülgetjük még a forró kását?

2012-01-30T01:59:00.001-08:00

Beárazott életek

2012. január 30.

Egyelőre nincs remény a gyakran többéves várakozási idő rövidítésére a várólistáknál: a kórházak által ismét javasolt fizetős „előzést” élesen bírálja a szakma, a kormánynak pedig nincs hivatalos javaslata. Csak egy suttyomban végrehajtott törvénymódosítása, amely amúgy szintén a tehetős betegeknek kedvez.

Nagy vihart kavart a Magyar Kórházszövetség javaslata, amely lehetővé tenné a kórházakban a fizetős betegek soron kívüli ellátását a várólistás műtétek, diagnosztikai eljárások esetében. Köztudott, hogy éveket kell várni egy-egy nem sürgős műtétre. A rekordot most a kiskunhalasi kórház tartja: az utóbbi hetekben bejelentkezett húsz betegnek tíz (!) évet kell várnia csípőprotézis-műtétre – amelyet jellemzően amúgy idősebb betegeken hajtanak végre. A várólisták az ízületpótló, a gerincstabilizáló és a szürkehályog-műtétek esetében a leghosszabbak, ám az egynapos beavatkozásra is hónapokat kell várni: a szemészeti ellátásokra például csaknem fél évet. Bár a várólistát nem sürgős beavatkozások esetében vezetik, megdöbbentő tény, hogy kardiológai eljárásokra is több mint négy hónapot kell várni, például Szegeden.

A szakemberek attól tartanak, hogy a várólistán szereplők még nagyobb hátrányba kerülhetnek a fizetős betegekkel szemben, akik jelenleg a magánintézményekben is soron kívül igényelhetnének orvosi ellátást. A javaslattevő Rácz Jenő szerint aki megteheti, jelenleg is igényelhet a magánszférában ellátást, ám mivel szabad kapacitások a közfinanszírozású kórházak műtőiben is vannak – hiszen csak az OEP által finanszírozott teljesítményhatárig használják azokat –, a betegeket a közkórházakban is el lehetne látni, így ezek a pénzek a kórházakhoz folynának be. Emellett a javaslat az egészségügyben dolgozók helyzetét is könnyítené, hiszen rengetegen szabadságuk ideje alatt külföldre járnak ügyelni a nagyobb bevételért, de az új rendszer lehetővé tenné, hogy itthon kapjanak több munkát. „Aki nem iratkozik fel várólistára, mert ki tudja fizetni az ellátás díját, előnyösebb helyzetbe hozza várólistás társait, hiszen a szabad kapacitások terhére műtik meg őt, és nem abban az időben, amikor épp egy várólistán szereplő beteget gyógyítanának” – érvelt Rácz, emlékeztetve: az előző kormányok már tettek próbát az egészségügyi források növelésére, ám a vizitdíj, kórházi napidíj és a biztosítási reform sem hoztak eredményt.

Műtétet fizetni nem olcsó mulatság: a gerincsebészeten 1,5 millió forintnál kezdődnek a költségek, így nem csoda, ha az Országos Gerincgyógyászati Központ listáján szereplő mintegy hétszáz betegből is évente csak nyolc-tíz tudja megfizetni, hogy ne kelljen várnia. A Népszabadság szerint a szívsebészetben 300 ezertől több millió forintig terjed a beavatkozás költsége, míg a szürkehályog- és a csípőprotézis-műtétre váróknak minimum 600 ezer forintot kellene fizetniük.

Egy neve elhallgatását kérő, orvosi diplomával is rendelkező biztosítási szakjogász szerint a közfinanszírozású egészségügyi intézmények alapelveit, a szolidaritás és egyenlőség elvét sérti a kórházszövetség javaslata. Az, hogy az orvosok béremelését a fizetős betegek soron kívüli ellátásából próbálják megoldani, ellentétet szül orvos és beteg között, és a hálapénz kérdését sem oldja meg – hangoztatta a szakértő. A fizetős betegek soron kívüli ellátása egyértelműen azt az üzenetet közvetíti, hogy aki tehetősebb, egészségesebb is. Az egészségügyi joggal foglalkozók körében beszédtéma az is, hogy nem emelkedik-e majd a betegek OEP ellen indított pereinek száma, amelyekben arra hivatkoznak, hogy a várólista miatt egészségügyi állapotuk is romlott – mondta informátorunk. Megjegyezte: ez most is benne van a pakliban, de a betegek egyelőre félnek, és inkább várnak a sorukra, mint hogy pénzt öljenek a jogi procedúrába.

Az OEP megkeresésünkre közölte: a kórházszövetség felvetésére történő reagálás túlmutatna intézményük hatáskörén. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságán arról tájékoztatták lapunkat, hogy nincs napirenden a javaslat megvitatása, Réthelyi Miklós miniszter pedig a napokban úgy fogalmazott: nincs tudomása, hogy a kormányzat egy ilyen rendszer előkészítésén munkálkodna.

Mivel a Fidesz a 2009-es népszavazással „kilőtte” a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetésének lehetőségét, a kormány más módon próbált pénzt vinni a rendszerbe: novemberben úgy módosították a nemzetgazdasági minisztérium javaslatára az szja-törvényt, hogy arról a szaktárca sem tudott. A változás korlátlanul engedi a munkáltatóknak adó- és járulékmentesen finanszírozni dolgozóik magán-egészségbiztosításait, de a kormány tagadta, hogy a mögöttes cél egy új kétszintű ellátás kialakítása: a szegényebbeknek állami, a gazdagabbaknak pedig magánbiztosításokra alapozott egészségügy.

A Health Capital elemzése szerint eddig Magyarországon a kiegészítő egészségbiztosítások piaca jelentéktelen maradt, mert nem lehetett szélesebb kör számára is elérhető szintre csökkenteni a díjakat, de a módosítás meghozhatja az áttörést – és a rendszer kettészakadását is. Ez azonban nem a magánbiztosítók részvételétől, hanem az állami egészségügy szerepvállalásától függ. A szerzők, Baraczka Mariann, Kincses Gyula és Matejka Zsuzsanna szerint egy biztos: az egészségügy nem működtethető tovább a magántőke bevonása nélkül. Azon túl, hogy a szélesebb prevenció helyett a gyógyítást finanszírozná az új jogszabály, továbbra is rengeteg a nyitott kérdés. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a díjtétel, a szolgáltatási csomag függhet-e majd a biztosított egészségi állapotától, egyéni kockázataitól, azaz: magasabb lesz-e a túlsúlyos, a dohányzó, vagy az idősebbek biztosítási díja.

Forrás: Vasárnapi Hírek

2012-01-24T21:35:00.000-08:00

2012-től Svájc megnyitotta határait
a szakorvosok előtt is

Svájcban 2002-ben vezette be a Szövetségi Tanács a külföldi orvosok számára kiadható működési engedélyek tilalmát, aminek legfőbb oka az egészségügyi költségek féken tartása, illetve az Európai Unióból Svájcba igyekvő orvosok letelepedésének megakadályozása volt. 2010-ben a tiltás alól kikerültek a háziorvosok, 2012-től a tiltás a szakorvosokra sem vonatkozik.

Svájc ismét több külföldi orvost szándékozik beengedni területére. 2012-től feloldották ugyanis a szakorvosi engedélyek kiadásának tilalmát, ami jó lehetőségeket kínál a német orvosok számára a svájci letelepedésre.

2002-ben került bevezetésre a Szövetségi Tanács részéről az engedélyezési tilalom külföldi orvosok részére, aminek legfőbb oka az egészségügyi költségek féken tartása, illetve az Európai Unióból ide igyekvő orvosok letelepedésének megakadályozása volt.

Svájc a tiltáson 2010-ben enyhített első ízben, amikor a tiltás alól kikerültek a háziorvosok, majd az idei évtől a korlátozást a szakorvosokra nézve is feloldotta. Korábban az engedély kiadására szinte csak egy már meglévő praxis átvétele vagy egy alulellátott régióban létrehozott új praxis esetén lehetett számítani. A jelenlegi egyszerűsített procedúra célja egyértelműen külföldi orvosok Svájcba csábítása. Az ide érkező külföldi orvosoknak diplomájukat és a továbbképzésükkel kapcsolatos dokumentumaikat a MEBEKO-nál (Medizinalberufekomission) Bernben kell elfogadtatniuk és ezt követően a foglalkozás gyakorlására vonatkozó engedélyt az adott kantonnál kérvényezniük. Amennyiben megkapják az engedélyt, illetve regisztráltatják magukat a Santésuisse Betegpénztári Egyesületnél letelepedhetnek és a kötelező betegbiztosítók felé elszámolhatják a nyújtott szolgáltatásokat.

Január elseje óta elsősorban Baselben, Genfben és Tessinben növekedett meg az ilyen irányú engedélyezések iránti kérelmek száma.

Mivel Svájc igen kedvelt célország az orvosok körében az egész Európai Unióból, így sokan tartanak a külföldi konkurenciától. Az idei változtatást követően például a Zürichi Kórházi Orvosok Szövetsége felszólította tagjait, hogy azok maguk is igényeljenek ilyen engedélyt, amíg az még egyáltalán lehetséges.

A legtöbbeket elsősorban a magas életminőség és az alacsony adók csábítják Svájcba. Tavaly a MEBEKO statisztikái szerint csaknem 2000 külföldi orvos kérte diplomájának elismerését, ami 30 százalékos növekedésnek felel meg 2010-hez viszonyítva. Sok ezek között a kérelmezők között a svájci klinikákon dolgozó német származású szakorvos. A Santésuisse Betegpénztári Egyesület az engedélyezés tiltásának feloldását követően szintén a szabadon praktizáló külföldi szakorvosok számának növekedésével számol.

A háziorvosi pálya azonban Svájcban sem tartozik – se a svájci, se pedig a külföldi orvosok körében – a közkedvelt foglalkozások körébe, habár itt is igen nagy szükség lenne rájuk. A Baseli Egyetem egyik tanulmánya szerint várhatóan 2016-ig a jelenleg praktizáló háziorvosok fele nyugdíjba fog menni. Az utánpótlás itt is elsősorban a vidéki területekről hiányzik, Bern kanton egyes régióiban például már jelenleg is várólisták alakultak ki a háziorvosi ellátás területén. A fiatal háziorvosokat tömörítő szervezet (JHas) a háziorvos pálya esetén a következőket panaszolja: túl hosszú munkaidő, rengeteg ügyelet, alacsony fizetések, elégtelen képzési és továbbképzési feltételek, illetve kevés családdal tölthető idő. Egy háziorvosokat tömörítő másik szervezet a "Ja zur Hausarztmedizin" pedig azt hangsúlyozza: amíg egy szakorvos kétszer annyit keres, mint egy háziorvos, addig kevés hallgatónak lesz kedve a háziorvosi pályát választani. (VN)

Források
News.ch: Zulassungsstopp für Ärzte läuft definitiv aus
http://www.news.ch/Zulassungsstopp+fuer+Aerzte+laeuft+definitiv+aus/509003/detail.htm
Letöltés dátuma: 2012.01.19.

Ärztezeitung: Schweiz öffnet Grenzen für Fachärzte
http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/gesundheitspolitik_international/article/801203/schweiz-oeffnet-grenzen-fachaerzte.html?sh=6&h=1513610875
Letöltés dátuma: 2012.01.19.

2012-01-24T10:51:00.000-08:00

2012-01-23T11:51:00.001-08:00

Kaotikus viszonyok

az egészségügyben

2012. január 23.

Béremelés helyett alamizsna, kézi vezérlés, államosítás, adósságok, leállított kórházberuházások – eddig csak a rombolás látszik az egészségügy átalakításából, az ígéretek és a finanszírozási források között áthidalhatatlannak tűnik a távolság.

„

Van még a tarsolyunkban néhány meglepetés” – ígérte sokat sejtetően Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) egészségügyi államtitkára egy minapi konferencián. Azóta valóban mindenki egyik ámulatból a másikba esik – maga az államtitkár is. Például amikor kiderült, hogy a tavaly december végén szétosztott 3,5 milliárd forint nem elegendő a megígért háromhavi dolgozói pótlék kifizetésére – mert a tárca 42 ezer jogosulttal számolt 60 ezer helyett –, ezért az év végi juttatást januárban meg kellett toldani. Az pedig egyenesen skandalum volt, hogy Szócska egy tévériporteri kérdésből szerzett tudomást a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) december közepén született rendeletéről, amely az unión kívüli országból érkezett doktorok minimális bérét 243 ezer forintban, jóval a honi orvosi átlagbér felett határozta meg.

A közvéleményt viszont az lepte meg, hogy a tárcának sikerült kapitulációra kényszerítenie a bérrendezésért eddig a leghatározottabban harcoló Magyar Rezidensszövetséget. A szervezet elnöke, Papp Magor további három hónap haladékot adott arra, hogy a tárca a pályakezdő orvosok bérét belátható időn belül nettó 200 ezer, a fiatal szakorvosokét 300 ezer forintra emelje. „Ameddig lehet, nem a balhét keressük” – magyarázta váratlan engedékenységét a HVG-nek Papp Magor. Így könnyen lehet, hogy a letétbe helyezett 2500 orvosi felmondólevél akkor válik élessé, amikor az országot érő „külső támadás” miatt a Nefmi könnyebben tudja majd méltánytalannak és a körülményekre való tekintettel időszerűtlennek feltüntetni a bérkövetelést. A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyelőre hajthatatlan: mindkét szervezet elnöke állítja, ha nem jön létre egyezség, tagjaik egy része élni fog törvény adta jogával, és februártól nem vállal önként túlmunkát. Ha beváltják fenyegetésüket, az ügyeleti rendszer az összeomlás szélére sodródhat.

Vidéki kórház öltözőjében
Fotó: Túry Gergely

Szócska ugyan kiadta a „mindent a bérekre” lelkesítő jelszót, s mint mondta, munkatársai szorgosan rajzolják a „forrástérképet”, ám a Nefmi egyelőre úgy tette le 30 milliárd forintos ajánlatát a tárgyalóasztalra, hogy az összeg fele uniós képzési pénz, ami nem fordítható bérfizetésre, a másik feléhez pedig a chipsadóból remélne hozzájutni a minisztérium. „Nem elfogadható ajánlat 130 ezer egészségügyi dolgozónak 15 milliárd forint” – vélekedik Éger István, a MOK elnöke. Összehasonlításként: a Medgyessy-kormány nevéhez fűződő 2002-es 50 százalékos egészségügyi bérrendezés évi 150 milliárd forintos költségvetési többletpénzt jelentett. Ehhez képest meglehetősen mértéktartó a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, ahol 50 milliárd forintban jelölték meg a kezdőlépéshez szükséges bérkorrekció nagyságát.

Csakhogy a követelések és a teljesíthető ígéretek közötti távolság nem látszik áthidalhatónak, amit a maga nem túl kíméletes módján a kormány az egészségügyi dolgozók tudomására is hozott. December 30-án az Országgyűlés megszavazta és – jobb ötlet híján – a vízközműről szóló törvénybe biggyesztette a katasztrófa-egészségügyi ellátás új szabályait, bevezetve az egészségügyi válsághelyzet fogalmát. A másnap, a szilveszteri közlönyben megjelent, január elsejétől már hatályos jogszabály szerint a Nefmi alá rendelt tisztiorvosi szolgálat, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vezetője dönti el, mikor van egészségügyi vészhelyzet. Elég, ha úgy ítélik meg, hogy egy egészségügyi intézmény működése veszélyben forog, máris bevezethetők a rendkívüli szabályok. Ettől kezdve a betegek jogai (tovább) korlátozhatók, az egészségügyi dolgozók pedig kirendelhetők a megjelölt helyszínre. Akár másik városból is, meghatározatlan időre. A végrehajtásról szóló kormányrendelet csak a terhes asszonyokat és a kisgyermeket nevelőket mentesíti a mozgósítás alól, de arra nem tér ki, hogy a nem állami kötelékben dolgozó egészségügyi szakemberek kötelesek-e engedelmeskedni. Amint az sem világos, hogy elhagyott posztjukon ki és hogyan fogja a hadba hívottak munkáját ellátni. Bélteczki János, a MOSZ elnöke szerint egyértelmű, hogy itt nem a természeti katasztrófák következményeinek felszámolásáról, hanem az egészségügyi dolgozók sakkban tartásáról, végszükségben kézi vezérelt munkahely-kijelölésükről van szó.

Az amúgy is feszült helyzetet tovább élezi, hogy a tavalyi adótörvénycsomagban az NGM előírta a vállalkozóknak, hogy regisztrációs díj címén évi 5 ezer forintot fizessenek a területileg illetékes kereskedelmi és gazdasági kamarának. „Ez akár 20 ezer egészségügyi dolgozót is érint, márpedig ők kötelezően tagjai a köztestületi kamaráknak, ahol a nyilvántartásuk is megtörténik” – érvel Éger István, akivel ebben kivételesen a Nefmi is egyetért. Vagyis újabb jogszabály született anélkül, hogy a tárca figyelmét felkeltette volna. A jelek szerint az államtitkárság hadilábon áll azzal a kormányhatározattal is, amely a kórházak adósságrendezéséről szól. E szerint ahhoz, hogy a 2012-es évben tiszta lappal induljanak, az egészségügyi intézmények a költségvetési tartalékból, valamint az év végi kasszamaradvány szokásos kisöpréséből kiutalt összesen 46 milliárd forintot azért kapták, hogy a lejárt szállítói tartozásaikat kifizessék. Ennek ellenére azok a kórházak is kaptak minisztériumi pénzt, összesen több mint 10 milliárd forintot, amelyeknek nem volt lejárt adósságuk, így ennyivel kevesebb jut majd a szállítók kifizetésére – sérelmezi Tóth Zoltán, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Feloldhatatlan az ellentmondás, hiszen a maradványból joggal tartanak igényt teljesítményarányos részükre azok az intézmények is, ahol szigorú gazdálkodással, létszámcsökkentéssel elkerülték az eladósodást, s most ebből a pénzből fizetnének például dolgozói jutalmat, vásárolnának hiányzó eszközöket.

Könnyen megjósolható, hogy a szavakkal jól bánó államtitkárnak a matematikában nem sok esélye lesz. A meglehetősen szögletes költségvetési számok kigömbölyítése még neki sem sikerülhet. A természetbeni ellátásokra ugyanis nem jut több pénz, mint tavaly, miközben a betegszállítókat máris a csőd szélére sodorta az üzemanyag drágulása, a forintárfolyam mélyrepülése pedig átírja a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök, valamint az orvostechnológiai eszközök és anyagok árcéduláját. Az áfaemelés is 2 százaléknyit amputál a dologi kiadásokból. Az elmúlt tíz évben amúgy is csökkent az egészségügyre fordított kiadások reálértéke (lásd grafikonunkat), a GDP-hez mért 4,8 százalék körüli arány az utolsó helyre kvalifikálja Magyarországot az uniós tagországok sorában.

Ahogy azt a teljes előkészítetlenségből előre sejteni lehetett, a megyei és a fővárosi kórházak január elsejei államosítása sem zajlott zökkenőmentesen – igaz, nyilvánosan senki sem mert panaszkodni. A banki folyószámlák megszüntetése és a Magyar Államkincstárnál (MÁK) újak nyitása számos nehézséget okozott. A december 29-én kiutalt konszolidációs pénzek még a régi számlavezető bankokba érkeztek, ám azokhoz az intézmények már nem fértek hozzá. Némi átutalási költséget felszámítva a bankok a kérdéses összegeket végül a MÁK-ba küldték. Elektronikus utalási lehetőség híján a kórházak egyelőre csak papíralapú tranzakciókat hajthatnak végre, de ezek érvényességéhez most már a tulajdonosi jogokat gyakorló GYEMSZI engedélye kell. Több kórházban is attól tartanak, hogy a február 2-ai bérfizetés csúszni fog, és tartalékok híján a kisebb beszállítók, szolgáltatók sem fogják tudni kifizetni a dolgozóikat. Azt pedig senki sem tudja, mi lesz a következménye annak, hogy a vagyongazdálkodás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez került – hogyan lehet például kijárni egy festés engedélyezését? Mindez apróság ahhoz képest, hogy a minisztérium és az operatív kormányzásra felkent GYEMSZI megfeledkezett arról, hogy az uniós projekteknél nem elég a tulajdonosváltást egy semmitmondó „átadtam-átvettem” jegyzőkönyvvel lepapírozni, ahogyan ezt a kórházaknál tették. Többségében a megyék kötötték a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel az uniós támogatási szerződést, és fizették a Pólus program önrészét, mint ahogy a vállalkozók is az önkormányzatokkal szerződtek. Az emiatt megakadt finanszírozás a kivitelezőket leállásra kényszeríti, ez pedig további határidőcsúszást és költségnövekedést okoz. Mindezeken a GYEMSZI nem akadt fenn, kedden bejelentette, hogy a városi kórházak idén nyárra tervezett államosítását fél évvel előrehozzák.

Az adminisztrációs és könyvelési gondok nagyjából ismertek, ám a betegellátás beharangozott átszervezése egyelőre sokismeretlenes. A GYEMSZI íróasztalainál 8 nagytérségre osztották az országot, s mindegyik élére egy-egy Térségi Egészségszervezési Központot (TESZK) állítanak – egyenként 300 millió forintos költséggel. Egészségügyi berkekben az a hír járja, hogy ezen újsütetű intézményeknek nem sok mozgásterük lesz, mivel a vezetésükre kiszemeltek többsége nem Szócska embere, hanem a (helyi) fideszes vezetéshez kötődik. Ezzel párhuzamosan zajlik a kapacitások összefésülése, amiről annyit már tudni lehet, hogy eleve nem egyenlő eséllyel indulnak a nagytérségek. A „Nyugat-Közép-Magyarország” részeként meghatározott Buda lakosságára például az átlagosnál kevesebb gyermekgyógyászati és traumatológiai ellátóhely fog jutni. Úgy látszik, alapvető gondot okoz az elméletben annyira logikusnak tetsző progresszivitási – azaz ellátási – szintek meghatározása. A Semmelweis-terv megalkotói ugyanis abból a feltételezésből indultak ki, hogy az államosítással kiiktathatják a helyi érdekeket. Mostanra kiderült, hogy a helyi erőviszonyok változatlanul képesek felülírni a szakmai szempontokat. Legfeljebb most nem ágyszámokon vitatkoznak, mint 2006-ban, Molnár Lajos minisztersége idején, hanem azon, melyik intézmény milyen progresszivitási szintű minősítést és vele milyen finanszírozást kapjon. A betegek mindebből egyelőre azt érzik, hogy egy sor vizsgálatra csak 3-4 hónapos várakozással kapnak időpontot, s az egészségügyi dolgozók egyre morcosabbak, türelmetlenebbek.

GÁTI JÚLIA

HVG

2012-01-23T10:42:00.000-08:00

Most esik atomjaira
az egészségügy

2012. január 23.

