2011. január 28., péntek

11-01-28 - írta Giulio

"Ahol nincs jövőkép, ahol nem becsülik meg az elvégzett munkát, ahol rosszak a munkakörülmények, s mindennek tetejébe megalázóan alacsonyak a fizetések, nem kell csodálkozni az orvosok külföldre távozásán – foglalja össze a 2011-es esztendő magyar egészségügyében gyógyító doktorok gondját Gál János, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgató professzora, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke.

...Tavaly ugyanis az előző évhez képest közel 25 százalékkal több orvos kérte ki tőlük a külföldi munkavállaláshoz szükséges úgynevezett „jó hírnév” igazolást, a 35 ezer orvos közül 1100-an szándékoztak elhagyni a hazai gyógyítómunkát. Eközben alig haladja meg az évente végzős medikusok száma a nyolcszázat, s az orvosi kar harmada túl van a nyugdíjkorhatáron."

****************


Ezek a tények.

Én előre szóltam.

És még nincs vége az elvándorlásnak.






Meddőség és az antioxidánsok


Antioxidánsok ma már szinte mindenben vannak: az élelmiszerekben, italokban, arckrémekben. Prof. Nava Dekel szerint, aki a Biological Regulation Department munkatársa mindmáig nem tisztázott, ezek pontosan hogy hatnak szervezetünkre. A professzor és munkatársai a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című szaklapban számolnak be az eddig ismeretlen mellékhatásaikról - nőknél meddőséghez vezethetnek.

A legismertebb antioxidánsok a C és az E vitaminok. Semlegesítik a reaktív oxigénmolekulákat, melyek természetes körülmények között is képződnek a szervezetben. Stressz hatására a reaktív oxigénmolekulákból túl sok képződik, nagy mennyiségben pedig válogatás nélkül roncsolják a sejteket. A reaktív oxigénmolekulák semlegesítése révén az antioxidánsokról úgy gondoljuk, hogy javítják az egészségi állapotot és lassítják az öregedést.

Denkel és kutatócsoportja és PhD hallgatói Ari Tadmor és Dr. Ketty Shkolnik meglepő eredményre jutottak. Amikor antioxidánsokat jutattak egerek petefészkébe, a tüszőrepedések száma nagymértékben csökkent. Nagyon kevés petesejt érett meg, és vált megtermékenyítésre alkalmassá. A kutatókban felmerült, hogy az oxidatív szabad gyökök hatással vannak a tüszőrepedésre is.

Az egereken végzett további vizsgálatok is ezt igazolták. Egyik kísérletben luteinizáló hormonnal (LH) kezeltek néhány tüszőt, ami a tüszőrepedéshez nélkülözhetetlen inger. Más tüszőket hidrogén-peroxiddal kezeltek, amelyik egy ismert oxidatív szabadgyök. A hidrogén peroxidok ugyanúgy tüszőrepedést eredményeztek, mint maga a tüszőrepedésért felelős hormon, az LH. Feltehetően az LH hatására oxidatív szabadgyökök képződnek, melyek a tüszőrepedés jelátvivő rendszerének tagjai.

Úgy tűnik, a tüszőrepedésben hasonló mechanizmusok vesznek részt, mint a gyulladásos folyamatokban. A gyulladásos mechanizmusokat befolyásoló egyes anyagok ezért befolyásolják a peteérést is. A professzor szerint körültekintőbben kellene bánni ezekkel az anyagokkal.

Denkel és kutatócsapata a termékenységi kérdésekre koncentrált - korábbi eredményei már hozzásegítettek kismamákat teherbeeséshez. Úgy tűnik azonban, hogy egy új, biztonságosabb fogamzásgátlási módszer számára is megnyithatja az utat.

„Érdekes módon az eredmények segíthetnek a meddőség kezelése során, de egy új, alternatív út is megnyílhat a jelenlegi hormonális fogamzásgátló módszerek helyett” - nyilatkozta a kutató. Denkel és munkacsoportja a jövőben az antioxidánsok hatásainak pontos lépéseit szeretné azonosítani egerekben. Ugyanakkor további adatokat szeretnének gyűjteni emberekben is az antioxidánsok alkalmazása és a meddőség közötti kapcsolat igazolására.

Forrás: Medipress

2011. január 27., csütörtök

Orgazmus-allergia?


Egy ötvenéves nős férfi 19 éves kora óta minden ejakulációja alkalmával kellemetlen tüneteket él át. Orgazmusa után rendszeresen belázasodik, legyengül, megfájdul a feje, zavarossá válik a beszéde, feledékeny lesz, rémálmok gyötrik, hogy a feldagadt ajkait és torkát már ne is említsük.


A tünetek már annyira súlyosak voltak, hogy feleségével kizárólag péntekenként éltek házaséletet, így a hétfői munkakezdésig volt ideje a férfinek összeszedni magát, aki ráadásként korai magömléstől is szenvedett.

A fenti esetről a Journal of Sexual Medicine című folyóiratban számoltak be holland orvosok, akik először 2002-ben találkoztak ezzel a betegséggel. Kezdetben azt feltételezték, hogy a jelenségnek pszichológiai oka van, és az ejakulációtól való félelemmel függhet össze, később azonban Angliában is jelentkezett a betegség két férfinél, és egyiküknél komoly javulást tapasztaltak, miután nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentőt kapott az ejakulációja előtt, illetve utána két napig. Ez azt sejttette, hogy a problémát az immunrendszer reakciója okozhatja. A holland orvosok allergiatesztet végeztek a tüneteket produkáló férfiakon, és 33-ból 29-en allergiás tüneteket mutattak az ondóra.

Az orvosok ezután hosszú kezelésbe kezdtek, mely során először negyvenezerszeresére hígították az ondót, amellyel beoltották a fent említett férfit, majd 31 hónapon át fokozatosan csökkentették a hígítást. És meglepő módon a kezelés működött. A férfi tünetei nem szűntek meg teljesen, de jelentősen enyhültek és sokkal rövidebb ideig tartottak, ráadásul még a korai magömlés problémája is megszűnt nála.


Marcel Waldinger, a tanulmány szerzője, a Hágai Kórház Pszichiátriai és Neuro-szexológiai osztályának munkatársa elmondta, hogy az eredmények egyértelműen cáfolják azt a feltételezést, hogy a betegségnek pszichológiai oka lenne.

Hogy vajon mitől válik valaki allergiássá a saját ondójára, abban még a tudósok sem biztosak, de azt feltételezik, hogy talán valamilyen rés van az ondóvezetékben, ami miatt az ondók kapcsolatba kerülnek a T-limfocita nevű immunsejtekkel, amelyek erre válaszként beindítják az immunrendszer vészcsengőjét és allergiás reakcióval válaszolnak.

Orosz Viktória

Policisztás ovárium szindróma

(Polycystic ovary syndrome)

PCOS

Összeállította: Petrányi Gyula dr.

Legújabb frissítés a weboldalon: Újdonság: Szakirodalom hazai szerzőktől - 2011. jan. 10.
(az egyes fejezetek felújítási dátumait a tartalomjegyzék mutatja)

A PCOS a leggyakoribb hormonális zavar, világszerte a nők csaknem 10%-át érinti. Magyarországon ez mintegy félmillió nőt jelent, népbetegség, amire még nem terelődött kellő figyelem, számos területen szakmai-szakmapolitikai szemléletváltásra van szükség a kórkép felismerése és helyes kezelése érdekében.

A problémák sora röviden:

  • Már a kórkép köztudatba átment elnevezése is félrevezető, kizárólag nőgygyógyászati problémának álcázza az (alapvetően belgyógyászati) általános anyagcsere- és hormonzavart. A lényeg ugyanis a túlzott férfihormon-hatás a petefészek-működés zavarával, amiben a policisztás ováriumkép nem is mindig mutatkozik.

  • A PCOS sokféle lehetséges tünete sem mindig jelentkezik egyszerre, viszont az egyes tünetek bármelyikének leggyakoribb oka a PCOS: zsíros bőr, pattanások (acne), férfias típusú szőrösödés (hirsutismus), súlyfelesleg (leginkább a hasi területen), rendellenes havivérzés (oligo- amenorrhoea), teherbeesési nehézség, teherbeesés esetén korai magzati elhalás, terhességi cukorbaj. Panaszokat általában már a serdülőkortól okoz, de fennmarad az egész életen át. Gyakran társul 2-es típusú cukorbetegséghez, zsíranyagcsere zavarokhoz. Megfelelő kezelés nélkül lassacskán súlyos szív- és érrendszeri szövődményekhez vezet.

  • A beteg panaszai szerint fordul orvoshoz, viszont a vizsgálóban a PCOS gyanúja gyakran fel sem merül, vagy a megfelelő kivizsgálás érdekében nem irányítja betegét a témában naprakész isnmeretekkel és megfelelő gyakorlattal rendelkező belgyógyász-endokrinológushoz.

  • Nincs a PCOS-re specifikus diagnosztikus teszt, mely bizonyítja a kórképet, de a beteg kikérdezésével és alapos megtekintésével (anamnesis, fizikális vizsgálatok), néhány kiegészítő vizsgálat bevonásával a PCOS gyanúja könnyen igazolható, ill. elkülöníthető a hasonló tüneteket okozó, de sokkal ritkább egyéb betegségektől.

  • A PCOS-ben szenvedő tartós életmódi változtatásokra és gyógyszeres kezelésre szorul. Nemcsak az éppen panaszt okozó tünetet kell kezelni, mert ez nem jelenti a betegség kezelését. Az alapvető, többnyire örökletes okokat ma még nem tudjuk megszűntetni, de a háttérben meghúzódó csökkent inzulin-érzékenység (inzulin rezisztencia) tartós és komplex kezelése önmagában is visszaszorítja a tünetek döntő többségét és megelőzi a folyamat romlását. Ritkán van csak szükség kiegészítő kezelésre. A kezelés azonban tartós kell legyen, mert abbahagyására a tünetek visszatérnek.