Hétfőn délig véleményezhető a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma legújabb, az egészségügyet alapjaiban újrarajzoló rendelettervezete. Az ezzel járó új regisztráció beláthatatlan következményekkel járhat a betegekre nézve egy szakértő szerint - írja a Napi Gazdaság.

Működés közben újrakódolja az egészségügyi ellátó rendszert és ekképpen összehasoníthatatlanná teszi minden korábbi rendszerrel a Nefmi legújabb, pénteken megjelent rendelettervezete, mely a kormány honlapján hétfő délig véleményezhető.
A térségi várólista szabályainak megfogalmazása, vagy a szakorvos nélküli szakrendelés bevezetése csak hab a tortán – írja a Napi Gazdaság – online. A jogszabálytervezet fenekestől felfordítja a régi kódrendszer szakmai kódsorát, az újraírt szakmai kódok így nem jelentenek mást, minthogy februártól az ország összes fekvőbeteg-szakellátást biztosító intézményének és osztályának automatikusan lejár az addigi ÁNTSZ engedélye, mivel az a régi kódsorozatra alapul - figyelmeztet Poller Imre orvos, egészségügyi szakértő.

Az új jogszabály a szintén a napokban közzétett szakmai minimum-feltételekkel egy időben lép hatályba, így az új regisztrációkhoz már az új szakmai minimum-feltételeket kell az osztályoknak teljesíteni, különben nem kaphatnak ÁNTSZ engedélyt, és nem juthatnak hozzá az OEP szerződéshez-finanszírozáshoz.

Az újraregisztrálási folyamat óriási zűrzavart okozhat, pecsétek, és iratok ezreit kell cserélni-módosítani, mindez a betegekre nézve beláthatatlan következményekkel is járhat. Másodlagos, de nem lebecsülendő hatásként az új kódrendszer teljességgel összehasonlíthatatlanná teszi az ellátási teljesítmények összevetését a régi szakmai kódokon alapuló rendszerben regisztrált értékekkel, különösen mivel sem naptári, sem finanszírozási évhez nem igazodik a változás.

A szakmai kódok és a minimum-feltételek egyidejű változtatása a jelenlegi ágyszámok átstrukturálódását, illetve csökkenését eredményezheti, indirekt hatásként csökkentve az intézményre jutó finanszírozás (TVK) nagyságát is.

A még be sem vezetett szakmai minimum követelményrendszer fellazítását, a krónikus területi munkaerőhiány enyhítését szolgálja a rendelettervezetnek az a része, amelyik az uniós támogatási forrásból megvalósuló pályázatok körében megengedi, hogy a röntgendiagnosztikai vizsgálatoknál a szakmai tevékenység irányítása, illetve a diagnózis felállítása távdiagnosztika keretében valósuljon meg, vagyis a rendelési idő egy jelentős részéhez nem kell orvos. Ezzel megteremtik a jogi alapot a kistérségi szakrendelők igen jól felszerelt, de szakemberhiányos radiológiai egységeinek működtetéséhez - mondja Poller Imre.

Egyetlen tollvonással megoldja a munkaerőhiányt a jogszabálytervezet az alapellátáshoz tartozó szakorvosi rendeléseknél azzal, hogy a szakrendelés elnevezését rendelésre módosítja, így a feladat ellátásához elég lehet rezidens, vagy más szakvizsgával rendelkező orvos is, mint ami a rendelő elvi profilja.

A tervezet lehetővé teszi, hogy az OEP által finanszírozott Országos Mentőszolgálat szerződést kössön mentést végző egészségügyi szolgáltatókkal, ez például a koraszülött mentés esetében a jelenlegi áldatlan helyzet rendeződésének a lehetőségét is jelenti.

Meghökkentő elem a május 1.-től kötelező térségi várólista, mely mind a betegek, mind pedig az ellátórendszer hosszú távú struktúrája szempontjából beláthatatlan következményekkel járhat.

A térségi várólista rendszer szerint, egy térségen belül a várólistára irányítandó ellátások a térség bármely ilyen beavatkozásra, műtétre jogosult intézményében elvégezhetőek. A térségi várólisták kezelése - erre konkrét utalás a tervezetben nincsen - valószínűsíthetően a térségi egészségszervezési igazgatóságok feladata lesz.
Térségi várólista alapján végzik például a szürkehályog-műtéteket, a gerinc és csípőprotézis műtéteket, a mandula, orrmandula, vagy orrmelléküreg bevatkozásokat, de ide tartoznak az epekövesség gyógyítását célzó operációk, a sérvműtétek és a nem rosszindulatú daganatos folyamat miatt végzendő nőgyógyászati beavatkozások is.

Az új minimum-feltételek a daganatos betegségek műtéteit a megyeközpontokba, illetve onkológiai osztályt működtető kórházakba centralizálják, ebből fakadóan ezeken az osztályokon csökken az elvégezhető egyéb műtétek száma, míg az onkológiai sebészetről "lemondó" kisebb osztályokon elvileg szabad sebészeti kapacitás képződik.
A múlt év végén nyilvánosságra hozott térségi határok értelmében így könnyen előfordulhat, hogy mondjuk Óbudáról Gyöngyösre kell utazni egy sérvműtétre, vagy a belvárosból Szolnokra egy epekő probléma megoldásért.

Arról azonban nem szól a tervezet, hogy a gyakorlatban hogyan segítik a betegeket a kijelölt ellátó helyre való eljutásban, illetve a hozzátartozók miként vehetnek így részt a kórházban fekvő napi gondozásában, és azt sem rendezi, hogy mi történik akkor, ha a beteg bármilyen okból nem vállalja az egyszerű rutinműtétért a kijelölt helyre történő utazást.

Túl azon, hogy a térségi várólista a korrupció melegágya lehet, és a "sürgősségi" eljárások szaporodását vonhatja maga után, veszélyes hatást gyakorol az ellátórendszer struktúrájára is – hangsúlyozza Poller Imre. Az egyszerűbb beavatkozásokat ugyanis a kisebb, vidéki kórházak irányába tolja, a bonyolultakat a nagyvárosok felé, s ha 3-4 évig ebben a formában működtetik a rendszert már változtatni sem igen lehet, annyira torzul az ellátás szerkezete - tette hozzá a szakértő.

Forrás: Napi Gazdaság

2012-01-20T23:13:00.000-08:00

Vitaindító:

Gondolatok a szabad kórház és orvosválasztásról és szülésrõl

Kismamák peticiója a szülészválasztás korlátozása ellen

Sajtóközlemény - Budapest, 2006. november 27.

Édesanyák és édesapák kezdeményeztek petíciót az egészségügyi miniszterhez a szabad szülészet- és szülészorvos-választás korlátozása kapcsán. Itt találod a részleteket, és töltheted le a petíciót, valamint az aláírásgyűjtő ívet.

Az egészségügyi törvény tervezett változásai jelenlegi formájukban kihatással lesznek a szabad kórház-, valamint a szülészorvos-, szülésznő-választásra. Alapvetően egyetértünk az egészségügyi reform szükségességével, és a hálapénz visszaszorításának szándékával, álláspontunk szerint azonban a szülést nem lehet a többi orvosi beavatkozással együtt kezelni. Az érzelmi, bizalmi szempontok mellett az is megkülönbözteti az orvosi beavatkozásoktól, hogy egy természetes folyamatról van szó, melynek főszereplője az egészséges anya, és amely előre nem tervezhető, sem időpontját, sem lefolyását tekintve. Ezért petíciót fogalmaztunk az Egészségügyi Miniszterhez, melyben erre a speciális helyzetre hívjuk fel a figyelmet, és kérjük, hogy továbbra is korlátozás és térítési díj nélkül választhassák meg a nők, hogy hol és kivel szeretnének szülni. Kismama-barát intézkedéseket is javasoltunk, amennyiben mégis mindenképpen szükséges a térítési díj bevezetése. A petícióhoz támogatóként csatlakozni a mellékelt aláírásgyűjtő ív aláírásával lehet. Kérjük, hogy az aláírásokat kizárólag a mellékelt aláírásgyűjtő íven, illetve annak fénymásolatain gyűjtsék, mert az aláírások csak így lesznek érvényesek! Az aláírásgyűjtő ívekre az aláírásokon és a személyi adatokon kívül semmilyen más megjegyzést, dekorációt nem szabad tenni. Az aláírásgyűjtő ívek hátoldala teljesen üres kell, hogy legyen. Az aláírásgyűjtő ívhez nem szabad hozzácsatolni semmilyen más papírt. Kérjük, az aláírásgyűjtő ívek sokszorosításánál vegyék mindezt figyelembe! Az aláírásgyűjtő ívet minden 18. életévét betöltött, választásra jogosult magyar állampolgár aláírhatja. Egy választópolgár a kezdeményezést csak egy aláírással támogathatja. Az aláírásgyűjtő íven az aláíró olvasható neve, lakcíme (irányítószámmal) és aláírása kell, hogy szerepeljen. Kérjük, az aláírásgyűjtő íveket minden lehetséges fórumon terjessze, és amennyiben további gyűjtés céljából átadja más személyeknek az üres aláírásgyűjtő ívet, akkor mellékelje hozzá a petíció és a kísérőlevél másolatát is. Az aláírt íveket legkésőbb 2006. december 15.-ig szíveskedjen eljuttatni a következő címre:

KOCSISNÉ PÉTERFY HAJNAL
1399 Budapest, Pf.:701/268

Köszönettel: A petíció kezdeményezői:Boksay Rita Ferbert-Vadász Ágnes Gurzóné Tuskán Ildikó Kocsis Gábor Kocsisné Péterfy Hajnal Szebeni Jánosné Vass László Vassné Csípai Nikoletta

Sajtóvisszhang>>

Letölthető (pdf formában):
Petíció
Aláírásgyűjtő ív
Kísérőlevél

Petíció Dr. Molnár Lajos Úrhoz, a Magyar Köztársaság Egészségügyi Miniszteréhez a
szabad kórház- és szülészválasztással kapcsolatban

Alulírott jelenlegi és leendõ édesanyák, édesapák az alábbi petíciót nyújtjuk be Miniszter Úrhoz a szabad kórház- és szülészválasztással kapcsolatban: Alapvetõen egyetértünk az egészségügyi reform szükségességével, és a hálapénz visszaszorításának szándékával, álláspontunk szerint a szülést nem lehet a többi orvosi beavatkozással együtt kezelni, mivel - a szülés a szülõ nõ életének kivételes eseménye, melynek körülményei mind a gyermek életkezd ését, mind a nõ anyává válásának folyamatát, lelki egészségét alapvetõen befolyásolják, - fõszereplõje az egészséges anya, nem egy klasszikus orvos beteg kapcsolat alakul ki, - a szülést a szülõ nõ maga végzi, a szülõorvos és a szülésznõ ideális esetben csak kíséri a szülést, és csak szükség esetén avatkozik a folyamatba, - a szülés a szülõ nõ intimszféráját érinti, - a szülés megindulásának idõpontja, a vajúdás hossza, és a születés pontos idõpontja elõre nem tervezhetõ, és az ezekbe történõ mesterséges beavatkozás növeli a komplikációk esélyét, veszélyezteti a szülõ nõ és a magzat egészségét, - a szülés komplikációmentes lezajlására bizonyítottan akkor van a legnagyobb esély, ha a szülõ nõ biztonságban érzi magát – ehhez elengedhetetlen a megfelelõ körülmények megteremtése, és az, hogy azok lássák el, akiket ismer, és akikben megbízik, - a szülést követõ, kórházban töltött idõszak meghatározó a szoptatás sikere – vagyis a csecsemõ egészsége – szempontjából. Véleményünk szerint a szabad kórház- és szülész- ill. szülésznõválasztás korlátozása - figyelembe véve fentieket, és a magyarországi szülészetek egymástól eltérõ szemléletû ellátási rendjét is - veszélyeztetheti a szülõ nõk és a magzatok, csecsemõk egészségét, növelheti a programozott szülés-indítások számát, növeli a komplikációk esélyét, az egyes beavatkozások szükségességérõl szóló döntésbe anyagi szempontokat visz be. Csökkentheti a gyermekvállalási hajlandóságot, valamint a sikeresen szoptató nõk, az anyatejen nevelkedõ csecsemõk számát. Ezért alulírottak a szabad kórház- és szülészválasztással kapcsolatban az alábbiakat kérjük a Magyar Köztársaság Kormányától, és annak a kérdéskörben illetékes szakminiszterétõl, az Egészségügyi Minisztérium vezetõjétõl:

1. Továbbra is korlátozás és térítési díj nélkül választhassák meg a nõk, hogy hol és kivel (melyik orvossal, szülésznõvel) szeretnének szülni. 2. Amennyiben mégis bevezetik kórház és szülészorvos választása esetén a térítési díj egy részének megfizettetését a szülõ nõvel: a. legyen elõre tervezhetõ, ésszerû összeg a szülés ára, és ne az elvégzett beavatkozásoktól függjön, b. a kórháznak fizetendõ pénzbõl kötelezõen részesüljön a szülést levezetõ választott orvos és választott szülésznõ is. 3. A tervezett intézkedések csak a törvény hatályba lépése után teherbe esett nõkre vonatkozzanak, mivel a változások aránytalanul nagy lelki (és anyagi) tehertételt jelentenek a jelenleg is várandós anyák számára, melyre nem volt lehetõségük a gyermekvállalás tervezésekor felkészülni. 4. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatosan kezdeményezzenek párbeszédet a kismamákkal és az õket képviselõ szervezetekkel, tájékoztassák és készítsék fel a társadalmat a várható változásokra. 5. Az esélyegyenlõség és a kórházak egyenértékûségének megteremtése érdekében: a. dolgozzanak ki ösztönzõ programot a kórházak számára a háborítatlan szülés körülményeinek, szemléletének a megvalósítására, a már létezõ szakmai irányelvek alkalmazására, b. dolgozzanak ki ösztönzõ programot a kórházak számára a szoptatásbarát körülmények és szemlélet megvalósítására, a már létezõ szakmai irányelvek alkalmazására. A petíciót magánszemélyek – jelenlegi és leendõ édesanyák, édesapák - kezdeményezték. Kérjük a tisztelt Miniszter Urat, hogy a petícióra adandó válaszát a következõ címre szíveskedjen eljuttatni: Kocsisné Péterfy Hajnal, 1399 Budapest, Pf.:701/268

Budapest, 2006. 11. 27.

***

Dr. jur. et med. Martini Jenõ:
Jelenlegi és leendõ édesanyák, édesapák szabad kórház – és szülészválasztás tárgyában íródott , Dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszternek címzett petíciója olvasható a www.babafalva.hu internetes portálon. Szerzõi alapvetõen egyetértenek az egészségügyi reform szükségességével, és a hálapénz visszaszorításának szándékával, de álláspontjuk szerint a szülést nem lehet a többi orvosi beavatkozással együtt kezelni, melynek részletes indokát adják. A kórház és szülésválasztás körében a szakminiszterhez öt pontban foglalt, részben alternatív kérést terjesztenek elõ. Kezdeményezésükhöz csatlakozásra szólítanak fel. Folytatják az aláírásgyûjtést és a kapcsolódó sajtókampányt. Indokaik: A kórházválasztás korlátozása ugyanis csak ideiglenesen került le a napirendrõl. A szülések körüli helyzet továbbra is rendezetlen maradt, a választott orvos által vezetett szülésekrõl nem esik szó. A fentiekben hivatkozott weblapon az egyik hozzászóló csak azt kifogásolja, hogy a petíció miért nem tartalmazza valamennyi szakellátásra nézve a kórház és orvosválasztás szabadságának követelését, és mint írja: Emiatt azt, „egy jóérzésû ember nem írhatja alá”. Miért ne tehetné? Hiszen egy adott élethelyzetben lévõ társadalmi réteg, és némi túlzással a jövõ generációja érdekirõl szól, azt kívánja érvényesíteni. Sõt magzati létünket mindegyikünk átélte. Ugyanakkor a petíció szerzõi nem vonták kétségbe más állampolgárok, más, akár valamennyi orvosi ellátásra nézve történõ szabad, akár népszavazás kezdeményezésének, megszervezésének jogát.

A lényeget, a szabad kórház és szülészválasztás jogát illetõen teljes mértékben egyetértek a petíció szerzõivel. Társadalombiztosítási költségkihatás vonatkozásában ugyanis jelenleg sincs különbség a szabadon választott kórházi, szülészorvosi és a területileg illetékes orvosi ellátás között.

A szabad választás külön díj fizetése nélkül sem növeli a társadalombiztosítást terhelõ párhuzamos, és így indokolatlan vizsgálatok, orvos-beteg (terhes) találkozások számát sem. A megfelelõ szabályok betartása mellett szakmai érvek sem szólnak a szabad választás ellen.

A kérdést az egész egészségügyi reform körében több oldalról kísérlem meg - a teljesség igénye nélkül, a tévedés jogát is fenntartva, de elkerülni igyekezve- az alábbiakban megközelíteni, melyben igyekszem a szakmaiság, és a laikus általi közérthetõség határán mozogni. A szakellátás (szakrendelõk, kórházak) szerkezet és finanszírozás változtatás indokait nem sorolom,mert szükségessége józanésszel nem vitatható. Azzal 16 éve mindegyik kormány tisztában volt, tervezgette is, de csak a tervekig jutott, a problémákat maga elõtt tolta, és mindig csak az alapellátás (azaz a háziorvosi ellátás) erõsítését hangoztatta. Szerepüket elismerem, és nagyra becsülöm (orvosi pályámat magam is ott kezdtem), de az orvostudomány nagyfokú differenciálódásából, specializálódásából, személyi és tárgyi feltételeibõl, az orvoslás csapatmunkává válásából eredõ korlátai sem a deklarációktól, sem attól még nem változtak, hogy átnevezték a körzeti orvost házi-, illetve családorvossá, továbbá nagyon helyesen lehetõvé tették közalkalmazottból vállalkozói létüket.

Megválasztásuk kölcsönös érdekek alapján továbbra is szabad marad. Mi jött át az írott és - az internetes oldalakat is beleértve - az elektronikus médián keresztül az egészségügyi reformból, az új szabályokból? Lényegében az, hogy jelenlegi reformfolyamat sok racionális, szükségszerû eleme mellett bõven akadnak megválaszolandó kérdések, „miértek”, és talán még az alagút vége sem igazán látszik.

Itt és most nem is a vizitdíjra és a kórházi napidíjra utalok. Nem érintem a fekvő beteg intézményekre nézve felállított és különbözõ lobbyk által befolyásolt listákat és az intézményi finanszírozások megoldatlan problémáit sem. Nem foglalkozhatok jelen keretek között az aggályos döntés elõkészítéssel, az ellentétes forgató könyvekkel , azok kommunikációjával, és sok egyébbel sem.

Az alábbiakban csak a személyi betegellátásra és abban is különösen a szülészetre térek ki.

Személyes érintettségem hiányában, és szakmai életutamra tekintettel talán hitelesen. A média szerint: Az új szabályozás a választott szakellátást csak anyagi ellenszolgáltatás fejében tette volna lehetõvé. A kormány azonban visszavonta azt a korábbi javaslatát, miszerint a betegek díjmentesen csak a lakhelyük közelében lévõ, az ÁNTSZ által kijelölt három kórház valamilybe mehettek volna kezelésre. Ez pedig azt jelenti, hogy továbbra is bármely kórházba mehet a beteg, ha oda beutalják, és ott fogadják. Fizetni csak akkor kellene, ha beutaló nélkül megy. Az íróasztal mögött gondolt-e valaki arra, hogy beutalót némi hálapénzért lehet-e szerezni? ( Ez nem állítás! Csak kérdés!) Az egészségügyi tárca szerint viszont csak ideiglenesen került le a napirendrõl a javaslat, a kórházszerkezet átalakítása után ismét terítékre kerül a betegút szabályozása.

Indoka szerint azért, mert túl nagy az orvos-beteg találkozások száma: t öbb beteg más kórházakban is újra elvégezteti ugyanazokat a vizsgálatokat, ha nem tetszik neki az orvosi diagnózis. Mosolyra fakasztó magyarázat. Az informatika mai fejlettsége mellett a párhuzamos, indokolatlan vizsgálatok számát más eszközökkel és szabályokkal lehet hatékonyan csökkenteni.

El kellene ismerni, hogy a kötelezõ és a szabadon választott társadalombiztosítási finanszírozása ugyanis teljesen azonos összegben történik.

Világosan meg kellene mondani, hogy a szabadon választott kórházért azért kell majd fizetni, mert az intézményi bevételét jelent. Valóban azt jelent? Csak akkor, ha az így befolyt összeggel a biztosító nem csökkenti majd a kórháznak az adott ellátásért járó térítést. Ha csökkenteni fogja, akkor az, ténylegesen nem kórházi, hanem egészségbiztosítói bevétel lesz. Az adott helyzetben és körülmények között még ez is magyarázható lenne. Csak õszintén, világosan, egyértelmûen, következetesen kellene kommunikálni, melybõl ma kevés részünk jut.

És ekkor a választott kórház választott orvosáról még szó sem esett. Más gondom is van a minisztérium e makacs elképzelésével szemben. Nevezetesen a következõ: Régebbi terv, hogy a tárca közzé teszi az egyes kórházak minõségi mutatóit. Ezt az ötletet az államtitkár asszony nem rég elevenítette fel egy reggeli televíziós adásban. Amennyiben a kórházak minõségi mutatói között jelentõs eltérések lesznek, és peres tapasztalatom alapján vannak is, úgy milyen alapon mondhatná egy igazságosan szociálisan érzékeny kormány azt, hogy akkor kaphatsz csak szakmailag jobb ellátást, ha meg tudod fizetni?

Ezek után még mindig megmagyarázhatatlan maradt, hogy az adott intézeten belül a választott orvosi ellátásért miért kell külön fizetni a kórháznak? Lehetne azt mondani, hogy az orvos választás lehetõsége az adott kórház részérõl éppen olyan külön szolgáltatásnak minõsül, mint például az egyágyas külön kórterem, az összes kényelmi, extra szolgáltatásával. Ez még félig igaz is lehetne akkor, ha az orvos nem közalkalmazottként, nem szigorú – sokszor feudális- alá és fölérendeltségi viszonyban dolgozna, hanem szabadon, akár szellemi szabadfoglalkozásban, kvázi „vállalkozóként” ténykedne, és az ellátás vállalása alapvetõen tõle függene.

Félig pedig csak azért, mert ekkor sem a kórház külön szolgáltatását, hanem a választott orvos munkáját fizetné a beteg a kórháznak, vagy netán – az elõbbiek szerint közvetve a társadalombiztosításnak.
A helyzet azonban teljesen más. Az osztályvezetõ fõorvos, vagy helyettese rendelésétõl függ, hogy egy adott beteget saját maga, vagy melyik beosztott orvosa operál. Ez még keveredik a hálapénz sajátos problematikájával. És ezen a ponton miniszterünk pár évvel ezelõtti, a Financial Times címû lapnak adott, bizonyos körökben nagy port kavart interjúja jut eszembe, mellyel kapcsolatban akkor még azt mondhattam: „Kedves Lajos minden szavad igaz”. Az elõzõk körében a szülészet külön is érzékeny terület. Jogszabály biztosította és biztosítja továbbra is a területileg illetékes terhesgondozás és szülés ingyenességét. Ez így van jól. Meggyõzõdésem, hogy szülész kollégáim – kevés kivétellel – munkájukat e körben, e keretek között is a szakma szabályai szerint, az elvárható gondossággal és körültekintéssel végzik. E terület érzékenységét jól bizonyítja, hogy az egészségügyi ellátással kapcsolatos kártérítési perek, és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt megindult büntetõeljárások körében a szülészet az elsõk között van. Oka ennek alapvetõen az, hogy a társadalom a szülés kapcsán bekövetkezõ bármely nem kívánatos eseményt hajlamos a szülészeti ellátás rovására írni akkor is, ha annak semmilyen objektív alapja nincs. Nem kellõen ismert, hogy a születés körüli állapot az emberi élet legveszélyesebb idõszaka. A szülésznek anyai és magzati érdekeket is mérlegelni kell. A császármetszés anyai veszélyei nagyobbak a spontán hüvelyi szülésnél. A magzati állapot méhen belüli megítélésére szolgáló eszközök, eljárások óriási fejlõdésen mentek keresztül. Ennek ellenére a legmodernebb ultrahang készülékkel, a leggondosabb vizsgálattal sem állapítható meg minden fejlõdési rendellenesség 100%-ban. Ennek ellenére, a vizsgáló eljárások komplex alkalmazásával is a szülés alatt a megnyugtató és nem megnyugtató magzati állapot között tudunk csak különbséget tenni, és minden körülményt, eredményt egybevetve, mérlegelve megítélni a szülésvezetés módját. A születés körüli magzati agyi károsodások oka még ma is 60%-ban ismeretlen. Napjainkban az összes agykárosodás mindössze 8-20%-a tekinthetõ igazoltan a szülés alatti idõszak következményének. És lehetne sorolni tovább. A hazai szülészet mutatói világviszonylatban is az elsõk között vannak. Mégis egy kizárólag a kockázat körében értékelhetõen bekövetkezett szövõdményt a szülészetben a társadalom kevésbé fogad el, mint bármely más szakorvosi területen. Nem véletlen, hogy magam részérõl arra a kérdésre: Kihez menjek szülni? Senkinek nem ajánlok senkit. Rá bízom. A terhességre jó, és szép, mindent kifejezõ magyar szó a más állapot. Más állapot ez nem csak élettanilag, hanem pszichésen is.

Bõvebb magyarázat nélkül is könnyen belátható , hogy ezen ellátási forma az egyik legbizalmibb viszonyt igényli. A várandós anyukák szebben és jobban tudnak errõl szólni, és szólnak is. Nem véletlen, hogy az úgynevezett megkért szülésnek hagyományai lettek. Okkal gondolom, hogy az országgyûlési képviselõnõk körében is . A történet úgy fest, hogy a terhesség gyanújakor, vagy megállapításakor hallomásból, vagy más tanácsára a gravida kizárólag bizalmi alapon szülész orvost választ, és terhessége végéig annak legális magánrendelésére, vagy kórházi ügyeleti idejére esõen oda jár rendszeres ellenõrzésre.

A terhesség alatti ultrahang-, vér-, és egyéb szakorvosi vizsgálatokat a választott orvos személyétõl, lehetõségeitõl,kapcsolatrendszerétõl függõen, „végsõ esetben” magánrendeléseken magán „klinikákon” végzik el. Sõt, ha bármi okból a terhességével kórházba, klinikára be kell feküdnie, akkor természetesen választott orvosát foglalkoztató intézetbe kíván menni. Az adott intézetben történõ felvételhez - a terhes szándékán kívül - a választott orvosnak rendelkezési joggal, vagy fõnöke jóváhagyásával bírnia kell
Hálapénz-e a megkért szülés ellenértéke? NEM!
Orvosi hálapénzrõl csak az esetben beszélhetünk, ha anyagiak egy adott orvosi ellátást megelõzõen szóba sem kerülnek. Az orvos a beteget beteget munkaköri kötelességébe esõen látja el. Annak várt eredménye, a beteg gyógyulása következik be. Ezért pedig a beteg - ráutaló orvosi magatartás nélkül- önként pénzben kifejezi háláját. 1988-ban, a személyi jövedelemadóról szóló törvény még adóköteles jövedelemmé is tette, legalizálta. Az orvos által történõ kikövetelése, ráutaló magatartás tanúsítása viszont már etikai vétséget valósít meg.

A hálapénz kapcsán egyesek korrupciót, vesztegetést kiáltanak. A fentiek szerinti hálapénz esetén jogilag megalapozatlanul. Az csak adott esetekben anyagiakért jogtalan elõny nyújtása kapcsán merülhet fel. A hálapénznek könyvtárnyi irodalma van. Nem kívánom részletezni. Az viszont biztos, hogy az egészségügyi reform jelenleg ismert részletei azt megszüntetni nem fogják. Nem vitatva benne mindkét szereplõ részérõl tudati tényezõket sem, csak akkor szûnhet meg, ha az orvosok erkölcsi és anyagi megbecsülése társadalmilag azonos helyre kerül nyugat-európai társaikkal.

Amikor a terhes és a szülészorvos a szülésvezetésben megállapodnak, akkor közöttük egy szóbeli polgári jogi, megbízási szerzõdés jön létre. Abban a szülész egy a dott orvosi tevékenységnek a szakma szabályai, az elvárható gondosság szerinti bármikor történõ rendelkezésre állását, és elvégzését, a terhes pedig ennek kölcsönös megállapodás szerinti anyagi ellenértéke nyújtását vállalja. Megjegyzem, hogy e felfogásommal már bíróság is egyetértett.

Ennyire leegyszerûsíthetõ lenne a megközelítés akkor, ha a szülész a kórházzal nem közalkalmazotti vagy munkaszerzõdésben állna, és ott a szülés levezetésére, beleértve az esetleges császármetszést is, bérelné a személyi ( szülésznõ, mûtõsnõ stb.) és tárgyi (szülõszoba, mûtõ berendezési, felszerelési tárgyaival, mûszereivel ) feltételeket. Több plasztikai sebész így látja el magánbetegét . Az általános tényleges helyzet azonban az, hogy a szülész közalkalmazotti, vagy munkaszerzõdésben áll az adott kórházzal, és azon belül szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok uralkodnak az engedélyezés és utasítás adási jog vonatkozásában is. Sõt esetleges hibás ténykedéséért munkáltatója, illetve bizonyos összeghatárig felelõsségbiztosítója köteles helytállni. Az elõzõkben említett szülész és terhes közötti megbízási szerzõdésen ez csak annyit változtat, hogy annak a kórház, az osztály mûködési rendje szerint érvényességéhez osztályvezetõi jóváhagyás szükséges.

És még ekkor is a megkért orvos ténykedését munkaidõben a szülõszobát felügyelõ részlegvezetõ fõorvos, ügyeletben az ügyeletes, illetve ügyeletvezetõ utasítás adási joggal felügyelni, ellenõrizni és érte felelõsséget vállalni köteles. Továbbá a szülés vezetésre felkért, most már nyugodtan mondhatjuk szerzõdött orvos állami-, önkormányzati személyi és tárgyi feltételek igénybevételével teljesíti a megbízást, vezeti le a spontán szülés, vagy végzi el a császármetszést. Többek véleménye szerint ezzel így intézeten belüli illegális magánpraxis is megvalósul, annak ellenére, hogy az orvosnak ebbõl származó jövedelme adóköteles.

Nem vitás, hogy a fenti történet sorban keveredik a legális magánrendelés és a társadalombiztosítás ( Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a továbbiakban az egyszerûségéért: OEP ) f inanszírozott ellátás. Ennek ellenére sem az OEP-nek, sem, a kórháznak nem kerül egy fillérrel sem többe az adott terhes kórházi vizsgálata, bennfekvése, spontán vagy császármetszés útján történõ szülése a választott kórházban, választott orvossal, mint ha az a területileg illetékes rendelõkben, intézetekbe történne. És a lényeg ezen van!

Sőt a finanszírozás mai rendszerében, amikor egy zárt kasszából részesülhet valamennyi kórház, még a kórháznak teljesítmény többletet, és - ha nem is teljes- több finanszírozást hoz. Nem véletlen, hogy egyes osztályok szívesen veszik, és engedik, hogy náluk sem közalkalmazotti, sem munkajogviszonyban nem álló szülészek externistaként (külsõsként) saját szülõnõjüket bevigyék.

Az pedig, hogy cserébe a külsõstõl ügyelet adását várják el, már más területre vezet. Nagyobb, de a megkért szüléseket is érintõ probléma a törvényes munkaidõkeret és az ügyelet törvényes mértékû díjazása, a szabadon még vállalható túlmunkaideje. Kerülöm a munkajogi részleteket, csak a lényegére térek ki. Én még megéltem azon idõket, amikor szombat reggel bementünk hétfõ reggelig ügyelni, majd utána még a napi munkaidõt letölteni. Ez összesen folyamatosan 56 órát tett ki. Egy nagy forgalmú szülészetin õgyógyászati osztályon az ügyeletesekre egyenként is több munka esett, mint munkaidõben. Nem volt helyes, de kibírtuk. A hatályos uniós irányelv alapján a munkaidõ-szervezés alapvetõ szabályai 2004. május 01.-t követõen az alábbiak szerint kellene, hogy alakuljanak az egészségügy gyakorlatában:

A foglalkoztató által a foglalkoztatott számára kötelezõ érvénnyel elrendelhetõ munkavégzés heti átlagos ideje - a túlórát is beleértve - nem haladhatja meg a 48 órát. Ezt meghaladóan további munkavégzésre csak a foglalkoztatott saját elhatározásából kerülhet sor. Az egészségügyi intézményben teljesített ügyeletet teljes egészében munkaidõnek kell tekinteni. A foglalkoztatottat a rendes napi munkaidejének kezdetétõl számított 24 órás idõtartam alatt 11 összefüggõ órából álló napi pihenõidõ illeti meg. Elmaradt pihenõidõt az objektív akadály megszûntét közvetlenül követõ munkaidõ rovására kell kiadni. Saját elhatározása alapján elvállalhat a foglalkoztatott túlórát, mellékállásba tartozó feladatellátást, valamint magán orvosi tevékenységet - akár a hét valamennyi munkanapján is -,de csak akkor, ha ezek a tevékenységek nem akadályozzák meg a napi pihenõidejének eltöltésében. A különbözõ orvostársaságok állásfoglalásai, valamint köztük és az egészségügyi tárca között a médiából is jól ismert egyeztetések a fentiekrõl szóltak. Ugyanígy azok a viták is, melyek a kórházi menedzsment és a közalkalmazottak között folytak. Tény, hogy nagyon sok helyen az osztályok szakorvosi létszáma akadálya még az elõzõk szerinti törvényes foglalkoztatásnak is. Van olyan megyei szülészeti osztály, ahol a létszámból eredõen egy ügyeletes és két készenlétes teljesít ügyeleti szolgálatot. Egy azonnali császármetszés legalább két orvost igényel. Itt utalok vissza az elõbbiekre, hogy sok helyen örömmel veszik a külsõsök ügyeletét. Az orvosok eddig is vállaltak saját elhatározásuk alapján a törvényesnél több túlmunkát, ügyeletet. A kórház menedzsmentjénél a „biztosítékot az verte ki”, hogy érte a törvényes díjazást követelték. Erre kapták retorzióként azt a választ, hogy akkor pihenõidõben a megkért szülés levezetésére sem mehetnek be.
Összefoglalás:
Meggyõzõdésem, hogy az egészségügy reformja, struktúra- és finanszírozás változásának nem a szabad kórház és orvosválasztás megszüntetése a kardinális kérdése. Jelenben, az ismert módon történt interpretációja csak a társadalom frusztrálására volt alkalmas. A reform pedig az egészségügyben dolgozók, és a társadalom ellenében nem lehet sikeres. Õszinte válaszok, társadalmi párbeszéd kell az áldozatvállaláshoz. Ugyanakkor a felvetett kérdések valóban korrekt válaszokat igényelnek, melyben a bölcsek kövének megtalálására nem vállalkozhattam. Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy a Magyar Orvosi Kamara által már régen szorgalmazott orvosok jogállásáról szóló törvény megalkotása nélkül jó válaszok nem adhatók. E törvénynek pedig a megváltozott társadalmi-gazdasági, és megváltoztatni szándékozott intézményi struktúrát is figyelembe kell venni. És talán nem ártana az íróasztalok mögül meghallgatni, a vezetõk mellett a betegágy mellett, a szülõszobán, a mûtõben dolgozó beosztottakat is. Ne kórházigazgató ( volt miniszter ) mondja el, hogy kórháza szülészei kifejezetten örülnek annak, hogy náluk megszûnt a megkért szülés, amit a szülõnõk is egyre inkább elfogadnak. Nem vonom kétségbe, hogy így van, de az érintettek szájából igazabbnak hangzik.
Budapest, 2006. december 10.

Dr. jur. et med. Martini Jenõ

2012-01-20T16:04:00.000-08:00

Pénzt bezsebelő szülészek

ellen emelt vádat az ügyészség

Vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője ellen - értesült az MTI Hírcentrum. A vád szerint az orvosok pénzt fogadtak el a szülések levezetéséért és egyéb orvosi ellátásokért. Az egyik szülésznő esetében börtönbüntetést kér az ügyészség.

A volt MÁV Kórház szülészeti és koraszülöttosztályán dolgozó orvosok 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább húsz esetben pénzt kértek az osztályra felvett kismamáktól a szülések levezetéséért és az egyéb beavatkozásokért - ez áll a vádiratban, hangzott el az m1 Híradó-jában. A vádlottak között van az akkori osztályvezető főorvos is.

Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradó-ban azt mondta: "A vádlottak az osztályra érkező, szülés előtt álló kismamáktól és azok hozzátartozóitól az egyes orvosi ellátásokért - amelyeket egyébként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is fedezett, így a szülés levezetéséért, az altatásért vagy az érzéstelenítésért - körülbelül ötezer és ötvenezer forint közötti összegeket kértek."

Az ügyészség az orvosokkal és az egyik szülésznővel szemben pénzbüntetés, a másik szülésznővel szemben, akit üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak, letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri. A vádlottak szabadlábon védekeznek. A Híradó stábja az érintettek ügyvédjeit is megkereste; akiket elértek, azok azt mondták, "védenceik tagadják, hogy pénzt kértek volna".

Vesztegetés miatt nyomoznak
a Honvéd Kórház szülészetén

2010-11-21

A rendőrség szerint 2 szülésznő és 14 orvos vesztegetést követett el, amikor külön pénzt kértek az érzéstelenítőért a szülő nőktől a Honvédkórházban. Az intézmény orvosigazgatója szerint nekik tűnt fel először a visszaélés, ők tettek feljelentést, és fegyelmi vizsgálatot is indítottak.

Összesen 16 embert, szülésznőket és orvosokat gyanúsít a rendőrség az Állami Egészségügyi Központban, vagyis a Honvédkórházban egy vesztegetési ügyben – közölte az RTL Klub Híradója. A gyanú szerint a kórház nőgyógyászatán 5-10 ezer forintot kértek az epidurális, vagyis a gerincbe adott érzéstelenítőért a szülő nőktől, pedig az ingyenesen járna, ha szükség van rá.

A nyomozás már két éve tart, a csatorna 2008 novemberében számolt be először arról, hogy több kismamától is pénzt kértek az érzéstelenítőért. A nyomozás a kórház akkori főigazgatójának feljelentése alapján indult, de a kórház vezetősége szombaton nyilatkozott először az ügyről. Bazsó Péter, az intézmény orvosigazgatója azt mondta: a kórház egyik belső ellenőrzésénél derült ki, hogy a szülés során a gerincbe adott érzéstelenítésért külön hálapénzt kértek.

A nyomozás során több száz nőt hallgattak meg tanúként. Először a katonai ügyészség kezdett nyomozni, de mivel katona nem volt érintett, a nyomozást a Fővárosi Főügyészségnek, ők pedig a rendőrségnek továbbították. Vesztegetés gyanúja miatt nyomoznak, és még mindig nem fejezték be az eljárást. A rendőrség írásban azt közölte, hogy 2 szülésznőt és 14 orvost gyanúsítanak.

Bazsó Péter azt mondta: őket hivatalosan nem tájékoztatják a nyomozásról, tehát hivatalosan nem tudják kiket gyanúsít a rendőrség. Hozzátette azonban, hogy az ő látókörükbe is kerültek érintettek, és az ügy kirobbanása után fegyelmi eljárások is indultak. Az orvosigazgató azt viszont nem árulta el, hogy ez hány dolgozót érintett.

(forrás: RTL Klub Híradó/Origo )

Két évet is kaphatnak a kismamáktól

pénzt szedő aneszteziológusok

2008.11.20.
A katonai ügyészek vizsgálatot indítottak, amely azt vizsgálja, hogy az elmúlt évben hány kismamától kértek pénzt az Állami Egészségügyi Központban a szülés előtti epidurális érzéstelenítésért. A pénzt kérő dolgozók egy naplóban vezették azt, hogy ki fizetett, az ügyészek ennek alapján hallgattak már meg és hallgatnak meg még ezután is kismamákat. Többen egyébként már igazolták, hogy 5-10 ezer forint közötti összeget kértek tőlük előre az érzéstelenítésért, írja a Független Hírügynökség.
Az Állami Egészségügyi Központ - azaz a volt Honvéd kórház - főigazgatója körülbelül másfél hónapja tett feljelentést az ügyészségen. Az egyik dolgozó ugyanis arra figyelt fel, hogy szülés előtt álló kismamáktól az orvosok előre pénzt kérnek azért, hogy beadják az epidurális érzéstelenítést. Öt-tízezer forint körüli összegekről volt szó - számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján Ács Tibor, a Budapesti Katonai Ügyészség alezredese.

Az ügyészség így nyomozást indított - a hivatalos megfogalmazás szerint - költségvetési szerv dolgozója által elkövetett vesztegetés miatt. Ez abban különbözik a hagyományos értelemben vett vesztegetéstől, hogy itt a pénzt odaadó kismamák nem követtek el bűncselekményt.

Ács Tibor elmondta, hogy a vizsgálatuk az elmúlt, nagyjából egy évet öleli majd fel, ezalatt az idő alatt egyébként több száz nő szült a kórházban. Az osztályon dolgozók egy naplót vezettek azokról a nőkről, akik kértek epidurális érzéstelenítést és pipa volt azoknak a neve mellett, akik fizettek is ezért. Őket keresték és keresik meg a nyomozó ügyészek, többen egyébként már alátámasztották a feljelentésben leírtakat. Ez a fajta vesztegetés alapesetben két évvel büntethető.

Érdekes lenne, ha a szülészorvosok ellen is indulna ilyen vizsgálat, amiért pénzt kérnek a szülés levezetéséért. Ráadásul itt nem 5-10 ezer forintról van szó, hanem ennek tízszereséről.

Egy teljes évre visszamenőleg vizsgálják azt, hány kismamától kértek pénzt a szülés előtt az epidurális érzéstelenítésért az Állami Egészségügyi Központban. Mint szerdai cikkünkben elsőként beszámoltunk róla, az ügyben a Budapesti Katonai Ügyészség nyomoz, miután a kórház a honvédséghez tartozik.

Az elmúlt egy évben több száz nő szült a kórházban. Az ügyészség részletes dokumentációból dolgozhat, a pénzt kérő dolgozók ugyanis egy naplót vezettek az érzéstelenítésért alkalmanként kifizetett 5-10 ezer forintokról, mondta Ács Tibor alezredes. A Független Hírügynökség jelentése szerint akik kértek epidurális érzéstelenítést, és pipa volt a nevük mellett, azok fizettek is azért. A katonai ügyészség őket kereste és keresi meg tanúként. Mint Ács Tibor elmondta: többen már alátámasztották a feljelentésben leírtakat.

Az ügyészség költségvetési szerv dolgozója által elkövetett vesztegetés miatt indított nyomozást. Ilyen cselekményért alapesetben két év szabadságvesztés szabható ki. Ez abban különbözik a hagyományos értelemben vett vesztegetéstől, hogy itt a pénzt odaadó kismamák nem követtek el bűncselekményt.

Állami kórházban a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásért a kórház semmilyen körülmények között nem kérhet pénzt a betegtől, közölte az Index kérdésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője. Ha mégis ilyen történik, a beteg az Egészségbiztosítási Felügyelethez fordulhat.

Molnár Barbara közlése szerint a szüléseket – az alkalmazott módszerektől függően - különböző kódok alapján kell jelenteniük a kórházaknak az OEP-nek, amelyért az intézmények megkapják a megfelelő finanszírozást.

Egy hüvelyi szülésért így 94 390 forintot fizet a biztosító a kórháznak, egy epidurális érzéstelenítéssel végzett hüvelyi szülésért 104 366 forintot, egy császármetszésért pedig 193 173 forintot. Ha tehát epidurális érzéstelenítésre van szükség, akkor a szolgáltatónak ez alapján kell jelentenie az ellátást az OEP-nek, és az így kifizetett összegben benne van az érzéstelenítéssel járó költség is.

Tegnapi cikkünkre reagálva egy olvasónk azt írta: van olyan kórház, ahol a szülésznőkkel azt közölték, nincs elegendő készlet az epidurális érzéstelenítésekhez (EDA), ezért azt javasolták nekik, ne reklámozzák a szülő nőknek, csak abban az esetben alkalmazzák, ha nagyon nagy szükség van rá. Előfordul ezért, hogy a kórházi dolgozók saját zsebből veszik meg a megfelelő EDA-készletet, s ha a szülő nő kéri, kifizettetik vele.

BLOGGER KOMMENT:

Ami a fenti cikkekből kimaradt - pedig a leglényegesebb körülmény az ügy megitélésének szemponjából - az nem más mint az, hogy az semmilyen összefüggésben nincs a felkért szülés intézményével.

Két egymástól független esemény van. Az egyik, hogy az állami kórház dolgozói ( altató orvosok ) a szülés elött pénzt kértek a terhesektől, olyan beavatkozásért ( epiduralis érzéstelenités ), melyet az OEP finansziroz. A másik - amit nehezen tudok elképzelni és a bizonyitása is nehéz - az az, hogy nem a felkért szülés intézményének keretén belül levezetett szülésekért is előre pénzt kértek és fogadtak el a szülész orvosok. Ez mindkét esetben bűncselekmény.

Az utóbbival összefüggésben kell megjegyeznem azt, hogy amennyiben a felkért szülés keretein belül történt volna a szülés levezetése, abban az esetben a pénz elfogadása az nem bűncselekmény.