  • A PCOS-ben nemzetközileg sikerrel alkalmazott gyógyszer Magyarországon a PCOS kezelésére egyéni engedélyhez kötött.

A PCOS a metabolikus szindrómakörhöz tartozik, ezért a vele való foglalkozás része kéne legyen az egész társadalmat érintő, a helyes életmódi-táplálkozási szokások kialakítására szolgáló törekvéseknek. Bár egyre többen felfigyelnek rá, még mindig sok a félreértés, a hiba. Legélesebb a felháborodás a teherbeesési nehézséggel küszködők körében, holott a meddőségi kérdés csak a jéghegy csúcsa: ez csak a teherbeesési szándék esetén derül ki, viszont a PCOS-ben szenvedők többsége sokáig nem is tud bajáról és csak évek múltán szembesül a kórkép káros következményeivel.

A helyzettel elégedetlenek önálló honlapot is alapítottak az információterjesztés, a kórkép jobb megértése és kezelése érdekében (www.pco-szindroma.hu). Több más magyar honlap és internetes betegfórum is foglalkozik a kérdéssel, de közöttük sok a kifejezetten téves nézeteket hirdető is (!).

Fentiek részletes kifejtése a tartalomjegyzékből választható oldalakon található, a gyakori felújítás miatt érdemes a dátumokat figyelni. A honlap tájékoztatásra, ismeretek szerzésére szolgál, nem önkezelésre. Számos részlet az ismertetett formában még nem szerepel a legújabb tankönyvekben sem, és egyes kezelési ajánlások is eltérhetnek a korábbi általános gyakorlattól. Az itt olvasottakat tehát a beteg beszélje meg orvosával a nézetletérések eloszlatása céljából, hiszen a jogi felelősség a beteget kezelőké.


http://pcos.comlu.com/index.html


A PCOS kezelése

I. rész

Az alapkezelés

ami minden PCOS-ben szenvedő számára javasolt
Frissítve: 2010. november 29.


1. Általános szempontok

A PCOS kezelésében is a korábbiakhoz képest alapos szemléleti változás szükséges. A PCOS továbra sem gyógyítható a szó teljes értelmében, de tartós tünetmentesség elérhető, az állapotromlás megakadályozható a megfelelő kezelés huzamos alkalmazásával. Viszont még a legújabb tankönyvekben, tanulmányokban is elsikkad a PCOS általános kezelésének szükségessége, mert a kezelési javaslatokat tünetek szerint csoportosítva sorolják fel. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a csak az egyes tünetekre irányuló kezelési próbálkozások (pl. a peteérés gyógyszeres stimulálása, a fogamzásgátlók, a petefészkek műtétei, az acne helyi vagy gyógyszeres kezelése, szőrtelenítési kisérletek) csak az adott tünetben hoznak ideig-óráig bizonyos javulást (vagy azt sem), miközben az alapbetegség kezelése elmarad, a problémák fennmaradnak, folytatódnak.

A legjobb kezelés mindig az, ami a betegség kórélettani alapjára irányul. A PCOS hétterében inzulin rezisztencia áll, tehát elsősorban ezt kell kezelni, akkor is, ha az inzulin rezisztencia tényét az erre alkalmazott tökéletlen vizsgáló módszer adott esetben nem mutatja ki. Az inzulin rezisztencia visszaszorítása a PCOS minden tünetére kedvező hatású. Kiegészítő kezelés akkor szükséges, ha az alapkezelés közben egyes tünetek nem javulnak kellő mértékben, vagy azok eleve más kezelést is igényelnek (részletesen l. a Kiegészítő kezelés fejezetben).

Az inzulin rezisztencia visszaszorítása tehát a PCOS alapkezelése. Enélkül nem érdemes másfajta kezelést folytatni, mert az egyéb kezelési formák döntő többsége (különösen a meddőségi kezelésekhez alkalmazott gyógyszerek) fokozzák az inzulin rezisztenciát.

Az inzulin rezisztencia csökkentésére három lehetőség együttes alkalmazása célszerű, ezért nevezem hármas alapkezlésnek. Ebből kettő feltételezi a beteg aktív közreműködését: életmódi kérdés, csak a harmadik összetevő a gyógyszeres kezelés.



2. A hármas alapkezelés



I. Diéta

A helyes táplálkozási szokások kialakítása mindenki számára alapvető, a PCOS-ben szenvedőnél ez különösen érvényes. Két szempontot kell párhuzamosan szem előtt tartani: az egyik a súlyfelesleg kialakulásának megelőzése, ill. a máris meglevő súlyfelesleg lefaragása, a másik pedig a táplálék megfelelő összetétele.

A súlyfelesleg a szükségeshez képest rendszeresen nagyobb mennyiségű energiabeviteltől (az napi étkezés túl nagy kalóriatartalmától) alakul ki, fokozatosan. Nem kell látványosan sokat enni ahhoz, hogy a hízási hajlam kiütközzön. A mérleg másik oldala a fizikai aktivitás: ugyanolyan kalóriabevitel csökkent fizikai aktivitás mellett hízást eredményez. Felnőttkorban már az életkor előrehaladásával csökken a szervezet energiaigénye, így már a megszokott étrend is fokozatos testsúlynövekedéshez vezethet, különösen a korral csökkenő fizikai aktivitással együtt.

A súlyfelesleg leadásához viszont jelentősen kell csökkenteni a napi étkezés össz-kalóriatartalmát, és ezen fogyás elérése esetén sem szabad lazítani, mert a kilók nagyon hamar visszajönnek. A tények beismerése az első lépés a siker eléréséhez. Ha nehéz csontozatra hivatkozunk, vagy azt hangoztatjuk, hogy szinte semmit sem eszünk, és mégis hízunk, önmagunkat csapjuk be. Csodák nincsenek: az energiamegmaradás törvénye a humánbiológiában is érvényes. Ha valaki nem eszik, lefogy - háborús körülmények között, haláltáborokban senki sem kövéren hal éhen. A túlsúlyos személynek azon kell elgondolkoznia, hogy hol visz be felesleges kalóriát, ami miatt gyarapszik a súlya, ahelyett, hogy leadná. A tiszta vízen kívül minden szájba vett anyag tartalmaz bizonyos menniységű energiát, mégha azt nem is étkezésként könyvelik el: rágógumi, fagylalt, nyalóka, üdítőital - a sok kicsi viszont sokra megy.

A Hírek... oldalon is ismertetett tanulmány megerősíti régi ismereteinket: a fogyás eléréséhez és megtartásához igenis a napi táplálék össz-kalóriamennyiségének jelentős csökkentésére van szükség, ezt nem helyettesíti csak a táplálék minőségi összetételének megváltoztatása. Az utóbbinak viszont a PCOS-ben van jelentősége, ezzel folytatom.

Az étrend alacsony glikémiás indexe PCOS-ben (és a fokozott IR-ral járó más állapotokban, pl. cukorbetegségben is) a másik fő szempont. Az étkezés ne váltson ki gyors vércukoremelkedést és ezzel fokozott inzulin-igényt.

Az adott étel glikémiás indexe (GI) az elfogyasztást követő vércukoremelkedés mértékét és tartamát jellemzi. Minél magasabbra emelkedik a vércukorszint az evés után és ez minél hosszabb ideig tart, annál nagyobb az adott étel glikémiás indexe. Ez sokban függ az adott étel összetételétől és az elkészítés módjától is. A GI-t megfelelő táblázatokból ismerhetjük meg. A GI egy adott ételmennyiségre vonatkozik, ugyanabból több étel magasabb GI-t jelent. A táplálékok biológiai hatásai ennél persze sokkal bonyolultabbak, a GI nem mindig áll egyenes arányban az elfogyasztott étel inzulintermelést provokáló hatásával, és nem tükrözi az adott étel energiatartalmát vagy annak telítőértékét sem. Utóbbira jó példa a fruktóz (gyümölcscukor). Az üdítőkben, édességekben, még gyümölcslevekben is (sokszor fel sem tűntetett adalékként) gyakran szereplő fruktóznak alacsony a glikémiás indexe, de a glukózzal (szőlőcukor) kalorikusan egyenértékű. Nem okoz telítettségi érzést, sőt, további fogyasztásra ingerel.

A PCOS-ben megfelelő diéta röviden összefoglalva:

  • Kerüljük a cukrot és cukortartalmú ételeket (édességek, üdítőitalok, gyümölcslevek)
  • Napjában gyakran, legalább öt-hatszor, de egyszerre csak kis mennyiséget együnk
  • A sok keményítőt tartalmazó ételekből csak keveset együnk (kenyér és pékárú, krumpli, rizs, tésztafélék)
  • Friss zöldség, saláta, gyümölcs (nem gyümölcslé!), nem rántott főzelékek, hüvelyesek képezzék az étrend alapját
  • Húsféléből a szárnyas és a hal (főve, grillezve) a legmegfelelőbb
  • Vizet ihatunk bőségesen, naponta egy pohár vörösbor nem árt.

Túlsúlyosakon ehhez még a napi étkezés össz-energiatartalmának (kalóriatartalmának) lényeges csökkentésével elért fogyás (a testsúly normalizálása) is szükséges (l. feljebb).

Vásárláskor tanulmányozzuk az étel összetételét, energiatartalmát. Ne dőljünk be ostoba hirdetéseknek! Ne szedjünk fogyasztószereket, "zsírégetőket", táplálékkiegészítőket, orvosi javaslat nélkül vitaminkészítményeket, - ugyanis nincs mellékhatás nélküli szer, a "vitaminok" normális táplálkozás mellett meg feleslegesek, drágák, túlzott bevitelük ártalmas is lehet, hízlalnak. Az un. diétás üdítők hosszútávú biztonságát sem ismerjük. Az ártatlannak, mellékhatás nélkülinek reklámozott növényi kivonatok sem közömbösek, gondoljunk arra, hogy a legtöbb méreg növényi eredetű (gombamérgezés, kábítószerek, nikotin, stb) és a legtöbb allergiás betegség is növényektől ered (parlagfű és társai).