Idézetek dr. Martini Jenő leveléből:

Jogszabály biztosította és biztosítja továbbra is a területileg illetékes terhesgondozás és szülés ingyenességét. Ez így van jól. Meggyőződésem, hogy szülész kollégáim - kevés kivétellel - munkájukat e körben, e keretek között is a szakma szabályai szerint, az elvárható gondossággal és körültekintéssel végzik.

E terület érzékenységét jól bizonyítja, hogy az egészségügyi ellátással kapcsolatos kártérítési perek, és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt megindult büntetőeljárások körében a szülészet az elsők között van. Oka ennek alapvetően az, hogy a társadalom a szülés kapcsán bekövetkező bármely nem kívánatos eseményt hajlamos a szülészeti ellátás rovására írni akkor is, ha annak semmilyen objektív alapja nincs.
Nem kellően ismert, hogy a születés körüli állapot az emberi élet legveszélyesebb időszaka. A szülésznek anyai és magzati érdekeket is mérlegelni kell. A császármetszés anyai veszélyei nagyobbak a spontán hüvelyi szülésnél. A magzati állapot méhen belüli megítélésére szolgáló eszközök, eljárások óriási fejlődésen mentek keresztül. Ennek ellenére a legmodernebb ultrahang készülékkel, a leggondosabb vizsgálattal sem állapítható meg minden fejlődési rendellenesség 100%-ban. Ennek ellenére, a vizsgáló eljárások komplex alkalmazásával is a szülés alatt a megnyugtató és nem megnyugtató magzati állapot között tudunk csak különbséget tenni, és minden körülményt, eredményt egybevetve, mérlegelve megítélni a szülésvezetés módját. A születés körüli magzati agyi károsodások oka még ma is 60%-ban ismeretlen. Napjainkban az összes agyi károsodás mindössze 8-20%-a tekinthető igazoltan a szülés alatti időszak következményének. És lehetne sorolni tovább.
A hazai szülészet mutatói világviszonylatban is az elsők között vannak. Mégis egy kizárólag a kockázat körében értékelhetően bekövetkezett szövődményt a szülészetben a társadalom kevésbé fogad el, mint bármely más szakorvosi területen. Nem véletlen, hogy magam részéről arra a kérdésre: Kihez menjek szülni? Senkinek nem ajánlok senkit. Rá bízom.

A terhességre jó, és szép, mindent kifejező magyar szó a más állapot. Más állapot ez nem csak élettanilag, hanem pszichésen is. Bővebb magyarázat nélkül is könnyen belátható, hogy ezen ellátási forma az egyik legbizalmibb viszonyt igényli. A várandós anyukák szebben és jobban tudnak erről szólni, és szólnak is. Nem véletlen, hogy az úgynevezett megkért szülésnek hagyományai lettek. Okkal gondolom, hogy az országgyűlési képviselőnők körében is.

A történet úgy fest, hogy a terhesség gyanújakor, vagy megállapításakor hallomásból, vagy más tanácsára a gravida kizárólag bizalmi alapon szülész orvost választ, és terhessége végéig annak legális magánrendelésére, vagy kórházi ügyeleti idejére esően oda jár rendszeres ellenőrzésre. A terhesség alatti ultrahang-, vér-, és egyéb szakorvosi vizsgálatokat a választott orvos személyétől, lehetőségeitől, kapcsolatrendszerétől függően, végső esetben magánrendeléseken, magán klinikákon végzik el. Sőt, ha bármi okból a terhességével kórházba, klinikára be kell feküdnie, akkor természetesen választott orvosát foglalkoztató intézetbe kíván menni. Az adott intézetben történő felvételhez - a terhes szándékán kívül - a választott orvosnak rendelkezési joggal, vagy főnöke jóváhagyásával bírnia kell.

Hálapénz-e a megkért szülés ellenértéke? NEM!

Orvosi hálapénzről csak az esetben beszélhetünk, ha anyagiak egy adott orvosi ellátást megelőzően szóba sem kerülnek. Az orvos a beteget munkaköri kötelességébe esően látja el. Annak várt eredménye, a beteg gyógyulása következik be. Ezért pedig a beteg - ráutaló orvosi magatartás nélkül- önként pénzben kifejezi háláját. 1988-ban, a személyi jövedelemadóról szóló törvény még adóköteles jövedelemmé is tette, legalizálta.
Az orvos által történő kikövetelése, ráutaló magatartás tanúsítása viszont már etikai vétséget valósít meg. A hálapénz kapcsán egyesek korrupciót, vesztegetést kiáltanak. A fentiek szerinti hálapénz esetén jogilag megalapozatlanul. Az csak adott esetekben anyagiakért jogtalan előny nyújtása kapcsán merülhet fel. A hálapénznek könyvtárnyi irodalma van. Nem kívánom részletezni. Az viszont biztos, hogy az egészségügyi reform jelenleg ismert részletei a megszüntetni nem fogják. Nem vitatva benne mindkét szereplő részéről tudati tényezőket sem, csak akkor szűnhet meg, ha az orvosok erkölcsi és anyagi megbecsülése társadalmilag azonos helyre kerül nyugat-európai társaikkal.

Amikor a terhes és a szülészorvos a szülésvezetésben megállapodnak, akkor közöttük egy szóbeli polgári jogi, megbízási szerződés jön létre. Abban a szülész egy adott orvosi tevékenységnek a szakma szabályai, az elvárható gondosság szerinti bármikor történő rendelkezésre állását, és elvégzését, a terhes pedig ennek kölcsönös megállapodás szerinti anyagi ellenértéke nyújtását vállalja. Megjegyzem, hogy e felfogásommal már bíróság is egyetértett.
Ennyire leegyszerűsíthető lenne a megközelítés akkor, ha a szülész a kórházzal nem közalkalmazotti vagy munkaszerződésben állna, és ott a szülés levezetésére, beleértve az esetleges császármetszést is, bérelné a személyi (szülésznő, műtősnő stb.) és tárgyi (szülőszoba, műtő berendezési, felszerelési tárgyaival, műszereivel) feltételeket. Több plasztikai sebész így látja el magánbetegét.
Az általános tényleges helyzet azonban az, hogy a szülész közalkalmazotti, vagy munkaszerződésben áll az adott kórházzal, és azon belül szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok uralkodnak az engedélyezés és utasítás adási jog vonatkozásában is. Sőt esetleges hibás ténykedéséért munkáltatója, illetve bizonyos összeghatárig felelősségbiztosítója köteles helytállni.

Az előzőkben említett szülész és terhes közötti megbízási szerződésen ez csak annyit változtat, hogy annak a kórház, az osztály működési rendje szerint érvényességéhez osztályvezetői jóváhagyás szükséges. És még ekkor is a megkért orvos ténykedését munkaidőben a szülőszobát felügyelő részlegvezető főorvos, ügyeletben az ügyeletes, illetve ügyeletvezető utasítás adási joggal felügyelni, ellenőrizni és érte felelősséget vállalni köteles.
Továbbá a szülés vezetésre felkért, most már nyugodtan mondhatjuk szerződött orvos állami-, önkormányzati személyi és tárgyi feltételek igénybevételével teljesíti a megbízást, vezeti le a spontán szülés, vagy végzi el a császármetszést.
Többek véleménye szerint ezzel így ezzel intézeten belüli illegális magánpraxis is megvalósul, annak ellenére, hogy az orvosnak ebből származó jövedelme adóköteles.”

Budapest, 2006. december 10.

Dr. jur. et med. Martini Jenő

2012-01-20T05:38:00.000-08:00

Alea iacta est

2012. január 19.

Amikor e sorokat papírra vetem 2012-t írunk- a mai, a honi egészségügyi ellátórendszerünk fejlődéstörténetének jelentős mérföldköve. Sokak víziójában a vég kezdete, mások ( az örök optimisták, és kényszer reménykedők ) számára a megújulás, a tabula rasa nyitánya lehet..

Most kezdetét veszi „élesben” - szédületes tempójú előkészítő szakasza után - a Nagy Átalakítás, mely egészségügyi ellátórendszerünk centralizációját, szerkezetének, szervezetének újjáépítését jelenti. Január 01-el elindult az a folyamat, amely során az összes megyei fenntartású és fővárosi kórház állami tulajdonba kerül. Megkezdődik az új feladatelosztás, kapacitások és ellátási területek szükségletarányos újraértelmezése, a progresszivitás elvére épülő térségi ellátórendszer kiépítése.

Az átadás-átvételi folyamat ezzel az aktussal nem zárul le, e nagy kórházak csupán megnyitják a sort a városi kórházak közeljövőben esedékes hasonló csatlakozása előtt. A kórházak és szakrendelők állami irányítás/felügyelet alá kerülnek, vezetőik feladat és hatásköre, felelőssége, mozgástere gyökeresen megváltozik.

Másrészt mostanra szimbolikus értelemben betelik az a képzeletbeli Nagy Pohár, a türelem pohara, mely hosszú évek hiába való várakozása után cselekvésre készteti az egészségügyi dolgozóinak egy jelentős részét bérköveteléseik nyomatékosítása és munkakörülményeik javítása érdekében!

Alea iacta est. Egy fejezet végképp lezárul és egy új pedig elkezdődik: megszólal és a tettek mezejére lép a korábban némaságba burkolózó „kritikus tömeg”!

A tét meglehetősen nagy. Ugye, bele sem merünk gondolni, mi lesz velünk, ha nem valósul meg egészségügyi ellátórendszerünk tervezett átalakítása, ha nem jön létre - a végsőkig elkeseredett és otthonuk, hazájuk elhagyására is kész - egészségügyi dolgozókkal okos kompromisszumok talaján kiegyezés? Számtalan kockázati tényező, mely átszövi terveinket, számtalan új és régi probléma, melyek megoldatlansága esetén értékvesztéssel, társadalmi feszültségek fokozódásával, álmaink összeomlásával kell számolni.

Reméljük, hogy az „okosok” odafönn tudják, mit kockáztatnak?! Mi azt tudjuk, hogy milyen egészségügyet szeretnénk. Ehhez még a mainál is több beleszólást, részvételi és együttdöntési lehetőséget kívánunk magunknak egy konszolidált, működőképes egészségügy felépítése érdekében.

Dr Kovács Zoltán
a Partnerség Egészséges Társadalmunkért
Közéleti Társaság
elnöke

2012-01-19T05:51:00.000-08:00

Vigyázzatok az orvosaitokra!

2011. november 03.

A több mint 20 évvel ezelőtti rendszerváltozás mintaországának oda az úgy remélt gazdaságpolitikai stabilitása, és ez nem tesz jót a lakosságnak, nem tesz jót az egészségügynek. Az elvonások hatásait, a megdrágult gyógyszereket tudomásul veszik, a média napokig legfeljebb csak botrány vagy szenzáció szintjén foglalkozik velünk.

Miközben minden felelős szakmai szervezet próbálja megjeleníteni a gondokat. Veszélyesen kevés az ápolók száma, hiány van szakorvosból számos területen, a háziorvosi praxisok kb. 10 százaléka tartósan üres, nagy nehézségekkel, helyettesítésekkel látják el itt a betegeket.

A kórházak anyagi helyzete siralmas, adósságok halmozódnak fel, és remélem, hogy már senki nem hiszi azt, hogy ilyen helyzetben változatlan körülmények között és színvonalon folyik a betegellátás.

Civil szakértői csoportok az egészségügy gazdasági szerepét vizsgálják. Az a véleményük, hogy az egészségügynek sokkal nagyobb szerepe van a gazdaságban, mint azt a hivatásos makroközgazdászok ma gondolják. Olyan értékek vannak a hazai egészségügyben dolgozók körében, vagy a gyógyszeriparban, amelyek értékes segítséget adhatnak az ország gazdasági válságból való kilábaláshoz.

A sokak által nem kedvelt egészségipar fogalmát érdemes lesz alaposabban megvizsgálnunk, mert nálunk szerencsésebb országok ennek sokkal nagyobb szerepet szánnak a jövő építésében, mint pl. az autóiparnak.

És beszélgetnünk kell az emberi kapcsolatokról, a nyilvános és privát élet hangneméről, a válságba került emberek, családok, közösségek kommunikációjáról, a segélykiáltásokról, és a lehetséges válaszokról. Erre azért is van szükség, mivel az orvos a legkorábban észleli a krízishelyzetet, az emberi válságok gyakran jelentkeznek betegségi tünetek formájában, és a gyógyítás nem csak pirulával történik.

Az orvos-gyógyszer legalább ilyen fontos, a megnyugtató bölcs szavak, a megbízható támogatás betegnek, családtagnak egyaránt. Hogyan mondjam, hogy meghallják, megértsék: emberek, politikusok, vezetők - vigyázzatok az orvosaitokra!

Dr. Szepesi András

Forrás: Magyar Orvos

2012-01-17T05:26:00.000-08:00

Természetes gyógymódok

2012. január 15.

Valószínűleg az ezotériába vetett hit növekedésének tudható be az a helyzet, hogy a hivatásos orvosok egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a természetes gyógymódokat. Ez a tendencia a fejlett nyugati országokban figyelhető meg a legintenzívebben.

Az Egyesült Államokban pl. az orvosok - a korábbi gyakorlattal ellentétben - már nem írnak fel automatikusan antibiotikumokat a beteg legkisebb bajára is. Gyógynövénykivonatokkal kezdik a kezelést, és az erős gyógyszerekhez csak akkor nyúlnak, ha a szelíd gyógymódok nem segítenek.Az operációk terén is terjed az akupunktúrás érzéstelenítés, a fogászatban pedig általánosan elfogadott módszer lett a hipnózis.
Hipnózis
Sok páciens ugyanis betegesen irtózik az injekciós tű látványától, a gyógyszerallergiásoknak pedig nem is szabad érzéstelenítőt beadni. Ezért a fogorvosok közül mind többen vesznek részt speciális tanfolyamokon, ahol elsajátítják a hipnózis módszerét. Már új kategória is született erre a szakképzettségre, a: "hipnodonta". Ezzel a titulussal azokat a szakorvosokat illetik, akik igény esetén képesek hipnotikus állapotba hozni a pácienst. Ezáltal megszűnik a félelem, a száj meghatározott területei jól érzésteleníthetők, sőt a nyálképződés is leállítható.

Ebben az állapotban a beteg akár háromnegyed óráig is képes nyitva tartani a száját, ami főleg fogpótlás esetén igen előnyös. A relaxált állapot következtében a beavatkozás semmi nyomot sem hagy a beteg pszichéjében, nyugodtan és fájdalommentesen távozik a rendelőből. Ráadásul ez a módszer azon kívül, hogy jobb és kíméletesebb a korábbinál, még olcsóbb is, mivel nem igényel drága vegyszereket. Ezek után nem csoda, hogy rohamosan terjed a hipnózisos fogászat. Svédországban a fogorvosok fele, az Egyesült Államokban egyharmaduk képzett hipnodonta.

Q10 vitamin

Q10 vitaminnak nevezett energiaaktivátornak, ami a nemzetközi szaksajtó szerint szinte csodaszernek számít. Legjellemzőbb tulajdonsága, hogy serkenti a sejtenergiát, fitten tartja a szervezetet, és erőt ad a szívnek. A dr. Folkers texasi kutatóorvos és kollegái által felfedezett Q10 vitamin egyébként a testünkben mindenütt megtalálható, mivel a szervezet maga is termeli ezt a sejtek működéséhez elengedhetetlenül szükséges fehérjemolekulát. Amennyiben a szervezetben nem található elegendő mennyiségű Q10 vitamin, akkor egyrészt a sejtek képtelenek hozzáférni a táplálékkal felvett energiához, másrészt a melléktermékként képződő káros anyagok semlegesítése sem megy végbe kellő mértékben.

Ubikinon hiányában tehát széleskörű anyagcserezavar jöhet létre. Ez kihatással van a keringési szervek (szív, erek) állapotára, az agy, a tüdő, a vese, az immunrendszer működésére, és felgyorsulhat az öregedési folyamat is. A megfigyelések szerint az életkor előrehaladtával a szervezet, de különösen a máj Q10-tartalma csökken. Pótlásával azonban a kóros folyamatok rendeződnek, és az illető állapota jelentősen javul.

Melatonin

A melatonin. Ez a természetes gyógyszer a legmodernebb kutatási módszerek eredménye, és nem más, mint a tobozmirigy hormonja. A melatonin-készítmény Amerikából származik, ahol Wladimir Lesnikov orvos és Walter Pierpaoli immunológus egy nem mindennapi kísérletet hajtott végre. A kísérlet célja az volt, hogy a kutatók megfejtsék az öregedés titkát, és ezzel forradalmasítsák az orvostudományt. A kutatók egyelőre csak a hormontermelő képességét tanulmányozzák, mert mint kiderült, ennek a mirigynek nagy szerepe van abban, hogy sokáig megőrizzük a fiatalságunkat, jól aludjunk, és jókedvünk legyen. Az évek múlásával azonban szervezetünk egyre kevesebb melatonint termel.

Legnagyobb mennyiségben 1-3 éves kor között képződik, ezért is alszunk olyan sokat ebben az időszakban. 20 évesen azonban már csak 100 pikogrammot tartalmaz 1 milliliter vérünk, míg 60 évesen ez a szint lecsökken 40-50 pikogrammra. A melatonin öregedésgátló hatása főleg annak tudható be, hogy minden sejtbe be tud hatolni, és ott szabadgyököket köt meg. Ez a hormon kétszer olyan hatékonyan köti meg a szabadgyököket, mint az E-vitamin, és ötször olyan hatékonyan, mint a glutation (endogén gyökmegfogó enzim). Emellett stimulálja a glutationperoxidil enzimet, ami hozzájárul a hidroxilgyökök termelődésének csökkenéséhez.

Konzerváló hatásán túlmenően a melatonin javítja a szervezet daganatok elleni védelmét, és szerepet játszik a szívinfarktus megelőzésében. Közismerten szabályozza a bőr pigmenttermelését, és fokozza a szexuális potenciát. Ezen túlmenően csökkenti a koleszterinszintet, lassítja az érelmeszesedést, és megszünteti az alvászavarokat. Különleges hatása, hogy használata esetén észre sem lehet venni az időeltolódást, de az utazókon kívül azoknak is segít alvászavaraik leküzdésében, akik éjjel dolgoznak, és nappal kellene pihenniük.

DHEA

Egy másik öregedésgátló hormonnal, a DHEA-val is. A melatoninhoz hasonlóan a dehydro-epiandroszteron a hetedik életévtől kezdve a mellékvesekéregben termelődik. A vér hormonszintje 25-30 éves korban éri el csúcsértékét, és a 70 éveseknél ennek az értéknek a 10-15 %-ára esik vissza. A szintetikus tüszőhormonnak nevezett vegyület pótlása megvédi a szervezetet a ráktól, és a szívbetegségektől. Ennek oka, hogy hatására javul a szív vérellátása. Alkalmazóik testileg, szellemileg rugalmasabbakká válnak, és sokkal jobban alszanak. Ezen túlmenően a DHEA serkenti az immunrendszert, javítja az emlékezőtehetséget, csökkenti a stresszt, növeli a szexuális vágyat, és jó közérzetet kelt. Ráadásul kisimítja a ráncokat, bár az öregedési folyamatot ez a szer sem képes megfordítani. Ezt a hormont csak orvosi rendelvényre lehet kapni, és a szedése során is ajánlatos az orvosi felügyelet. Hosszú távú klinikai tapasztalatok a DHEA-val kapcsolatban sincsenek.

Epithalamin

A tobozmirigynek egy másik hormonját, az epithalamint. A melatoninhoz hasonlóan ez is jelentős mértékben lassítja az öregedést. Járulékos hatása még, hogy összezsugorodásra készteti a rákos daganatokat, csökkenti a röntgensugárzás ártalmait, erősíti az immunrendszert, és csökkenti a vér koleszterintartalmát. Különleges alkalmazási területe, hogy vissza tudják vele adni a klimax időszakában levő nők termékenységét. Megfigyelték azt is, hogy a melatonin és az epithalamin jelentős mértékben erősítik egymás hatását.

DMAE

A melatonin után a DMAE a legfontosabb anyag, ami képes lassítani az öregedés folyamatát. Fiataloknál ebből elegendő mennyiséget termel a szervezet. Később azonban hiány alakul ki belőle. A DMAE fontos gyökfogó, védi a sejtmembránokat a kóros szabadgyököktől. Ha a DMAE mennyisége csökkenni kezd a szervezetben, bőrünk petyhüdtté, ráncossá válik, izomzatunk elpuhul. sorvadni kezd, helyét zsírsejtek veszik át. Különösen az idegsejtek reagálnak érzékenyen a DMAE hiányára. Nehezebben tudunk koncentrálni, bizonyos szavak nem jutnak az eszünkbe, egyre feledékenyebbé válunk. A Stuttgarti Egyetem kutatói szerint megfelelő DMAE adagolással az emberi test sejtjeinek élettartama 50 %-al megnő.

Tripofán

Nyugaton nagy karriert futott be a triptofán nevű aminosav, amelyből a szervezet a nyugtató hatású szerotonint állítja elő. Újabban a triptofán egyik származékát, az 5-hidroxi-triptofánt (5-HTP) alkalmazzák inkább, amely csökkenti az elalváshoz szükséges időt, és az éjszakai felébredések számát. Fokozza a hatást, ha lefekvés előtt nyers gyümölccsel vagy gyümölcslével vesszük be. Fő előnye, hogy az alvásidő növelése nélkül képes meghosszabbítani az alvás élettanilag fontos REM fázisát, és a mélyalvás 3-as, valamint 4-es fázisait. Az 5 HTP nálunk egyelőre nem kapható.

Dd-víz

A csökkentett deutérium-tartalmú víz (Dd-víz) fogyasztása esetén a testben napról napra kisebb lesz a deutérium szintje, és ez a változás kihat valamennyi sejtre. A bennünk lezajló folyamatoknak ugyanis igazodniuk kell a deutérium-koncentráció csökkenéséhez. A megfigyelések szerint az egészséges sejtek képesek alkalmazkodni ehhez a változáshoz, a módosult anyagcseréjű daganatos sejtek viszont nem, és emiatt elpusztulnak. A Dd-víz tehát egy gyógyító hatású sejtszelekciót hoz létre a rákos szervekben. A toxikológiai és mutagenetációra vonatkozó kísérletek során egyértelművé vált, hogy ennek a szernek nincs káros mellékhatása. A korábban elvégzett állatkísérletek alapján bebizonyosodott, hogy az emlőtumorral kezelt egerek 60 százalékánál visszafejlődött a daganat.

Ezt követően prosztatatumorra is hatásosnak bizonyult ez a különleges víz. 1995-ben megkezdődtek a humánklinikai vizsgálatok is. Csak ennek lezajlása után történhet meg a gyógyszerré nyilvánítás, és a törzskönyvezés. A rákos betegek saját felelősségükre és orvosi felügyelet mellett azonban már három éve alkalmazzák a Dd-vizet. Eddig 65 tonnát gyártottak belőle, és a tapasztalatok szerint, aki elkezdi inni, annál gyors és jelentős javulás következik be. Fogyasztása nincs időtartamhoz kötve, addig kell inni, amíg a daganat el nem múlik. Újabban az Egyesült Államokban is elkezdték vizsgálni a Dd-víz hatékonyságát. Az állatkísérletek után áttértek a humánklinikai vizsgálatokra. A "kettős vakteszt" eredményei igen kedvezőnek bizonyultak.

Mint tudjuk, a rák megfelelő táplálkozással, stressz levezető meditációval, és a káros szenvedélyek mellőzésével megelőzhető. Azonban ma már az egészségtelen életvitelt folytatóknál sem törvényszerű a rák kialakulása. Tudjuk, hogy ez az alattomos betegség annál könnyebben győzhető le, minél hamarabb fedezik fel. Ennek alapján a koreai Lim Su Gil egy olyan új eljárást dolgozott ki, amellyel a rák előtti állapot is felismerhető. Egy speciális folyadékot a kérdéses szerv fölötti bőrszövetekre ken, ami 5-40 perc elteltével mélyvörös színű lesz, ha a vizsgált testrészben elkezdődött a rákos folyamat. Ez az ártalmatlan, semmiféle káros anyagot nem tartalmazó szer a rák minden fajtájának kimutatására alkalmas. Érzékenységére jellemző, hogy olyan korai stádiumban is jelez, amikor a rákszűrés és a laboratóriumi vizsgálatok még semmilyen elváltozásra nem utalnak.

Forrás: egészségtükör.hu

2012-01-12T22:18:00.000-08:00

Konzultáció az egészségügyről

2012. január 11.

A konzultáció eredménye alapján a MOTESZ az alábbi állásfoglalást teszi közzé:
Az egészség az egyéni és társadalmi értékteremtés forrása. A betegség, a baleseti sérülés, a veleszületett rendellenesség korlátozza a társadalmi értékteremtést. A megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitáció egységes és folyamatos tevékenység. Az egészségügy és az egészségügyben dolgozók társadalmi küldetése, hogy ezért dolgozzanak. Mindez társadalmi elvárás is.

A reformok fő célja csak a magyar lakosság egészségi állapotának jelentős javítása lehet. Mindent ennek a szolgálatába kell állítani. Ebben mind az államnak, mind az orvos- és egészségügyi szakmának megvan a saját feladata, amit azonban egymással jól kommunikálva és együttműködve tud megfelelően ellátni.

Az újjászervezett szakmai kollégium fontos szerepet tölthet be ebben. Működését ma még korai megítélni, jó és rossz tapasztalatok egyaránt vannak. A küszöbön álló változásokról nagyon kevés az információ, ami nagyon rossz az egészségügyi dolgozóknak, az intézményeknek, a szakmai testületeknek és a szervezeteknek egyaránt.

A szakmának saját feladatkörében szüksége van autonómiára. Ezt a szakmai társaságok biztosíthatják elsősorban, akik jelentős szerepet játszanak a szakmai kollégiumban is. Növelni kell a társaságok és szövetségük, a MOTESZ szerepét a döntések előkészítésében és a végrehajtásban, például a változási folyamat minőségbiztosításában is. Mindebben a MOTESZ jelentős és konstruktív résztvevő évtizedek óta. Sokatmondó, hogy a Szakmai Kollégium összesen 180 tagjából 157 fő a MOTESZ tagszervezeteinek vezetői közül kerül ki.

Az egészségügyi ellátás működtethető állami, biztosítói, piaci rendszerben egyaránt. A modellválasztás a politika felelőssége, de a rendszer átláthatóságát, koherenciáját és fenntarthatóságát biztosítani kell.

Az állam szerepvállalása egyetlen tulajdonosként és irányítóként együtt kell járjon a nagyobb finanszírozási szerepvállalással. A hatékonyság sem növelhető a feltételek biztosítása nélkül. Amennyiben az állami források nem elegendőek, akkor lehetővé kell tenni más források bevonhatóságát, de átlátható és társadalmi igazságtalanságra nem vezető módon.

Mind az államnak, mind a szakmának szüksége van a társadalom bizalmára, amit mindenekelőtt saját feladataik megfelelő ellátásával és ismertté tételével tudnak megszolgálni. Az állam mellett a szakmának is felül kell vizsgálnia eddigi gyakorlatát, megszokott működését.

Magyarországon 35 ezer aktív orvos van, közülük mintegy 10 ezren vannak 60 év fölött. A felmérések szerint több mint 1800 orvos állás betöltetlen, miközben számos szakorvos és frissen végzett orvos is külföldre távozott. Az egyre jobban kiéleződő emberi erőforrás válság nem csak anyagi okokra vezethető vissza. A jövőkép hiánya, a bizonytalanság, a kollégák közötti lojalitás hiánya, a rossz munkahelyi légkör, az orvosok és egészségügyi dolgozók között feszültséget keltő intézkedések, az elégtelen kommunikáció, a szakmai versengés rossz felfogása szintén fontos, orvosolandó tényezők.

Az orvosegyetemek hallgatóinak lassan már a többsége külföldi. Miközben egész országok hagyatkoznak a magyar orvoskarokra orvos-utánpótlásuk kiképzésében, hazánkban egyre nagyobb a szakemberhiány.

A rezidensek szervezetének erőteljes fellépése kikényszerített bizonyos lépéseket, de ezzel sem a kedvezményezettek, sem a többi orvos nem lehet elégedett. Alapelv, hogy azonos munkáért azonos bért kell minden orvosnak kapnia, és a szakmai előrehaladásnak, a felelősségvállalás mértékének arányosan tükröződnie kell a jövedelmekben. A kármentesítő, de részleges beavatkozások még az érintettek számára is csak ideiglenes megoldást hoztak. Mielőbb átfogó megoldásra van szükség, ami igazságosan és minőségelvűen rendezi a közalkalmazott orvosok különféle csoportjai, valamint a közalkalmazott és a különféle vállalkozási formában közreműködő orvosok jövedelmi viszonyait.

Nagyon nagy baj, hogy hivatalosan az európai orvosi diplomákkal a Magyarországon kiadott szakorvosi bizonyítványok az egyenértékűek. Vissza kellene állítani az 1999-ben jól induló szakorvosképzési rendet, amit 2009-ben változtattak meg.
A változtatási kísérletek a humánerőforrást elsősorban kvantitatív szempontból közelítik meg. A kvalitatív megközelítés eddig soha nem került előtérbe. Az egyetemek feladata ezen változtatni, de az orvostársaságok szövetsége kész ebben szerepet vállalni.

Az orvostársadalomból leginkább a középréteg hiányzik. Nem kap elég figyelmet a szakorvosok helyzete, ami különösen vidéken és egyes szakterületeken nagyon rossz. A külföldön is nagyon keresett orvosi diagnosztikai szakmák különösen rossz helyzetbe kerültek.

Az orvosoknak a szakdolgozók helyzetére is fel kell hívniuk a figyelmet, ami az övékénél is rosszabb.

Sajnos meg kell tanulni az orvoshiánnyal együtt élni, de a minőség és a méltányos hozzáférés megőrzésével. Ennek megfelelően szervezni az ellátást, alakítani a struktúrát, módosítani a feladatköröket, kompetenciákat. Széles körben be kell vezetni a megfelelő technológiákat. Korábban orvosok által ellátott feladatokat, továbbra is orvosi felügyelet mellett, de szakdolgozóra kell bízni.

Nem halasztható tovább az egészségügyben tevékenykedő orvosok és más szakemberek kompetenciáinak pontos meghatározása, ahol szükséges felülvizsgálata. Kötelező, a nemzetközi előírásoknak megfelelően szervezett és finanszírozott minőségbiztosítást kell alkalmazni a diagnosztikai szakterületeken.

Az állam átfogó reformokat valósít meg, új alkotmányt hozott létre, ami megkérdőjelezni látszik azt a társadalmi szerződést, amin a most felváltásra kerülő egészségügyi rendszer alapult. Új társadalmi szerződésre van szükség, ami nélkül nem teremthetők meg egy szilárd, kiszámítható, színvonalasan, hatékonyan és fenntarthatóan működő egészségügyi rendszer társadalmi feltételei.

Az új társadalmi szerződésnek a politika a szakma és a társadalom konszenzusán kell nyugodnia. A szerződés létrejöttének fő záloga az érintettek kölcsönös elismerésen és elfogadáson alapuló párbeszéde. Mind az államnak, mind az orvos-szakmának fel kell fedeznie a külső és a belső párbeszéd jelentőségét és ennek megfelelő gyakorlatot kell követnie.

A konzultáció anyagát a Szövetség bizottságokban dolgozza fel és hasznosítja majd a további munkájában és nyilvános kommunikációjában. Az embereknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az orvosok mindent megtesznek a változásokért, amik elvezetnek a betegségek jobb megelőzéséhez, az eredményesebb gyógyításhoz és a betegek esélyegyenlőségéhez.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ)
Elnöksége konzultációt kezdeményezett a magyar egészségügy
helyzetéről három fő témában:az állam és az egészségügyi szakma
viszonya, az emberi erőforrás válság és az ellátórendszer átalakítása.
A konzultáció csúcspontja a Szövetségi Tanácsülés
vitája volt, ahol a 127 tagszervezetet számláló MOTESZ
tagszervezeteinek képviselői fejtették ki véleményüket az
országban zajló átfogó változásokbetegellátásra és egészségügyi
dolgozókra gyakorolt hatásairól.

Forrás: a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége

2012-01-11T05:31:00.000-08:00

Egy elfogott levél :

Magyar gyógyszer botrány !

Orvostól kaptam, továbbítom.

A hír igaz!? Tudja meg mindenki! Ez már mindennek a teteje! Tényleg az lehet a cél, hogy kevesebben legyünk, miért is éljen ebben az országban - a professzorral együtt a sok-sok idősebb( ne adj Isten fiatal, de beteg ) beteg Ember. Még ráadásul gyógyszer se kellene,! Hihetetlen milyen világot élünk .. Ennyire bolondok nem lehetünk!

A felháborító enyhe kifejezés.

Magyar gyógyszer BOTRÁNY !

Mi történt volna a világgal, ha a csendőrség annak idején, Dr.Semmelweis Ignác az anyák megmentőjénél, vagy Dr. Szent-Györgyi Albert orvosprofesszornál a C vitamin feltalálójánál egy feljelentés nyomán házkutatást tart és kuruzslónak minősíti őket!

2011-ben Magyarországon ez történik! Az okokért lehetne egy külön fórumot nyitni!

"Dr. Horváth István orvosbiológus prof. úr 40 év kutató munkája eredményeként, melynek során mint az USA tudósaival mint az orosz kutatókkal együtt mûködött, megalkotta az érelmeszesedés elleni oltóanyagot.

Erről a 2000-es évek elején már a Duna TV is beszámolt:

http://www.magyarhon.eu/mozi/ertekeink/horvath/

Ha engedélyeznék, akkor a szakértők szerint Nobel díjas találmány lehetne! Ő az egyetlen a világon, akinek sikerült ezt a megoldást megvalósítani. Önmagának azonnal beadta a gyógyszert, amely 100%-ig hozta az elvárt eredményeket nála! Majd ezt követően orvosok sokasága oltotta be ezzel a szerrel magát, akiknél 100%-os eredményt hozott!

Az előzõ években többször biztatták õt különböző pályázatok útján a magvalósítás reményével, de asztalfiókban maradt az ügy.

100 millió Ft kellene a hivatalos akkreditáláshoz, amit egy 74 éves nyugdíjas sosem képes összeszedni. Egyedül a mindenkori államhatalom képes ennek az anyagi hátterének a biztosításához.

A múlt rendszerben megkérdezték tõle a minisztériumban, hogy miért jó az a hazánknak, ha annyi öreg embernek megmenti az életét ! Felháborító, hogy ilyen emberek ülhettek a magyar egészségügy vezetőségében.

Annak idején 10 millió dollárt ajánlottak a nyugati gyógyszercégek a találmányért. A közelmúltban 100 millió dolláros ajánlattal keresték meg, amit azzal utasított el, hogy " én egy Magyar ember vagyok, szinte mindent eladtak ebből az országból, de ez a csoda Magyarországé és nem eladó!

Nos, ezt követően ebben az évben Horváth Professzor Úr ismét a minisztériumban járt, és ígéretet kapott, Szócska miniszter úrtól a segítséghez. Ezt követő napokban a rendőrség megszállta az idõs ember lakását, és a Nobel díjra esedékes világtalálmány kutató professzorától, kuruzslás vádja miatt lefoglalta az összes iratot és a komputereit melyeken a találmányainak leírásai vannak.

Még aludni sem engedték az öreg tudóst a lakásában.

A professzor állítása szerint ezzel az oltóanyaggal képes lenne Magyarországon megmenteni azt a 15 000 embert ,amely évente eltávozik infarktus miatt és meggyógyítani több százezer embert itthon és milliókat külföldön, melyek az érelmeszesedés következményei miatt szenvednek illetve meghalnak. Amennyiben az õ eljárását Magyarország üzletileg megvalósítaná, képes lenne hazánk akár 100 milliárd dollár valutát hozni nemzetünk asztalára és ezt minden évben. Gondolják csak el, mit jelent ez a magyar nemzet számára. Úgy tûnik, komoly érdekeket sért a magyarság, az emberiség ilyen fokú megsegítése.

Meddig lehet még az ilyesmiket elviselni?"

Utolsó hír, hogy a Professzor Úr ugyan el nem adta a találmányát, de napokon belül egy külföldi országban akkreditálják a találmányát, mint gyógyszert, és akkor indulhatnak a turista buszok, vagy repülőgépek és lehet csatlakozni azok táborához (gondolom én!) akik már megszabadultak e csodálatos gyógyszer által a világ legalattomosabb betegségétől!

Fontos tudni:

- teljes mértékig megszünteti az érelmeszesedést
- ezáltal az agyi katasztrófákat, amit 90% -ban az agyi érelmeszesedés okoz
- helyre állítja a vérnyomást az erek kitisztításával
- újra indítja nagy százalékban hasnyálmirigy által termelt inzulin nevû hormon termelődését
- a szem hajszálereiben szintén megszünteti a meszesedést
- a harmadik szívinfarktuson átesett ember, akinek élete végéig kellene szedni a szív-és vérnyomás csökkentõ, valamint a vérhígítókat, elhagyta az összes gyógyszert! (orvosilag igazolt eset!)

De lehetne folytatni a sort több oldalon keresztül a hozzáértőknek!

Csakhogy van egy gyógyszer lobbi.... és bizony a patikák polcainak egy részét ez a szer felszabadítaná!

Na meg az egészségügyben a várólista nem ezért lett kialakítva annak idején, hogy a nemzet tovább éljen!

De ha kiszámítjuk, mennyi hasznot lenne képes hajtani ez a gyógyszer ennek az országnak, akkor vissza lehetne hozni nyugodtan 60 évre a nyugdíjakat és a mi nyugdíjasaink mehetnének évente Németországba és Svájcba kirándulni egy élet munkájának jutalmául!

Jó lenne, ha a közgazdászaink a saját fizetésükön túl képesek lennének számolni, mert ez a szer nem az " itt a piros-hol a piros"! Hanem kihúzhatná az országot pár év alatt a teljes adósságából!

Publikációk az érelmeszesedést gyógyító ANTIGÉN találmányról:

ECHO Tv Kutatási műsora

Ahol nyíltan leleplezik, miért nem engedélyezik gyógyszerként bevezetni, miután már főorvosok is oltják vele magukat!!!

A Bizonytalan konkurencia reakciója! Magyar mondás: " aki tudja csinálja, aki nem, az tanítja"

Vagy netán azért a tiltakozás, mert féltik a paraszolvenciájukat?

http://egeszseg.origo.hu/cikk/0624/350212/vitak_a_magyar_1.htm

Küldd el mindenkinek, hátha egyszer egy kormány tag is elolvassa ezt az üzenetet!

Dr Horváth István elérhetősége: 30/994-6279

Üdvözlettel:

Torma Lívia
Tel.: +36/70/62-68-175
skype: freelivi

2012-01-03T22:09:00.000-08:00

A Journal of Clinical Microbiology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a fürdőszobák mosdóiban élő fuzáriumgombák igen komoly fertőzéseket okozhatnak.
Az már korábban is ismert volt, hogy a fuzáriumgombák számos kárt okoznak a mezőgazdasági terményekben, azonban egyes fajaik az emberre is veszélyt jelentenek. 2005-2006-ban például az Egyesült Államokban számos kontaktlencsét viselő embert ért utol egy szaruhártya-fertőzés, melynek hátterében szintén ez a gombafaj állt.

A fuzárium által okozott fertőzéseket ráadásul igen nehéz kezelni, mivel ez a faj számos gyógyszerre rezisztens, számoltak be róla a Penn State kutatói, akik közel ötszáz mosdóból vett mintát teszteltek le, melyek a legkülönbözőbb helyekről és államokból származtak. A mosdók hatvanhat, illetve az épületek nyolcvankét százalékában legalább egy féle fuzáriumot találtak, melyek hetven százaléka olyan fajokhoz tartozott, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek.

Dylan Short, a Mezőgazdasági Tudományok Főiskolájának munkatársa úgy vélik, a fenti vizsgálati eredmények alapján egyértelmű, hogy számos ember van kitéve a fuzáriumgombák által okozott fertőzéseknek, mivel a vízvezeték-hálózat felszínén lerakódott biofilm rétegek – azaz egybefüggő réteget képező mikroorganizmusok - kiváló gyűjtőhelyei az emberre veszélyes gombafajnak.

2011-12-31T14:03:00.000-08:00

BOLDOG ÚJ ÉVET KIVÁNOK MINDEN OLVASOMNAK !

2011-12-31T11:32:00.000-08:00

Az év utolsó napján:

Mindennek adjuk meg, ami neki jár. A szemnek a látványt, a fülnek a muzsikát, a gondolatoknak a szárnyalást, a testnek a felüdülést, az igazságnak az elismerést, barátnak a barátot, az embernek a megbecsülést.
(Tatiosz)

Nem a dolgokban rejlik a hiba hanem magában a lélekben

"Sokak számára a gazdagság megszerzése nem a nyomorúság végét jelentette, csak átalakulását." Ezen sem csodálkozom. Hiszen nem a dolgokban rejlik a hiba, hanem magában a lélekben. Ami a szegénységet nyomasztóvá tette számunkra, a gazdagságot is nyomasztóvá teszi. Miképpen egyáltalán nem számít, hogy a beteget faágyba vagy aranyágyba fekteted-e - bárhová cipeled, betegségét magával cipeli -, úgy nem számít az sem, gazdagságba vagy szegénységbe helyezik-e a beteg lelket. Vele tart gyarlósága. Élj egészségben! "

( Seneca )

2011-12-31T02:47:00.000-08:00

Michael Downey:

A kávé egyedülálló

egészségvédő hatásai

Fordította: Szendi Gábor

Forrás: Michael Downey Discovering coffee's unique health benefits. Life Extension Magazine, 2012 jan. 39-49

Nem lehet elég jót mondani a kávéról ahoz, hogy végre -állítólag az emberek egészségének érdekében fellépő- un. 'szakemberek' ne óvnának a fogyasztásától. Mint általában a közkeletű egészségügyi tanácsok, a kávéfogyasztás ellenzése is teljesen megalapozatlan, szembe megy a tényekkel. Ez az összefoglaló talán meggyőzi majd az aggodalmakodókat.
Az egészségügyi szervezetek sürgős riadót fújtak el a gombamód terjedő diabétesz járvány hírére, miután a Lancetben megjelent 2011 júliusában egy tanulmány, amely sokkolta a szakértőket azzal a becsléssel, miszerint a világon jelenleg kb. 347 millió cukorbeteg él (22). Hamarosan -2011 szeptember 13-án- a Nemzetközi Diabétesz Szövetség bizonyítékokat mutatott be arra, hogy a valódi szám a 366 milliót közelíti (23).
A tudományos vizsgálatok azt bizonyították, hogy a rendszeresen (klorogénsavat tartalmazó) kávét fogyasztóknak akár 67%-kal is csökkenhet a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Ez nyilvánvalóan a lecsökkent vércukorszint, a megnövekedett inzulinérzékenység és mind a tárolt zsír, mind a tárolt szénhidrát csökkenésének a következménye. A számos vizsgálatok egyike, a 2009-ben az Annals of Internal Medicine-ben megjelent metaanalízis 450 000 ember adatait vonta össze és mutatta ki, hogy minden további csésze kávé (koffeines vagy koffeinmentes) 5-10%-kal csökkenti a cukorbetegség kockázatát (12).

Sok epidemiológiai vizsgálat is azt mutatja, hogy a diabétesz kockázata az elfogyasztott kávé mennyiségével arányosan csökken. A kutatók például úgy találták, hogy

1, napi egy kávé 13%-kal (24)
2, napi 4 kávé 47%-kal (24)
3, napi 12 kávé 67%-kal (21)
csökkenti a kockázatot.

A tudósok kezdik megérteni, hogy a nyers és főzött kávéban található klorogénsav összetevő közvetlenül felelős az antidiabetikus hatásért. A kutatók kimutatták, hogy ez alapvetően gátolja a szervezetben a glukóz szintézist és kibocsátást (25). Úgy tűnik, ezt az okozza, hogy a klorogénsav gátolja a glukóz-6-foszfatáz glukóz-szabályozó enzimet, amelynek következtében így csökken a vérben a vércukorszint (26).

A klorogénsav csökkeni t a szénhidrátfogyasztást követő hiperglikémiás kiugrást is (26). Ez csökkenti az inzulinaktivitást, ami csökkenti a zsírlerakódást. A kávé nem azonosított alkotóelemei, továbbá a koffein is, serkenti a klorogénsav diabéteszt megelőző hatásait. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a vegyületek 35%-kal csökkentik a tárolt szénhidrát mennyiségét és javítják az inzulinérzékenységet (28).

A kávéról korábban kimutatták, hogy gátolja a vasfelszívódást (29). Később, 2004-ben a kutatók közvetlen kapcsolatot találtak a testben tárolt vas lecsökkent szintje és a csökkent cukorbetegség kockázat közt; ez a hatás független volt az előzőekben említettektől (30).