(Vissza az oldal tetejére ↑)



II. A fizikai aktivitás fokozása

A rendszeres testmozgás, testgyakorlás részben elégeti a felesleges kalóriákat és egyben javítja az inzulin-érzékenységet. A lényeg a rendszeresség. Sok séta, futás, úszás, torna, labdajátékok - kinek-kinek elérhetősége és kedve szerint, olyasmi, amit naponta és szívesen tud csinálni, mert különben a lelkesedés nem lesz tartós. Minden alkalmat meg kell ragadni a testmozgásra: autó helyett gyaloglás, lift helyett lépcsőzés.

(Vissza az oldal tetejére ↑)



III. Gyógyszeres kezelés

Az életmódi változtatások önmagukban általában nem elegendők a PCOS tüneteinek visszafejlesztéséhez. A legmegfelelőbb, elsőként választandó gyógyszer a cukorbetegségben már régóta alkalmazott és olcsó metformin.

Metformin hatóanyagú tabletta Magyarországon is többféle márkanéven van forgalomban, 500, 850, ill. 1000 mg-os tabletta, továbbá 500 mg, 750 mg és 1000 mg-os elhúzódó hatású (retard) tabletta formájában (utóbbiaknál a név utáni XR vagy SR jelzéssel).

PCOS-ben szokásos napi fenntartó adagja normál testsúlyviszonyok esetén 3 x 500 vagy 2 x 850 mg, túlsúlyosakon 3 x 850 mg, maximálisan 3 x 1000 mg. Az elhúzódó hatású tabletta adagja napi 2 x 500 - 2 x 1000 mg.

Kis dózissal kell kezdeni, s csak fokozatosan szabad elérni a végleges (fenntartó) adagot, nehogy az esetleg jelentkező kellemetlenségek elvegyék a beteg kedvét a kezelés folytatásától. Emiatt egy hétig esete, vacsora után egy tabletta 500 mg-os metformin tablettával kezdünk, majd a második héttől reggel - este 500 - 500 mg-mal folytatjuk. A teljes adagot csak a harmadik kezelési héttől javasoljuk, ami napi 3 x 500 mg, folyamatosan, a menstruációtól is függetlenül.

Az elhúzódó hatású tablettával kevesebb az ellenőrzött, publikált klinikai tapasztalat (nekem sincs), de azoknál érdemes próbálkozni vele, akik a szokásos tablettákat nem tolerálják (l. lejjebb).

A metformin viszonylag rosszul szívódik fel a bélből, a szokásos tabletta bevétele után a metformin a vérplazmában csak néhány óráig mutatható ki. Biológiai hatása lényegesen elhúzódóbb, mint amit a plazmakoncentrációból gondolnánk, mert a vörösvértestekben hosszabb ideig raktározódik. Hatásának lényege az inzulin-érzékenység fokozása, a máj fokozott glukóz-kibocsátásának a csökkentése. Gyakorlatilag nem metabolizálódik, főleg a vizelettel ürül a szervezetből.

A metforminkezelés bevezetése, mellékhatások

A kezelés megkezdésekor egyeseken a gyógyszer kellemetlenségeket okozhat. Ezektől nem szabad megijedni, nem káros mellékhatásokról van szó, mindenesetre az adagemeléstől el kell tekinteni mindaddig, amíg ezek el nem múlnak a gyógyszer szedésének folytatása közben. Szédülés, haspuffadás, hasi fájdalomérzés, vizes hasmenés fordulhat elő, mely az alkalmazott adag folytatása mellett általában megszűnik, és akkor érdemes az adag további emelését megkezdeni. A teljes dózis elérését tehát nem szabad siettetni. Akiken a panaszok a kis dózis folytatása mellett továbbra is fennmaradnak, még kisebb adagot kell szedjenek, pl. csak fél tablettát este, és ha az tűrhető, akkor érdemes kétszer fél tablettára emelni. A kis dózis is még mindig jobb, mint semmi. A hasmenés-hajlamot tejtermék fogyasztása, cukrot vagy sok keményítőt tartalmazó ételek fokozzák. Esetleg érdemes másfajta metformin készítményt szedni, esetleg egyes készítmények vivőanyaga miatt az jobban tolerálható (egyelőre eldöntetlen kérdés).

A panaszok a metformin bélbeli jelenlétével függenek össze, de ezek nem tévesztendők össze a nagyon ritka, veszélyes mellékhatásokkal, ami csak súlyos vese-, máj- vagy szívelégtelenségben szenvedőkön jönne szóba. Ezekben a súlyos betegségekben úgysem a PCOS kezelése a feladat.

Rendszertelenül vagy egyáltalán nem menstruáló nőn a kezelést (negatív terhességi teszt után) megvonásos vérzés gyógyszeres kiváltásával egyidőben célszerű indítani.

Kiegészítő kezelésre csak azok szorulnak, akiknél egyes tünetek a huzamos időn át folytatott hármas alapkezelés ellenére fennmaradnak.

A metformin szedése átmenetileg felfüggesztendő altatásos műtétek idejére, illetve jódos kontrasztanyagos röntgenvizsgálatok napjára. Más gyógyszerekkel való együttes szedése lehetséges, legfeljebb ne ugyanabban az órában.

Okoz-e a metformin hipoglikémiát? Gyakran merül fel, hogy a metformin hirtelen vércukorcsökkenést (hipoglikémiát) okozhat. Elvileg önmagában nem, mert a metformin nem direkt vércukorcsökkentő szer. Azonban leginkább a kifejezetten hiperinzulinémiásakon (akiken a kezelés megkezdése előtt is volt cukoréhség, azaz spontán hipoglikémiás epizódok, leginkább túlsúlyosakon, illetve magas glikémiás indexű ételeket fogyasztását követően) előfordulhat. Valószínűen a metformin hatására javuló inzulin érzékenységet nem követi párhuzamosan az inzulin túlermermelés kellő csökkenése, ezért a cukoréhségnél leírt tüneteket okozó vércukorszint csökkenés előfordulhat. Ezt a helyes diéta tartásával (gyakori, egyszerre azonban csak kevés szénhidrátot tartalmazó étkezések) lehet megelőzni.

A metformin részlegesen csökkenti a B12 vitamin felszívódását, ami leginkább a vegan (tejterméket és tojást sem fogyasztó) vegeteriánusoknál van jelentősége, de másokon is előfordulhat. Emiatt célszerű évente a B12 vérszint ellenőrzése. A probléma jelentkezésekor B12 vitamintabletta szedésével kiküszöbölhető (nem szorul injekciós kezelésre, hiszen csak részlegesen csökkenti a vitamin felszívódását).

(Vissza az oldal tetejére ↑)



3. A kezelés követése

A PCOS diagnózisát nem pozitív laboratóriumi eredményekre alapozzuk, így a kezelés ellenőrzésében, a betegkövetés során sem a laboratóriumi vizsgálatok az elsődlegesek. A kezelés eredményessége értelemszerűen a tünetek javulásában mutatkozik meg.

A beteg követése során azt vizsgáljuk, hogyan szorulnak vissza a PCOS tünetei. Ehhez türelem is szükséges. A tünetek nem egyidőben javulnak. Leghamarabb csökken a bőr zsírossága. A pattanásosság már három hónapra észrevehetően javul. A szőrösség makacsabb, mert a szőrszálak nem hullanak ki hamarabb a kezelés hatására (élettartamuk 6 - 9 hónap!), viszont egyre kevesebb új szőr képződik. Ezt a beteg úgy érzékeli, hogy egyre ritkábban kell szőrtelenítenie.

A menstruáció néhány hónapon belül a legtöbb esetben szabályossá válik. Spontán teherbeesésre viszont már a kezelés első hónapjában is van kilátás, ezért az időben nem jelentkező menstruáció esetén terhességi teszt is végzendő.

A kezelés terhesség alatti folytatása jelentősen csökkenti a korai vetélés lehetőségét, a terhességi cukorbaj kialakulását, a terhességi toxicosis fellépését, a placenta-ártalmakat, a magzat túl nagyra fejlődését, és ugynacsak ritkább az újszülöttkori hypoglycaemia.

Ha az alapkezelés kellő várakozás ellenére sem hozza meg a várt eredményt, akkor a következőket kell mérlegelnünk:

  • A beteg együttműködése kezeléssel
    • Szedi-e rendszeresen a tablettát (nem hagyta-e abba esetleges mellékhatások miatt), fokozta-e fizikai aktivitását, tartja-e a megfelelő diétát? Utóbbit túlsúlyos egyénen a testsúlyméréssel egyszerűen lehet ellenőrízni, hiszen a felesleges testsúly lefaragása elsődleges cél.
  • Más betegség nem áll-e fenn?
    • A diagnózis revideálása felmerülhet: valamit nem vettünk észre a kivizsgálás során. Pl. a 21-hidroxiláz-hiány enyhébb formája nem ütközött ki az első vizsgálatkor, ezt utólag is kimutathatja az ACTH terhelésre a 17-OH-progeszteron kóros megugrása.
  • A metformin esetleg genetikus okoknál fogva nem hatásos
    • Ennek vizsgálata egyelőre még csak kutatás tárgya.

Ha fentiek rendben vannak, de az alapkezelés mégsem hozza meg a kellő javulást, akkor a kezelés módosítására vagy kiegészítésére is lehet szükség (l. a Kiegészítő kezelés c. oldalon).

(Vissza az oldal tetejére ↑)



4. A metformin PCOS-beli felírása

A metformin PCOS-beli adása minden országban hivatalos javallaton kívüli (off-label) gyógyszerhasználatot jelent. A legújabb hazai szabályozás szerint (1) minden személy számára egyénileg kell engedélyezési kérelmet benyújtani az Országos Gyógyszerészeti Intézethezhez (OGYI). A szükséges űrlapok az OGYI honlapjáról is letölthetők (2), valamint az eljárással kapcsolatban hasznos információk találhatók a 2. PCOS. konszenzusértekezlet publikált anyagában (3), amit egyébként is minden PCOS iránt érdeklődő orvosnak célszerű áttanulmányozni. A kérelem szakmai indoklásánál egyszerűen az első engedélyre, az, 5668/56/09 ügyszámra kell hivatkozni.