A rákkockázat csökkenése

Korábbi vizsgálatok már beszámoltak arról, hogy a kávéfogyasztás számos rákfajta kockázatát csökkenti. Pl. most, amikor a prosztatarák a tüdőrák után a második leggyakoribb tumoros halálnem Amerikában (31), egy ígéretes vizsgálat jelent meg a Journal of National Cancer Institute 2011 június 8-i számában. A kutatócsoport arról számolt be, hogy azok a férfiak, akik legalább napi 6 kávét isznak, 18%-kal kisebb a prosztatarák kockázata, és 40%-kal kisebb annak a kockázata, hogy a prosztatarák agresszíven terjedő, halálos rákká fajuljon (9). Mivel ez mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávéra áll, ez azt mutatja, hogy a hatás nem a koffeinnek tulajdonítható. Az inzulinszintet csökkentő és az inzulinérzékenységet növeli összetevőknek tulajdonítható ez a védőhatás (33).

A mellrák a tüdőrák utána második leggyakoribb halálok az amerikai nők körében (34). A Breast Cancer Research 2011 május 14.-i számában megjelent tanulmány szerint azoknak a körében, akik legalább napi 5 kávét isznak, 57%-kal csökken az ER-negatív (nem hormonfüggő) mellrák kockázata (10). Ezt a rákfajtát különösen nehéz kezelni. Ez az eredmény hozzáadódik ahhoz a korábbi eredményhez, miszerint napi két kávé késlelteti a mellrák megjelenését egy bizonyos genetikai típusnál (35).

A vastagbélrák - a két nemet együttvéve - a mások leggyakoribb tumoros eredetű halálok az USA-ban (36). Míg a vastagbélvizsgálat hasznos a rák detektálásában, de a kutatók régóta reménykednek abban, hogy megtalálták a megelőzés módját is. A jó hír, hogy 24 vizsgálat összevont elemzése szerint a sokat kávézók körében 30%-kal alacsonyabb a vastagbélrák kockázata (37). Ez megerősíti több korábbi vizsgálat eredményét (38-41).

Akiknél száj vagy torokrákot találtak, azoknál 15% esély van arra, hogy a rák átterjed a gégére, a nyelőcsőre vagy a tüdőre (42). Egy esetkontrollos vizsgálat szerint a legalább napi 3 kévét fogyasztóknak a kávét nem fogyasztókhoz képest 40%-kal kisebb az esélye a száj, torok és nyelőcsőrákra (43). Egy másik vizsgálat megerősítette ezt az erős kapcsolatot (44). A májrák szintén vezető halálok az egész világon. Az utóbbi években felhalmozódott kutatási eredmények szerint a kávé véd a májrákkal szemben is. Egy 2005-ös vizsgálat szerint már napi egy csésze is 42%-kal csökkenti a májrák kockázatát (46). Számos vizsgálat számolt be hasonló eredményről (47-52).

Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségekben egyharmaddal több amerikai hal meg, mint rákban (53).

Talán Ön is hallotta már azt a téves elképzelést, hogy a kávé vérnyomás emelkedést okoz és növeli a szívbetegség kockázatát. Valójában a vizsgálatok azt mutatják, hogy a kávé hosszútávon csökkenti a vérnyomást (54), csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát (55-57) és lecsökkentheti a sztrók kockázatát is (58). A kávé, röviddel elfogyasztása után, növelheti a vérnyomást (59-61). De összetevőinek hosszútávon vannak előnyei: már 8 hét után csökken a kávéfogyasztók vérnyomása, feltehetően a klorogénsav érfalakra gyakorolt hatásának köszönhetően (62).

Hosszabb távon a kávé csökkenti a szívhalálozás kockázatát. Egy 15 éves követéses vizsgálatban 15 000 nő adatát feldolgozva az derült ki, hogy napi 1-3 csésze kávé már 24%-kal csökkenti a szíveredetű halálozást (6) . Az eredményt más vizsgálatok is megerősítették (63, 64).

A szíveredetű halálozás sejtszintű megelőzését is eredményezi a kávé, mivel már egyetlen csésze kávé -függetlenül a koffein tartalomtól, egy órán belül gátolja a vérlemezkék kicsapódását. További jó hír, hogy a rendszeres kávézás csökkenti a gyulladást, emeli a HDL szintet (66) és csökkenti a koronáriák meszesedését (67).

Májbetegségek

A krónikus májbetegségek és a májcirrózis évente 35 000 halált okoz az USA-ban. A cirrózis a 9. halálok Amerikában, ez felel az összhalálozás 1.2%-áért (68). A kutatók eredményei szerint ez a halálozás jelentősen csökkenthető kávézással.

Akik legalább napi 4 kávét isznak, azoknál a cirrózis kockázata 84%-kal csökken, mutatta ki egy Annals of Epidemiology-ban megjelent tanulmány (69). Ez egybevág egy nyolc évvel korábbi vizsgálattal, amelyben 120 000 ember adata alapján mutatták ki, hogy napi egy csésze kávé már 23%-kal csökkenti a cirrózis kockázatát (70).

A hepatitis B-ben és C-ben szenvedő betegeknél ugyancsak csökken a nem alkoholos eredetű májcirrózis kockázata, ha rendszeresen kávéznak (71).

Szellemi hanyatlás

Az Alzheimer betegség gyakorisága folyamatosan növekszik a 84 évesnél idősebbek 40%-a szenved ebben a kórban (72).

Ígéretesek azok a vizsgálatok, amelyek szerint a koffeines kávét fogyasztók körében kisebb a későbbi Alzheimer és demencia kockázat (18, 73). A kutatók megállapítása szerint a kávéfogyasztás hosszú távú dózisfüggő hatása a megőrzött szellemi képesség és memória (75, 76), és ez elsősorban a neuronok védettségéből fakad (77).

Egy egérvizsgálat szerint a moderált kávéfogyasztás - ez emberre átszámolva napi 5 csészét jelent- 5 héten belül elkezdi visszafordítani az Alzheimer betegséggel járó károsodásokat (20).

Bár a szellemi hanyatlással szembeni védőhatás mechanizmusa még nem ismert, egy 2009-es egérvizsgálat szerint a koffein mind a vérben, mind az agyban csökkenti az Alzheimer kialakulásában szerepet játszó amyloid béta fehérje szintjét (78).

2011-ben a kutatók arra következtettek, hogy a kávé a legjobb forrása a koffeinnek, amely védelmet jelent a szellemi hanyatlással szemben. A következtetés alapja az, hogy a kávé eddig ismeretlen alkotóelemei erősítik a koffein azon hatását, amely növeli egy faktor (a granulocyte colony-stimulating factor vagy másként GCSF) szintjét a vérben, amely oka az Alzheimerben bekövetkező szellemi javulásnak (79).

A koffeines kávé a Parkinson betegség ellen is véd. Ez a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség az Alzheimer után. Egy vizsgálatban 29 000 ember adata alapján arra következtettek, hogy napi 1-5 kávé 47%-kal, napi 5 kávénál több 60%-kal csökkenti a Parkinson kockázatát (81). A GCSF szintjét növelő gyógyszer, a Neupogen hatásosan megállította a Parkinson romlását állatkísérletekben (82-85). Számos más vizsgálat is megerősítette, hogy minél több kávét iszik valaki naponta, annál kisebb a Parkinson kockázata (86-88).

DNS károsodás

A DNS-t számos környezeti hatás és az öregedés is károsítja. Kiderült azonban, hogy a kávézás csökkenti az oxidációs hatásokra bekövetkező DNSA károsodást (90, 91). Egy 2011-es vizsgálat igazolta, hogy a kávé hatására csökkenő DNS károsodás az egyik oka a rákkockázat csökkenésének. A rendszeresen kávézóknak 13%-kal, az erős kávézóknak 18%-kal csökkent általában a rákkockázata, de a kávé specifikusan véd a prosztata, a mell-, a vastagbél- és végbél-, a torok-, a nyelőcső-, a máj-, a hasnyálmirigy-, a hólyag- és a méhrákkal szemben (92).

Hogyan hatnak a kávé összetevői?

A kávé sokoldalú hatását nyilván nem magyarázza meg teljes egészében az antioxidáns hatása. A kutatók kezdik feltárni a kávé összetevőinek további hatásait is.

Az egyik, hogy a kávé polifenoljai javítják a sejten belüli kommunikáció hatékonyságát, ami serkenti a sejtmegújulást, a immunitást és a homeosztázist (95, 96). A gyenge sejten belüli kommunikáció jellemző a rákra, cukorbetegségre és más betegségekre. Ez a megjavult sejten belüli kommunikáció akadályozza meg a vérlemezkék kicsapódását is (97). Egy specifikus sejt jelzőrendszer hatékonyságának javulása miatt védőhatású a kávé az idegsejtek esetében is (98). A kávé pozitívan hat a sejtek receptoraira is (99). A receptorokon keresztül kap egy sejt utasítást az osztódásra, elhalásra vagy különféle molekulák kibocsátására.

A kávé megemeli a méregtelenítő enzimek szintjét, ami védi a DNS-t a károsodástól (100). Egy 2009-es vizsgálat azt is igazolta, hogy a kávé fokozza a bifidobaktériumok (hasznos bélbaktériumok) aktivitását (101). Ezek a baktériumok fokozzák az immunitást, csökkentik a vérnyomást és fokozzák az ásványi anyagok felszívódását.

Egy 2010-es vizsgálat arra mutatott rá, hogy a kávéban található fenolikok, napi 4-8 kávé esetén közvetlenül csökkenti a gyulladást (66). A krónikus szervezetszintű gyulladás számos betegség alapja.

Egy 2011-es vizsgálat igazolta a kávé májvédő hatását és a zsírsejtek aktiválódását. Ezt mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávé kiváltja (102). Ugyancsak 2011-ben igazolták, hogy a koffein maga is hatásosan semlegesíti a szabad gyököket (103).

A kávé védi az agy-vér gátat is (105), azaz segít meggátolni, hogy az agyműködést zavaró anyagok jussanak be az agyba.

Többszörös előny

Akik tehát a legtöbb kávét isszák, azoknak alapvetően lecsökken a diabétesz, a rák, a májbetegségek, a szellemi hanyatlás és a DNS károsodás kockázata. De a pozitív hatások sora ezzel nem ért véget.

A koffeines és koffeinmentes kávé 9-10%-kal csökkenti a vesekő kockázatát (107)
A koffeines kávé lecsökkenti az epekő és az epehólyag betegségeinek kockázatát (108, 109).
A kávé serkenti a fogyást és a zsírégetést (91, 110, 111)
A kávé csökkenti a bármilyen okból bekövetkező halál kockázatát (6, 112-115)
Atlétáknál a kávé csökkenti az izomfájdalmat, növeli az erőkifejtés
Egy vizsgálatban a sport előtt két órával elfogyasztott kávé megelőzte az erőkifejtés okozta asztmát (120).
Egy 2011-es vizsgálat 50 000 nő adataival igazolt, hogy napi 4 kávé 20%-kal csökkenti a depresszió kockázatát (121).
A kávé csökkenti a fogkő képződését
Mind a koffeines és koffeinmentes kávé csökkenti a székrekedést, és szemben a kávé vízható hatásától szóló tévhittel, a kávé hozzájárul a szervezet folyadékigényének a kielégítéséhez (125-127)
A kávé 40%-kal fokozza a fájdalomcsillapítók hatását fejfájás esetén, és serkenti a fájdalomcsillapítók felszívódását (128)
Egy 2011-es, még nem publikált vizsgálat szerint a kávé 13-18%-kal csökkenti a bazális sejtrák (egy bőrrák típus) kockázatát (129).

Összefoglaló

Bár sok ember véli úgy, hogy korlátoznia kell a kávéfogyasztást, rengeteg vizsgálat igazolja, hogy a kávézás egészségvédő előnyei az elfogyasztott napi adaggal arányosan nő.
Számos vizsgálat igazolja, hogy a nagyobb mennyiségben naponta elfogyasztott kávé csökkenti a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, az Alzheimer és számos más krónikus betegség, köztük az elhízás kockázatát.
Számos fitovegyület, köztük a klorogénsav található a kávéban, amely a kávé betegségmegelőző hatásáért felelős.
Az előnyök dózisfüggők: napi egy csésze 13%-kal, napi 12 csésze már 67%-kal csökkenti a cukorbetegség kockázat (21).
Miközben a tradicionális orvoslás reménytelen küzdelmet folytat a cukorbetegség, a rák vagy az Alzheimer betegség ellen, kiterjedt kutatások igazolják, hogy a kávé, amely messze nem bűnös élvezet, teljesen természetes és olcsó védekezési eszköz.

A kávé védőhatásai

1, Kombinált antioxidáns hatás
2, Lecsökkent tárolt glukóz
3, fokozott inzulinérzékenység
4,A glikogén mobilizálása az izmokban
5, A zsíroxidáció serkentése az izmokban
6, Csökkent gyulladásos enzimaktivitás
7, A méregtelenítő enzimek magasabb szintje
8, Megjavult sejten belüli kommunikáció
9, A sejtek receptorainak fokozott érzékenysége
10, A génaktivitás fokozódása
11, A hasznos bélbaktériumok probiotikus serkentése
12, A neuron pusztulás gátlása
13, Az olyan fémek, min pl. a vas kelátokba alakítása
14, A zsírsejtek és a máj metabolikus aktivitásának serkentése
15, A vér-agy gát diszfunkciójának megelőzése
16, Az amyloid-béta plakkok alacsonyabb szintje
17, Az amyloid-béta plakkokat előállító enzimek aktivitásának csökkentése

Irodalom:

1. Gold LS, Ames BN, Slone TH. Misconceptions about the causes of cancer. In: Paustenbach D, ed. Human and Environmental Risk Assessment: Theory and Praetice. New York, NY: John Wiley & Sons; 2002:1415-60.
2. Available at: http://www.illy.com/wps/wcm/connect/us/illy/ the-world-of-coffee/the-science-of-coffee/. Accessed September 25, 2011.
3. Vinson JA. The potential health benefits of antioxidants. Presented at the 230th meeting of the American Chemical Society. August 28, 2005. Washington, DC.
4. Clifford MN. Chlorogenic acids and other cinnamates - nature, occurrence and dietary burden. J Sc Food Agric. 1999 Mar 1 ;79(3):362-72.
5. Available at: http://www.coffeeresearch.org/market/usa.htm. Accessed September 22,2011.
6. Andersen LF, Jacobs DR Jr, Carlsen MH, Blomhoff R.
Consumption of coffee is associated with reduced risk of death attributed to inflammatory and cardiovascular diseases in the Iowa Women's Health Study. Am J Clin Nutr. 2006 May;83(5) 1039-46.
7. Wu J, Ho SC, Zhou C, et al. Coffee consumption and risk of coronary heart diseases: a meta-analysis of 21 prospective cohort studies. Int J Cardiol. 2009 Nov 12; 137(3):216-25.
8. Mukamal Kl, Hallqvist J, Hammar N, et al. Coffee consumption and mortality after acute myocardial infarction: the Stockholm Heart Epidemiology Program. Am Heart J. 2009 Mar;157(3):495-501.
9. Wilson KM, Kasperzyk JL, Rider JR. Coffee consumption and prostate cancer risk and progression in the health professionals follow-up study. J Nati Cancer Inst. 2011 Jun 8;103(11):876-84.
10. Li J, Seibold P, Chang-Claude J. Coffee consumption modifies risk of estrogen-receptor negative breast cancer. Breast Cancer Res. 2011 May 14;13(3):R49.
11. Inoue M, Yoshimi I, Sobue T, Tsugane S, JPHC Study Group.
Influence of coffee drinking on subsequent risk of hepatocellular carcinoma: A prospective study in Japan. J Nati Cancer Inst. 2005 Feb;97(4):293-300.
12. Huxley R, Lee CM, Barzi F, et al. Coffee, decaffeinated coffee, and tea consumption in relation to incident type 2 diabetes mellitus: a systematic review with meta-analysis. Arch Intern Med. 2009 Dec 14; 169(22):2053-63.
13. Rosengren A, Dotevall A, Wilhelmsen L, Thelle D, Johansson S. Coffee and incidence of diabetes in Swedish women: a prospective 18-year follow-up study. J Intern Med. 2004 Jan;255(1):89-95.
14. Tuomilehto J, Hu G, Bidel S, Lindstrom J, Jousilahti P. Coffee consumption and risk of type 2 diabetes mellitus among middleaged Finnish men and women. JAMA. 2004 Mar 10;291(10):1213-9.
15. Corrao G, Zambon A, Bagnardi V, D'Amicis A, Klatsky A. Coffee, caffeine, and the risk of liver cirrhosis. Ann Epidemiol. 2001 Oct;II(7):458-65.
16. Gallus S, Tavani A, Negri E, La Vecchia C. Does coffee protect against liver cirrhosis? Ann Epidemiol. 2002 Apr;12(3):202-5.
17. Klatsky AL, Morton C, Vdaltsova N, Friedman GD. Coffee, cirrhosis, and transaminase enzymes. Arch Intern Med. 2006 Jun 12;166(11):1190-5.
18. Maia L, de Mendonc;a A. Does caffeine intake protect from Alzheimer's disease? Eur J Neurol. 2002 Jul;9(4):377-82.
19. Butt MS, Sultan MT. Coffee and its consumption: benefits and risks. Crit Rev Food Sci Nutr. 2011 Apr;51(4):363-73.
20. Arendash GW, Cao C. Caffeine and coffee as therapeutics against Alzheimer's disease. J Alzheimers Dis. 2010;20 Suppll:SI17-26.
21. Zhang Y, Lee ET, Cowan LD, Fabsitz RR, Howard BY. Coffee consumption and the incidence of type 2 diabetes in men and women with normal glucose tolerance: The Strong Heart Study. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 2011 Jun;21(6):418-23.
22. Danaei G, Finucane MM, Lu Y, et al. National, regional. and global trends in fasting plasma glucose and diabetes prevalence since 1980: systematic analysis of health examination surveys and epidemiological studies with 370 country-years and 2.7 million participants. Lancet. 2011 JuI2;378(9785):31-40.
23. International Diabetes Federation. Presidential address ahead of New Diabetes Atlas, 5th Edition. Presented at European Association for the Study of Diabetes (EASD) 47th annual meeting. September 13, 2011. Lisbon, Portugal.
24. van Dam RM, Willett WC, Manson JE, Hu FB. Coffee, caffeine, and risk of type 2 diabetes: a prospective cohort study in younger and middle-aged V.S. women. Diabetes Care. 2006 Feb;29(2):398-403.
25. Johnston KL, Clifford MN, Morgan LM. Coffee acutely modifies gastrointestinaI hormone secretion and glucose tolerance in humans: glycemic effects of chlorogenic acid and caffeine. Am J Clin Nutr. 2003 Oct;78(4):728-33.
26. Hemmerle H, Burger HJ, Below P, et al. Chlorogenic acid and synthetic chlorogenic acid derivatives: novel inhibitors of hepatic glucose-6-phosphate translocase. J Med Chem. 1997 Jan 17;40(2): 137-45.
27. Greer F, Hudson R, Ross R, Graham T. Caffeine ingestion decreases glucose disposal during a hyperinsulinemic-euglycemic clamp in sedentary humans. Diabetes 2001 Oct;50(10):2349-54.
28. Amlov J, Vessby B, Riserus U. Coffee consumption and insulin sensitivity. JAMA. 2004 Mar 10;291(10):1199-201.
29. Fleming DJ, Jacques PF, Dallal GE, Tucker KL, Wilson PWF, Wood RJ. Dietary determinants of iron stores in a free-living elderly population: the Framingham Heart Study. Am J Clin Nutr 1998 Apr;67(4):722-33.
30. Jiang R, Manson JE, Meigs JB, Ma J, Rifai N, Hu FB. Body iron stores in relation to risk of type 2 diabetes in apparently health women. JAMA. 2004 Feb 11;291(6):711-7.
31. Available at: http://www.cancer.org/acs/groups/cidJdocuments/ webcontent/003134-pdf.pdf. Accessed October 9,2011.
32. Loopstra-Masters RC, Liese AD, Haffner SM, Wagenknecht LE, Hanley AJ. Associations between the intake of caffeinated and decaffeinated coffee and measures of insulin sensitivity and beta cell function. Diabetologia. 2011 Feb;54(2):320-8.
33. Call R, Grimsley M, Cadwallader L, et al. Insulin-carcinogen or mitogen? Preclinicai and clinical evidence from prostate, breast, pancreatic, and colorectal cancer research. Postgrad Med. 2010 May; 122(3): 158-65.
34. Available at: http://www.cancer.org/acs/groups/cidJdocuments/ webcontent/003090-pdf.pdf. Accessed October 9,2011.
35. Bageman E, Ingvar C, Rose C, Jemstrom H. Coffee consumption and CYP1A2 genotype modify age at breast cancer diagnosis and estrogen receptor status. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2008 Apr;17(4):895-901.
36. Available at: http://www.cancer.org/Cancer/ ColonandRectumCancer/DetailedGuide/colorectal-cancer-keystatistics. Accessed October 9, 2011.
37. Galeone C, Turati F, La Vecchia C, Tavani A. Coffee consumption and risk of colorectal cancer: a meta-analysis of case-control studies. Cancer Causes Control. 2010 Nov;21 (1l): 1949-59.
38. Michels KB, Willett WC, Fuchs CS, Giovannucci E. Coffee, tea, and caffeine consumption and incidence of colon and rectal cancer. J Nati Cancer Inst. 2005 Feb 16;97(4):282-92.
39. Giovannucci E. Meta-analysis of coffee consumption and risk of colorectal cancer. Am J Epidemiol. 1998;147(11):1043-52.
40. Lee Kl, Inoue M, Otani T, Iwasaki M, Sasazuki S, Tsugane S.
Coffee consumption and risk of colorectal can cer in a populationbased prospective cohort of Japanese men and women. Int J Cancer. 2007 Jun 1;121(6):1312-8.
41. Oba S, Shimizu N, Nagata C, et al. The relationship between the consumption of meat, fat, and coffee and the risk of colon can cer: a prospective study in Japan. Cancer Lett. 2006;244(2):260-7.
42. Available at: http://www.cancer.org/Cancer/OraICavityand OropharyngeaICancer/DetailedGuide/oral-cavity-andoropharyngeal-cancer-key-statistics. Accessed October 9,2011.
43. Tavani A, Bertuzzi M, Talamini R, et al. Coffee and tea intake and risk of oral, pharyngeal and esophageal cancer. OraiOncol. 2003;39(7):695-700.
44. Rodriguez T, Rodriguez T, Altieri A, et al. Risk factors for oral and pharyngeal cancer in young adults. OraiOncol. 2004;40(2):207-13.
45. Available at: http://www.cancer.orglCancer/LiverCancer/Detailed Guide/liver-cancer-w hat - is- key-statistics. Accessed October 10,2011.
46. Shimazu T, Tsubono Y, Kuriyama S, et al. Coffee consumption and the risk of primary liver can cer: Pooled analysis of two prospective studies in Japan. Int J Cancer. 2005 Aug 10;116(1):150-4.
47. Ohfuji S, Fukushima W, Tanaka T, et al. Coffee consumption and reduced risk of hepatocellular carcinoma among patients with chronic type C liver disease: A case-control study. Hepatol Res. 2006 Nov;36(3):201-8.
48. Tanaka K, Hara M, Sakamoto T, et al. Inverse association between coffee drinking and the risk of hepatocellular carcinoma: a casecontrol study in Japan. Cancer Sci. 2007 Feb;98(2):214-8.
49. Kurozawa Y, Ogimoto I, Shibata A, et al. Coffee and risk of death from hepatocellular carcinoma in a large cohort study in Japan. Br J Cancer. 2005 Sep 5;93(5):607-10.
50. Inoue M, Yoshimi I, Sobue T, Tsugane S. Influence of coffee drinking on subsequent risk of hepatocellular carcinoma:
a prospective study in Japan. J Nati Cancer Inst. 2005 Feb 16;97( 4 ):293-300.
51. Montella M, Polesel J, La Vecchia C, et al. Coffee and tea consumption and risk of hepatocellular carcinoma in Italy. Int J Cancer. 2007 Apr 1;120(7):1555-9.
52. Gallus S, Bertuzzi M, Tavani A, et al. Does coffee protect against hepatocellular carcinoma? Br J Cancer. 2002 Oct 21;87(9):956-9.
53. Available at: http://www.cdc.gov/nchs/fastatsllcod.htm. Accessed October 10, 2011.
54. Ochiai R, Chikama A, Kataoka K, et al. Effects of hydroxyhydroquinone-reduced coffee on vasoreactivity and blood pressure. Hypertens Res. 2009 Nov;32(1l):969-74.
55. Zhang WL, Lopez-Garcia E, Li TY, Hu FB, van Dam RM. Coffee consumption and risk of cardiovascular events and all-cause mortality among women with type 2 diabetes. Diabetologia. 2009 May;52(5):81O-7.
56. Myers MG, Basinski A. Coffee and coronary heart disease. Arch Intem Med. 1992 Sep;152(9):1767-72.
57. Wu J, Ho SC, Zhou C, et al. Coffee consumption and risk of coronary heart diseases: a meta-analysis of 21 prospective cohort studies. Int J Cardio/. 2009 Nov 12;137(3):216-25.
58. Lopez-Garcia E, Rodriguez-Artalejo F, Rexrode KM, Logroscino G, Hu FB, van Dam RM. Coffee consumption and risk of stroke in women. Circulation. 2009 Mar 3;119(8):1116-23.
59. Hamer M. Coffee and health: explaining conflicting results in hypertension. J Hum Hypertens 2006 Dec;20(12):909-12.
60. George SE, Ramalakshmi K, Mohan Rao LJ. A perception on health benefits of coffee. Crit Rev Food Sci Nutr. 2008 May;48(5):464-86.
61. Lane ID, Pieper CF, Phillips-Bute BG, Bryant JE, Kuhn CM.
Caffeine affects cardiovascular and neuroendocrine activation at work and home. Psychosom Med. 2002 Jul-Aug;64(4):595-603.
62. Ochiai R, Chikama A, Kataoka K, et al. Effects of hydroxyhydroquinone-reduced coffee on vasoreactivity and blood pressure. Hypertens Res. 2009 Nov;32(1l):969-74.
63. Lopez-Garcia E, van Dam RM, Li TY, Rodriguez-Artalejo F, Hu FB. The relationship of coffee consumption with mortality. Ann Int Med. 2008 Jun 17;148(12):904-14.
64. Koizumi A, Mineharu Y, Wada Y, Iso H, et al. Coffee, green tea, black tea and oolong tea consumption and risk of mortality from cardiovascular disease in Japanese men and women. Journal of Epidemiology and Community Health. 2011 Mar;65(3):230-40.
65. NatelIa F, Nardini M, Belelli F, et al. Effect of coffee drinking on platelets: inhibition of aggregation and phenols incorporation. Brit J Nutr. 2008 Dec;100(6):1276-82.
66. Kempf K, Herder C, Erlund 1, et al. Effects of coffee consumption on subclinical inflammation and other risk factors for type 2 diabetes: a clinical trial. Am J Clin Nutr. 2010 Apr;91(4):950-7.
67. van Woudenbergh GJ, Vliegenthart R, van Rooij FJ, et al. Coffee consumption and coronary calcification: the Rotterdam Coronary Calcification Study. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2008 May;28(5):1018-23.
68. Available at: http://emedicine.medscape.com/article/185856overview. Accessed October 25,2011.
69. Corrao G, Zambon A, Bagnardi V, D'Amicis A, Klatsky A. Coffee, caffeine, and the risk of liver cirrhosis. Ann Epidemio/. 2001;11(7):458-65.
70. Klatsky AL, Armstrong MA, Friedman GD. Coffee, tea, and mortality. Ann Epidemiol. 1993 Jul;3(4):375-81.
71. Benoit S, Christophe C, Angelika T, Anne C. Health effects and safety considerations. In: Clark R, Vitzthum OG, eds. Coffee: Recent Developments. London, UK: Wiley-Blackwell; 2001;165-83.
72. Hebert LE, Scherr PA, Bienias JL, Bennett DA, Evans DA. Alzheimer disease in the US population: prevalence estimates using the 2000 census. Arch Neurol. 2003 Aug;60(8): 1119-22.
73. Lindsay J, Laurin D, Verreault R, et al. Risk factors for Alzheimer's disease: a prospective analysis from the Canadian study of health and aging. Am J Epidemiol. 2002 Sep 1;156(5):445-53.
74. Eskelinen MH, Ngandu T, Tuomilehto J, Soininen H, Kivipelto M. Midlife coffee and tea drinking and the risk of late-life dementia: a population-based CAIDE study. J Alzheimers Dis. 2009;16(1):85-91.
75. Johnson-Kozlow M, Kritz-Silverstein D, Barrett-Connor E, Morton D. Coffee consumption and cognitive function among older adults. Am J Epidemiol. 2002 Nov 1; 156(9):842-50.
76. Jarvis MJ. Does caffeine intake enhance absolute levels of cognitive performance? Psychopharmacology (Berl).1993;110 (1-2):45-52.
77. Chu Y-F, Brown PH, Lyle BJ, et al. Roasted coffees high in lipophilic antioxidants and chlorogenic acid lactones are more neuroprotective than green coffees. JAgric Food Chem. 2009 Oct 28;57(20):9801-8.
78. Cao C, Cinito JR, Lin X. Caffeine suppresses amyloid-beta levels in plasma and brain of Alzheimer's disease transgenic mice. J Alzheimers Dis. 2009;17(3):681-97.
79. Cao C, Wang L, Lin X, et al. Caffeine synergizes with another coffee component to increase plasma GCSF: linkage to cognitive benefits in Alzheimer's mice. J Alzheimers Dis. 2011;25(2):323-35.
80. de Lau LM, Breteler MM. Epidemiology of Parkinson's disease. Lancet Neurol. 2006 Jun;5(6):525-35.
81. Hu G, Bidel S, Jousilahti P, Antikainen R, Tuomilehto J. Coffee and tea consumption and the risk of Parkinson's disease. Mov Disord. 2007 Nov 15;22(15):2242-48.
82. Meuer K, Pitzer C, Teismann P, et al. Granulocyte-colony stimulating factor is neuroprotective in a model of Parkinson's disease. J Neurochem. 2006 May;97(3):675-86.
83. Song S, Sava V, Rowe A, et al. Granulocyte-colony stimulating factor (G-CSF) enhances recovery in mouse model of Parkinson's disease. Nel,lrosci Lett. 2011 Jan 7;487(2):153-7.
84. Cao XO, Arai H, Ren YR, et al. Recombinant human granulocyte colony-stimulating factor protects against MPTP-induced dopaminergic cell death in mice by altering Bcl-2/Bax expression levels. Neurochem. 2006 Nov;99(3):861-7.
85. Huang HY, Lin SZ, Kuo JS, Chen WF, Wang MJ. G-CSF protects dopaminergic neurons from 6-0HDA-induced toxicity via the ERK pathway. Neurobiol Aging. 2007 Aug;28(8):1258-69.
86. Ross GW, Abbott RD, Petrovitch H, et al. Association of coffee and caffeine intake with the risk of Parkinson disease. JAMA. 2000 May 24-31;283(20):2674-9.
87. Benedetti MD, Bower JH, Maraganore DM, et al. Smoking, alcohol. and coffee consumption preceding Parkinson's disease: a casecontrolled study. Neurology. 2000 Nov 14;55(9):1350-8.
88. Ascherio A, Zhang SM, Heman MA, et al. Prospective study of caffeine consumption and risk of Parkinson's disease in men and women. Ann Neurol. 2001 Jul;50(1):56-63.
89. Best BP. Nuclear DNA damage as a direct cause of aging.
Rejuvenation Res. 2009;12(3):199-208.
90. Misik M, Hoelzl C, Wagner KR, et al. Impact of paper filtered coffee on oxidative DNA-damage: results of a clinical trial. Mutat Res. 2010 Oct 13;692(1-2):42-8.
91. Bakuradze T, Boehm N, Janzowski C, et al. Antioxidant-rich coffee reduces DNA damage, elevates glutathione status and contributes to weight control: results from an intervention study. Mol Nutr Food Res. 2011 May;55(5):793-7.
92. Yu X, Bao Z, Zou J, Dong J. Coffee consumption and risk of cancers: a meta-analysis of cohort studies. BMC Cancer. 2011 Mar 15;11:96.
93. van Dam, RM. Coffee consumption and risk of type 2 diabetes, cardiovascular diseases, and cancer. Appl Physiol Nutr Metab. 2008 Dec;33(6): 1269-83.
94. van Dam RM. Coffee and type 2 diabetes: from beans to beta-cells. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 2006;16:69-77.
95. Williams RJ, Spencer JP, Rice-Evans C. Flavonoids: antioxidants or signalling molecules? Free Radic Biol Med. 2004 Apr 1;36(7):838-49.
96. Virgili F, Marino M. Regulation of cellular signals from nutritional molecules: aspecific role for phytochemicals, beyond antioxidant activity. Free Radic Biol Med. 2008 Nov 1;45(9):1205-16.
97. NatelIa F, Nardini M, Belelli F, et al. Effect of coffee drinking on platelets: inhibition of aggregation and phenols incorporation. Brit J Nutr 2008 Dec;100(6):1276-82.
98. ChuYF, Brown PH, Lyle BJ, et al. Roasted coffees high in lipophilic antioxidants and chlorogenic acid lactones are more neuroprotective than green coffees. JAgric Food Chem. 2009 Oct 28;57(20):9801-8.
99. Virgili F, Marino M. Regulation of cellular signals from nutritional molecules: aspecific rale for phytochemicals, beyond antioxidant activity. Free Radic Biol Med. 2008 Nov 1;45(9):1205-16.
100.Hoelzl C, Bichler J, Ferk F, et al. Mechanistic aspects of DNA- and cancer-protective effects of coffee. Presented at Association for Science and Information on Coffee. 2006. Montpellier, VT. 101.Jaquet M, Rochat 1, Moulin J, Cavin C, Bibiloni R. Impact of coffee consumption on the gut microbiota: A human volunteer study.
Int J Food Microbiol. 2009 Mar.;130(2):117-21.
102.Wedick NM, Brennan AM, Sun Q, Hu FB, Mantzoros CS, van Dam RM. Effects of caffeinated and decaffeinated coffee on biologicaI risk factors for type 2 diabetes: A randomized controlled trial. Nutr J. 2011 Sep 13;10(1):93.
103. Leon-Carmona JR, Galano A. Is caffeine a good scavenger of oxygenated free radicals? J Phy Chem B. 2011;115(15):4538-46. 104.Cao C, Wang L, Lin X, et al. Caffeine synergizes with another coffee component to increase plasma GCSF: linkage to cognitive benefits in Alzheimer's mice. J Alzheimers Dis. 2011;25(2):323-35.
105.Chen X, Ghribi O, Geiger JD. Caffeine protects against disruptions of the blood-brain barrier in animal models of Alzheimer's and Parkinson's disease. J Alzheimers Dis. 2011 May 3;20(Suppl 1):SI27-41.
106.US Patent Publication No. US2010/0183790 Al. Publication Date July 22,2010. Method for Enhancing Post-Processing Content of Beneficial Compounds in Beverages Naturally Containing Same. 107.Curhan GC, Willett WC, Speizer FE, Stampfer MJ. Beverage use and risk for kidney stones in women. Ann Intern Med. 1998 Apr 1; 128(7):534-40.
108.Leitzmann WF, Willett WC, Rimm EB, et al. A prospective study of coffee consumption and the risk of symptomatic gallstone disease in men. JAMA. 1999 Jun;281(22):2106-12.
109.Leitzmann MF, Stampfer MJ, Willett WC, Spiegelman D, Colditz GA, Giovannucci EL. Coffee intake is associated with lower risk of symptomatic gallstone disease in women. Gastroenterology. 2002 Dec; 123( 6): 1823-30.
110. Thom E. The effect of chlorogenic acid enriched coffee on glucose absorption in healthy volunteers and its effect on body mass when used long-term in overweight and obese people. J Int Med Res. 2007 Nov-Dec;35(6):900-8.
111. Greenberg JA, Boozer CN, Geliebter A. Coffee, diabetes, and weight control. Am J Clin Nutr. 2006;84:682-93.
112.Iwai N, Ohshiro H, Kurozawa Y, et al. Relationship between coffee and green tea consumption and all-cause mortality in a cohort of a rural Japanese population. J Epidemiol. 2002 May;12(3):191-8.
113.Murray SS, Bjelke E, Gibson RW, Schuman LM. Coffee consumption and mortality from ischemic heart disease and other causes: results from the Lutheran Brotherhood study, 1966-1978. Am J Epidemiol. 1981 Jun;I13(6):661-7.
114.Jazbec A, Simic D, Corovic N, Durakovic Z, Pavlovic M. Impact of coffee and other selected factors on general mortality and mortality due to cardiovascular disease in Croatia. J Health Popul Nutr. 2003 Dec;21(4):332-40.
115.Rosengren A, Wilhelmsen L. Coffee, coronary heart disease and mortality in middle-aged Swedish men: findings from the Primary Prevention Study. J Intern Med. 1991 Jul;230(l):67-71.
116.Flinn S, Gregory J, McNaughton LR, Tristram S, Davies P.
Caffeine ingestion prior to incremental cycling to exhaustion in recreational cyclists. Int J Sports Med. 1990 Jun;II(3):188-93.
117. Denadai BS, Denadai ML. Effects of caffeine on time to exhaustion in exercise performed below and above the anaerobic threshold. Braz J Med Biol Res. 1998 Apr;31(4):581-5.
118.Ryu S, Choi SK, Joung SS, et al. Caffeine as alipolytic food component increases endurance performance in rats and athletes. J Nutr Sci Vitaminol. 2001 Apr;47(2):139-46.
119. Mot! RW, O'Connor PJ, Tubandt L, Puetz T, Ely MR. Effect of caffeine on leg muscle pain during cycling exercise among females. Med Sci Sports Exerc. 2006 Mar;38(3):598-604.
120.Kivity S, Ben Ahron Y, Man A, Topilsky M. The effect of caffeine on exercise-induced bronchoconstriction. Chest. 1990 May;97(5):1083-5.
121 Lucas M, Mirzaei F, Pan A. Coffee, caffeine, and risk of depression among Women. Arch Intern Med. 2011 Sep 26;171(17):1571-8. 122.Ferrazzano GF, Amato 1, Ingenito A, De Natale A, Pollio A. Anticariogenic effects of polyphenols from plant stimulant beverages (cocoa, coffee, tea). Fitoterapia. 2009 Jul;80(5):255-62.
123.Rao SS, Welcher K, Zimmerman B, Stumbo P. Is coffee a colonic stimulant? Eur J Gastroenterol Hepatol. 1998 Feb; 1 0(2): 113-8. 124.Brown SR, Cann PA, Read NW. Effect of coffee on distal colon function. Gut. 1990 Apr;31(4):450-3.
125.Armstrong LE, Casa DJ, Maresh CM, Ganio MS. Caffeine, fluidelectrolyte balance, temperature regulation, and exercise-heat tolerance. Exerc Sport Sci Rev. 2007 Jul;35(3):135-140.
126.Armstrong LE, Pumerantz AC, Roti MW, et al. Fluid, electrolyte, and renal indices of hydration during 11 days of controlled caffeine consumption. Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2005 Jun; 15(3):252-65.
127. Grandjean AC, Reimers KJ, Bannick KE, Haven MC. The effect of caffeinated, non-caffeinated, caloric and non-caloric beverages on hydration. JAm Coli Nutr. 2000 Oct;19(5):591-600.
128. Available at: http://www.webmd.com/content/article/46/1826_50681. htm. Accessed September 22, 2011.
129.Song F, et al. Coffee consumption associated with decreased risk for basal cell carcinoma. Presented at the 10th American Association for Cancer Research International Conference on Frontiers in Cancer Prevention Research. October 24, 2011. Boston, MA.

2011-12-30T10:00:00.000-08:00

Orvos - menekülj

11-12-30 - írta Giulio történésze
2 komment

"Folytatva a szép parlamenti hagyományokat a Fidesz zárószavazás előtti módosító indítványként a vízközműről szóló törvényhez csapta a január 1-től fenyegető orvossztrájk megtörését szolgáló törvényjavaslatát a katasztrófa-egészségügyi ellátásról.

...A javaslat lényege, hogy ha a kormány egészségügyi válsághelyzetet hirdet ki, akkor korlátozhatják a betegjogokat - például a szabad orvosválasztást -, másrészt jogilag kötelezhetik az orvosokat a munkára."

"Kormányrendeletben meghatározottak szerint megyei szintű egészségügyi válsághelyzet idején az egészségügyi védelmi bizottság, országos szintű egészségügyi válsághelyzet esetén a miniszter jogosult — a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével — bármely egészségügyi dolgozót az ország más helységébe egészségügyi tevékenység végzésére kirendelni" - olvasható az indítványba

2011-12-29T04:19:00.001-08:00

JOGOS VÉDELEM,

ISMÉT ÉL AZ INKVIZÍCIÓ

11-12-29 - írta Giulio történésze
6 komment

Tekintettel a január 1-től életbe lépő új Etikai Kódexre, valamint az Etikai Bizottságok, és a magyarországi Bélák szellemi színvonalára, Giulio helyett mostantól az ő történészeként fogom írni a blogot, lévén egy háztartásban élünk, de én nem vagyok orvos. Hála istennek...

Ezért rám nem vonatkoznak az orvosok szólásszabadságát, és véleménynyilvánításának szabadságát alkotmányellenesen korlátozó eszement előírások a MOK alkotmány- és jogellenes kódexéből.

Az írások témája ezután is a magyar egészségügy és reményeink szerint a MOK szétrothadása lesz, de aktuálpolitikai vélemények is megjelennek.

Miután mindenben egyetértek Giulio világnézeti és eseti véleményével, de ő ezt nyilvánvaló okok miatt nem írhatja meg szabadon, a minimum, hogy segítek neki, és kimondom mindazt, amit számára az orvosi kamara inkvizíciója, nyílt terrorja megtilt.

A levelezést továbbra is Giulio kezeli.

Üdvözlettel: a Történész

2011-12-28T09:53:00.000-08:00

Diktál a beteg

2011. december 27.

Az egészségügyben dolgozók lépten-nyomon azt tapasztalják, hogy a betegek (sokszor nem is igazán jogos) követelései egyre erősödnek. Vegyünk egy egyszerű esetet: valaki recept nélkül szeretne hozzájutni egy vényköteles gyógyszerhez a patikában. Még egy kisvárosban is több lehetőség közül választhat, s mivel a patikák tartanak a forgalom- és presztízsveszteségtől, a beteg könnyen megkaphatja, amit akar. Amenynyiben a gyógyszerész – vény hiányában – mégsem adja oda a kért gyógyszert (azaz a jogszabályt betartva dolgozik!), senki nem védi meg őt az arrogáns (kiabáló, fenyegetőző, sokszor vádaskodó) betegtől, holott a törvénynek a gyógyszerészt és a jogait is védenie kellene.

Végig kellene gondolni, hogy jelenleg milyen hatékonyan lépnek fel a hatóságok az egészségügyi szolgáltatók jogainak védelmében..

A betegek jogai – és kötelességei!

A betegjogok túlhangsúlyozása mellett sajnálatos módon nem kap megfelelő figyelmet az, hogy a jogszabály a betegek kötelezettségeit is rögzíti. Pedig e kötelezettségeknek elengedhetetlen szerepük van az egészségügyi szolgáltatók gördülékeny működésében, továbbá a jog a betegek egymáshoz és az egészségügyi dolgozókhoz való viszonyát is ezzel szeretné rendezni.

Érdekes, hogy amíg a betegjogok nagy részét bárki fel tudja sorolni, addig képes megfeledkezni elemi – jogszabályt, sőt néha jó modort sértő – viselkedési normákról. Jellemző példa erre, hogy a patikákon bármikor számon kérhető, hogyan oldják meg a betegek sorban állásakor a betegjogok biztosítását („Kérjük, itt várakozzon!”-felirat egy táblán vagy a padlón). Ezzel szemben a figyelmetlen és sietős betegeknek, akik mások elé furakodnak a sorban, nem törődve azzal, hogy kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait, semmilyen szankciótól nem kell tartaniuk.

Hasonlóan fontos arra is kitérni, hogy a beteg köteles tiszteletben tartani az egészségügyi szolgáltató működési rendjét, köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni, valamint a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni. Ráadásul ezek a kötelezettségek is a betegek érdekét szolgálják, és irreális terheket sohasem rónak rájuk. Arról se feledkezzünk meg, hogy törvény mondja ki: „a beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait”.

Az egészségügyi dolgozók jogai

Mint minden magyar állampolgárnak, az egészségügyi dolgozóknak is joguk van ahhoz, hogy emberi méltóságukat tiszteletben tartsák. E jog minden más emberre kötelezettségeket ró (különösen: az illető lelkiismereti és világnézeti meggyőződésének, jó hírnevének, magánéletének, magántitkainak tisztelete; egészségének és testi épségének óvása; a vele szembeni kulturált viselkedés).

Mindezeken túl az egészségügyi dolgozókat foglalkozásuk gyakorlása során különös jogok is megilletik: ide sorolható többek között a vizsgálati és terápiás módszerek szabad megválasztása, illetve bizonyos, a jogszabály által leírt esetekben a beteg ellátásának megtagadása.

Sajnos a hatóságok igyekeznek túlhangsúlyozni az egészségügyi törvény azon alapelvét, hogy az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A leggyakrabban elhangzó indok az, hogy a szolgáltató van a betegért, akinek alkotmányos alapjoga az egészséghez való jog. Az Alkotmány azonban az egyén felelősségét is kimondja, valamint mindenkinek azonos jogokat biztosít – ez azonban sokszor a háttérbe szorul.