  1. 39/2008. (X.18). EüM rendelet. Magyar Közlöny 2008/149:16996-16998.
  2. http://www.ogyi.hu/formanyomtatvanyok_root/ (30-32. sz. űrlapok)
  3. A PCOS metforminkezelését áttekintő II . Interdiszciplináris Konszenzuskonferencia (Budapest, 2009. május 13.) Diabetologia Hungarica (2009) 17: 169-176.

Érdemes tudni...

A metformin Magyarországon aránylag új gyógyszer, csak lassan lépett a cukorbetegeknél korábban használt buformin (Adebit) helyébe, ezért is viszonylag ismeretlen a diabetológiában kevésbé járatosak számára. PCOS-beli alkalmazása még újabb, amit a szakmai ismeretek hiányán kívül hátráltatott a hivatalos indikáción túli gyógyszerfelírást gyakorlatilag ellehetetlenítő korábbi rendelkezés. Ez utóbbin sikerült valamennyire túllépni: 2009. április 8-án megszületett az első OGYI engedély metformin PCOS-beli alkalmazására.

A metformint 1957-ben az "időskori", ma 2-es típusúnak nevezett cukorbetegek kezelésére vezették be, hatásmódja nem volt ismert. Az 1970-es évek végétől terhességi cukorbetegségben (GDM) is sikerrel alkalmazták, anyai vagy magzati károsodást nem észleltek. Később a terheseknek mindeféle tablettás antidiabetikum szedését megtiltották (nem a metformin hibájából).

A metformin inzulin rezisztenciát csökkentő hatását csak jóval később ismerték fel, viszont éppen emiatt ma már a metformint a cukorbetegség minden fajtájában alkalmazzunk, 10 éves kortól kezdődően, a 2-es típusú cukorbetegségben pedig az elsőként választandó gyógyszer. A világban mintegy százmillió cukorbeteg szedi, sokan évtizedek óta.

PCOS-ben is, az inzulin rezisztencia alapvető szerepének felismerése óta a metformin 1996-tól sikkerrel terjed. Az off-label javallat miatt a fejlett egyészségügyi kultúrájú országban felírását csak informed consent-hez, a beteg megfelelő tájékoztatása utáni írásos beleegyezéséhez kötik, nem kell egyéni engedélyezési procedúra (ez volna kivánatos Magyarországon is).

A metformint egyébként más off-label indikációkban is alkalmazzák, pl. cukorbetegség kialakulásának megelőzésére veszélyeztetett személyeken, nem-alkoholos zsírmájban, és a megfigyelések szerint bizonyos rák-kockázat csökknető hatása is van, kifejezetten előnyös az emlőrák megelőzésében. Ezek taglalása persze meghaladja e honlap kereteit.

Égető probléma viszont a metformin terhességi alkalmazása (l. a PCOS és terhesség fejezetben is). A gyógyszertájékoztató a metformint terhesség és szoptatás alatt nem javasolja, külön indokolás nélkül. Negatív tapasztalatok ugyan nincsenek, de a terhességi biztonsági vizsgálatok a gyógyszer forgalombahozatalakor (1957!) még nem voltak kötelezőek, és hivatalosan azóta sem történtek meg. A gyógyszer gyártási szabadalma ugyanis már régen lejárt, a több tucatnyi előállító egyike sem hajlandó az indikáció kiterjesztéséhez szükséges költséges vizsgálatokat elvégezni, hiszen csak a többi cégnek adna ingyen előnyt, akiknek már nem kellene ugyanezt megtennie. Zsákutca.

A kiút lehetőségei. Terhesség vonatkozásában a gyógyszereket világszerte három kategóriába osztják: A: terhesség alatti használata biztonságos, B: terhességben való biztonságáról nincs kellő adat, C: magzatkárosító. Mindeddig a metforminnak sem terhesség, sem szoptatás alatt káros, vagy akár csak kedvezőtlen hatását nem észlelték, és számos kisebb tanulmány is a szer biztonságosságát mutatja. Ezek alapján az USA-ban, Angliában és Ausztráliában a metformin B-kategóriájú, tehát terhességben nem tiltott gyógyszer, terhességben, ill szoptatáskor való alkalmazásakor a fentebb említett tájékoztató-beleegyezési eljárást alkalmazzák.

2008. májusában az angliai NICE (National Institute for Clinical Excellence) a metformint terhességben mind a már meglévő, mind a terhesség alatt kialakuló cukorbetegség kezelésére elsőnek választandó gyógyszerként javasolja, annak ellenére, hogy a gyógyszertájékoztatóban más szerepel.

Sajnos, hazánkban egyelőre a terhesség tabu a metformin adására. Ha a metformint szedő nő teherbe esik, előbb-utóbb leállíttatják vele a metformin szedését, aminek következtében sokaknál ráadásul még a terhesség lezajlása után sem merül fel a kezelés újraindítása.

(Vissza az oldal tetejére ↑)


Miért verik az orvosokat?






Az egészségügyben ma éppen olyan rosszirányú, kellemetlen hatások érvényesülnek, mint az élet bármely más területén. A személyzetre olyan veszélyek leselkednek, amelyek néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna. Az egészségügyben dolgozók szerint a betegek egyre erőszakosabbak és követelőzőbbek a rendelőkben és kórházakban. De manapság már nem keltenek megdöbbenést azok a hírek sem, hogy egy-egy orvost, ápolót fizikailag bántalmaznak a páciensek, mert nem tartják elég gyorsnak az ellátást, vagy megfelelőnek a diagnózis.

Az egészségügyi tárgyú törvények tavaly év végi módosítása óta az egészségügyi dolgozók is közfeladatot ellátó személynek minősülnének, így ők is fokozottabb büntetőjogi védettséget élveznének munkavégzésük során. Azonban hiába a törvényi védelem, az ágazat jelenlegi rossz társadalmi megítélésén is változtatni kell, ahogyan az intézményeknek is fel kell készülniük arra, hogy nagyobb biztonságot biztosítsanak dolgozóiknak – mondta Harmath György professzor, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgató főorvosa, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja előadásában egy szakmai konferencián.

Néhány hónappal ezelőtt a Kórházszövetség 60 intézményében készült egy felmérés, amely szerint jelentős gyakorisággal fordulnak elő erőszakos cselekmények a kórházakban, rendelőkben. A típusra nagyon hasonló bántalmazások között verbális és non-verbális erőszak egyaránt fellelhető volt, a lelki bántalmazás egyelőre gyakoribb, mint a fizikai. Annak ellenére, hogy az orvosnak, személyzetnek 8 napon belül és túl gyógyuló sérüléseket egyaránt okoznak a támadók, hatósági intézkedés alig történik ezekben az ügyekben.

Az elharapódzó agresszió hátterében a főigazgató szerint az áll, hogy az egészségügyet intézményesen is lejáratták. Közben változtak a jogi és társadalmi viszonyok, s ahogyan az óvodába és az iskolába, úgy a betegellátásba is begyűrűzött az agresszió. De ez korántsem az ágazat sajátos problémája, hanem össztársadalmi gond. A tendencia nemzetközi, az Egyesült Államokban a 4. helyen áll az egészségügyi dolgozókat ért agresszivitás a támadások gyakoriságát tekintve, nálunk tízezer betegtalálkozásra 3,8 agresszív cselekedet jut.

A hazai, egyre romló egészségügyi ellátásban rosszak a körülmények, zsúfoltak a várótermek, a túlterheltségtől frusztráltak a dolgozók, a páciensek, az ellátás egyre inkább elszemélytelenedik. A felgyülemlett feszültséget az orvosokon, nővéreken, ápolókon vezetik le a betegek. A legdurvább reakciók ma már az egészségügyben vannak.

A legtöbb bántalmazás ügyeleti időben, a sürgősségi osztályokon történik, de már a betegágy mellett dolgozók sincsenek biztonságban. A gyermekosztályokon, vagy a geriátrián is gyakori, hogy a dolgozókra támadnak a betegek. A legtöbb inzultus a nővéreket és orvosokat éri, de a portáson is sok páciens tölti ki a mérgét. Bár előfordul fizikai sérülés, sokkal súlyosabb a pszichikai károsodás, amelynek gyakori következménye, hogy a kollégák nem akarnak tovább a pályán maradni.

Amerikában már nyolc évvel ezelőtt megjelent egy kézikönyv arról, hogyan védhetik meg magukat a támadásoktól az egészségügyi dolgozók. Harmat professzor szerint első sorban kerülni kell a konfliktusokat. Változtatni a beteggel való kapcsolatteremtés módján, parancsokat nem fogadhat el, de nem adhat a doktor, s minden körülmények között meg kell próbálni megőriznie a nyugalmát. Jó, ha az orvoson kívül legalább egy asszisztens is van a kezelőben.

Az intézményeknek is lenne feladata a megelőzésben. Biztonságos környezetet kell teremteniük, ahol a várakozással töltött időt kellemesebben tudják eltölteni a betegek, a helyiségeket veszélytelen bútorokkal kell berendezni. Vészkijáratot, menekülési lehetőséget kell biztosítani a személyzetnek. Tréningeket lehet elvégezni kommunikáció javítása érdekében.

A kórházak többsége igyekszik is saját hatáskörében megoldani a problémát, leggyakrabban biztonsági cégek szolgáltatásait veszik igénybe, de ez nem olcsó mulatság. Vannak intézmények, akik a dolgozóiknak önvédelmi tanfolyamot, vagy defenzív kommunikációs tréningeket szerveznek a bántalmazások kivédése érdekében.

eLitMed.hu – T.O.

2011. január 26., szerda



Hollandia: A bábás szülés kockázatai




2011-01-12

Hollandiában a szüléseket alacsony kockázatú terheléseknél alapvetően bábák vezetik. Mégis egy rizikószülés perinatális halandósága, ami orvosi ellenőrzés alatt történik, alacsonyabb. Ez derült ki egy prospektív kohorsztanulmányból a brit orvosi szakfolyóiratban (BMJ), ami a szerzők véleménye szerint kérdéseket vet fel a szülési segély hollandiai útja iránt.

Hollandiában a bábák és a nőorvosok közötti illetékességek világosan el vannak választva. A korai terhességben döntik el, hogy egy terhest egy bába fogja-e gondozni, aki szülést vezeti. A szülés a terhes kívánsága szerint otthon vagy a klinikán történik-e, azonban ott is a bába felügyelete alatt.

Orvosi szülés csak rizikóterhességek esetén van előirányozva, amire egy világos indikációjegyzék érvényes. Az orvosok által végzett szülések aránya 50% alatt van. Az illetékességek váltása a szülések alatt lehetséges és egyáltalán nem ritka.

E rendszer iránti kételyek akkor merülnek fel, amint két tanulmányból az adódott, hogy nyugat-európai összehasonlításban Hollandiának van a legmagasabb perinatális halandósága. Ennek sok oka lehet. Megnevezték az idősebb anyák magas számát és a többes terhességeket valamint az etnikai kisebbségekből való terhesek magas arányát.

Most vitatják a szülések külön útjának lehetséges okait. Az ok az utrechti egyetem elemzésének az eredményei, amely 2007-ből és 2008-ból több mint 37000 szülés adatait értékelte ki a klinika neonatális intenzív osztályának vonzásterületéről (Hollandia 13%-a).

Az eredmény: a perinatális halálozások száma összességében kevés volt: 60 gyermek halt meg szülés előtt, 22 szülés közben és 17 további a neonatális intenzív klinikára való beutalás után. Ez 1000 gyerekre 2,62 perinatális halálozási arány. Ez lényegesen alacsonyabb, mint a tanulmányokban. Mindenesetre az egyetemi szerző a kiértékelésből minden gyermeket veleszületett hiányos képződményekkel kizárt.

Az adatok azt mutatják, hogy egy neonatális halálozás abszolút veszélye igen alacsony. A viszonylagos kockázat azonban egy bába vezetése alatti szülésnél emelkedett, bár ezek kizárólag alacsony kockázatú terheseket gondoztak.

A kutató egy 2,33-szor nagyobb halálozási kockázatot számított ki ha a szülés egy bába vezetése alatt kezdődött. Az összefüggés egy 95%-os konfidenciaintervallumnál 1,12-től 4,83-ig volt szignifikáns. Egy véletlen kizártnak tűnik.

Azon terhesekre, akiknek a gondozását a szülés alatt a bábáról orvosra adták át, egy perinatális halálozás relatív kockázata 3,66-szorosára emelkedett (1,58-8,46). Ebben a csoportban a perinatális intenzív klinikára való beutalás kockázata is 2,51 tényezővel emelkedett (1,87-3,37).

Ezek az adatok bizonyára ösztönzést adnak heves vitákra. Megkezdte a Bradford Royal Infirmary szülésze. Az orvos nem beszél le minden nőt egy bábák által vezetett szülésről. Az alacsony abszolút kockázat alapján a terheseknek meghagyható a szabad választás.

Ő a magasabb perinatális halandóságot a terhességi kockázat hibás megítélésére vezeti vissza. A „Risk Assessment” tudományosan pontatlan és nincs szülés kockázat nélkül, írja a BMJ folyóiratban a hivatkozott szülész.

Az eredeti szerző az utrechti egyetemről, aki egy intenzív orvosnő, esetleges hiányosságokat lát azoknak a terheseknek a magas számában, akiknél a szülési fázis alatt vezették tovább az orvosok a bábák helyett. Ebben a csoportban az összes szüléssel kapcsolatos halálozások egyharmada lépett fel (36-ból 12).
Esetleg a veszélyt sok bába túl későn ismeri fel, véli a szerző.


http://aerzteblatt.de, 2010, 11, 3. (Tömörítvény)





Kérjük, orvos helyett forduljon a

számítógéphez!

2011. január 25.

Nagy-Britanniában egymás után születnek takarékossági szükségintézkedések a hatalmas államadósság csökkentése érdekében. Legújabban azzal kívánnak megtakarítani egymilliárd fontot, hogy arra kérik a lakosságot: ha lehetséges, ne menjen el panaszaival a rendelőbe, vizsgálat helyett e-mailen küldje el orvosához a szimptómái leírását.

Az e-mailen beküldött adatokat a háziorvosnak a rendelés szüneteiben vagy az után kell feldolgoznia. Arra kérik a pácienseket, hogy a leírás ne legyen hosszú, szorítkozzék a lényegre. S ha van erre mód, a páciens mérje meg nemcsak a lázát, hanem a vérnyomását és a vércukorszintjét is.

A brit egészségügyi minisztérium szerint a távdiagnózis időt takarít meg, az orvos többet tud foglalkozni a súlyos esetekkel. A brit Egészségügyi Tanács azonban attól tart, hogy életveszélyes kórtünetek maradnak így felderítetlenül.

Valaki például, megírja, hogy csúnyán köhög, de nem tudja, hogy súlyos mellhártyagyulladása van, ami a szívére mehet. Persze azért sem lelkesednek az orvosok, hogy a rendelés után e-mail üzeneteket elemezzenek, és válaszokat írjanak. Felmerültek etikai kérdések is. E-mailen beküldött adatokat más is elolvashat, nem csak az orvos.

A minisztérium elsősorban a krónikus betegek esetében tartja praktikusnak a javasolt módszert. A szív- és cukorbetegek küldhetnék be így az állandó ellenőrzési adataikat. Ezt hatezer betegen máris elkezdték kipróbálni.



InfoRádió - Sárközi Mátyás (London)


KOMMENT :


"Fájdalom: egyes gomb.
Szédülés: kettes gomb
Légzéssel kapcsolatos panaszok, fulladás, köhögés: hármas gomb
Emésztéssel kapolatos panaszok, hasmenés, hányás: négyes gomb
Szivdobogás, ritmuszavar: ötös gomb
Bőrelváltozások: hatos gomb.
Amennyiben panaszai nem tartoznak az előzőekbe, nyomja meg a hetes gombot.
Viszalépés a főmenübe: nulás gomb.

Ön a hármas gombot nyomta meg.
Köhögés:egyes gomb
Fulladás, nehézlégzés: kettes gomb.
Vissza a főmenübe:nullás gomb

Ön az egyes gombot nyomta meg.
Száraz köhögés: egyes gomb
Fehér habos köpetürités: kettes gomb
Sárgás, zöldes köpetürités: hármas gomb
Véres köpet: négyes gomb
Vissaza a főmenübe: nullás gomb."


Na, valahogy így

2011. január 25., kedd


Maradjunk a vörösbornál!

Nem zárható ki, hogy gyógyszerként is meghosszabbítja majd az életet, de nem az és nem úgy, ahogy sokan vélték a vörösborban és az étcsokiban található resveratrollal kapcsolatban. Egyelőre zavaros a kép, de azt senki nem vonja kétségbe, hogy a napi egy pohár vörösbor jót tesz.





„Ígéretesen pályázik az örök fiatalság elixírje címre” – írta valaki a resveratrol nevű anyagról 2009-ben egy magyar nyelvű honlapon (szepsegbroker.hu). A cáfolatra egy évet sem kellett várni: 2010 májusában az ezzel végzett egyik klinikai vizsgálatot a nemkívánatos vesehatások miatt leállították, decemberben pedig egy másikat is, mivel a résztvevőknél nem mutatkozott a várt hatás és szintén romlott a vesefunkció. A vörösbor és a kakaó egyik összetevőjeként megismert anyag kedvező, egyesek reményei szerint talán még az élettartamot is meghosszabbító hatását néhány éve mutatták ki, és azóta gyakran hallhattunk a mértékletes borfogyasztás, illetve a jelentős kakaótartalmú csokoládék egészséges voltáról. Nem csoda, hogy a gyógyszeripar azonnal lecsapott rá, és hamarosan világszerte (Magyarországon is) megjelentek a resveratrolt tartalmazó kapszulák. Így a vörösborral és a keserű csokival nem élők is hozzájuthatnak – borsos áron – az „elixírhez”. Az efféle termékek az étrend-kiegészítők körébe tartoznak. A szigorú vizsgálatokra alapozott, a mellékhatás-figyelés biztonságosságát nyújtó kategóriába – a gyógyszerek körébe – azonban, úgy tűnik, nem jutnak el. Vagy legalábbis nem olyan egyszerűen, hogy kivonják a hatóanyagot a szőlő héjából, és kapszulákba töltik. Mivel természetes anyag, ebben a formában nem is szabadalmaztatható.

Dr. Rafael de Cabo az időskori folyamatok kutatásával foglalkozó amerikai intézet kutatója pontosabban is megfogalmazta a különbséget. A resveratrol összetett molekula, amely számos célponton fejt ki hatást, és a szervezet különböző szerveiben, sőt akár az anyagcserehelyzettől függően is eltérő hatást hoz létre. Ezért aztán túl komplex ahhoz, hogy egy gyógyszergyár pontos leírást adjon róla, amely viszont nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyógyszerügyi hatóságok megadják számára a forgalmazási engedélyt. Ilyenre csak pontos támadáspontú, meghatározott hatású hatóanyagot tartalmazó készítmények számíthatnak.

A resveratrol a szervezetben a sirtuin nevű fehérjecsalád tagjaira hat. Ezek feladata, hogy megvédjenek minket a génmutációktól, helyreállítsák a környezeti hatásokra bekövetkező DNS-károsodásokat, s így potenciálisan meghosszabbítsák életünket. Hétféle van belőlük, mindegyiknek más a szerepe, és mai tudásunk szerint a SIRT1-nek nevezett a legjelentősebb. Egérkísérletek eredményei szerint elhízott, kis kalóriatartalmú táplálékon tartott állatoknál megfelelő működése képes meghosszabbítani az élettartamot. A természetes resveratrol serkenti a SIRT1-et, de néha gátolja is, eléggé összetett és egyelőre nem pontosan kiszámítható módon, és befolyásolja a fehérjecsalád többi tagját, sőt más anyagcsere-folyamatokat is.


Ezért a világ egyik vezető gyógyszergyára már a szintetikus SIRT1-serkentő resveratrolutánzatot vizsgálja. Ez a kemikália kizárólag a SIRT1-re hat. A kutatók a természetes anyag vizsgálati kudarca után fogalmazták meg, hogy igazából ez a SIRT1 az igazi befolyásolandó célpont az életkor kiterjesztése szempontjából, és így a természetes resveratrol gyógyszerként többé nem izgalmas.

A szintetikus változatok első, rhesus majmokkal végzett vizsgálatai egy-két éven belül zárulnak le, az előzetes eredmények biztatók. Sokféle mutatót vizsgálnak, de az élethosszabbító hatást közvetlenül nem, mivel a rhesus majmok életideje 40 év, így kissé sokáig kellene várni az eredményre.

Dr. De Cabo nemmel felelt arra a kérdésre, hogy ő maga szed-e étrend-kiegészítőként kapható resveratrolt. „Nem hiszem, hogy bárkinek is hasznos lenne azon információk birtokában, amelyek ma rendelkezésünkre állnak” – véli a tudós. Maradjunk tehát a napi egy pohár vörösbornál és a finom étcsokoládéknál.

2011. január 24., hétfő



Kórházak csapják be

saját dolgozóikat

2011. január 17.

Alapbértől függően 30–60 ezer forinttól eshetnek el az egészségügyi dolgozók amiatt, hogy a kórházak jelentős része nem választja szét az intézmény által elrendelt, illetve a magasabb bérért, önként vállalt órákat – értesült a Magyar Nemzet. A hazai intézményekben ráadásul rendszeresen megsértik az európai munkaidő-direktívákat.

A foglalkoztatók úgy játsszák ki a jogszabályokat, hogy pontatlanul végzik az általuk elkészített munkaidő-beosztásban szereplő órák minősítését, vagyis azt, hogy melyek sorolhatók a kórház által elrendeltek, illetve melyek a dolgozók által önként vállaltak közé. Az önként vállalt munkaórákért ötven százalékkal többet kellene fizetniük az intézményeknek, így a hamis adminisztráció miatt jelentős összegtől fosztják meg az egyébként is európai színvonal alatti bérért dolgozó hazai szakembereket.

Ráadásul így a nyugdíj szempontjából fontos szolgálati idő is jelentősen csökken. Egyes munkáltatók nem csak az anyagiak terén használják ki beosztottaikat. Több helyütt olyan munkaidő-beosztást készítenek ugyanis számukra, amelyben nem érvényesül a legalább 11 óra egybefüggő és háborítatlan napi pihenőidőhöz való joguk.

Az ügyeletet követő törvényes napi pihenőidőt ráadásul munkaidő-adósságnak tekintik, ezzel is csökkentve a dolgozók munkajövedelmét és a szolgálati időt. Számos kórházban előfordul, hogy az ügylet után járó egynapi szabadidőt egy korábban igénybe vett heti pihenőnap kompenzálására szolgáló szabadnapnak tekintik. Vagyis a 24 órás ügyeletet követő kötelező nyolc órás pihenőidőt nem kapja meg a dolgozó, helyette egy korábbi hétvégi műszakjáért járó szabadnapot írnak jóvá. Így a neki járó kétszer nyolc óra pihenőidő helyett csak nyolc órát pihenhet a dolgozó.

– Tömegessé vált a kórházakban a munkaidő-direktíva megsértése és a bérek egy részének visszatartása – nyilatkozta lapunknak a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke. Bélteczki János leszögezte: a betegnek joga van a pihent orvoshoz, az orvosnak pedig a pihenéshez. – Az ezt biztosító törvényt mégis sok helyütt megszegik – erősítette meg. Szerinte nem megfelelő 2007 júliusa óta érvényben lévő, a béreket és a munkaidőt szabályozó törvény, mivel azt többféleképp lehet értelmezni.

Az előző kormánnyal a szövetség kidolgozott egy munkaanyagot, azonban azt a szocialista-szabad demokrata kabinet felrúgta. Ezzel lehetővé vált, hogy a kórházak becsapják munkavállalóikat, a csalás pedig egyre nagyobb méreteket ölt. – A problémával az egészségügyi tárcához fordultunk, és azt kértük, hozzanak létre egy egyértelmű, koherens normaszöveget – mondta el lapunknak Bélteczki János. mint fogalmazott, kollégáit ismerve elfogadnák, hogy a jelentős anyagi csődben lévő kórházaknak ne kelljen kifizetniük három évre visszamenőleg a dolgozóknak jogosan járó, de ki nem fizetett béreket annak fejében, hogy a jövőben nem fordul elő ilyesmi.

– A jogszabályok szerint 24 óra szolgálatot követően 8 óra pihenőidőt köteles biztosítani a foglalkoztató. – Az is előfordult már, hogy egy orvos péntek reggeltől hétfő reggelig ügyelt. Ez nemcsak az ő egészségére nézve romboló, de a fáradtság miatt a betegekkel is tragédia történhet – hívta fel a figyelmet Bélteczki János.

A háziorvosok különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen 24 órás ügyletet látnak el, és mivel nyolc órában dolgoznak, kötelesek a 24 óra leteltével munkába állni. Így esetükben biztosan nem érvényesülnek az előírások. – A kollégáim lojálisak és lelkiismeretesek, de csak egy bizonyos határig. Többé-kevésbé tisztában vannak azzal, hogy átverik őket, így lassan elfogy a türelem – tette hozzá. Az elnök hangsúlyozta, amennyiben nem történik változás, bírósághoz fordulnak, ám ebben az esetben még a jogi eljárások költsége is növeli a kórházak tartozásait.

– A Magyar Kórházszövetség elnökét, Rácz Jenőt a Magyar Nemzet arról kérdezte, hogy várható-e változás. – Hivatalosan még nem foglalkoztunk az üggyel, de a következő elnökségi ülésen biztosan napirendre kerül – közölte az elnök. Mint fogalmazott, a helyzet bonyolult, hosszadalmas kiszűrni a munkavállalókat kijátszó kórházakat, mert vannak intézmények, amelyek a közalkalmazotti jogállásról szóló törvény által szabályozzák a bérezést, és vannak, amelyek gazdasági társaságként működnek a munka törvénykönyvét véve alapul – vagy kollektív szerződések alapján fizetnek.

Mizsei Bernadett

2011. január 23., vasárnap

Nappal receptgyár, éjjel abortuszgyár:évtizedekig praktizált a kontár orvos

2011. január 23.

Évtizedeken keresztül végezte az az orvos üzelmeit az Egyesült Államokban, akit magzatok illegális abortálásával vádoltak meg. Az ügyészség szerint hajmeresztő körülmények között zajlottak az operációk, a nőket kontár módon műtötték meg, nemi betegségekkel fertőzték meg. Legalább ketten vesztették életüket a beavatkozások során.

Az épület külső részén "fogápolás" és "családtervezés" feliratok állnak nagy betűkkel, amelyet a "Szörnyűség házának" is neveznek. Kermit Gosner itt abortált el katasztrofális egészségügyi körülmények között nyolcadik hónapban lévő magzatokat is. A 260 oldalas vádiratban hét gyermek sérelmére elkövetett gyilkossággal és egy 41 éves nő megölésével vádolják. A nő valószínűleg az érzéstelenítők által kiváltott szívinfarktusba halt bele, az ő esete vezette nyomra a hatóságokat. A Philadelphia Inquirer nem volt szégyellős, a lap közzétette a gyanúsított és a társtettesek komplett önéletrajzát teljes névvel és lakcímmel együtt. A férfi társai közül egyik sem rendelkezik egészségügyi végzettséggel, a nőgyógyász felesége - aki szintén a "klinikán" dolgozott - például kozmetikus.

Tavaly februárban a rendőrök már átvizsgálták a philadelphiai klinikát, miután Gosnert azzal vádolták meg, hogy illegális fájdalomcsillapítókkal kereskedik. A helyiségek borzasztó állapotban voltak "tiszta kosz" és "visszataszító"volt minden a lap szerint. A lépcsőkön macskaürüléket találtak, vizelettől bűzlött minden, a földön vér volt. Félig elkábított nők vártak a várószobában és a betegszobákban, akik csak maguk elé bámultak. A pincében található hűtőszekrényben edényekben és műanyag zacskókban tárolták a magzatok maradványait.

Az orvos a pácienseknek veszélyes drogokat adott be sokszor túladagolva, nem steril eszközökkel nemi betegségeket terjesztett közöttük, ezen kívül a hanyagul végzett operációk során újra és újra megsértette a nők méhét, méhszáját vagy perforálta a belüket. Legalább két nő nem élte túl a beavatkozást. Az egyik páciens vastagbelét és méhét szakította szét, akinek rokonait nem engedték be a klinikára. Csak amikor azok a rendőrséggel fenyegetőztek, voltak hajlandóak a vérző nőt kiengedni, akit azonnal kórházba szállítottak.

Egy 19 éves lánynak egy rosszul sikerült kezelés miatt el kellett távolítani a méhét, egy másikat hazaküldött, noha még a magzat egyes részeit benne hagyta. Az orvos folyamatosan azt állította, hogy jól van a lány, pedig súlyos fertőzése volt, és később eszméletlenül, életveszélyes állapotban szállították kórházba.

31 éven keresztül működött a kórház, noha újra és újra felreppentek olyan hírek, hogy nem megy minden rendben. "De senki nem vetett véget ennek", állítják az ügyészek és a felelősök "teljes csődjéről" beszélnek. Több hatóság tudott az orvosról, de semmit nem tettek ellene. 46-szor jelentették fel az orvost, de csak ötször vizsgálta át a klinikát az egészségügyi hatóság.

Gosner évtizedes munkássága alatt milliókat keresett. A hatóságok szerint a nők 325 dollárt fizettek egy abortuszért az első harmadban, 1600 és 3000 dollár közötti összeget a 30. hétig. A klinika bevétele 10-15.000 dollár volt naponta. Az ügyészség jelentése szerint: "napközben receptgyárként, éjjel abortuszgyárként működött".

Pennsylvania államnak van a legkeményebb abortusztörvénye az Egyesült Államokban. A 24. hét után illegális a terhességmegszakítás, kivéve, ha az anya élete vagy egészsége van veszélyben.



In memoriam Morgen

Fájdalom, hogy a leghűségesebb barátom, Morgen kutyám ma a boldog vadászmezőkre távozott.. Élt 98 ( 14 ) évet . Lassan megöregedett, már csak a lakásban élt, kiment elvégezni a dolgát. Öregkori szívelégtelensége miatt gyógyszereket szedett. Két napja szinte csak feküdt, etetnem kellett és beadni neki a gyógyszereit. Tegnap este már semmit nem tudtam adni neki, amit elfogadott volna és nem vette be a gyógyszereit sem. Úgy kellett nyelésre késztetnem, hogy lenyelje azokat. Bánatosan nézett rám. Éreztem, hogy búcsúzik tőlem…..

Ma hajnalban keltem, éjjel nem sokat tudtam aludni többszőr is felkeltem megnézni, hogy lélegzik-e. Hajnaltól három órán át próbáltam beadni a tablettákat de egyszerűen nem engedte, elforditotta a fejét. Az állatorvosával megbeszéltem, hogy kora délután ismét kijön hozzá….. Kikisért az ajtóig ahol elétettem a kedvenc falataiba rejtett gyógyszereit és friss vizet…….. Rossz érzéssel mentem el.

Munka után rohantam haza . Sehol nem találtam Morgent, mentem végig kétségbeesetten a lakásban. A vízét megitta, a finom falatokat (gyógyszerrel együtt ) otthagyta. Nem találtam sehol , végigjártam az egész házat. Egyszer halk kaparásra lettem figyelmes. A kutyám a pincébe vezető lépcsőlejáró alatt feküdt( a vihar alatt menekült mindig oda ) és onnan nézett fel rám. Gyorsan lerohantam hozzá a sajtba rejtett gyógyszerével…..megsimogattam a fejét és megpróbáltam ölbevenni, hogy felhozzam onnan. de a kezeim között halt meg.

Megvárt. El akart köszönni tőlem.

Ezen szomorú alkalommal minden állatbarát gazdinak azt kívánom, hogy kedvence élje meg a a maximális kort, és mély álmában jusson el az örök vadászmezõkre!

************

Ez a bejegyzésem tavaly november 23-án keltezett. Azóta sokszor eszembe jut Morgen. Vajon mit is akart mondani nekem , azzal hogy megvárt ?? Most már tudom.....

Gazdám elindultam az úton az örök vadászmező felé.... de megvártalak. De jó , hogy megjöttél most már nyugodtan hajtom le a fejem. Hűséges társad voltam hiszen tudod. Ne szomorkodj , hamarosan visszatér a lelkem amikor egy kölyökkutyával lepnek meg majd téged..... a testem elhamvaszthatják de a lelkem tovább él benne. Legyél jó gazda és mindig siess haza. Tudod, ahogy mondani szoktad : kutya nélkül lehet élni de nem érdemes.......

Bruno a kölyökkutya ugrál rám amikor megjövök és reggelente, ahogy elmegyek otthonról fejet hajtok Morgen urnája elött.




11-01-23 1- írta Giulio

"A Magyar Orvosi Kamara (MOK) 2010-es bértáblája szerint 200.000 és 1,3 millió forint közötti nettó fizetést kellene kapniuk az orvosoknak. Az orvost azért kell megfizetni, hogy ne pénzért dolgozzon – kezdte előadását dr. Nagy Ferenc, a MOK alelnöke, aki a köztestület bértábláját mutatta be egy szakmai konferencián. Szerintük csak ezzel az életpályamodellel lehet hatékonyan küzdeni a hálapénz ellen.

...A szakmai előrehaladással kapcsolatos kívánalmakat is megfogalmazták a kamaránál, eszerint az öt éve a pályán lévő doktoroknak önálló szakorvosként kellene dolgozniuk, míg 10 évvel a munkába lépés után vezetésre alkalmas tudással, döntési lehetősséggel kellene rendelkezniük."

***************

Mindezekkel kapcsolatosan néhány alapvető tény:

1. A sebészek (!!!), szájsebészek, gyermeksebészek, idegsebészek, kardiológusok, ortopéd-traumatológusok, szívsebészek szakképzése több mint 5 év.

2. Mivel évente 2-3 alkalommal lehet szakvizsgát tenni, emiatt az 5 éves szakképzésű szakmák (ebből sok van ám!) esetén sem lehet a szakvizsgát 5 éve belül megszerezni.

3. Az orvosnők jelentős része az első szakvizsga előtt-alatt megy el szülni. Emiatt a MOK szakmai kívánalmát képtelenség teljesíteni.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az előterjesztés a hatályos jogszabályokat és az eddigi tapasztalatokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.


11-01-23 - írta Giulio

A fuldokló magyar egészségügy bérezése a mindenkor kommunista kormányzatok szégyene.

Ebből a szempontból a fidesz is csak egy csúcskommunista, rabszolgatartó hatalom. Nincs pénz, mondják, miközben mindenki jobban keres nálunk, orvosoknál. A focisták, bankárok, és más semmittevők, vagy, hogy egyebeket ne említsek, politikusok.

A rezidensek méltányolható, de tétova, és kormányzati gyeplővel irányítgatott tántorgása helyett itt egy korrekt, konkrét ajánlat:

Nincs pénz az összegre? Legyen akarat a sorrendre. A pénzhiányra való hivatkozás is hazugság persze, de ne vegyük észre. Ha nincs pénz, hát nincs. De azt nem mondja senki, hogy csak azért, mert Réthelyi egyedül betalál (betalál?) a minisztériumba, többet érdemel politikusként, mint mondjuk egy szívsebész.

Szegény ország vagyunk, tenger az adósság, de én azért fontosabb vagyok, mint a miniszterelnök, aki a mostani fizetése nélkül is elnyomorogna azért.

Ennek a javaslatnak az alapján sajnos minden orvos megelőzné fizetés (nem jövedelem) tekintetében például Orbán Viktort, vagy Matolcsy Györgyöt. Ajjaj...

Viszont helyre zökkenne a kificamodott társadalmi értékrend.

Mi lesz az ego-val?


Tízezer forintos órabér felett
2011. január 21.

Az Amerikai Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának nyilvántartása szerint a legjobban fizetett mintegy 800 állás között az első helyen: az aneszteziológusi áll. A "megkerülhetetlen" orvosok átlagos órabére hetven dollár (megközelítőleg 13 ezer forint), évi fizetésük 145 ezer 600 dollár (29 millió forint). Őket követik a belgyógyászok, a szülészek és nőgyógyászok, a sebészek, valamint az általános orvosok ("háziorvosok").

A hatodik legjobban fizetett foglalkozás a gyermekorvosi - az ő keresetük (a 65 dolláros órabér és az évi 136 500 dolláros átlagfizetés) épp csak hajszállal marad el előbb említett kollégáik bérétől.

Szinte meglepő, hogy az orvosok közé hetedikként be tudtak "csúszni" a vállalati elnök-vezérigazgatók - éves fizetésüket a munkaügyi tárca 136 400 dollárban állapította meg; e mögött 65 dolláros órabér van.

Utánuk a pszichiáterek következnek, majd a repülőgép-pilóták, akiktől ismét az orvosok, méghozzá a fogorvosok veszik át a stafétabotot. S csak a 14. helyen bukkannak fel a jogászok, 44 dolláros órabérrel, azaz 92 700 dolláros évi átlagkeresettel.

Innen kezdve már színesebb a paletta. A 90 ezer dolláros éves keresettel rendelkező informatikai csúcsvezető például csupán a 17. a rangsorban. (Persze ez is igen jó keresetnek számít az 55-60 ezer dolláros átlaghoz képest.) Megközelítőleg ugyanennyit keresnek a csillagászok, a közlekedési mérnökök, a jogi tanszéken tanítók, a marketingmenedzserek és az atomkutatók is. A 26. helyen állnak a gyógyszerészek, 39 dolláros órabérrel és 82 ezer dolláros éves fizetéssel.

Jól fizetik - persze csak az orvosi csúcsszakmák után! - a politikusokat is Amerikában, akárcsak a pénzügyi igazgatókat és a biztosítási statisztikusokat. Közel egyforma összeget visznek haza a közgazdászok és a HR-menedzserek, és nem sokkal kevesebbet (évi 68 ezer dollárt) a körzetiorvos-asszisztensek. A csontkovácsoknak sincs okuk panaszra - övék az 56. hely a listán; náluk valamivel kevesebbet keresnek az állatorvosok (65 300 dollárt). A százas lista végén találjuk a rendőrség és nyomozóhatóság menedzsmentjét (63 200 dollár) és a gyógytornászokat (58 700 dollár), a szociológusokat pedig már csak a 116. helyen.

Jóval alattuk tűnnek fel a táblázatban a piackutatók (54 800 dollár), a divattervezők (54 500 dollár) vagy például az ingatlanügynökök (54 400 dollár). És csak utánuk kullognak a producerek és a rendezők.

Nos, mindez így néz ki - papíron. De ha utánanézünk, kik lakják az elegáns környékeken pompázó kastélyokat, rögtön világossá válik, hogy a hivatalos statisztika, mely átlagbéreket tartalmaz az néhány egyéb bevételi forrást nem vesz (nem tud) figyelembe, ezért nem a valós képet mutatja.

Csernyánszky Judit, Washington (Forrás: Magyar Orvos)


WebDoki

http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=63777

2011. január 22., szombat

Kialvatlan klinikus - kérdések az Egyesült Államokból




Kialvatlan klinikus - kérdések az Egyesült Államokból



Az ügyeletes sebészt éjjel 11-kor riasztják a kórházból, ahová akut hasi panaszokkal vittek be egy beteget. Több órán át tartó műtéti munka után a sebész a bélkimetszés mellett dönt és altatóorvost hív. Mire a beavatkozás lezajlott és a műtéti napló is rögzítésre került, elérkezett a délelőttös műszak ideje.A sebész egész éjjel nem aludt és aznap reggel 9-re nem-életmentő kolosztómiás műtétje volt előjegyezve.

Kérheti-e a sebész a betegtől újbóli beleegyezését a műtétbe, miután felvilágosította őt arról, hogy az elmúlt 24 órában nem aludt? Állást kellene-e foglalnia a sebésznek a műtét halasztása mellett illetve javasolnia kellene-e egy másik sebészt? Engedélyezheti-e a kórház egy előző éjjel ügyeletes sebésznek a másnapi nem-életmentő műtét kiírását? Megengedhető-e, hogy egy - több, mint 24 órája talpon lévő - sebész nem-életmentő műtétet végezzen? Milyen lehetséges véletlenszerű következmények várhatóak ha felfedjük egy klinikus alváshiányát?

Az alváshiány hátrányosan befolyásolja a klinikai teljesítményt és az alkoholmérgezéshez hasonló módon rontja a pszihomotoros teljesítményt is. Az egészségügy számára kihívást jelent biztosítani az orvosok megfelelő pihenését és egyidejűleg eleget tenni a folyamatosan elérhető kórházi ellátás igényének. Erre a problémára reagálva az Accreditation Council for Graduate Medical Education (Orvosi Képzés Végzőseinek Akkreditációs Tanácsa) felülvizsgálta az első posztgraduális évüket töltő rezidensek munkájára vonatkozó szabályozást, miszerint legfeljebb 16 óra folyamatos munkát legalább 8 óra szolgálaton kívüli időnek kell követnie. A végzett orvosok számára nincsen hasonló szabályozás.

Nem lehet a folyamatos ellátással indokolni azt, hogy egy új betegen nem-életmentő műtétet végezzen egy kialvatlan orvos. Ráadásul ez a klinikai gyakorlat egy olyan területe, ahol a betegek biztonságát javítandó protokollok által számon kérhető az alváshiány okozta nemkívánatos mellékhatások számának csökkentése.

Alváshiányból származó fáradtság tulajdonítható egy éjszakai alváskiesésnek, krónikus, nem-fiziológiás alvásnak, az alvás során folyamatos felébredéseknek, illetve hosszú műszakok, munkahetek, alvásproblémák vagy személyes okok miatti cirkadián ritmus felborulásának.

Kutatások által igazolt tény, hogy a személyes teljesítményre az alváshiány, vagy az alvásproblémák rányomják bélyegüket. A sebészetben 83%-kal növekszik kockázata a szövődményeknek (Pl.: súlyos vérzés, szervkárosodás vagy hegesedési probléma) azon betegek esetén, akiken napközben egy előző éjjel ügyeletes sebész - aki kevesebb, mint 6 órát tudott aludni - nem-életmentő műtétet végzett.

A protokolloknak figyelembe kellene venniük azokat a körülményeket, amelyek akut alváshiányhoz vezethetnek, mielőtt a nem-életmentő műtétek kiírásra kerülnének. Vannak intézmények, melyek szabályozással tiltják meg a leterhelt praxisok orvosainak, hogy az ügyeletes napjukat követő napra nem-életmentő műtétet írjanak ki, ezáltal kivédik az ebből a problémából származó következményeket. Hasonló intézkedéseket kellene az általános gyakorlatban is bevezetni. Olyan protokollok segítségével, melyek a nem-életmentő beavatkozások kiírásának időbeli átszervezését szorgalmazzák, vagy legalább az említett körülményekkel tisztában lévő betegek beleegyezését kérik, kiküszöbölhetők a másodlagos következmények.

Más területektől eltérően a nem-életmentő sebészet teljes mértékben alkalmas az időbeli átütemezésre. Annak ellenére, hogy mindkét fél érdeke azt kívánná, hogy elkerüljék az esetleges hibákat és javítsák a műtétek kimenetelét, más érdekek befolyásolják a megvalósítást.

Tényezők, melyek miatt a nem-életmentő műtétek időbeli átütemezése meghiúsul.
Amikor nincs szabályozva a műtétek átütemezése vagy nincs megtiltva, hogy kialvatlan orvosok dolgozzanak, a kezelőorvosra hárul a döntés felelőssége, hogy elvégzi-e a műtétet vagy átütemezi azt máskorra. Így az orvos az érdekek kereszttüzében vagy nem tájékoztatja a beteget megfelelően, vagy belevonja a döntéshozatalba.

Felmérések szerint a betegek fontosnak tartják biztonságukat és szeretnék tudni, hogy kezelőorvosuk kialvatlan-e; 80%-uk másik orvost kérne ilyen esetben. Azt gondoljuk, hogy az alváshiány statisztikájának, illetve a beteget érintő sebészi komplikációk halmozott kockázatának ismeretében a kórházaknak meg kellene tiltaniuk, hogy kialvatlan orvos végezzen nem-életmentő műtéteket és a halasztott műtétek átütemezését előnyben kellene részesíteni.

Első lépésként azt javasoljuk, hogy vezessenek be az intézmények olyan protokollokat, amikkel minimálisra csökkentik az esélyét, hogy kialvatlan orvos végezzen nem-életmentő műtétet, és amikkel előnyben részesítik az alváshiány miatt halasztott beavatkozások átütemezését. Ezen felül a betegnek meg kellene adni a lehetőséget, hogy informálódhasson arról, hogy műtétje előtti éjszakán az orvosa mennyit aludt.
A Sleep Research Society – SRS (Alváskutató Társaság) jóváhagyott egy irányadó szabályozást, amely megköveteli azoktól az orvosoktól, akik a megelőző 24 órából 22-t talpon töltöttek, hogy „a kialvatlanságukból eredő lehetséges biztonsági kockázatokra felhívják betegeik figyelmét és beleegyezésüket kérjék ez alapján, mielőtt bármilyen kórházi ellátást, orvosi vagy sebészi beavatkozást végeznek.”

Az American Academy of Sleep Medicine ( Amerikai Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság) és az SRS jóváhagyott egy másik irányadó „kimerült-sofőr” szabályozást, melyben meghatározza, hogy egy munkáját végző személy, aki a megelőző 24 órából 22-t nem aludt, alváshiányban szenved A krónikus alváshiány behatárolja az adott személy képességét arra vonatkozóan, hogy az alváshiány miatt leromlott funkcióival tisztában legyen.

A kialvatlan klinikus ezért nem megfelelően képes a felmerülő kockázatokat egy ilyen állapotban megbecsülni és ezért nem lenne szabad a beteg előzetes beleegyezése nélkül arról döntenie, hogy elvégzi-e a nem-életmentő beavatkozást. A tájékoztatáson alapuló beleegyezés etikai és törvényes normái szerint a nem-életmentő beavatkozásra előjegyzett beteget maradéktalanul tájékoztatni kell az orvos alváshiányából fakadó lehetséges károkról és a komplikációk megnövekedett kockázatairól. Meg kell adni a betegnek a döntés jogát, hogy a műtét elvégzése, átütemezése vagy egy másik orvos választása mellett dönthessen.

Ha a beteg a műtét elvégzése mellett dönt, egyértelműen bele kell egyezzen – írásban, a műtét napján, tanú előtt és lehetőleg egy erre a célra készített szabványos nyomtatvány formájában.

Ez a megközelítés rávilágít egy alapvető konfliktusra, miszerint azáltal, hogy a betegre felelősség hárul amiatt, hogy dönt a saját ellátásáról, terhet ró mind a betegre, mind az orvosra és rombolja a beteg-orvos kapcsolatot. Mindaddig fenn fog állni ez a konfliktus, míg az intézmények át nem vállalják a felelősségét annak, hogy ne hozzák a beteget ilyen helyzetbe. Hiszünk abban, hogy ezt a terhet ellensúlyozzák a megfelelő protokollok megalkotásából eredő előnyök annak ellenére, hogy nagy kihívás megállapítani, mi számít alváshiánynak, felmérni a lehetséges károkat illetve bevezetni egy alvással kapcsolatos szabályozást, ami szükségessé teszi a klinikus személyes információjának kiadását.

Ahhoz hogy ilyen szabályozásokat be lehessen vezetni, az intézményeknek fel kell készülniük a nem-életmentő műtétek halasztásából és időbeli átütemezéséből eredő anyagi és adminisztrációs következményekre. Viszont ezek a lépések végső soron csökkenthetik az intézmény költségeit, ha a műtétek kimenetele javul és a komplikációk száma csökken.

Az alváshiány az orvosi gyakorlat számára megoldandó probléma. Nyilvános vitákra és ötletes megoldásokra van szükség, hogy biztosítva legyen a beteg érdekeinek védelme. Úgy véljük, hogy a nem-életmentő sebészet egy olyan terület, ahol megalkotható és felmérhető egy olyan szabályozás, amely a betegeket érintő, alváshiányból fakadó nem kívánatos hatások kiküszöbölésére irányul. Az ilyen szabályozásból leszűrt tapasztalatok más területeken később hasznosíthatók lehetnek.

Erdetei közlemény: Sleep Deprivation, Elective Surgical Procedures, and Informed Consent, N Engl J Med 2010; 363:2577-2579 December 30, 2010