Arra is sokszor találunk utalást, hogy az egészségügy segítő szakma, azaz a benne dolgozók kötelesek mindent elkövetni a beteg gyógyulásáért. Ugyanez tükröződik vissza az orvos- és gyógyszerészeskü szövegében is. A mérleg másik serpenyőjében régen ott volt a betegek részéről (főként az orvosok irányába) a kellő tisztelet és alázat, ami napjaink fogyasztói társadalmából egyre jobban eltűnik. Bár megfelelő erkölcsöt nem, jogszabályt azonban (elvileg) ki lehet kényszeríteni. Félő azonban, hogy a kialakult torz értékrenden még az új jogszabályok életbeléptetésével is nehéz lenne változtatni.

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy nem csak az egészségügyi törvényben foglalt jogok megsértése tilalmas, hanem minden olyan magatartás a betegek részéről, amely jogellenes (például kiadhatósági jogszabály megsértésére vonatkozó utasítás vagy kérés, fenyegetés vagy rágalmazás).

A problémamegoldás rögös útjain

Az egészségügyi törvény arról is rendelkezik, hová fordulhat a beteg abban az esetben, ha a jogait megsértették. Sajnos itt is aránytalanság figyelhető meg, hiszen az egészségügyi dolgozók jogainak védelme gyakorlatilag „kimaradt” a jogszabályokból. Az agresszív betegek ellen az egészségügy (leggyakrabban női) dolgozói sokszor nem mernek fellépni vagy nem mernek rendőrt hívni. A folyamatos fenyegetések, követelések, a rágalmazás, a becsületsértés ellen legtöbbször magánindítványban lehetne fellépni, ám ilyenkor nyílván mérlegelni kell annak következményeit és jogi útvesztőit is.

Ahogy sok más területen, úgy a betegjogok és -kötelességek kapcsán is a közeljövőben azt is át kell gondolni, vajon megfelelő-e az egészségügyi dolgozók jogainak és érdekeinek védelme. Nyilvánvalóan annak a közmegegyezésnek a megtalálása a cél, ami tiszteletben tartja a betegek jogait – de az egészségügyben dolgozókét is.

Dr. Molnár Zsuzsa
Forrás: MarketingPirula

2011-12-26T01:23:00.000-08:00

Ismeretlen szerző: Karácsonyi fények

Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
s a gyertyafényénél még a csillag is táncol.

Mikor a fenyő illata megérinti szívünk,
ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk.
Nem szeretnénk mást, csak boldogok lenni,
és másokért a szokottnál is többet tenni.

A rohanó világban megkoptak a fények,
halványak a hitek, és halványak a remények.
Nem szeretnénk mást, csak hinni a szóban,
őszintén szeretni, és bízni a jóban.

Őrizzük meg a karácsonyunk fényét,
S őrizzük a szeretetben való hitünk reményét.
Hisz ma este mink is gyermekek vagyunk,
s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk.

2011-12-25T02:21:00.000-08:00

ÚJ ÉVI RÉMHIRADÓ

http://www.konzilium.hu/plafon/

AZ ÉV RÉMHÍRE: ELKÉSZÜLT AZ ELLÁTÁSSZERVEZŐKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZET

Kulcsár Attila öngyilkossági szándékkal magánzárkája úszómedencéjébe vetette magát miután részleteiben megismerte a törvénytervezetet.

Bill Gates eladta az összes Microsoft részvényét. "Egy jó üzletember megérzi azt a pillanatot, amikor váltani kell" - mondta a repülőtéren összegyűlt újságíróknak, mielőtt becsekkolt a budapesti járatra.
Holnap kezdődik az a négypárti egyeztetés, mely az Egészségügyi ellátásszervezőkről szóló tervezet mintájára gyökeresen átalakítaná a képviselői munkát. Az elképzelések szerint a rendkívül rossz hatásfokkal működő, pazarló többpárti rendszeren, a hozzá nem értő laikusok 4 évenkénti, nyilvánvalóan szakszerűtlen döntésén alapuló képviseleti demokrácia helyett profi ellátásszervezőkre bíznák a törvényhozói munkát. Azon magyar állampolgárok, akik a 93.000 négyzetkilométeres ellátási körzeten kívül kívánják a közéleti aktivitásukat kifejteni, térítés ellenében átköltözhetnének valamelyik elavult európai demokráciába.
A tervezet kedvezőtlen sajtóvisszhangjára reagálva Radnai György kormánybiztos hálátlannak nevezte a sajtó munkatársait. "Nem egyszerűen hálátlanság, de az adófizető polgárok arcul köpése, hogy miután napokig az Egészségügyi Minisztérium költségen ettek-ittak-wellnesseltek, számos helyen kritikus hangvétellel szóltak a törvénytervezetről. A kormányülésen felvetettem, hogy a következő néhány hónapot egy másik költségvetési szerv költségén kellene eltölteniük. A júniusi kormányülésig az igazságügy miniszter megvizsgálja ennek lehetőségét."
Az egészségügyi és az oktatási miniszter közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az orvosképzést a tv. hatályba lépése után a valós szükségletekhez kell igazítani. Így az oktatásból várhatóan kimarad az összes olyan kórkép, ami döntően 70 év felettieket érint, hiszen a jövőben ilyen betegekkel úgy sem találkozik majd az orvos. Mint elmondták megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy 2005-től az orvosegyetemi karok a közgazdaságtudományi egyetem főiskolai szakaként működjenek tovább.
Radnai György a napokban egyeztet az idősek és fogyatékosok képviselőivel. “Az idősektől és fogyatékkal élőktől szemléletváltást vár el a magyar nép. Tovább nem tartható fenn az a társadalmi igazságtalanság, ami ezen embereknek a megtermelt javakból való aránytalanul nagy részesedésében ölt testet. Sokkal tudatosabb fogyasztói magatartást vár el az ország tőlük. Ha több mobiltelefont vásárolnak, megtanulnak on-line vásárolni, egészségük helyreállítása érdekében jóval többen vesznek közülük igénybe wellness-fitness szolgáltatásokat, akkor lesz incontinentiabetét, támogatott fehér bot, hővédő szemüvegkeret, ingyen papundekli a hajléktalanoknak” – jelentette ki a fogyatékosok napján tartott sajtótájékoztatóján a kormánybiztos.
“A magyar embereknek legalább 5 évvel tovább kell élniük. A társadalom ezen jogos elvárását az orvosok nem voltak képesek teljesíteni. De mi 2006-ra 5, 20016-ra 10, 2026-ra pedig 40 évvel emeljük meg az átlagéletkort!”- jelentette ki a miniszterelnök. “Ennek fő eszköze Az ellátásszervezőkről szóló tv., de a társadalmi igazságosság követelményeinek fittyet hányó statisztikai módszereken is változtatni fogunk. Ha kell, akkor az Antall, Boross és az Orbán kormány idején leélt évek duplán számítanak majd.”
A FIDESZ nemzetellenes bűncselekménynek nevezte a törvénytervezetet. A párt közleményében hangsúlyozta, hogy a maga módján mindent megtesz ennek bizonyítására. A párt holdudvarába tartozó vállalkozók - ahogy az a kórházprivatizáció esetében is történt - készek arra, hogy ők legyenek az első, az egészségügyet teljesen szétzüllesztő ellátásszervezők, akik kizárólag nemzetféltő szándékoktól vezérelve hajlandóak demonstrálni, hogy micsoda kárt okozhat, ha haramia-vállalkozók kezébe kerülhet a magyar egészségügy.
A cannes-i filmfesztiválon bejelentették, hogy elkészült a Britannia gyógyintézet II forgatókönyve. A filmszakmában eddig viszonylag kevéssé ismert magyar dramaturg 73 oldalas nyers változatát 20 évre titkosították, de a közeljövőben társadalmi vitára bocsátják a demo-verziót.
A legutóbbi kormányülésen felmerült, hogy a törvény hatálybalépésével módosítani szükséges a btk.-t is. Ennek következtében várhatóan amnesztiában részesülnek a korábban hűtlen kezelésért elítéltek. A befolyással való üzérkedés tényállása is módosul. Az ilyen cselekmény a jövőben a kormánytagok részéről nem bűncselekmény, hanem munkaköri kötelesség. A módosítás visszamenőleges hatállyal mentesíti a kormánymegbízottakat és az egészségügyi minisztert.
Sajnálatosnak nevezte az egészségügyi minisztérium szóvivője azt a sajtóhibát, hogy “Az egészségügyi zsákmányszerzőkről” néven kapták kézhez a társadalmi vita szereplői a törvénytervezetet. Ugyanakkor hozzátette, kár volna a bolhából elefántot csinálni, hiszen a lényegen az elírás nem sokat változtat.
Az egészségügyi minisztérium athéni irodájának Georgius Radnais és Mihaelis Kokeniensis fedőnevű társadalmi megbízottai levéltári források alapján kiderítették, hogy Hippocrates nevű görög orvos nem is létezett. Azt is megállapították, hogy Hippocratesnek az orvosi eskü szövegében szereplő mondatát, miszerint a beteg üdve mindenek előtt, szövegkörnyezetéből kiemelték és eddig hamisan értelmezték. A hivatkozott mondat eredetiben úgy szólt, hogy a beteg üdve mindenek előtt az ellátásszervezők érdekével nem ütközhet. Ennek megfelelően 2005-től a végzős orvosok nem a hippocratesi, hanem a hippokrita esküt fogják letenni.

A Richter-skála szerinti 7. erősségű földrengést jelentettek a szászországi Friedrichsruheból. A földrengés epicentruma a Bismarck-család sírkápolnája volt.

JOGSZABÁLY-FIGYELŐ

Módosították a minimumfeltételekről szóló jogszabályt. Augusztus 1-től minden háziorvosi rendelőben elkülönített gumiszobát kell biztosítani. A jogszabály módosítása után a betegek veszélyeztetésének elkerülése érdekében kizárólag ebben a helyiségben tartózkodhat a háziorvos a minimumfeltételekről, az ideiglenes, végleges, legvéglegesebb működési engedélyekről szóló jogszabályok olvasása közben. A rendelet alól felmentést csak a pszichiátriai kezelés alatt álló háziorvosok kaphatnak.

A Munkaügyi Főfelügyelőség az egészségügyi miniszterrel történt egyeztetés után bejelentette, hogy május 1-től a túlmunka szabályokat megsértő orvosokat - új típusú büntetésként - az egészségügyi intézményekben végzendő, képesítéseiknek megfelelő közhasznú munkára fogják kötelezni.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség felhívta a magyarországi közkórházak igazgatóinak a figyelmét arra, hogy a közfinanszírozott betegek egészségügyi ellátása során a betegek részére kiadott Árjegyzéken fel kell tüntetni, hogy a tarifák tartalmazzák-e az ÁFÁ-t s hogy az adott tarifa HUF-ban értendő-e.

KITÜNTETÉSEK

Az idén az APEH elnöke nyújtja át a Semmelweis-napi kitüntetést. Információink szerint a díjat Dr. Ábrahám László ügyvéd és Dr. Kökény Mihály egészségügyi miniszter megosztva kapják.

Túl van az életveszélyen az egészségügyi miniszter. Mint ismeretes egy hete sajnálatos balesetet szenvedett Kökény Mihály a Magyar Orvosi Kamara díszülésén, a MOK legmagasabb kitüntetésének, az anthrax-szal preparált Rozsdás Bökőnek átvétele alkalmából. A rendőrség még nem zárta le a nyomozást annak kapcsán, hogy pontosan miért is csúszott meg Éger István a kitüntetés átadása pillanatában. Ugyanakkor a MOK Etikai Bizottsága nem kíván eljárást indítani sem a minisztert elsősegélyben részesítő kolléga, sem a később őt inzultáló orvosok ügyében. Éger István kijelentette, hogy ha Kökény Mihály túléli a balesetet, másodszor is megkísérli a díj átadását.

Kitüntették Molnár Lajos kórházigazgatót. Schwartz Tibor, az Országgyőlés Egészségügyi Bizottságának elnöke - a 25%-os SZJA-előleg levonása után - 22.5 ezüsttallért nyújtott át Molnár Lajosnak a Financial Timesban megjelent nyilatkozatáért.

A május 1-i uniós csatlakozás alkalmával Kökény Mihály Isaura-díjat adományozott Mikola Istvánnak az általa kidolgozott munkaidő-szabályok évekkel ezelőtt történt bevezetése miatt.

SZAKMAI HÍREK

Drámai áttörés a depresszió visszaszorításában. 2004. januárjában a depresszióval kezelt betegek száma a tizedére csökkent.

Bombariadó miatt elhalasztották a kormányfő által tavaly megígért korszerő mentőautók átadását az OMSZ-nak. Úgy három évvel.

GYÓGYSZERFIGYELŐ

A múlt héten több mint 30%-kal emelkedett a new york-i és londoni tőzsdén a PHARMANGELE multinacionális gyógyszergyártó konszern részvényeinek értéke. A papírok értéke azután emelkedett meg, hogy a cég bejelentette hosszú évek kutatásai révén sikerült megtalálniuk azt az új kórképet, ami hatásosan kezelhető azzal a korábban toxikusnak minősített E324 jelő aromás nehézfémszármazékkal, ami a cég rovarírtószer részlegén melléktermékként keletkezett. Az E324 jelő anyagot eddig olyan veszélyes hulladéknak tartották, amit a világon egyetlen veszélyesanyag kezelő üzem sem vehetett át a cégtől. A jövő hónaptól tabletta és oldat formájában is kapható lesz az E324. A cég képviselője elmondta, hogy súlyos népegészségügyi problémát jelent az a betegség, aminek szuverén szere az E324. A betegség neve E324-hiány syndroma. A betegség tünetei között visszatérő fejfájás, évenként legalább egy alkalommal jelentkező lázas állapot, visszatérő rossz kedélyállapot jellemző. A betegség kivétel nélkül halálos. A halált leggyakrabban az E324-hiány szövődményeként fellépő daganatos vagy szív- érrendszeri betegségek okozzák. Egyszerő vérvétellel kimutatható az E324 hiány, amihez a laboratóriumi reagenst térítésmentesen biztosítja a cég a kórházaknak.

SZAKMAI KOLLÉGIUMOK ROVATA

Szakmai ajánlás a laboratóriumok számára. A Laboratóriumi Szakmai Társaság sürgeti a korszerű átlagolós módszerek alkalmazását. Számos kórházban a veszteséges laboratóriumi vizsgálatok leletezésében eddig a hármasvak módszert alkalmazták: a vak adminisztrátornak a bekötött szemő orvos találomra diktálta a leleteket. A labortársaság ezentúl a veszteséges vizsgálatoknál a hármasvak módszer helyett korszerű átlagolós módszer bevezetését írja elő: 10-10 beteg mintáit összeöntve a leleten az átlagot javasolja szerepeltetni.

A Fertőző betegségek szakmai kollégiumának ajánlására az év második felétől a fertőző osztályt működtető kórházaknál kötelező lesz a hidegkonyhai készítmények árusítása. Ez a rendelkezés komoly szakmai előrelépés záloga, hiszen a betegeket feleslegesen terhelő és a hatékony kezelés elkezdését késleltető bakteriológiai vizsgálatot ezentúl már a fertőzés előtt el tudjuk végezni. A burger-bakter konzultációs tanács tagja a gyógyszertár, a fertőző osztály, a bakterlabor és a konyha vezetője. A főgyógyszerész minden pénteken ad tájékoztatást a következő 3 hétben lejáratos antibiotikumok listájáról. A lappangási időt figyelembe véve a fertőző osztály és bakterlabor vezetője ez alapján választja ki a fertőző törzset. A fokozott higéniás szabályok betartása érekében a hidegkonyhai készítményeket a szakács a bakterlaborban fogja elkészíteni.

SZAKMAPOLITIKA

A Magyar Orvosi Kamara a 2004. évi egészségügyi kiadások drasztikus csökkentése miatt engedély nélkül, embereken végzett kísérlet miatt feljelentette az egészségügyi kormányzatot. Kökény Mihály sajtótájékoztatón rosszindulatú, megalapozatlan vádaskodásnak nevezte a kamara feljelentését. Elmondása szerint az egészségügyi kormányzat rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Bizonyítékként bemutatta a 2004. évi költségvetést.

A minisztérium oktatókórházában kísérletként május 1-től elrendelték, hogy a kórházba érkező betegeknek ezentúl nemcsak WC-papírt, szappant, egy heti hidegélelmet, de orvost is kell magukkal hozniuk.

MÉGSEM ZÁRJÁK BE A GYERMEKOSZTÁLYT A ...-i kórház korábban rossz kihasználtsággal mőködő gyermekosztályának bezárása lekerült a napirendről, miután meglepően kedvező hatást gyakorolt az osztály forgalmára néhány saját gyártású tudományos ismeretterjesztő film, így a Ne félj a pitbulltól, az Ismerd meg nagyfeszültségő távvezetéket testközelből valamint a Mérges gombák háziasítása címő epizódok.

Az Orwell Megyei Közgyűlés visszavonta a megyei kórház főigazgatójának a megbízását. Mint ismeretes az Orwell Megyei Kórház az ország egyetlen, mind a mai napig adósságmentesen mőködő kórháza. Több ízben figyelmeztették a főigazgatót, hogy a gazdaságilag irracionális vezetési módszerei következtében korábban minden konszolidációs programból kimaradt a kórház. A mostani döntéshez a végső lökést az adta, hogy a kórház elesett attól a lehetőségtől is, hogy 2004-ben növelje a betegforgalmát, hiszen erre csak a korábban konszolidált kórházak esetében van lehetőség. A megyei közgyőlés hőtlen kezelés gyanúja miatt rendőrségi feljelentést is fontolgat.

Megszűnt a zsúfoltság a suráli háziorvosi rendelőben, amióta a rendelés kezdetén majd óránként egy-egy alkalommal a nővér megkéri a várakozókat, hogy ha megérkezik a köhögős tbc-s beteg, engedjék előre.

A MORBIDÁN közvéleménykutató adatai alapján az elmúlt hónapban Molnár Lajos megelőzte Kökény Mihályt. Molnár kórházigazgató úr 841 alkalommal, míg Kökény miniszter úr csak 743 alkalommal szögezte le, hogy a józan ésszel ellenkezne azt gondolni, hogy az egészségügyi dolgozók bérének emelése hozzájárulhatna a hálapénz megszüntetéséhez.

Paradigmaváltás történt a hálapénz elleni küzdelemben. Az új stratégia lényege a prevenció. A program lényegét abban foglalta össze a kormányszóvivő, hogy ezentúl a betegek fizetését csökkentik annak érdekében, hogy ne tudjanak hálapénzt adni. A program neve: Draskovics-csomag.

Közleményben cáfolta az Orwell Megyei Kórház orvosigazgatója, hogy szakmailag indokolatlanul, kizárólag nyerészkedés céljából nőtt volna meg a Törpenövés gyanúja kiíró diagnózissal a kórház Endokrinológiai osztályán kezelt betegek száma. Mint elmondta elsősorban orvosaik határtalan alapossága magyarázza, hogy ötvenhárom, 180 cm-nél magasabb betegnél is gondoltak a kórkép lehetőségére, a betegségnek a szakmai köztudatban is viszonylag kevéssé ismert intermittáló, csak 3 napos kórházi bennfekvés alatt felismerhető formájára. Elmondta továbbá, hogy a betegek számának növekedéséhez hozzájárulhatott az is, hogy az Endokrin Osztályokra előírt szakmai minimumfeltételek között nem szerepel a szabócenti.

A MOK Országos Elnöksége látva a kollégáknak a betegek iránt érzett magas fokú etikai elkötelezettségéből fakadó lapítását, felkéri a magyar betegeket, hogy orvosaik magasabb bére érdekében ők lépjenek sztrájkba.

ÁLLÁSHIRDETÉS

A ... Kórház főigazgatója a mátrix rendszerben mőködő fekvőbetegellátó részleg egyesített osztályvezetői állására pályázatot ír ki. Feltételek belgyógyászati, sebészeti, traumatológiai, gyermekgyógyászati, szülész-nőgyógyászati szakvizsga, angol, német, francia nyelv felsőfokú ismerete, legalább PhD tudományos fokozat. A pályázatra kizárólag egyedülálló vagy válófélben lévő kollégáknak érdemes jelentkezni. Szolgálati lakást az osztályon biztosítunk térítés ellenében. Bér kifizetése megállapodás kérdése.

KÖZLEMÉNYEK

Dr. ... háziorvos a korszerő minőségbiztosítási elvek alapján a jövőben csak ISO 9001 szabványnak megfelelő betegek ellátását vállalja.

Közleményben cáfolta Kökény Mihály egészségügyi miniszter, hogy a kórházi dolgozóktól június 1-től a kórház kapujában belépődíjat szednének. Az intézkedést várhatóan június 15-től vezetik be.

KULTURÁLIS ESEMÉNYEK

A magyarországi betegszervezetek ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg a tíz éve elhunyt Nagy Balázsról, az utolsó magyar orvosról, aki bemutatkozott a betegeinek.

Toleranciáért emlékérmet vehetett át Baláspiri Csaba kollégánk abból az alkalomból, hogy a napokban moderálták ki 250. alkalommal a webdoki fórumán. A mindig visszafogott, halk szavú bejegyzései miatt sokunk által kedvelt Csaba elmondta, hogy mindig is szívén viselte más pártállású honfitársai sorsát. Régóta hangoztatja, hogy az állampárt idején magas tisztséget betöltők megérdemelnének egy második esélyt, miután leülték a korábbi tevékenységükért nekik kijáró 10-20 évet.

Ünnepi gálamősorral köszöntötték hazánk 250. olyan háziorvosát, aki aktív gyógyítóként érte meg a 100. születésnapját. Kovács Kázmér sajnos személyesen nem lehetett jelen a gálán, mert készenlétesként éppen beteghez hívták. Az ünnepségen jelenlévő unokája elmondta, hogy Kázmér bácsinak az a legnagyobb fájdalma, hogy életében csak egyszer mehetett szabadságra. 1942-ben hosszabb gyalogtúrát tett a Szovjetunióban, amit váratlanul egy 5 éves túlélő-tábor is követett.

betegség	Vércukorszint (mmol/l)	Megnövekedett kockázat
2-es típusú cukorbetegség	5.5-15.8	Akár 283 %
Gyomorrák	5.3-5.8	Akár 130 %
Első szívinfarktus	4.8 fölött	242 %
Bypass vagy Stent műtét szükségessége	5.3 fölött	73 %


A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) Elnöksége konzultációt kezdeményezett a magyar egészségügy helyzetéről három fő témában:az állam és az egészségügyi szakma viszonya, az emberi erőforrás válság és az ellátórendszer átalakítása. A konzultáció csúcspontja a Szövetségi Tanácsülés vitája volt, ahol a 127 tagszervezetet számláló MOTESZ tagszervezeteinek képviselői fejtették ki véleményüket az országban zajló átfogó változásokbetegellátásra és egészségügyi dolgozókra gyakorolt hatásairól.
Forrás: a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége